Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)

1970-11-25 / 328. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. MAGYAR WD­b­E­S TeLEVÍZA Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,- forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 3. ÉVFOLYAM, 32­8. SZÁM PO­LIT­I­KAI NAPILAP 197­0. NOVEMBER 2­5. SZERDA A pártkongresszus folytatja munkáját Leonyid Brezsnyev felszólalása • Folk Jenő miniszterelnök beszéde Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának el­­nöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanács­kozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt inté­zett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kom­munista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guayanai­ N­épi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kommunista Párt, a Kanadai Kommu­nista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Marokkói Felszabadulás és a Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. (Nagy taps.) Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A beszámolók vitája Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát, a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolói fölött p­resszust, hogy pártunk politikai vonalát hagyja jóvá, erősítse meg a téli felvételüket a tsz-ekbe. A megnöveke­dett állami támogatás is lehetővé tette, hogy nagyüzemeinkben növekedjék a ta­gok jövedelme. A küldött ezután a mezőgazdasági ter­melés koncentrációjának jelentőségéről, a termelőszövetkezeti társulás előnyeiről szólt. Győr-Sopron megyében az elmúlt négy évben 23 tsz-közi vállalkozás jött létre, a sopronhorpácsi egyesült termelő­­szövetkezet például két társulásnak is tagja. Ez a tsz egyébként 1969-ben öt kis termelőszövetkezetből egyesült, s már az első esztendőben jóval nagyobb átlagter­mést értek el, mint az egyesülést megelő­­­­ző években. A beruházásokról szólva több visszás­ságra is rámutatott. Több mint két év óta­­épül tsz­közi társulásban egy sertéste­nyésztő telep, s a kezdetben tervezett 24 millió forintos költség már megközelíti az 50 millió forintot. Tagságunk számon ké­ri — mondotta —, hogy e jelentős össze­get mire fordítják és az mennyi idő alatt térül meg. Felszólalása végén elmondotta, hogy a párttagság bátran kezdeményez és hasz­­nos tanácsokat ad egy-egy feladat megol­dásához. Dr. Márta Ferenc a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora A következő felszólaló: dr. Márta Fe­renc egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, Csongrád me­gye küldötte a felsőoktatás helyzetével és problémáival foglalkozott, s elmondta, hogy hazánkban a felszabadulás előtti helyzethez képest a hallgatók száma hét­­nyolcszorosára emelkedett, ugyanakkor az intézmények száma is mintegy ötszörösé­re nőtt. Ez jelentősen megnövelte a felső­fokú képzés lehetőségét, ugyanakkor egyes területeken felületesebb tömegkép­zést és minőségi hígulást is eredménye­zett. Éppen ezért nagyon fontos, hogy fel­sőoktatásunk fejlesztésében a következők­ben a minőségi kérdések kerüljenek elő­térbe. A kiválasztásról szólva hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Sajnos, jelenleg nem rendel­kezünk a tehetség, a rátermettség mérésé­hez szükséges megbízható módszerekkel. Nehezíti a képességek pontos meghatáro­zását az is, hogy a középiskolákban csak­úgy, mint­ az egyetemeken, a „minél töb­bet megtanítani” szemlélet dominál, nem pedig a gondolkodásra való nevelés. En­nek hátrányai megmutatkoznak a fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemre jutásá­ban is. A felszólaló véleménye szerint a fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemi jelentkezési aránya elsősorban nem anya­gi okok miatt csökken, hanem az általá­nos és középiskolák oktatásban túltengő ismeretközlési módszerek miatt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás kor­szerűsítése objektív feltételeinek javítá­sára az anyagi erőket nem minden eset­ben használtuk fel átgondoltan és össze­hangoltan. Ezután Németh Károly, a Politikai Bi­zottság póttagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára emelkedett szólásra. Bogyinszki István lakatos Bogyinszki István, a Csepel Vas- és Fémművek lakatosa hozzászólásában a többi között elmondotta: a gyár közvéle­ménye azt várja a párt X. kongresszusá­tól, hogy jelölje meg a társadalom fejlő­désének további irányát, úgy, ahogy azt korábbi kongresszusain is tette. A csepeli munkások tudják: e kongresszus munka­­kongresszus, s — szerencsére — nem vár­hatók fordulatok, „szenzációk” politikánk­ban. — Pártunk politikáját, ha szükséges, fegyverrel is védjük — mondotta. — Vál­lalatunknál ütőképes munkásőr század, a Csepel-műveknél munkásőr zászlóalj is reprezentálja ezt a harckészséget — jelen­tette ki, majd hangsúlyozta, hogy a csepe­li dolgozók az elmúlt 10 esztendőben munkájukkal is bizonyítottak. Erre a helytállásra a párt továbbra is számíthat. Bagyinszki István beszámolt a kong­resszusnak legújabb munkasikereikről, s így fejezte be felszólalását. — Az MSZMP a mi pártunk, politikáját sajátunknak érezzük, ezért is kérem a tisztelt hong­ Drázsnyák István tsz-elnök Drázsnyák István, a sopronhorpácsi egyesült termelőszövetkezet elnöke, Győr-Sopron megyei küldött az elmúlt négy évben született agrár- és szövetke­zetpolitikai intézkedésekről beszállt, ame­lyek tovább szilárdították a párt iránti bi­zalmat a falvak lakóiban. A termelőszö­vetkezetek anyagi és erkölcsi súlya meg­nőtt, ezért sokan — főleg a fiatalok — két­ Németh Károly felszólalása — A budapesti kommunisták a Köz­ponti Bizottság határozata alapján a párt szervezeti rendjének megfelelően készül­tek a X. kongresszusra — mondotta be­vezetőben Németh Károly, majd így foly­tatta: — A taggyűlések és a pártértekez­letek legfontosabb tanulsága: a budapesti kommunisták magukénak vallják a párt politikáját, igénylik annak folytatását, megvalósításáért mint eddig, ezután is készek harcolni, dolgozni. Németh Károly kiemelte, hogy Buda­pest dolgozói egyetértésüket, támogatásu­kat azzal is kinyilvánították, hogy a kommunistákkal együtt, munkástársa­­dalmünk dolgozó emberéhez mél­tó tettekkel köszöntik pártunk X. kong­resszusát. A kongresszus tiszteletére ki­bontakozott munkaversenyben vállalt kö­telezettségeiket eredményesen teljesítik. A főváros dolgozói, a kormány felhívásának megfelelően, a tervezettnél többel járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, jelentős részt vállaltak az árvíz által oko­zott súlyos károk enyhítéséből. A szocia­lista brigádok és a törzsgárda öntudatos munkáját dicséri elsősorban, hogy ez év első kilenc hónapjában — az ipari ter­melés 4,4 százalékos növekedését meg­haladó mértékben — 7,6 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, ja­vult a termelés hatékonysága. — A fővárosi dolgozók munkájáról ké­szült számvetésünk is jelzi: eredménye­sen teljesítettük a IX. kongresszus és a Központi Bizottság egész társadalmunk életére kiható nagy jelentőségű határoza­taiból Budapestre háruló feladatokat. — Jelentős eredményként könyvelhet­jük el, hogy a harmadik ötéves tervben — a 44 órás munkahétre való áttéréssel egy időben — a fővárosi ipar termelésnöve­kedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódik. Meggyorsult a ter­melési szerkezet kedvező irányú válto­zása, lassult a készletnövekedés üteme, ■növekedett az export. Egyenletesebb a lakosság áruellátása. A budapesti kommunisták politikai ta­ (Folytatása a 2. oldalon)

Next