Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)
1970-11-25 / 328. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. MAGYAR WDbES TeLEVÍZA Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,- forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 3. ÉVFOLYAM, 328. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1970. NOVEMBER 25. SZERDA A pártkongresszus folytatja munkáját Leonyid Brezsnyev felszólalása • Folk Jenő miniszterelnök beszéde Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guayanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Marokkói Felszabadulás és a Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. (Nagy taps.) Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A beszámolók vitája Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát, a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölött presszust, hogy pártunk politikai vonalát hagyja jóvá, erősítse meg a téli felvételüket a tsz-ekbe. A megnövekedett állami támogatás is lehetővé tette, hogy nagyüzemeinkben növekedjék a tagok jövedelme. A küldött ezután a mezőgazdasági termelés koncentrációjának jelentőségéről, a termelőszövetkezeti társulás előnyeiről szólt. Győr-Sopron megyében az elmúlt négy évben 23 tsz-közi vállalkozás jött létre, a sopronhorpácsi egyesült termelőszövetkezet például két társulásnak is tagja. Ez a tsz egyébként 1969-ben öt kis termelőszövetkezetből egyesült, s már az első esztendőben jóval nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyesülést megelőző években. A beruházásokról szólva több visszásságra is rámutatott. Több mint két év ótaépül tszközi társulásban egy sertéstenyésztő telep, s a kezdetben tervezett 24 millió forintos költség már megközelíti az 50 millió forintot. Tagságunk számon kéri — mondotta —, hogy e jelentős összeget mire fordítják és az mennyi idő alatt térül meg. Felszólalása végén elmondotta, hogy a párttagság bátran kezdeményez és hasznos tanácsokat ad egy-egy feladat megoldásához. Dr. Márta Ferenc a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora A következő felszólaló: dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, Csongrád megye küldötte a felsőoktatás helyzetével és problémáival foglalkozott, s elmondta, hogy hazánkban a felszabadulás előtti helyzethez képest a hallgatók száma hétnyolcszorosára emelkedett, ugyanakkor az intézmények száma is mintegy ötszörösére nőtt. Ez jelentősen megnövelte a felsőfokú képzés lehetőségét, ugyanakkor egyes területeken felületesebb tömegképzést és minőségi hígulást is eredményezett. Éppen ezért nagyon fontos, hogy felsőoktatásunk fejlesztésében a következőkben a minőségi kérdések kerüljenek előtérbe. A kiválasztásról szólva hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Sajnos, jelenleg nem rendelkezünk a tehetség, a rátermettség méréséhez szükséges megbízható módszerekkel. Nehezíti a képességek pontos meghatározását az is, hogy a középiskolákban csakúgy, mint az egyetemeken, a „minél többet megtanítani” szemlélet dominál, nem pedig a gondolkodásra való nevelés. Ennek hátrányai megmutatkoznak a fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemre jutásában is. A felszólaló véleménye szerint a fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemi jelentkezési aránya elsősorban nem anyagi okok miatt csökken, hanem az általános és középiskolák oktatásban túltengő ismeretközlési módszerek miatt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás korszerűsítése objektív feltételeinek javítására az anyagi erőket nem minden esetben használtuk fel átgondoltan és összehangoltan. Ezután Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Bogyinszki István lakatos Bogyinszki István, a Csepel Vas- és Fémművek lakatosa hozzászólásában a többi között elmondotta: a gyár közvéleménye azt várja a párt X. kongresszusától, hogy jelölje meg a társadalom fejlődésének további irányát, úgy, ahogy azt korábbi kongresszusain is tette. A csepeli munkások tudják: e kongresszus munkakongresszus, s — szerencsére — nem várhatók fordulatok, „szenzációk” politikánkban. — Pártunk politikáját, ha szükséges, fegyverrel is védjük — mondotta. — Vállalatunknál ütőképes munkásőr század, a Csepel-műveknél munkásőr zászlóalj is reprezentálja ezt a harckészséget — jelentette ki, majd hangsúlyozta, hogy a csepeli dolgozók az elmúlt 10 esztendőben munkájukkal is bizonyítottak. Erre a helytállásra a párt továbbra is számíthat. Bagyinszki István beszámolt a kongresszusnak legújabb munkasikereikről, s így fejezte be felszólalását. — Az MSZMP a mi pártunk, politikáját sajátunknak érezzük, ezért is kérem a tisztelt hong Drázsnyák István tsz-elnök Drázsnyák István, a sopronhorpácsi egyesült termelőszövetkezet elnöke, Győr-Sopron megyei küldött az elmúlt négy évben született agrár- és szövetkezetpolitikai intézkedésekről beszállt, amelyek tovább szilárdították a párt iránti bizalmat a falvak lakóiban. A termelőszövetkezetek anyagi és erkölcsi súlya megnőtt, ezért sokan — főleg a fiatalok — két Németh Károly felszólalása — A budapesti kommunisták a Központi Bizottság határozata alapján a párt szervezeti rendjének megfelelően készültek a X. kongresszusra — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd így folytatta: — A taggyűlések és a pártértekezletek legfontosabb tanulsága: a budapesti kommunisták magukénak vallják a párt politikáját, igénylik annak folytatását, megvalósításáért mint eddig, ezután is készek harcolni, dolgozni. Németh Károly kiemelte, hogy Budapest dolgozói egyetértésüket, támogatásukat azzal is kinyilvánították, hogy a kommunistákkal együtt, munkástársadalmünk dolgozó emberéhez méltó tettekkel köszöntik pártunk X. kongresszusát. A kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenyben vállalt kötelezettségeiket eredményesen teljesítik. A főváros dolgozói, a kormány felhívásának megfelelően, a tervezettnél többel járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, jelentős részt vállaltak az árvíz által okozott súlyos károk enyhítéséből. A szocialista brigádok és a törzsgárda öntudatos munkáját dicséri elsősorban, hogy ez év első kilenc hónapjában — az ipari termelés 4,4 százalékos növekedését meghaladó mértékben — 7,6 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, javult a termelés hatékonysága. — A fővárosi dolgozók munkájáról készült számvetésünk is jelzi: eredményesen teljesítettük a IX. kongresszus és a Központi Bizottság egész társadalmunk életére kiható nagy jelentőségű határozataiból Budapestre háruló feladatokat. — Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a harmadik ötéves tervben — a 44 órás munkahétre való áttéréssel egy időben — a fővárosi ipar termelésnövekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódik. Meggyorsult a termelési szerkezet kedvező irányú változása, lassult a készletnövekedés üteme, ■növekedett az export. Egyenletesebb a lakosság áruellátása. A budapesti kommunisták politikai ta (Folytatása a 2. oldalon)