Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-22 / 22. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Mióta Hírlap ÁRA: 80 FILUS. Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 4. ÉVFOLYAM, 2­2. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1971. JANUÁR 2­2. PÉNTEK A többség ellenőrei. Manapság sok szó esik arról, hogy nem hódít elég gyorsan a közösségi gondolkodásmód, s van tere az anya­giasságnak, a harácsolásnak, a „ka­parj kurta, neked is jut" elve érvénye­sülésének. Gyakran kerülnek nyilvános­ságra hírek társadalmunk erkölcsi nor­máit súlyosan sértő esetekről, amelyek talán nagyobb visszhangot is keltenek tényleges arányaiknál és súlyuknál. Sok­kal kevesebb szó esik viszont a társa­dalom pozitív erőiről, a szocializmus ön­tudatos híveiről, akik nem tűrik el a társadalomellenes magatartást, a hará­­csolást. Kevesebbet beszélünk, írunk ró­luk, pedig ők sokkal többen vannak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke fogalmazott így nemrégiben, és teljes joggal. Hiszen megállapításait 40 ezer népi ellenőr önzetlen munkájának ismeretében tehette. Az állami ellenőrzés feladatát de­mokratikus alapon ellátó népi ellenőr­zés valóban hatalmas erejű társadalmi bázisra épül. Erről a negyvenezer em­berről és tevékenységéről is szólt az MSZMP Központi Bizottságának kong­resszusi beszámolója: „Államunk már most is sok feladat megoldásába be­­vonja a társadalom különböző szerveit és erőit, az egyes állampolgárokat... A dolgozók tömegesen vesznek részt az állam munkájában, mint tanácsi akti­visták, bírósági ülnökök, népi ellenőrök.” A népi ellenőrök eddigi áldozatos és hozzáértő tevékenységéből — csak mu­tatóul - érdemes néhányat idézni. Ilye­nek: a termelékenység kérdéseivel, a gyártmánystruktúra alakulásával kap­csolatos vizsgálatok. Ellenőrzések, ame­lyek közvetlenül szolgálták a lakosság érdekeit: az árképzés és az áruk minő­ségének vizsgálata, a béren kívüli vál­lalati juttatások, a járóbeteg-ellátás, a kórházi ápolás színvonalának vizsgála­ta, a művelődési célokra előirányzott anyagiak célszerű felhasználása stb. A vizsgálatokban részt vett sok ezer népi ellenőr - nem utolsósorban a X. pártkongresszus határozatából is - megnyugvással veheti tudomásul: nem dolgozott hiába. A jogos felháborodás hatására egyre többen lépnek fel a közérdek, a köz vagyonának védelmé­ben. A népi ellenőrzéshez évről évre érkező mintegy tízezer közérdekű beje­lentés és magánpanasz alapos kivizs­gálása és hatékony elintézése - a ben­nük foglalt gazdasági jelenségek fel­tárásán, az esetleges hibák kijavításán túl, fontos eszköze annak, hogy a dol­gozók aktívabban vegyenek részt a köz­ügyek megoldásában. A népi ellenőrök tevékenysége is ékes bizonyítéka annak, hogy nálunk eleven valóság a dolgozó ember aktív részvé­tele a közügyek intézésében, az ország vezetésében. S mindehhez tegyük hozzá: a népi ellenőrzés, munkája közben, sűrítve ta­lálkozik társadalmunk ama jelenségei­vel, amelyek idegenek a szocialista er­kölcstől, vagy éppen sértik azt. A népi ellenőrök mégis optimisták, mert a hi­bák, hiányosságok mellett nap nap után érzékelik azt a társadalmi igényt, amely a szocialista erkölcs kibontako­zását, megszilárdítását óhajtja. A népi ellenőrök negyvenezres serege ilyen op­timizmussal kezdte meg ez évi munká­ját, amelynek nyomán — és ez nem le­het kétséges - tovább erősödik a tár­sadalom pozitív erőinek hangja, tovább nő majd azok száma, akik eddig is többségben voltak. Kiküldött munkatársunk telefon jelentése: Ma befejeződik Fock Jenő finnországi látogatása Meleg, szívélyes légkör — Közös közleményt adnak ki a tárgyalásokról A csütörtöki finn lapok részletesen méltatják a magyar vendégek szerdai lá­togatásait és nagy reményeket fűznek az iparvidékeken folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Fock Jenő látogatásának utolsó teljes munkanapján a politikai és a gazdasági témák után a kulturális jellegű tájékozó­dás került előtérbe. A nap a finn parla­ment meglátogatásával kezdődött. Az 1931-ben épített, de ma is modern épü­letben, ahol a múlt héten még teljes he­vességgel dúlt a költségvetési vita, Rafael Paasio, a ház elnöke, Johannes Virolai­­nen első alelnök és Olavi Lähteenmäki második alelnök fogadta és vezette körül a vendégeket, akik beírták nevüket a parlament vendégkönyvébe. A magyar látogatókat kísérő Väinö Keskinen külügyminiszter a látogatás alatt nyilatkozott a magyar újságírók­nak. A tárgyalásokról elmondotta, hogy a két baráti ország vezetői között őszin­te beszélgetés folyt, a tárgyalásokon min­den kényes kérdést nevén neveztek, kü­lönös tekintettel az európai biztonsági értekezlet előkészítésére, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzetre. Mély be­nyomást tett ránk — mondotta egyebek közt — Fock miniszterelnök nagy szak­értelme. Mindkét fél véleménye az, hogy ha egyszerre és aktívan cselekszünk, ak­kor tevékenységünknek feltétlenül ered­ményre kell vezetnie. Sajnálatos, hogy időpontot jósolni az Európa-konferenciát illetően nem lehet, mert bár Finnország és Magyarország nagy aktivitást fejt ki, meglehetősen lassú a haladás egyes or­szágok, így az Egyesült Államok által támasztott előfeltételek miatt. A parlamentből a Nemzeti Múzeumba vezetett a vendégek útja. Itt dr. Vilie Luho helyettes főigazgató fogadta őket és megmutatta a gyűjtemény gazdag finn­ugor anyagát. Felkeltették a figyelmet a Kalevala tárgyköréből készült festmé­nyek: Gallen-Kallela alkotásai. Fock Je­nő és Péter János beírták nevüket a ven­dégkönyvbe, amelyben Ciri indiai elnök és Svoboda csehszlovák elnök szerepelt először. A következő állomás a finn Nemzeti Színház volt. Itt Árui Kivimaa profesz­­szor, a színház elnök-igazgatója üdvözöl­te a magyar kormányfőt és kíséretét. El­mondotta, hogy számos magyar darabot játszottak, többet ő maga rendezett. Leg­utóbb majdnem 100 előadást ért meg Örkény István Tóték című drámája, most pedig Edwin Laine állítja színpad­ra Szakonyi Károly Adáshiba című szín­művét. Ennek első felvonását a jelme­zes főpróbán láthatták a vendégek, majd elbeszélgettek a színészekkel. Rövid városnézés után a városházára hajtott a kocsisor. A modern szobrokkal berendezett előcsarnokban Teuvo Aura főpolgármester és Jussi Laukkonen, a vá­rosi tanács elnöke üdvözölte a magyar látogatókat. Fock Jenőt Helsinki érdem­rendjével tüntették ki. A miniszterelnök meghatottan mondott köszönetet, majd arról beszélt, hogy eddig csak dolgozott kíséretével együtt ebben a városban, most nevezetességeivel ismerkedett. Kö­szönetet mondott a gondoskodásért, ame­lyet tapasztalt, majd nemcsak mint kor­mányfő, hanem mint budapesti lakos, a testvérváros nevében is üdvözölte Hel­sinki képviselőit. Délután a Finn-Magyar Társaság székházába látogattak el a vendégek, ahol Kaarina Virolainen asszony, a tár­saság elnöke és Keikonnen professzor el­nökhelyettes ismertette munkásságukat. Fock Jenő sztereo-lemez játszót és ma­gyar népdallemezeket ajándékozott a tár­saságnak, s megállapította, hogy annak tevékenysége mindkét nép számára na­gyon hasznos. Az esti órákban Rónai Rudolf magyar nagykövet és felesége fogadást adott a Kalastajatorppa étteremben Fock Jenő és felesége, valamint kíséretük finnor­szági látogatása tiszteletére. Majdnem ezer vendég gyűlt össze. Köztük voltak a magyar politikusok finn tárgyalópart­nerei, a társadalmi, a politikai és a kul­turális élet kiválóságai: ott volt Kékkö­­nen elnök és Karjalainen miniszterelnök, valamint Martti Ingman budapesti finn nagykövet. A fogadás az egész látogatás idejére jellemző meleg, szívélyes légkör­ben zajlott le. Bebizonyosodott az, ami­től a vendéglátók korábban tréfálkozva óvták magyar vendégeiket, mondván: annyi itt a magyar nép barátja, hogy még képviseleti elv alapján is nehéz vol­na valamennyiüket vendégül látni egy időben, egy helyen. A még hátralevő fél nap programjá­ban a kiszivárgott hírek szerint időköz­ben elkészült közös közlemény kiadása, sajtókonferencia és a finn kormány bú­csúebédje szerepel. Már a ma közzéteen­dő, illetve elhangzó fontos megnyilatko­zások előtt is elmondható azonban, hogy Fock Jenő és kísérete a péntek délutáni órákban a jól végzett munka tudatában indulhat haza Budapestre. Vajda Gábor KOZMOSZ 392. (TASZSZ) A Szovjetunióban csütörtökön Föld körüli pályá­ra bocsátották a Kozmosz 392. mesterséges holdat. A szput­­nyik fedélzetén elhelyezett tu­dományos berendezés segítsé­gével a régebben meghirdetett programnak megfelelően foly­tatják a világűr kutatását. A szputnyikon elhelyezett beren­dezés szabályszerűen működik. SAARINEN BESZÉDE ' "'{TASZSZ) Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt el­nöke Helsinkiben nagy be­szédben foglalkozott Finnor­szág helyzetével. Kijelentette, hogy az utóbbi hónapok bel­politikai fejleményei megmu­tatták a Finn KP irányvona­lának helyességét. Országszer­te széles körű tömegmozga­lom bontakozott ki, amelynek követelései megegyeznek a kommunista párt részéről a kormány gazdaságpolitikáját, valamint a kollektív szerződé­sek feltételeit illetően támasz­tott célokkal. Saarinen rámutatott arra, hogy a szociáldemokrata ve­zetők indokolatlanul nem tá­mogatják a bérek emelésére és a kollektív szerződések fel­tételeire vonatkozólag a szak­­szervezetek központi szervé­nek vezetősége részéről egy­hangúlag jóváhagyott követe­léseket. A kormánykoalíció politikájának kérdéseiről szó­­val kifejtette, hogy a balol­dali és középpártok jelenleg uralmon levő koalíciós kor­mánya a dolgozó lakosság túl­nyomó többségének támogatá­sát élvezi. A kormány helyze­te azonban csak akkor lehet szilárd, ha olyan politikát folytat, amely megfelel a dol­gozók, a kevésbé tehetős ré­tegek érdekeinek és vágyai­nak. AFRIKAI SZAKSZERVEZETEK TANÁCSKOZÁSA (TASZSZ) Csütörtökön Abul Nur, az Arab Szocialista Unió főtitkára megnyitotta Kairó­ban az összafrikai Szakszer­vezeti Szövetség negyedik kongresszusá­t, amelyen húsz afrikai ország és harmincöt baráti ország szakszervezeti mozgalma képviselteti magát. A magyar szakszervezetek képviseletében Kiss Károly, a SZOT alelnöke vesz részt a kongresszuson. MERÉNYLET GUATEMALÁBAN (UPI) Szerdán négy fegyve­res fiatalember behatolt a brit konzulátus épületébe Guatemala­városban és agyon­lőtte a konzul testőrét. A me­rénylet a déli órákban tör­tént, amikor nagy a forgalom a belvárosban levő konzulátu­si épület körül. A részletek­ből csak annyi ismeretes, hogy a merénylők egy, az utcán parkoló japán gyártmányú vö­rös gépkocsiban menekültek el. A TEHERÁNI OLAJTÁR­GYALÁSOK (TPI) Az olajszállító orszá­gok és a kőolajtrösztök képvi­selői csütörtökön folytatták megbeszéléseiket a kőolajárak felemeléséről Teheránban. Há­rom arab ország bejelentette, ha áremelési javaslatukat nem fogadják el, fennáll a lehető­sége annak, hogy csökkentik vagy be is szüntetik az olaj­­szállítást. A JAPÁN LIBERÁLIS DEMOKRATA PÁRT KONGRESSZUSA (TASZSZ, Kyodo) A Japán Liberális Demokrata Párt csü­törtökön Tokióban megtartot­ta 25. kongresszusát. A kong­resszus jóváhagyta a japán uralkodó párt ez évi akció­­programját és a párt szerve­zeti szabályzatának módosítá­sára vonatkozó javaslatot. A párt elnökét a jövőben két év helyett három évre választják meg. A kongresszuson mon­dott beszédében Eiszaku Szato miniszterelnök egységre szólí­totta fel pártját, tekintettel a küszöbönálló választásokra. Áprilisban országos helyi vá­lasztásokat tartanak és június­ban megválasztják a felsőház (Tanácsadók Háza) képvise­lőit. A nap híreiből Jogrendszerünk fejlesztése Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter sajtótájékoztatója Tegnap a Parlament Gobelin termében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter sajtótájékoztatón ismertette az újságírók­kal az 1971—1974 közötti időszak nagy­szabású távlati jogalkotási programját. A sajtóértekezletet dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke vezette. Az igazságügy-miniszter bevezetőben arról beszélt, hogy eddig csak éves kodi­­fikációs tervek készültek, a gyakorlat vi­szont azt bizonyítja, hogy célszerű és szükséges volt több esztendőre szóló táv­lati jogalkotási programot összeállítani. Ezt sok minden indokolja. Alaposabb lehet az illetékesek felkészülési munkája, több idő áll majd rendelkezésére tapasztalat­­gyűjtéshez, a tennivalók felméréséhez és nem utolsósorban tovább növelhető a jogszabály-előkészítés demokratizmusa. A tegnap ismertetett 1971—1974. évi távlati jogalkotási program — amely nemcsak itthon, de nemzetközileg is je­lentős, sőt egyedülálló kezdeményezés — az Igazságügy-minisztérium, valamint több minisztérium és országos főhatóság tevékeny közreműködésének eredménye. E munkával — hangsúlyozta az igazság­ügy-miniszter — jogrendszerünkben nem kezdődik el új időszámítás. A négy évre szóló távlati terv elkészítésénél az alap­vető kiindulási pontot az MSZMP X. kongresszusának határozatai jelentették. Most egész társadalmunk előtt az a nagy feladat áll, hogy magasabb szinten foly­tassuk a szocializmus építését. Ebből ter­mészetszerűen következik, hogy a jog­rendszer további építését, fejlesztését is magasabb színvonalra kell emelni. E cél szolgálatában jelentkeznek azok a jogi feladatok, amelyeknek megvalósítása az államelmélet, a szocialista demokrácia és a gazdasági élet továbbfejlesztését, a la­kosság szociális, egészségügyi, kulturális igényeinek magasabb szinten való kielé­gítését hivatott szolgálni. A programban szereplő feladatokról szólva elsőként említette meg a miniszter az alkotmánymódosítást. Az ezzel kap­csolatos jogszabály-előkészítő munkák folynak és minden remény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítási javaslat ez (Folytatása a 3. oldalon)

Next