Magyar Hírlap, 1972. november (5. évfolyam, 303-331. szám)
1972-11-04 / 306. szám
.......... 1 1 /(' (\ 2 1972. NOVEMBER 4. SZOMBAT HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap ........... ..... ............. ......... Doktor úr, mi a panasza ? Pályakezdő orvosok és lehetőségeik Szeptember közepén 876-an tettek orvosi esküt. Ennyien kaptak diplomát a négy magyar egyetemen — tízen közülük a Szovjetunióban. A pályakezdés minden szakmában súlyos gond. Talán itt még fokozottabban az, mert az egyetemi évek utáni első lépések döntően meghatározzák a fiatal orvosok későbbi pályáját. Ha egy nyelvszakos bölcsészhallgató, tegyük fel, középiskolába kerül, onnan többé-kevésbé könnyedén átevickélhet tudományos intézetbe, vagy szakképzettségének megfelelő más munkahelyre, kezdő mérnökök is meglehetősen egyszerűen változtathatnak állást, ha az első választásuk nem bizonyult szerencsésnek, de aki higiénikus állást kapott, az hogyan legyen később belgyógyász, vagy aki vidéki körzetbe került, miképpen juthat vissza a fővárosba ? Az orvosok pályakezdése egy sor konfliktust rejt magában. A legkézenfekvőbb ellentét, hogy az ország szakorvosszükséglete nem azonos a fiatal diplomások igényeivel. A másik nagy probléma: a Budapesten végzettek nagy része budapesti, szülőkkel, lakással, esetleg férjjel, feleséggel, gyerekkel. Nagyon nyomós objektív okok is indokolhatják, hogy a fővárosban akarnak maradni. Az első lépések A végzősök számára meghirdetett állásokra 792 pályázat futott be, a többiek társadalmi ösztöndíjjal azt az állást foglalták el, amelyre az egyetemi évek alatt kapott összeg ellenében szerződtek. A társadalmi ösztöndíjakat megyék ajánlották fel, elsősorban Nógrád, Borsod, Szabolcs, ahol szükség volt rá, hogy jó előre orvost biztosítsanak maguknak. Az a kép, amely a pályakezdő orvosok elhelyezkedéséről alakult ki, nem teljes; amíg beszélünk róla, már változhatott a helyzet. Sikertelen próbálkozások, eredeti elgondolások kudarca, hetekig, némelykor hónapokig tartó latolgatások utáni döntés egy-egy megye vagy szakma javára újabb orvost jelenthet. Az október elejei állapot körülbelül azt mutatta, hogy a legtöbben Hajdú megyében — szám szerint 37-en — foglaltak el orvosi állást, Veszprém 34, Borsod 31, Csongrád 23 új orvossal gyarapodott. .Békésbe 16-an mentek, Komárom megye 23, Pest megye 8 fiatal orvost fogadott be, Győr- Sopron hetet, a többi megyében 12—15 az idén végzett orvosok száma. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 37-en maradtak, a debrecenin 25-en, a pécsin 14-en, a szegedin 38-an. Budapesten kórházi és intézeti állásokat összesen 61-en foglaltak el. Mindent öszszevéve, mintegy 600 fiatal doktor sorsáról tud az Egészségügyi Minisztérium oktatási osztálya. A többiek közül is nyilván sokan állásba kerültek már, csak még ezt nem jelentették a minisztériumnak. Mások pedig még nem döntöttek ... Tizenöten-húszan nem vállaltak munkát, s egyelőre nem is vállalnak. Valamennyien nők, akik vagy gyereket szültek, vagy nem tudnak pesti állást szerezni maguknak, férjhez mentek, megélhetési gondjaik nincsenek, ráérnek kivárni, amíg valamilyen úton-módon megfelelő helyhez jutnak. A fiúk közül, akiknek más lehetőségük nem volt, mégis mindenáron a fővárosban akartak maradni, a mentőknél jelentkeztek. Ez semmiképpen nem való fiatal orvosnak a továbbképzés szempontjából állást kapott, s mérnök férjével együtt leköltözött Hajdú megyébe. Hozzá sem kell tenni, hogy a mérnök férj is megfelelő munkához jutott. Tudományos ambíció A negyvenféle szakosodási lehetőség alapján belgyógyászatra több mint százat vettek fel, sebészetre 37-et, gyerekosztályokra 68-an kerültek. A korábbi évektől eltérően az utóbbi két-három esztendőben szívesen választják az ideg-elme szakot, 43 eredményes pályázó volt. Tizennyolcan mentek tébéc északra, 12-en lettek kórboncnokok. Röntgenre lényegesen több állást írtak ki, de a sugárveszély miatt csak kilencen pályázták meg, ugyanígy a higiénikus állásokat sem szeretik, a magas, 3000 forinton felüli kezdőfizetés ellenére sem. 16-an foglaltak el higiénikusi állást. Vidéki körzeti orvosnak 38-an jelentkeztek. A hiányszakmák közül sokan választották volna a fül-orrgégészetet, de az egész ország területére mindössze négy állást hirdettek. A szemészet is több orvost vonzott volna (a szakrendelések zsúfoltsága több szemészszakorvost kívánna), de csak 16 állást tölthettek be. A korábbi esztendőkben az Egészségügyi Minisztérium úgynevezett központi gyakornoki hellyel rendelkezett, amely arra szolgált, hogy a kórházak kötött státusgazdálkodásától függetlenül a hiányszakmák számára elősegítse a szakemberképzést. Bárhol, bármelyik kórház osztályán érvényesíthették ezt az állást, amely két esztendő után megszűnt, viszszaszármazott a minisztériumra, hogy a végzett hallgatók között újra kioszthassák. Az idén nem élhetett a minisztérium központi gyakornoki állásaival, mert mindent összevéve, a főorvosi helyeket is beleszámítva, kétezer betöltetlen orvosi állás van az országban. Ám az üres állások és a szakemberigények nem mindig fedik egymást. Fejlődő szakma az anaesthesiológia, altatásnál, intenzív osztályokon van szükség rájuk. A nagy műszerezettséget kívánó, igen költséges intenzív osztályokat anyagi erejüktől függően egyre-másra szervezik a sebészetek. Hamarosan keresett lesz az anaesthesiológus szakorvos, bár az idén meglehetősen kevés ilyen helyet írtak ki, mivel jelenleg még kevés intenzív osztály működik. Sokan pályáztak elméleti intézetekbe, kétszer annyian, mint amennyit befogadhattak. Elméleti intézetekben igen szolidak a kereseti lehetőségek, mégis a fiatalok szívesen választják a tudományos munkát. Ebből is látszik, nem a pénz, hanem a szakma iránti érdeklődés döntötte el, hova nyújtsák be az elhelyezkedés iránti kérelmüket. Gyakran csalódás, megalkuvás árán kerülnek a maguk vágányára a most végzett fiatal orvosok. Az elkövetkezendő években sokszor, sok embertől fogják megkérdezni. ..Mi a panasza?” Most, az indulásnál még ők mondják el a magukét ... Halasi Mária A diploma kötelez Vegyes érzelmekkel veszi tudomásul az ember, ha egy orvos nem vállal munkát, vagy nem megfelelő munkára vállalkozik. Nemcsak azért visszatetsző, mert ez a legdrágább diplomák egyike: 200 ezer forintjába kerül az államnak, de az orvosi munka hivatás, s a hivatás jellemzője, hogy az ember személyes érdekeit is alárendeli. Lehet, hogy naiv és laikus szempont, de ha valaki ,megtanul gyógyítani, annak egyben kötelessége is gyógyítani. Az emberi sorsoknak természetesen számtalan árnyalata van: férj, gyerekek, egy asszonyt a fővároshoz köthetnek, és ha választania kell a család és a hivatás között, érthető, ha a családot választja. Természetesen nem minden esetben ilyen élesen merül fel a kérdés, és olykor többféle megoldás is kínálkozik. Éppen az idén történt: egy fiatalasszony mindenáron gyerekgyógyász akart lenni, pesti Jogásznapok Debrecenben Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Debrecenben a jogásznapokat. A tanácskozást pénteken délelőtt a Déri Múzeum nagytermében nyitották meg, azon részt vett dr. Katona Zoltán, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének helyettese, dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, Prazidler Árpád, a szövetség főtitkára, dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke. Dr. Antalffy György megnyitója után dr. Katona Zoltán A jogalkotás és jogalkalmazás néhány időszerű kérdése, dr. Bihari Ottó egyetemi tanár Alkotmányreformunk jelentősége címmel tartott előadást. A jogásznapok alkalmábóldr. Kolozsvári Lajos, a Magyar Jogász Szövetség Hajdú-Bihar megyei szervezetének titkára a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó munkáiból könyvkiállítást nyitott meg a Déri Múzeumban. November 11-én nyitják meg a politikai könyvnapokat Pénteken Győrött a városi pártbizottságon rendezett sajtótájékoztatón Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az idei, sorrendben tizenegyedik politikai könyvnapok országos megnyitójára november 11- én a győri Rába Művelődési Központban kerül sor. Emlékeztetett arra, hogy 1962-ben az első politikai könyvnapokat azzal a céllal rendezték, hogy falura is elvigyék a politikai irodalmat. Az idei könyvnapok lebonyolításába bekapcsolódnak a könyvtárak, könyvesboltok is. k Új üzemek, intézmények avatása, alapkőletétel Fitotron Martonvásáron — Csúcserőmű Kelenföldön — Új színestelevízió-stúdió Rádiótelefon-üzem Salgótarjánban — Parkettagyár építését kezdik meg Barcson Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutató intézetében tegnap átadták az első hazai fitotrint,. az ,,dísszkoi,fontos’V,pogánynevelő-t Halák. Az átadásonmegjelent az Diményi Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Erdey Grúz Tibor, az MTA elnöke, dr. Köpeczi Béla, az MTA főtitkára, valamint Fejér megye párt- és állami szerveinek vezetői, köztük dr Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács elnöke. Dr. Erdey Grúz Tibor, az MTA elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd Kuti András, a martonvásári intézet erdőháti gazdaságának igazgatója számolt be a fitotron építéséről. Ezt követően dr. Rajki Sándor, a biológiai tudományok doktora, a martonvásári intézet igazgatója ismertette a résztvevőkkel a fitotron működését. A tájékoztató után dr. Köpeczi Béla főtitkár átvágta a, bejáratot elzáró nemzeti színű szalagot. A megnyitó ünnepség résztvevői dr. Rajki Sándor és munkatársai kíséretében tekintették meg a világ legkorszerűbb fitotronját. Tegnap avatta fel hazánk első gázturbinahajtású csúcserőművét Kelenföldön Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes. Teljesítménye 32 megawatt, s a csúcsfogyasztási időszakban segíti majd a hazai energiaellátást. A kelenföldi új erőmű a magyar—olasz együttműködés eredménye: a gázturbinát a Fiat-cég szállította, a Ganz Villamossági Művek pedig a generátort és a villamossági készülékeket gyártotta. Salgótarjánban is gyáravatás volt. Átadták a Budapesti Rádiótechnikai Gyár rádiótelefon-üzemét. Az avató ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselője, Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, a megye és Salgótarján város politikai s társadalmi életének vezető személyiségei és a salgótarjáni üzemek vezetői. Ott voltak a Szovjetunió, az NDK, Bulgária és Kuba budapesti nagykövetségének képviselői, valamint a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság küldöttsége. A mintegy 110 millió forintos beruházásból létesített gyárat, amelynek építéséhez a Nógrád megyei Tanács is hozzájárult 30 millió forinttal. Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes adta át Iklódy Gábornak, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár vezérigazgatójának. Az avató ünnepségen többeket kitüntettek, megjutalmaztak. Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat záró akkordja volt a gyáravatás. Ebből az alkalomból nyújtották át Brutyó Jánosnak, a KEB elnökének. Salgótarján város díszpolgári oklevelét és plakettjét. Dr. Vladimir Pirosiknak, a CSKP közép-szlovákiai területi bizottsága első titkárának, Salgótarján másik újonnan megválasztott díszpolgárának nevében a csehszlovák is küldöttség vezetője vette át a díszpolgárságról szóló oklevelet és plakettet. Pénteken a Magyar Televízió Szabadság téri székházában adták át rendeltetésének az egykori Tőzsdepalota Beloiannisz utcai épületszárnyán felépített új, színes tv-stúdiót és a kiszolgáló helyiségeket. A határidőre elkészült stúdió ünnepélyes átadásán Tömpe István, az MRT elnöke mondott beszédet. Veszprémben, a Dózsavárosban és a Felszabadulás úti új lakótelepen tegnap két — egyenként 216 gyermek elhelyezésére alkalmas — óvodát, valamint bölcsödét adtak át. Az új gyermekintézmények, amelyeket a hallei Metalleicht kombinátban gyártott könnyűszerkezetes elemekből építettek fel, mintegy 25 millió forintba kerültek. Az új létesítményeket Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára adta át. Jelen volt Alfred May, az NDK budapesti nagykövetségének másodtitkára is. Kilencvenhárommillió forintos beruházással felépült Egerben az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat legkorszerűbb gyára, amely tegnap már meg is kezdte a termelést. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ünnepélyes külsőségek között helyezte el pénteken délelőtt a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzemének területén épülő táblásítottparketta-gyár alapkövét. Az ünnepségen jelen volt Németh Ferenc, a Somogy megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke. Az új üzem szerves része annak az ipartelepítési programnak, amely Barcs térségében nyújt majd lehetőséget a lakosság foglalkoztatására. A mintegy 220 millió forintos beruházással épülő táblásítottparketta-gyár az ország első ilyen jellegű létesítménye. NSZK-technológiával és gépekkel működik majd és 137 milliméter széles, 15 milliméter vastag, háromrétegű, kétszeri kemény lakk borítással ellátott parkettatáblákat gyárt majd. Évente 20 ezer lakáshoz elegendő parketta kerül ki az új üzemből. A 140 dolgozót foglalkoztató új ipari létesítmény alapozási munkái megkezdődtek és a gyár a tervek szerint a negyedik ötéves terv végén már teljes kapacitással dolgozik. Centenárium lakótelepe a Lakásépítés - vállalati közreműködéssel Tudósítónktól. Pénteken délután Mátyásföldön elhelyezték a Centenárium ifjúsági és munkáslakótelep alapkőletételi okmányát. Dr. Paukovits Tibor, a Budapesti Fogyasztási és Lakásszövetkezetek Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az új lakótelep építése széles körű társadalmi összefogással kezdődött. A KISZ budapesti bizottsága és a Budapesti Fogyasztási és Lakásszövetkezetek Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa a fővárosi vállalatok lakásépítési szándékait egyeztetve, szervez lakásszövetkezeteket. Az összehangolt előkészítés eredményeként Budapesten öt építési területen indult meg szövetkezeti építkezés, s ezek között legnagyobb a Centenárium Szövetkezet, amelynek keretében az eredeti tervek szerint 1977-ig csaknem 1400 lakás épül. A szövetkezet 114 lakás építésére 1972 márciusában alakult. A lakótelep tervezője a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat, a generálkivitelezés feladatait pedig az Április 4. Építőipari Szövetkezet végzi. A beruházás összes költsége 450 millió forint, amiből 320 millió a lakóépületeket terheli, a többi a járulékos beruházások költsége, amelyek fedezésére a fővárosi tanács 122 millió forintot ad. A lakások egy négyzetméter alapterületre jutó költsége 44200 forint, vagyis a legolcsóbb lakás, az egyszobás garzon mintegy 130 ezer forintba, a legdrágább pedig 280 ezer forintba kerül majd. A blokkos technológia előnye, hogy a vállalatok szervezésében alakult szövetkezet tagjai, a majdani lakók közreműködhetnek az építkezésben, s a vállalatok úgynevezett hulladékkapacitásaikkal ugyancsak segítséget nyújthatnak az építkezéshez. A szövetkezeti tagokat mintegy fele-fele arányban a KISZ-bizottságok és az érdekelt vállalatok jelölik ki. Az építkezésben mintegy 30 vállalat vesz részt közvetlenül anyagi eszközeivel. A második ütemben, kapcsolódó területen, további 1100 lakást építenek. A munkát jelentős gondok is nehezítik. A vállalati közreműködéssel alakult lakásépítő szövetkezetek tevékenységét bizonytalanság jellemzi, s akadály a tapasztalatok hiánya is. Nincs még kielégítően megoldva a szövetkezetek finanszírozási rendje, hiányos a működés jogi szabályozása. Külön gond a vállalati kapacitások felhasználásának szervezése, a majdani lakók társadalmi munkájénak irányítása.