Magyar Hírlap, 1980. június (13. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
Magyar Hírlap hazai körképe§ : Aowo, június 2?, péntek 5 Győr-Sopron, Veszprém és Zala Megyei tanácsok megalakulása Újabb megyei tanácsok alakuló ülését tartották meg csütörtökön. A tanácsüléseken megválasztották a megyei tanácsok vezetőit, a végrehajtó bizottsági tagokat, a tanács bizottságainak tagjait és tisztségviselőit, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság mellett működő népi ülnököket, valamint a megyei, járási és városi népi ellenőrzési bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait. A Győr-Sopron megyei tanács Győrött megtartott ünnepi ülésénrészt vett és felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Ott volt Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára is. A megyei tanács elnökévé ismét Lombos Ferencet választották. Elnökhelyettesek: Szabó Lajos, Schmuck István és Valki István. A Veszprém megyei tanácsnak a megyeszékhelyen megtartott alakuló ülésén részt vett és felszólalt Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Pap János, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei tanács elnöke ismét Gyuricza László lett. Elnökhelyettese pedig István János, Semsei György és Szász András. Zala megye tanácsának alakuló ülésén, amelyet Zalaegerszegen tartottak, részt vett Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke. A Zala megyei tanács elnökévé ismét Újvári Sándort választották, az elnökhelyettesek: Loppert Tibor, Káplár Lajos és Szabó Károly. Kinevezések, megbízások az egészségügyben Új egyetemi igazgatók, tanárok Új intézeti igazgatókat bízott meg, egyetemi tanárokat nevezett ki az egészségügyi miniszter. 1980. július hó 1-i hatállyal dr. Tömböl Teréz egyetemi tanárt megbízta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. számú anatómiai, szövet- és fejlődéstani intézete igazgatói teendőinek ellátásával; dr. Dénes Józsefet, a SOTE gyermekfogászati és fogszabályozási klinikára egyetemi tanárrá kinevezte és egyidejűleg ugyancsak megbízta az igazgatói teendők ellátásával. Dr. Szabó Lászlót, a SOTE szerves vegytani intézetébe nevezte ki egyetemi tanárrá, s megbízta az igazgatói teendők ellátásával. Egyetemi tanárrá kinevezték dr. Beregi Editet, a Gerontológiai Központba, dr. Jakab Lajost a 3-as számú belgyógyászati klinikára, dr. Karácsonyi Sándort az I-es számú sebészeti klinikára, dr. Kiszel Jánost az 1-es számú női klinikára, dr. Kövér Györgyöt az Élettani Intézetbe, dr. Rontó Györgyit a Biofizikai Intézetbe, dr. Treil Sándort az 1-es számú női klinikára és dr. Zelles Tivadart, a Kórélettani Intézetbe. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen dr. Balázs Györgyöt az 1-es számú Sebészeti Klinikára egyetemi tanárrá nevezték ki és egyidejűleg megbízták az igazgatói teendők ellátásával. Dr. Facher József, a Kórélettani Intézetben lett egyetemi tanár és egyben igazgató. Dr. Szepesi Kálmánt az Ortopédiai Klinikára nevezték ki egyetemi tanárrá és megbízták az igazgatói teendők ellátásával. Dr. Csorba Sándor a gyermekklinikára kapott egyetemi tanári kinevezést. A miniszter a Szegedi Orvostudományi Egyetemen dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárt megbízta az Orvosi Vegytani Intézet igazgatói teendőinek ellátásával. Az Orvostovábbképző Intézetbe egyetemi tanárrá nevezték ki dr. Dobiás Györgyöt (Klinikai és Kísérleti Orvosi Labratórium Intézet), dr. Gyenes Györgyöt (klinikai onkológiai tanszék), dr. Kékes Edét (2-es számú Belgyógyászati Klinika), dr. Sas Gézát (1-es számú Belgyógyászati Klinika) és dr. Virágy Szabolcsot (Kórbonctani és Kórszövettani Intézet). Két év múlva lép érvénybe Változások a felvételi rendszerben Két év múlva vezetik be a korszerűsített egyetemi és főiskolai felvételi rendszert. A rendezés szoros összhangban van a középiskolai érettségi vizsga és oktatási rendszerben bekövetkezett módosításokkal. Például köztudott, hogy már a következő tanévtől ismét kötelező érettségi tárgy lesz a történelem. A felvételi rendszer megváltoztatásának elsősorban az a célja, hogy az általános műveltséget számba vehessék a felsőoktatási felvételeik és. A módosítás a szakmunkásokat képző szakközépiskolákban két év múlva, a középfokú képesítést adó középiskolákban pedig 1983- ban veztik be. Ezt követően tehát a felsőoktatási intézményekre pályázóknak — függetlenül attól, hogy milyen típusú középiskolában érettségiztek — a magyar nyelv és irodalom, a matematika és történelem tantárgyakból a középiskola harmadik és negyedik osztályában elért érdemjegye is beszámít a felvételi eredménybe. Ezenkívül a gimnáziumban érettségizetteknél az idegen nyelv, a fizika és egy fakultatív módon tanult tárgy harmadik-negyedik osztályos év végi érdemjegyét is beszámítják. A szakközépiskolásoknál a második tárgycsoportban az alapvető szakmai tantárgyak és a szakmai gyakorlatok érdemjegyeit veszik figyelembe. .A hozott pontok számát tehát összesen hat tárgy kétközép végi érdemjegyeinek öszszege határozza meg, s ez legfeljebb hatvan pont lehet. A felvételi vizsgák eredményét az új rend szerint a két tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgánként 0—15 ponttal értékelik. Így a pályázók a felvételin is maximálisan hatvan pontot szerezhetnek. Az esti és levelező tagozatokra felvételizők pontszámát a vizsga érdemjegye határozza meg. Ez a számítási rendszer a nappali tagozatokra az érettségi évében és az azt követő évben mindenki számára kötelező. Később pedig a neki kedvező — vagy a nappali vagy az esti levelező — pontszámítást kérheti a felvételiző, de az érettségit követő ötödik évtől kezdve már csak a felvételi eredményt veszik figyelembe. Újdonság az is, hogy a középiskolában érettségizők szakirányú továbbképzése esetén a két felvételi vizsgatárgy közül az egyiket — mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsgán — meghatározott középiskolai szakmai tárggyal helyettesíthetik. A másik felvételi vizsgatárgyból is differenciáltan, a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervek eltéréseinek figyelembevételével határozzák majd meg a felvételi vizsgák követelményeit. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgatárgyak a matematikán, a fizikán és a biológián kívül a jövőben a kémiára is kiterjednek. Természetesen az idén jelentkezőkre, s még a jövő esztendőben felvételizőkre is a jelenlegi gyakorlat érvényes. A tudomány és a hétköznapok Adebreceni példa Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára a XII. kongresszuson felhívta a figyelmet a debreceni kutatók, tudósok és a környező ipari, mezőgazdasági üzemek között kialakuló, minden részvevő számára előnyös együttműködésre. A Tiszántúl gazdag szellemi hagyományokkal rendelkező városa szinte „tálcán kínálja” a gyümölcsöző kapcsolatokat. Debrecennek három egyeteme van, találhatók a városban akadémiai, import kutatóintézetek, a környéken két gyógyszergyár működik, vannak nehézipari üzemek — és ami talán, a legjelentősebb — a város szakmai vonzáskörzetébe esik a Tiszántúl hatalmas mezőgazdasági területével, állami gazdaságaival, téeszeivel, élelmiszeriparával. A szakembereknek tehát bőven van kutatási munkaterülete. Debrecenben 1976-ban Akadémiai Bizottság alakult Elnöke Bognár Rezső akadémikus, vegyész professzor. Amikor felkerestem, elmondotta, hogy a bizottság munkájában a tizenöt akadémikuson, a több mint ötven doktoron és a háromszáznál több kandidátuson kívül más értelmiségi rétegek is részt vesznek. A 35 munkabizottságban szakterületük aktuális kérdéseit együtt vitatják meg az egyetemek oktatói és a téeszek agronómusai, a kutatóintézet munkatársai és az ipar mérnökei. A professzor véleménye szerint a tudósok és a gyakorlati szakemberek együttműködésének legfontosabb területe e tájon kétségtelenül a mezőgazdaság, ő azonban — lévén szerveskémikus — a vegyészek és a gyógyszergyártók kapcsolatáról beszélt. — Tanszékünk, az egyetem más részlegeivel együtt, részt vesz a gyógyszergyárak aktuális kutatási feladatainak megoldásában. Persze, nemcsak a debreceni gyógyszergyárak „megrendelésére” dolgozunk, hanem együttműködünk budapesti üzemekkel is. Emellett természetesen különös figyelmet fordítunk a Biogalra. Kutató RT Dr. Csernus István, a Biogal kutatási igazgatóhelyettese mondja: — Mintegy ötvenen foglalkoznak kutatással a gyárban, ez a szellemi kapacitás nemcsak abszolút számban, de arányaiban is elmarad a fővárosi gyárak mellett működő kutatóbázistól. Nekünk tehát igen fontos, hogy öszszefogjunk más intézményekkel. Debreceni vegyészek hatóanyagot állítanak elő számunkra, az orvosegyetemen egyes farmakológiai vizsgálatokat végeznek, gyakorló agrárszakemberek részt vesznek a megfelelő állatgyógyászati adagok meghatározásában, különféle összetételű premixeket kérnek tőlünk, a fizikusok technológiai folyamatok vizsgálatára, mérésére alkalmas eljárásokat, műszerket dolgoznak ki részünkre. Mi igen nagyra értékeljük az Akadémiai Bizottság hatáskörébe tartozó területeken kialakult együttműködési szellemet. Jellemző példa: a két gyógyszergyár a Nehézipari Minisztérium támogatásával magmágneses rezonancia spektrométert vásárol (a kémiai kutatás mind fontosabb eszköze ez), amelyet a tudományegyetemen állítanak majd fel, ott ugyanis van olyan kutató, aki másutt már megtanulta kezelését A műszert egyenjogú partnerként használhatja a „részvénytársaság” bármely tagja. A közös műszer kiszolgálására, fejlesztésére a jövőben is meglesz a szükséges szellemi és anyagi erőforrás, ami külön-külön nem állna rendelkezésünkre. — A továbbiakban is számolunk az együttműködéssel, sőt igyekszünk olyan ösztönzési formákat bevezetni, amelyek még érdekeltebbé teszik a kutatókat a velünk való közös munkában — folytatja az igazgató. — Például egy-egy új termék kidolgozásánál a kutató nem külső megbízatásként végezné a munkát, hanem a „team” tagjaként, együtt ,„sima nevetne” az iparral, ha sikeres az új termék, akkor jókora összeghez jutna, ha negatív, akkor nem kapna semmit —, így mindenki a sikeres kutatásban lenne érdekelt. Mi erről például a fizikusok véleménye? Schlenk Bálint kandidátus, az Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese elfogadná a „kihívást”. — Intézetünk akadémiai intézet, s elsősorban magfizikával foglalkozunk. De tőlünk sohasem álltak távol a gyakorlati feladatok. A gyógyszergyárban például új készülékeinkkel gázelemzést •Végzünk. A készülék másik változatát a Medicor fogja hamarosan gyártani, légzés funkciót lehet vizsgálni vele. Egy harmadik egyedi változat Csepel számára készül, komplett fémvizsgáló labor tartozéka lesz. A nukleáris technika lehetőséget nyújt igen kis mennyiségű anyagok mérésére; ezt aknázzuk ki, amikor az orvosok és az agronómusok „rendelésére” nyomelemek mennyiségét határozzuk meg. A nehéz radioaktív elemek bomlását érzékelő műanyagfólia-detektorokat „eladtuk” a Gördülőcsapágygyárnak mosó- és kenőfolyadékok szűrésére. A műanyag fólián ugyanis tetszőleges méretű, igen egyenletes nagyságú lyukakat alakíthatunk ki, amelyekkel az idegen anyagok eltávolíthatók. A fóliákat Dubnában „lyukasztják” ki, Debrecenben kezeljük tovább, a megfelelő lyukméret előállítása céljából. A gyár megbízásából egyébként felületi analízist, is végzünk az intézetben kifejlesztett elektron-spektrométerrel. Hasznos pletykák — Honnan tudták a gyárban, hogy ilyesmit „megrendelhetnek önöknél? — Pontosan abból a forrásból, amelynek eredetét kutatja Debrecenben. Kapcsolatunk egyrészt a különféle munkabizottságokban rendszeres, másrészt gyakran felkeressük egymást egy kis „céltalan” beszélgetésre is. A városi és a megyei pártbizottság sokat, tesz ez ügyben. Azt hiszem, ezt nemcsak tőlem hallhatja, hanem egyetértenek velem az együttműködésben részt vevő más szakemberek is. A városi pártbizottság kezdeményezésére alakult meg például a FIKTT is. — FIKIT? Micsoda név! — Csakugyan szokatlan név, de a kezdeményezés is új. A debreceni egyetemek és intézetek társulásáról van szó, amely kiterjed az összehangolt tudományos munkától kezdve a közös könyvtárfejlesztésig, de még a sportolási és üdülési lehetőségek együttes kihasználásig is. A spontán kialakuló személyes kapcsolatoknak — amelyeket a közös egyetem, a „földiség” is táplál — nagy a jelentőségük az együttműködésben, a jó eredmények „pletykaként” való terjedésében. Ezt hangsúlyozták Nádudvaron, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés szakemberei is. — Felbecsülhetetlen az a segítség, amelyet a debreceni és általában az országmás helyén működő kutatóktól kapunk — mondja Gallai József agrármérnök, termelési igazgatóhelyettes. — Mi például naprakész tudományos információt kapunk tőlük, részükre pedig kísérleti lehetőséget teremtünk. S hogy debreceni „különlegességről” is essen szó , nemrég járt nálunk Szalay Sándor fizikus professzor, s megállapodtunk, hogy nyomelem-analízist végeznek egyes termelési területeinken. De nemcsak a kutatóintézetekkel van közös munkánk, aktívan részt veszünk a Biogal Gyógyszergyár takarmányadalékjainak fejlesztésében, adagjainak meghatározásában is. Nagy jelentőségű az agrártudományi egyetem közreműködése olyan új technológiák megvalósításában, mint amilyen a forgatás nélküli talajművelés, a melléktermékeken alapuló állattartás stb. A nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés — a KITE — élenjár az új agrotechnikai módszerek alkalmazásában, bárhol dolgozzák is ki azokat. Ennek ellenére nem elhanyagolható tény Debrecen közlesége és a debreceni egyetemnek, mint alma matemak a szerepe. — A Debreceni Agrártudományi Egyetem az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági tájegységét szolgálja ki — mondjaTóth József, a mezőgazdasági tudományok doktora, az egyetem rektora. — Intézetünknek sok helyen van kihelyezett kara. Oktatási területünk felöleli a modern mezőgazdaság minden ágát. Eredményeinket a körzet gazdaságain kívül az egész országban hasznosítjuk. Néhány általunk művelt kutatási irány, a teljesség igénye nélkül: a talajtermékenység fokozása, talajminősítési eljárások, talajjavítás, öntözés, nemesítés és fajtafenntartás, pecsenyelúdtenyésztés, gyepre és melléktermékre alapozott állattartás, hálás gyöngytyúktenyésztés, a számítástechnika mezőgazdasági felhasználása. Szükségből erényt — Számítástechnika állami gazdaságban, téeszben? — Üzemszervezésre használjuk fel a különböző rendszereket. Igen jó eredményeket értünk el. Van olyan szövetkezet, amely megháromszorozta hatékonyságát az általunk készített ütemterv felhasználásával. Erről azonban most nem beszélek részletesebben, mert ez éppen a saját kutatási területem és nem akarom, hogy ..részrehajlással vádoljanak”. Hiszen csakugyan nem lehet egyetlen területet sem kiemelni a másik rovására, az egyetemen folyó kutatások mindenképpen kapcsolódnak a tájegység, az ország valós mezőgazdasági problémáihoz. Köztudott, Magyarország „egyvárosú” ország, a szellemi erőforrások jó része a fővárosban koncentrálódik. Az itt működő intézmények, vállalatok sokszor nem találják meg egymáshoz a kapcsolatot. A debreceniek a viszonylag szűkösebb eszközöket jobb szervezéssel, együttműködéssel aknázzák ki. Kis túlzással azt mondhatjuk, a szükségből erényt csinálták. Mindenesetre, a kutatók és a gyakorlati szakemberek összefogása példaként szolgálhat mások számára is. ZÁDOR ERIKA