Magyar Hírlap, 1990. szeptember (23. évfolyam, 205-227. szám)

1990-09-24 / 224. szám

Pravda: ideológiamentes gazdasági kapcsolatok­ Átmenet után konszolidáció Moszkvai tudósítónktól_________ A kelet-európai országok és a Szovjetunió gazdasági kapcsola­tainak ideológiamentesítését a Szovjetunió kezdeményezi, míg a partnerországokban e folyamat „csikorogva" halad — állítja a Pravda „Moszkvai nézőpont" ro­vatának szemleírója, Jevgenyij Laskov. A szemleíró emlékeztet arra, hogy rendszeresen születtek a szovjet gazdasági érdeknek el­lentmondó szerződések a KGST- országokkal, mert az állítólagos politikai érdek primátusa érvé­nyesült. A szovjet segélypolitika fő ha­szonélvezői — a Pravda szerzője szerint — Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK volt. A ke­let-európai országok — írja — a „kemény" árukért „puha" cikkek­kel fizettek, amelyeknek színvo­nala a világpiactól elmaradt. A szerző azt állítja, hogy a ke­let-európai országok mintegy hat­van százalékkal részesedtek a szovjet külkereskedelemből, no­ha ezeknek a gazdaságoknak a világkereskedelmi súlya szerény. A moszkvai nézőpont szerint a várható visszaesés nem ad okot nyugtalanságra és e kapcsolatok a kemény valutában történő el­számolásra történő átmenet után konszolidálódni fognak. N. S. L. Szovjet elnöki teljhatalom esetén Orosz ellenintézkedések Az orosz parlament elnöksége tiltakozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsiban beterjesztett Indítvány miatt, amely különleges hatalom­mal ruházná fel Gorbacsov elnököt. Moszkvai tudósítónk kommentárja Az „istenek­­békéje", amit Gor­bacsov és Jelcin augusztusi kéz­fogása szentesített, úgy tűnik, tö­rékenynek bizonyul. A Szovjet­unió elnökének balszerencséje van: pénteken a szovjet legfel­sőbb tanács ülése szavazóképesség híján, eredménytelenül ért véget. Így egyelőre azt a javaslatot sem fogadta el, amely Gorbacsovot kü­­lönleges jogokra hatalmazta volna fel. Jelcin azonnal lépett. Felkelve betegágyából, az orosz parlament szombati elnökségi ülésén elfo­gadtatott egy nyilatkozatot, amely kilátásba helyezi, hogy a különle­ges elnöki hatalomra vonatkozó indítvány esetleges elfogadása maga után vonja az orosz parla­ment ellenintézkedéseit: az Orosz Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa „megteszi a szükséges intézkedé­seket a szuverenitás és az alkot­mányos rend védelmére". Ugyan­akkor felhívja a többi köztársa­ságot, hogy saját hatáskörükben biztosítsák a maguk törvényes rendjét. Mindennek alapján várható, hogy a Szovjetunió parlamentje, amelynek ma, hétfőn a gazdasági stabilizációs programról kellene dönteni, kénytelen lesz nagyobb figyelmet szentelni az elnöki telj­hatalomról szóló javaslatnak. Várható, hogy az orosz parlament elnökségi határozata után meg­rendülnek elfogadásának esélyei. Igaz, a konzervatívabb szovjet parlament így is elfogadhatja az indítványt, de egyértelműen szá­molni kell az orosz parlament el­lenállásával. A tét óriási. Gorbacsovnak az elnöki teljhatalom — hivatalos in­doklás szerint — azért kell, hogy a piaci viszonyokra való áttérés közben kialakuló zavaros helyzet­ben egyszemélyi döntéssel oldja meg — szükség esetén katonai erő igénybevételével is — a keletkező kofliktusokat. A szovjet televízió híradójában vasárnap este Primakov akadé­mikus — Gorbacsov tanácsadója, az elnöki tanács tagja — élesen cáfolta, hogy a különleges elnöki hatalomra vonatkozó felhatalma­zás — ha elfogadja a legfelsőbb tanács — bármi módon is csor­bítaná a köztársaságok szuvereni­tását. Viszont az Orosz Köztár­saságnak különleges szerepe len­ne a Szovjetunió népeinek össze­­forrasztásában — mondta. Prima­kov viszonylag gyors reagálása jelzi, hogy a Gorbacsov-csapat rendkívüli jelentőséget tulajdonít Jelcinek döntésének. N. Sándor László (MTI) Az államközi kapcsolatok alapelveiről írt alá megállapodást két szovjet köztársaság, az Orosz­­országi Föderáció Moldva veze­tőivel. Az iraki elnök az olajkutak elpusztításával fenyegetődzik Az USA négy irányból támadna (Folytatás az 1. oldalról) vetést Intézett vasárnap az Egye­sült Államokhoz, kijelentve, hogy ha országát „meg akarják fojta­ni" Irak elpusztítja Szaúd-Ará­­bia és a térség más országainak olajkútjait, de Izraelt is. Az iraki forradalmi parancs­nokság tanácsának és a kormány­zó Baath Párt vezető testületének együttes ülésén Szaddám Huszein kitartott amellett, , hogy Kuvait iraki bekebelezése végleges, olyan intézkedés, amelyből nincs visz­­szaút. Megfigyelők szerint a „fojtoga­­tás" ködös vádja az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa által elhatáro­zott és várhatóan újabb döntés­sel tovább szigorítandó Irak elle­ni embargóra vonatkozik. Szaúdi kiutasítások Szaúd-Arábia szombaton felsta­­sított harminc jemeni diploma­tát, valamint a jemeni diplomá­ciai képviselet technikai kiszol­gáló személyzetének húsz tagját. Egyúttal távozásra szólított fel húsz jordániai diplomatát is. Hír­ügynökségek szerint a szaúdi kor­mányzat lépéseinek a hátterében az áll, hogy keményebben kíván fellépni az Irakkal rokonszenve­ző arab országokkal szemben. Más is állhat a döntés hátteré­ben: egy arab lap régebbi értesü­lései szerint Irak, Jemen, és Jor­dánia Szaúd-Arábia­­elosztására készült. Kuvait iraki lerohanása ebben a forgatókönyvben mind­össze a nyitójelenet lett volna. Amikor ez bekövetkezett, állítólag Jordánia már jelentős csapatösz­­szevonásokat hajtott végre a szaúdi határnál. A terv végrehaj­tását végül az iraki agresszióval szembeni rendkívül gyors és erő­teljes nemzetközi fellépés hiúsí­totta volna meg. Husszein jordán király szom­baton felszólította az Egyesült Ál­lamokat: mielőbb vionja ki csa­patait Szaúd-Arábiából, oldják meg az iraki válságot a bagdadi álláspontot is figyelembe vevő kompromisszummal, és rendezze­nek nemzetközi tanácskozást a közel-keleti problémák átfogó rendezésére. Az évtizedek óta Washington hű szövetségesének számító király meglepetésszerű nyilatkozatához a világszerte elterjedt CNN hír­­televíziót használta fel. Husszein végül arra hívta fel a nemzetkö­zi közösséget, hogy hívják összes közel-keleti problémákkal átfo­góan foglalkozó nemzetközi ta­nácskozást. Ha háború robbanna ki Irak­kal, az minden bizonnyal nagy veszteségekkel járna, bár rövid ideig tartana — jelentette ki Mau­rice Schmitt tábornok, a francia vezérkar főnöke vasárnap. Schmitt korábban azt mondotta, hogy egy ilyen konfliktusnak akár százezer áldozata is lehetne. Most valamivel óvatosabban fogalma­zott Csehszlovákia kész mintegy 200 vegyi hadviselésre felkészített szakembert küldeni az Öbölbe — jelentette ki szombaton Capri szi­getén Václav Havel csehszlovák államfő. Hozzátette, hogy az egy­ség útnak indításához már csak bizonyos szállítási problémákat kell megoldani. Asszad Teheránban A szír államfő szombaton este kijelentette: a Kuvait elleni iraki agresszió váltotta ki a külföldi haderők öbölbeli tömeges felvo­nulását. Háfez Asszad, aki szom­baton kezdte meg teheráni tár­gyalásait, a tiszteletére adott fo­gadáson közölte Rafszandzsani iráni elnökkel, hogy mindenek­előtt a külföldi katonai jelenlét okát, vagyis Kuvait iraki meg­szállását kell megszüntetni, hogy azután a térségbeli országok együttes fellépéssel bírhassák rá az idegen erőket a távozásra. Hoz­zátette: a kuvaiti válság megol­dódása után Damaszkusz nem fogja eltűrni a külföldi katonai jelenlét folytatódását. Kafszandzsani elnök a megbe­szélések folyamán annak a véle­ményének adott hangot, hogy az amerikai erők egyetlen célja az öbölben az olajlelőhelyek ellen­őrzése és Izrael regionális politi­kájának támogatása. Irán MiG—29-es típusú vadász­gépeket vásárolt légiereje számá­ra a Szovjetuniótól — jelentette szombaton az Iráni televízió. Világkiállítás Bécs számít rá (MTI) Az osztrák fél arra szá­mít, hogy a magyar parlament november közepén véglegesen a Bécs—Budapest világkiállítás közös rendezésében való részvétel mellett foglal állást, de a bécsi partnerek a magyar döntések ké­sedelmessége miatt már türelmet­lenekké váltak. Ezt fejtette ki Hannes Swoboda, Bécs illetékes fővárosi tanácsnoka. Közölte, hogy osztrák részről készek a magyar félnek minden — nem pénzügyi — támogatást megadni szervezési és hasonló vo­natkozásokban. Mint mondta, még ebben az évben létre kell jönnie a végleges döntésnek, mert egyébként a rendezés időzavarba kerül. VAN OLYAN ORSZÁG AHOL A GENERALI NINCS JELEN? LEHETSÉGES, DE NEM ILYEN. Európa egyik legtőkeerősebb és legbefolyásosabb biztosítási vállalkozása - mely 1831-ben alakult, több mint 100 éves magyarországi múltra tekinthet vissza és 45 országban működik ma is - 40 évi távollét után részvénytársaságot alapított hazánkban az Állami Biztosítóval. Az ÁB Generali Budapest Biztosító Rt. a vállalkozók szakbiztosítója, amely az Állami Biztosító Rt. országos hálózatán keresztül gazdasági tevékenységekkel összefüggő kockázatokra nyújt fedezetet. A társaság viszontbiztosítási tevékenységet is folytat mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Itt a Generali oroszlánja. Barátságos és hűséges. Biztonságot ad. Központ: 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. Telefon: 175-9722 Telefax: 156-6003 Telex: 202S74 AB GÉN AB Generali Budapest Biztosító Rt. A GONDOK OROSZLÁNRÉSZE A MIÉNK. Finn felülvizsgálat A békeszerződés elavult (Folytatás az I. oldalról) A hivatkozott harmadik cikk a finn honvédelemmel kapcsolatban tartalmaz korlátozó rendelkezése­ket annak nagyságára, erejére vonatkozóan és tiltja német ere­detű fegyverek beszerzését. A finn kormány a német egye­sülésre hivatkozva konstatálta, hogy a párizsi békeszerződésnek Németországgal kapcsolatos ren­delkezései többé nem bírnak je­lentőséggel, a Finnországot érintő korlátozások pedig „nem egyez­­tethetőek össze az ENSZ-tag és az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vevő Finnország státusával”. A korlátozó rendelkezések cso­portjából az egyetlen, melyet Finnország továbbra is respektál, az, amely az atomfegyverek be­szerzését, előállítását tiltja. A finn kormány ugyanakkor le­szögezte, hogy a döntés nem je­lenti az ország jelenlegi semle­gességi, biztonsági és védelmi po­litikájának megváltoztatását. A finn elnök és a kormány úgy értékelte, hogy a szovjet—finn barátsági és együttműködési szer­ződés „megőrzi jelentőségét a megváltozott körülmények között is". Finnország a jövőben sem en­gedi meg, hogy a területéről tá­madást intézhessenek a Szovjet­unió ellen. A Szovjetunió és Nagy-Britan­­nia részéről nem történt ellenve­tés a finn kezdeményezéssel kap­csolatos előzetes tájékoztatás után. Pertti Paasio külügyminiszter kijelentette, hogy finn részről nem tervezik a szovjet—finn kölcsönös barátsági és együttműködési szer­ződés — amely 2003-ig van ér­vényben — megváltoztatásának kezdeményezését a Németországra vonatkozó kitételek miatt. Skandináv megfigyelők szerint a finn lépések hátterében a fel­erősödött közös piaci orientáció áll, pontosabban annak a lehető­ségnek a megteremtése, hogy a semleges Finnország a politikai uniót alkotó Közös Piacba belép­hessen. Kiss Judit Fejfájás Keleten és Nyugaton — az ellenségkép retusákis• Hadseregek az új demokráciában (Folytatás az­­ oldalról) dész, járható út-e a semlegesség. A Magyar Hírlapnak nyilatkozott többek között Király Béla és Völ­­gyes Iván. MH-tudósítás Két tucat profi szakember a hét végén Budapesten háromna­pos nemzetközi értekezletet tar­tott arról, hogyan változik a fegy­veres erők szerepe a Kelet-Eu­­rópában kialakuló új demokrá­ciákban. A tanácskozás két „mo­torja”: Völgyes Iván, az Univer­sity of Nebraska professzora, s egyben az egyik szervező, az Erasmus Alapítvány a Demokrá­ciáért igazgatója, valamint Király Béla képviselő, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alel­­nöke, a tanácskozást támogató Atlantic Research and Publishing Institute elnöke. Az összejövetel másik szerve­zője az MTA Béke és Konfliktus­ Kutató Központja volt, amelynek élén Valki László professzor, az ELTE tanszékvezetője, áll. Itt volt több amerikai szakember, je­leként annak, hogy a rendez­vényt támogatta az amerikai Na­tional Defense University is. Hiányoztak viszont a szovjet, ro­mán és jugoszláv szakértők. „Na­gyon nehéz a szovjetekkel, ugyan­így a románokkal is. Völgyes pro­fesszor mindent megtett, hogy ide édesgesse őket, de nem lehet eről­tetni. Akik jönnek jönnek, akik nem — nem" — mondta erről Király Béla. Nem elméletieskedő tanácsko­zás volt. Nagyon is időszerű, húsbavágó kérdések szerepeltek a napirenden — például az, hogy van-e értelme egyáltalán a Var­sói Szerződés politikai szervezetté való átalakításának. Völgyes pro­fesszor szerint nincs, sőt, már a kérdés felvetése is hiba. Az oszt­rák referátum címe is érdekes: vajon az örökös semlegesség kí­nál-e megoldást a biztonság kér­déseire a posztkommunista or­szágokban. „ .. .... A tanácskozás szombati napján világosan kiderült, hogy a válto­zások nemcsak „Keleten", de „Nyugaton" is fejfájást okoznak: stratégiákat, koncepciókat kell megváltoztatni, az „ellenségkép" retusálásáról nem is beszélve. Kelet-Európában roppant nehéz­ségekkel jár a hadseregek átala­kulása — mondja Völgyes Iván. „Ezek a hadseregek teljesen de­­moralizálódtak, elveszítették ideo­lógiájukat. A célunk az, hogy a magyar, de a többi keleti hadse­regnek is adjunk egy irányvona­lat és valamilyen módon próbál­juk megmutatni a jövőt". Ami a demoralizáltságot illeti, tanulni lehet abból, ahogyan az ameri­kaiak Vietnam után átértékelték szerepüket. Sokat lehet tőlük megtudni arról is, hogy a hadse­reget egy modern társadalomban kis és milyen módon ellenőrzi. Völgyes Iván hangsúlyozta, hogy a jelenlevők rangjuktól, beosztá­suktól függetlenül vannak jelen és saját véleményüket tolmácsol­ják, a Honvédelmi Minisztérium és egész Kelet-Európa szakértői méghozzá angolul, „mert ez az egyetlen közös nyelvünk van" „Reméljük, ennek a tanácskozás­nak a következtetéseit a szeren­csétlen kis országok javára is fel lehet használni”. . .Y,a­do Gy?76- “­ezredes arra a kérdésre válaszolt, hogy mi a vé-Mint,y,SmindlerLrt1 a Honvédelmi Minisztériumnak. Elmondta, hogy ?..HM is nyitott az új katonapoli­tikai kérdések kidolgozása iránt s ő, valamint kollégái ,elöljáróik bontásával" vannak jelen a ta­nácskozáson, véleményüket sza­badon fogalmazhatták meg Vaj­da alezredes is szóvá tette a m­­riánsá­ki JUGOSZlávok távol mara­dását, hiszen a találkozó értelme éppen az, hogy mindenki szaba­don, kötöttségek nélkül­­ házta el a véleményét, mond­ Jaroslav Nemec mérnök-ezre­des elmondta a Magyar Hírlap­nak, hogy véleménye szerint ka­tonapolitikai kérdésekben nagy szerepük van a személyes kap­csolatoknak. Ami a VSZ-re vo­natkozó eltérő magyar és cseh­szlovák álláspontot illeti, az ezre­des szerint Csehszlovákiában bi­zonyos körök attól tartanak, hogy a VSZ feloszlatása a Szovjetunió elszigetelésével járna, „s ez nem lenne bölcs dolog”. Király Béla rámutatott, hogy a mostani tanácskozást még három másik tárgyalássorozat követi. Év végéig sor kerül egy kétnapos ösz­­szejövetelre a semlegesség téma­körében: az osztrák, a svájci, a svéd és a finn semlegesség kerül górcső alá. Februárban a katonai átalakulás gazdasági háttere lesz a téma, áprilisban pedig a nem­zetközi vonatkozások. „Remé­nyeink szerint Zbioniera Brze­­zinski professzor is ott lesz, és ide­hozunk nyugati nagyágyúkat, szomszédokat is". Király Béla emlékeztetett arra, hogy a tör­vényhozást lekötik a napi, gya­korlati kérdések­­, de az Ország­­gyűlés és a HM annyit merít a tanácskozásokból, amennyit csak akar Hangsúlyozta azt is, hogy főleg nyugati szakértőkre számí­tanak — hiszen ott évtizedek óta kutatóintézetek, csoportok vizs­gálják ezeket a kérdéseket — jó maga azokat a tapasztalatokat akarja idehozni, amelyeket ott már „kikoholtak", a következő rendezvények nyilvánosak lesz­nek. „A régi rendszerben mindig az mondták, hogy a népi demok­ráciában nem is fontos a parla­ment, mert amúgy is társadalmi vitákat rendeznek , amelyeket soha nem rendeztek meg. Azt akarjuk, hogy az írástudó publi­kum is legyen érdekelt a honvé­delmi kérdésekben” — mondta Király Béla a tanácskozásról, amely valóban nagyobb nyilvá­­nosságot érdemelt volna. Fodor György . .JhC ■**'~*■ vw *" «Vy. ¦‚ . ‘ "J-11 világhíradó '•* ‚• 'v * Bukaresti nagykövetünk átadta Szabad György levelét (MTI) Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykö­vete pénteken bemutatkozó láto­gatást tett Alexa­ndru Birladeanu­­nál, a román parlament szenátu­sának elnökénél és Dan Martian­­n­ál, a képviselőház elnökénél. Ez alkalommal átadta Szabad Györgynek, a magyar Országgyű­lés elnökének válaszlevelét, amely a román parlament augusztus 29-i nyilatkozatával kapcsolatos. VSZ-különbizottság (MTI) A prágai Cernin palotá­ban, a csehszlovák külügyminisz­térium épületében tanácskozott a hétvégén a Varsói Szerződés le­szerelési kérdésekkel foglalkozó különbizottsága. A tagállamok külügyminiszter­­helyettesei és vezérkari főnökei­nek napirendjén annak megha­tározása szerepelt, hogy az egyes VSZ-országok bizonyos fegyver-, illetve hadfelszerelés-fajtákból mekkora mennyiséget tartsanak meg azt követően, hogy megszü­letik a hagyományos haderők eu­rópai csökkentéséről szóló nem­zetközi megállapodás. Japán COCOM-javaslat (MTI) A japán kormány azt ja­vasolja, hogy a nagy méretű in­tegrált áramköröket is vegyék le a kelet-európai országokba irá­nyuló kivitelt érintő COCOM tl­­tó listáról. Japán más számítógép-alkatré­szek kivitelének és az 1—4 mega­bit kapacitású memóriák, az álta­lános rendeltetésű nagy teljesít­ményű számítógépek exportjának a felszabadítását is javasolta nem­régiben. Varsó: decemberi elnökválasztás (PAP) A varsói parlament alsó­háza, a szejm, péntek késő este elsöprő többséggel úgy határo­zott, hogy Lengyelországban leg­később idén decemberben meg kell tartani az elnökválasztást, s A jövő év első negyedének végéig dönteni kell a törvényhozás fel­oszlatásáról is. Drnovsek lemondott (MTI) Janez Drnovsek, a Jugo­szláv államelnökség szlovén tag­ja lemondott tisztségéről, tiltako­zásul amiatt, hogy a testület el­ítélte a Koszovóban elfogadott úgynevezett köztársasági alkot­mányt — közölte szombaton a Politika című belgrádi lap. De Klerk Washingtonban (MTI) Frederik de Klerk elnök vasárnap Washingtonba érkezett. Személyében 1946 óta először lá­togat hivatalosan dél-afrikai ve­zető az Egyesült Államokba. De Klerket ma, hétfőn a Fehér Házban fogadja George Bush el­nök.

Next