Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 154-166. szám)
1992-07-01 / 154. szám
Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Autók és Piacok, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP 24 OLDALARA: 16,50 FORINT 1992. július 1., szerda Az ET megszüntette Jugoszlávia megfigyelői státusát A veszélyek még nem múltak el MH-tudósítás Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése tegnapi budapesti ülésén megszüntette az ex Jugoszlávia már amúgy is csak szimbolikus különleges megfigyelői státusát, s hivatalos politikája rangjára emelte azt az elgondolást, amely szerint elvben minden egykori kelet-európai szocialista ország és a volt Szovjetunió európai és kaukázusi köztársaságai felvehetők a szervezetbe. Az elképzelés Európa keleti határának az Urál-hegység és folyó vonalát fogadja el, s ezen az Európán belül a szervezet bővítésének feltétele, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Az ET bővítésének szentelt legfontosabb napirendi pont keretében felszólalt Antall József miniszterelnök, aki Európa fogalmának kiterjesztő értelmezése mellett foglalt állást, miközben a szervezet több jelét is adta annak, hogy félti saját működőképességét az új keleteurópai államok beözönlésétől. A kormányfő újólag arra figyelmeztette a fejlett Nyugat-Európát, hogy Közép- és Kelet-Európát nem hagyhatja magára gondjaival. Antall az európaiság fogalmának olyan értelmezését ajánlotta, amely a földrajzi határokon kívül a szellemiséget és a mentalitást is figyelembe veszi — éppen azokat a szempontokat, amelyekről az ET az utóbbi időben (a budapesti ülésen is) megállapította, hogy cseppfolyósakká és használhatatlanokká váltak. • Folytatása a 3. oldalon Antall József: a rossznak még van esélye FOTÓ: ISZA FERENC A NAP INTERJÚJA Wessetzky Józseffel — A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala felkészül egy újabb, ezúttal Bosznia-Hercegovinából kiinduló menekülthullám fogadására — nyilatkozta lapunknak a hivatal helyettes vezetője. Wessetzky József többek közt elmondta: programot dolgoztak ki a várható menekültáradat kezelésére, miközben támogatást kapnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. Gondot jelent azonban, hogy a hivataltól még májusban elvontak 25 millió forintot, s így több önkormányzatnak és intézménynek tartoznak. A menekültügy azonban jelenleg még kezelhető, a fogadókészség fennáll — fogalmazott Wessetzky József. Interjúnk a 3. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Magyarország fogadókészsége változatlan Budapesten a sor Moszkvai tudósítónktól Ha a szovjet csapatok magyarországi kivonása utáni elszámolásokról folyó szakértői tárgyalásokon sikerül kompromisszumot kidolgozni, az orosz védelmi miniszter szívesen utazna Budapestre az erről szóló megállapodás aláírására. Pavel Gracsov ezt tegnap közölte Tóth István őrnaggyal, a moszkvai magyar nagykövetség katonai attaséi hivatalának helyettes vezetőjével. Mint a diplomata a Magyar Hírlapnak elmondta, Gracsov szavaiból kitűnt, hogy még nagyon sok függ a szakértői munkacsoport tevékenységétől. Az elszámolás részleteiről nem volt szó — közölte Tóth István, és hozzátette: bár az eredeti tervek szerint még júniusban sor került volna egy újabb tárgyalási fordulóra, arra még várni kell. Az orosz fél eljuttatta elképzeléseit Budapestre, s most a válaszadás sora Magyarországon van. MH-információ Elmaradt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) alapítói értekezlete, ahol az MVA 1991. évi munkájáról szóló jelentést hagyták volna jóvá az alapítók. Erre azonban azért nem kerülhetett sor, mert Kupa Mihály pénzügyminiszter — az alapító állam képviselőjeként — nem járult hozzá az értekezlet megtartásához, mondván: az MVA munkájáról szóló beszámolót nem kapták meg időben a kuratórium tagjai — így Kupa Mihály sem —, s emellett szükségesnek tartja az alapítói okirat módosítását is. Slosár Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke szerint megtörtént a beszámoló, hiszen egy független cég — a Price Waterhouse — megvizsgálta tevékenységüket, elkészítette jelentését és auditálta az alapítvány mérlegét. Emellett rendelkezésre állnak a kuratóriumi jegyzőkönyvek és határozatok. Ennél többet Slosár Gábor nem tart szükségesnek, s nem tudja, hogy Kupa Mihály és az alapítók még milyen beszámolót szeretnének látni. Az alapszabály-módosítás iránti alapítói igénnyel kapcsolatban Slosár kifejtette: ez valóban aktuális kérdés, hiszen az MVA-t két éve alapították, s azóta sok minden megváltozott. Az alapszabályt azonban az alapítók nem módosíthatják, legfeljebb javaslatot tehetnek, s azután a kuratórium feladata a döntés. Az alapítók legfeljebb egyet tehetnek meg: ha elégedetlenek a munkájukkal, akkor visszahívhatják a kuratórium tagjait és az elnököt... Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, az MVA egyik alapítója elmondotta: egyetértenek azzal, hogy beszámoló hiányában ne legyen alapítói értekezlet. A Price Waterhouse jelentését Palotás nem tartja elegendőnek a beszámoló helyett, s a kuratórium határozatai, illetve a gazdasági tervek ugyancsak nem egyenértékűek a beszámolóval. • Folytatása all. oldalon Kupa Mihály lefújta az MVA alapítói értekezletét Slosár Gábor: nem tudom, mi kell még... Még sincs tűzszünet Szarajevóban Újvidéki tudósítónktól Néhány órán keresztül leszállítanak a külföldi segélyszállító repülőgépek a szarajevói repülőtéren: tegnap délelőtt három francia Hercules 26 tonna gyógyszert és élelmiszert hozott, a szállítmányt a Nemzetközi Vöröskereszt juttatja el a rászorulókhoz. Az öröm azonban nem tartott sokáig: Lewis MacKenzie tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka kedden este biztonsági okokból ismét lezáratta a repteret. Ezt megelőzően tiltakozott a muzulmánoknál és a szerbeknél, mert a kiújuló lövöldözésekben négy kéksisakos is megsebesült. Az ENSZ Menekültügyi Hivatala pedig 5700 tonna élelmiszert gyűjtött össze, Törökország 300 tonna gyógyszert, élelmet és tisztálkodási kelléket, amit a közeli napokban juttatak volna el a városba. A szarajevóiak óriási megkönnyebbüléssel fogadták e híreket, de még jócskán van okuk aggodalomra. Értesülések szerint az ENSZ-erőkkel kötött megállapodás értelmében a Szarajevót veszélyeztető szerb nehézfegyvereknek mintegy 90 százaléka nemzetközi ellenőrzés alá került, viszont az ágyúk 10 százaléka olyan félkatonai alakulatoknál van, amelyek nemigen tartják tiszteletben a felső utasításokat. Másrészt a katonai fegyelem a muzulmán milíciákra sem jellemző. Szarajevóban tegnap is voltak szórványos lövöldözések, és a belvárosban két akna csapódott be. A későbbi tüzérségi támadás során négyen haltak meg. Ugyanakkor folytatódnak a harcok a szerb erők és a horvát muzulmán csapatok között a Száva mentén. A Mitterrand francia elnök látogatása nyomán bekövetkezett pozitív fordulat szükségtelenné tette azt a katonai intervenciót, amelyet a Biztonsági Tanács szándékozott javasolni. Mint utólag kiszivárgott. • Folytatása a 2. oldalon Klaus Csehország jövőjét illetően optimista Nem kellenek a visegrádi hármak MTI-----------------------------------Egy önállósodó Csehország „kevésbé lesz érdekelt a visegrádi és hasonló hexagonális kezdeményezésekben” — jelentette ki Václav Klaus, a cseh kormányfői poszt várományosa a Respekt című prágai hetilap legfrissebb számában megjelent interjújában. A Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke szerint a legalapvetőbb cseh érdek az, hogy folytatódjék az 1989 novemberében megkezdődött politikai, gazdasági és társadalmi folyamat. „A pragmatizmusra és a realizmusra helyezem a hangsúlyt” — tette hozzá. Klaus szerint kétségtelen, hogy a cseh állam kisebb lesz, mintCsehszlovákia, de egyben sokkal egyneműbb is. Megszűnnek a véget nem érő viták a két köztársaság árszínvonaláról, a fűtőanyag, a közlekedés, az ivóvíz árának alakításáról. Elismerte ugyanakkor, hogy rövid távon számolni kell a cseh—szlovák gazdasági kapcsolatok zavaraival. Már most megfigyelhető, hogy a cseh bankok nem akarnak hitelezni Szlovákiában, és fordítva. Elégedetten állapította meg, hogy most már külföldön is elfogadják, ésszerűnek tartják a csehszlovákiai fejlemények alakulását. Szerinte kisebbségben van Jacques Delors, az Európai Közösség képviselője, amikor hibásnak minősíti a csehszlovákiai folyamatokat. Klaus az önállóvá váló Csehország megoldásra váró belső gondjai után csak a második helyre teszi a külső problémákat, arra hivatkozva, hogy külpolitikai gondjai csak a belső nehézségekkel küzdő országoknak vannak. Nem tart attól a veszélytől, amelyre a baloldal hívja fel rendszeresen a figyelmet, vagyis hogy Németország „maga alá gyűrheti” Csehországot. A nemzetközi együttműködés fő irányait illetően Klaus úgy fogalmazott, hogy Csehország kevésbé lesz érdekelt a visegrádi együttműködésben. A visegrádi hármak modelljével gyakorlatilag „egy lélegzetre” említette a Hexagonaleegyüttműködést is. Szerinte soha nem is volt szükség semmi ilyesmire, és ő a csehszlovák kormány ülésein mindig tiltakozott az ilyen kapcsolatépítés ellen. Nagy Sándor: az MSZOSZ-nek nyernie kell a választáson MH-tudósítás —Az MSZOSZ-nek meg kell nyernie a választásokat, ez az egész társadalom érdeke — jelentette ki Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tegnap a Kisstadionban megrendezett országos bizalmi találkozó ötezres tömege előtt. Az MSZOSZ ellen állandó hecckampány folyik. Nagy úgy látja, ha javaslatokat fogalmaznak, akkor nem veszik figyelembe, ha sztrájkot hirdetnek, megindul a mocsokhadjárat ellenük. Rosszallóan említette a kormány és a liberális pártok törekvését, hogy a mozgalommal ellentétes törvényekkel akarják szétrombolni a valódi szakszervezeteket. Szerinte e törvények felhatalmazták a Ligát és a munkástanácsokat, hogy „gátlástalanul azt tehessenek a szakszervezeti vagyonnal, amire kedvük szottyan”. Az elnök szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája is komoly szerepet játszik a bajok növekedésében. Aktívabb gazdaságdiplomáciával lehetne javítani a nemzetközi gazdasági kapcsolatokon, ugyanakkor van mit tenni a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban is. Sok segítséget kap az MSZOSZ azoktól, akiknek nem érdekük a szakszervezeti • Folytatása a 3. oldalon Koalíciós tárgyalások csak augusztusban MH-információ Surján László, a KDNP elnöke kész koalíciós tárgyalásokat folytatni az MDF-fel és a 35-ös képviselőcsoporttal, illetve a történelmi tagozattal — közölte Böröcz István, a 35-ök frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva. Mint Böröcz elmondta, a tavalyi, félbehagyott kísérlet folytatásának tekinthető a koalíciós tárgyalás, mely a 35-ök kezdeményezésére jön létre, de pártok közötti megállapodás lesz. Böröcz István Kónya Imrével, a MDF frakcióvezetőjével és Csépe Bélával, a KDNP frakcióvezetőjével ezen a héten technikai előkészítő megbeszéléseket tart, de a tárgyalások érdemi megkezdése csak augusztus második felében várható. MA Hány az ország? „Na de ha már a hatalom ennyire elszántan támogat bizonyos személyeket, szervezeteket a többi ellenében, akkor tudnia kell: választása ...sokatmondóan minősíti őt magát...” 7. oldal Elrabolt gyerekek Olykor a hatóság tehetetlen, amikor az anya olyan országbeli férjet választ, amelynek jogrendszere az anyának a gyakorlatban semmiféle jogot nem ad. 9. oldal Álérvek adósságkönnyítés kérése ellen Mesterségesen előidézett depresszió (3.) 10. oldal HOLNAP Gorbacsov: új lendületet a közel-keleti rendezésnek „Érzésem szerint az izraeliek ma megértik, hogy a világot nem lehet izraeli módra vagy amerikai módra berendezni.” A Magyarországi Karma-kagyüpa Buddhista Közösség kezdeményezésére Nógrád megyében a helybéliek segítségével meditációs központot hoztak létre. A település szélén épülő sztúpa — a tibeti szokásnak megfelelő 12 méter magas szentély — emlékeztet Körösi Csoma Sándorra, az európai buddhológia megalapítójára. A közösség szeretné, ha a júliusban hazánkba látogató dalai láma is megtekintené a zarándokhelyet FOTÓ: MÜLLER JUDIT Részletes felvilágosításért forduljon jegy irodáinkhoz! /Vl/vLEK” Hungarian Airlines /