Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

Markó szerint nincs késésben az erdélyi magánegyetem A kormány elé kerülhet a státustörvény tervezete A közigazgatási államtitkári érte­kezlet tegnap elfogadta a státustör­vény tervezetét, így az akár már ma a kabinet elé kerülhet. A jogsza­bály előkészítése, csakúgy, mint a magyar-román kapcsolatok alaku­lása központi témája volt Orbán Viktor és az RMDSZ­ elnökének tegnapi megbeszélésének. Nagy Iván Zsolt Ma vagy legkésőbb következő ülé­sén, azaz március 13-án vitatja meg a kormány a státustörvény terve­zetét - közölte tegnap Németh Zsolt külügyi államtitkár, amikor az RMDSZ elnökével közösen be­számolt Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. A jogsza­bály szövegét ugyanis tegnap már a közigazgatási államtitkári érte­kezlet is elfogadta. A tervezett jog­szabályról egyébként Markó úgy vélte: ennek olyannak kell lennie, hogy a határon túliak ne csak ak­kor érezhessék otthon magukat Magyarországon ha áttelepülnek, de akkor is, ha ide látogatnak. Csak ebben az esetben csökkent­­heti ugyanis a kisebbségben élők elvándorlását - fejtette ki az RMDSZ vezetője. Egyben megje­gyezte: a törvény az asszimiláció ellen is hathat, hiszen „magyarnak lenni nem csak érzelmi kérdés, de státus, és természetesen érdekek kérdése is”. Orbán és Markó megbeszélésén kitértek a magyar-román viszony alakulására is. Annál is inkább, mert a közeljövőben több magas szintű találkozó is várható, így pél­dául március végén (lapunk értesü­lései szerint 22—23-án) Budapestre érkezik Mircea Geoana román külügyminiszter. Az MH felvetésé­re, az RMDSZ elnöke elmondta, a kisebbségi célkitűzések tekinteté­ben prioritásaik egybeesnek a ma­gyar kormány nézeteivel, így Geo­ana látogatásakor napirendre kell kerülniük olyan kérdéseknek, mint a romániai egyházi és közösségi ingatlanok tulajdonjogának ügye, a nyelvhasználatot is szabályozó közigazgatási jogszabály, valamint az állami és magánegyetemi anya­nyelvű oktatás. Utóbbi kapcsán egyébként megjegyezte: egyelőre nincsenek késésben, ám „össze kell fognunk, hogy a román hatóságok ne lassíthassák az elindulásra váró szakok akkreditációs folyamatát”, s így ezek ősszel megkezdhessék működésüket. Kisebbségi panaszok Van esély arra, hogy a szlovákiai közigazgatási reform nyomán az ottani magyarság számára is elfo­gadható megyerendszer alakuljon ki - jelentette ki tegnap Buda­pesten Csáky Pál szlovák minisz­terelnök-helyettes. A Magyar Koa­líció Pártjának vezető politikusa az Országos Szlovák Önkormányzat­nál tett látogatásán eredményként könyvelte el azt is, hogy a módosí­tott alkotmány immár kötelezővé teszi a kormányzati és állami szer­vek számára a gondoskodást a ha­tárokon kívül élő szlovákokkal. Csáky jelezte, hogy a szlovák kormány elfogadta a határon átívelő együttműködésről szóló kétoldalú szerződést, amelyet a két miniszterelnök várhatóan áp­rilis 4-én ír alá Budapesten. Csáky támogatást ígért a magyarországi szlovákok kéréseinek is, akik egyébként, úgy vélik, az utóbbi időben mintha törés következett volna be a hazai kisebbségvéde­lemben, így például a kisebbségi törvény módosítása teljesen le­lassult, arra pedig minimális esélyt látnak, hogy parlamenti képvise­letük ügye még ebben a ciklusban rendeződjön. M­ZS Blokád a határon A szlovákiai vasas szakszerve­zet ma reggel 9 és déli egy óra között öt határátkelő blokád­ját tervezi. Az MTI szerint a magyar-szlovák határszaka­szon a Parassapuszta-Ipolyság és a Komárom-Révkomárom közti átkelőhöz vezető utat blokkolják majd le. EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. március 2., péntek • MAGYAR HÍRLAP 3 A SZEF nem egységes, de megegyezne Két szervezet a tagságától kér állásfoglalást - A kabinet támogatásától enyhülést várnak az aláírók Az egészségügyi és a közgyűjteményi szakszervezet tiltakozása ellenére a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma aláírja a megállapodást a kormánnyal a közszféra helyzetének javításáról. A többség szerint a SZEF elemi érdeke, hogy jó kapcsolatot ápoljon a kormánnyal. Az el­lenzők arra figyelmeztetnek: az egyezség csak a kétéves költségvetést szentesíti­­ utólag. Joób Sándor két elutasító és két tartózkodó szavazat mellett a 31 tagszerveze­tet tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumában a közalkalmazottakat és köztisztvi­selőket képviselő szervezetek döntő többsége áldását adta a kormánnyal kötendő megállapo­dásra. A másfél éves munkával kidolgozott egyezséghez csatla­kozott az Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés és a Ligához tartozó Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete is. Nem adhattuk a nevünket egy olyan megállapodáshoz, amely se a közalkalmazottak béréhez, se az intézmények működéséhez nem ad semmilyen többletforrást - kö­zölte lapunk kérdésére Cser Ág­nes, a SZEF meghatározó tagjá­nak számító Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szakszerve­zetének (EDDSZ) vezetője. Az elnök asszony szerint a kormány­nak azokat az érdekegyezteté­si kötelezettségeit is fölösleges egyezménybe foglalni, amelyeket a törvények erejénél fogva be kel­lene tartania. A SZEF története során még nem fordult elő, hogy ilyen sors­döntő kérdésben konszenzus nél­kül döntöttek volna - fogalmazott Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) el­nöke. Cser Ágnes és Vadász János is úgy véli, a SZEF stratégiáját alapvetően befolyásoló megálla­podásról nem a szövetségi tanács­nak, hanem a kongresszusnak kel­lett volna döntenie. A két szerve­zet most tagságához fordul azzal a kérdéssel, milyen viszonyt ápolja­nak a továbbiakban a SZEF-fel. Természetes, hogy egy ilyen sokszínű szervezetben megjelen­nek ellentétes vélemények is - je­lentette ki Szabó Endre, a SZEF elnöke. A tömörülés vezetője azonban úgy véli: elemi érdekük, hogy a kormánnyal kössenek megállapodást, hiszen a köz szol­gálatában dolgozók sorsa alapve­tően a kabinet döntéseitől függ. Szabó Endre leszögezte: döntésü­ket nem alázatos lojalitás diktálta, hanem a józan pragmatizmus. Megkérdeztük: a megállapo­dás milyen közvetlenül is érezhe­tő előnyökkel jár a közalkalma­zottaknak. Szabó Endre úgy vála­szolt: bízik abban, hogy az egyez­ség alapján enyhíteni lehet a kiemelt béremelésekből kimara­dó 120-130 ezer közalkalmazott problémáján és a minimálbér­emelés által okozott feszültsége­ken. Szabó Endre szerint a kor­mány előbb-utóbb módosítani fog a kétéves költségvetés bizonyos fejezetein. A megállapodás értel­mében 2002-re új, egyszerűbb bérrendszert dolgoznak ki a közalkalmazottaknak, amelynek csak úgy lesz értelme, ha emelni lehet a fizetéseken - vélekedett Szabó Endre. A megállapodást akkor írhat­ják alá a felek, ha a kormány is ha­tározott a kérdésben. A megálla­podás szövegét ezt követően hatá­rozatban teszik közzé. A Parlamentben búcsúztatták Surányit A Parlamentben Mádl Ferenc köztársasági elnök és Járai Zsigmond, a jegybank elnöke hivatalosan is elbúcsúztatta Surányi Györgyöt (bal­ra), aki hat éven át - számos nemzetközi elismerést aratva - állt a Magyar Nemzeti Bank élén­Fotó: sárközy György Elutasította a földhivatali eljárást a bíróság az Alfa tévé ügyében Másik vevő is jelentkezett?­­ Ökocentrum: „túllépte az idő a pert” Új eljárásra kötelezték a Földhivatalt az Ökocentrum Rt. által már to­vábbadott, korábban az Alfa Tv épületének szánt ingatlannal kapcso­latban, így van esély arra, hogy az állam egyszer birtokon belülre ke­rüljön - korábban már 300 millió forintot költött az épületre -, de ez aligha következik be gyorsan. Pedig a 2000. évi zárszámadási törvény értelmében még 1,7 milliárd forintot áldozhat az ÁPV Rt. a nemzet­közi csatornára. Ferenczi Krisztina A Fővárosi Bíróság az Alfa Tv (Együttműködés Csatorna) egyik ingatlanával kapcsolatban új eljá­rásra kötelezte a Földhivatalt tegnap, mert az ítélet szerint a hi­vatal jogsértést követett el. A közigazgatási pert az Első-közép­­kelet-európai Alapítvány (EK­KEA) kezdeményezte, miután az Ökocentrum Rt. eladta egy új tu­lajdonosnak azt a Budakeszi úti ingatlant, amelyre az alapítvány a nemzetközi Alfa Tv szerkesztő­ségi szállásépületét építtette meg. A jogvitát az okozta, hogy az EKKEA nem tudott időben fizet­ni, és az Ökocentrum elállt a szer­ződéstől. Ugyanakkor az alapít­vány korábban már közel 300 mil­lió forintot fizetett, amit a rész­vénytársaságtól nem kapott vissza. Az alapítvány ügyvédje a tár­gyaláson példa nélkülinek nevez­te a kétszeres eladást, ugyanis ők „tulajdonjog fenntartással” kö­töttek adásvételi szerződést 1996. decemberében. Az Ökocentrum Rt. ügyvédje azzal érvelt, hogy két évre rá, az utolsó fizetési ha­táridő is lejárt, és ezzel megnyílt a lehetőség az rt. számára, hogy elálljanak a szerződéstől. Ezzel éltek is. Időközben a Földhivatal­ban törölték a széljegyzetről az alapítványt. Az ítélet kötelezte a hivatalt, hogy az alapítványt megillető be­jegyzést tegye meg. Ennek az a jogkövetkezménye, hogy minden későbbi szerződés semmis. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet, mégis hosszan elhúzódó procedúra és polgári per várható a tulajdoni helyzet tisztázására. Az állam áldozna az épület meg­vásárlására, hogy azután eldönt­se: méltányosságból bérbe adja-e jelképes összegért az új épületet az Alfa Tv-nek. Addig azonban a kétszer eladott ingatlan bérlői vannak birtokon belül - öt évre kötöttek az új tulajdonossal szerződést. Az új tulajdonos, a Szépvölgy Kft. ar­ra hivatkozik, hogy jóhiszeműen vette meg az ingatlant a Szunai Miklós vezette magántársaságtól. Információnk szerint a tárgyalá­son már egy újabb vevőjelölt tár­saság is képviseltette magát. Fa­bók Márta, az Ökocentrum ügy­védje lapunknak úgy nyilatko­zott: túllépte az idő a pert. Az Alfa Tv januárban 811 mil­lió forintot kapott az ÁPV Rt.-től - tudta meg a Magyar Hírlap Benyhe Istvántól, a Miniszterel­nöki Hivatal főosztályvezetőjé­től. Az EKKEA ellenőrző bizott­ságának elnöke közölte: az összegből az alapítvány az adós­ságait fizette ki. Benyhe, aki 1999. január 1. óta az állam nevé­ben „nézi a játékosok kezét”, ed­dig az alapítvány gazdálkodásá­ban mindent rendben talált. Az Ökocentrum Rt.-vel folyó jogvita ugyanakkor megakadályozza a továbblépést - véli az elnök -, és ha belátható időn belül nem indul el az adás, végleg elúszhat a térsé­get szimbolizáló csatorna lehető­sége. Az Ybl-villa és a Hild-villa állami tulajdonba kerülése után dönt az állam arról, hogy a le­pusztult műemlékek helyrehoza­talára fordított alapítványi mun­kát honorálja-e azzal, hogy jelké­pes összegért az épületeket bérbe adja. Információnk szerint ez évi 100 ECU lenne. Amennyiben az erős lobbi ha­tására Európából érkezik anyagi támogatás, akkor Benyhe szerint az összekapcsolt network a 400 milliós lakosságból 2-3 százalé­kos nézettséget érhetne el, vagyis a csatorna üzleti terve szerint 10 millió embernek jelenthetne ab­lakot a globalizációra éppúgy, mint a nemzeti kultúrára. Az 1994-ben gründolt európai adó az egyetlen olyan kezdemé­nyezés jelenleg, amelyet mind a 25 volt KGST-ország akar - állít­ja a bizottság elnöke. Majd hoz­záteszi: politikai üzenőrendszer is ráépülhetne a csatornára. Kutatási hídfő lehet a Közgáz Az oxfordi, a párizsi és a moszkvai egyetem után a Budapesti Közgaz­daság-tudományi és Államigazga­tási Egyetemen lehet a negyedik, amely együttműködési megállapo­dást köthet az ENSZ Iparfejleszté­si Szervezetével, az UNIDO-val. Az egyetem így bekapcsolódhat a közép-európai országok verseny­­képességét elemző vizsgálatokba. A Budapesti Közgazdaság­­tudományi és Államigazgatási Egyetemen várhatóan még az idén több tízezer dolláros megál­lapodást köthet az ENSZ gazda­sági és iparfejlesztési szervezeté­vel, amely komoly feladatokat bízna az intézményre - számolt be bécsi látogatásáról Chikán Attila rektor, aki a 160 országot tömörí­tő UNIDO képviselőivel találko­zott. Az UNIDO Budapesten tar­taná közgazdasági és mendzs­­menttréningjeit a fejlődő és köze­pesen fejlett országok hallgatói­nak. Ez a nemzetközi presztízs mellett, komoly bevételt hozna az egyetemnek - hangsúlyozta Chi­kán Attila. A közgazdság-tudo­­mányi egyetem bekapcsolódhat az UNIDÓ által végzett verseny­­képesség kutatásokba is. Mivel ez nagyon nagy munkát jelent, a rek­tor számít a hazai minisztériumok és egyetemen kívüli kutatócso­portok részvételére is. A Budapesti Közgazdaság­­tudományi és Államigazgatási Egyetem szervezi meg Budapes­ten az UNIDO októberi nemzet­közi konferenciáját is. Várhatóan itt elemzik azt a globalizáció összefüggéseit vizsgáló kutatást, amely öt-öt közepesen fejlett kö­zép-európai és latin-amerikai or­szágot hasonlít össze. JOS Újabb sikertelen elnökválasztás a rádióban Negyedszerre is kénytelen pályá­zatot kiírni a Magyar Rádió elnö­ki posztjára az intézmény csonka kuratóriumának elnöksége, mi­után tegnap a társadalmi szerveze­tek delegáltjai nem szavazták meg Marinovich Endre kinevezését. Antall József volt kabinetfőnöke azon bukott el, hogy kikerülte a személyi kérdésekkel kapcsolatos válaszadást. Haszán Zoltán Tovább folytatódik az interreg­num a Magyar Rádiónál, a csonka kuratórium ugyanis fél év alatt harmadszor is sikertelenül próbált elnököt választani az intézmény élére. A társadalmi szervezetek delegáltjai, a „civilek” ugyanis nem szavaztak bizalmat Marino­vich Endrének, Antall József volt kabinetfőnökének, annak ellené­re sem, hogy a Budapesti Gazda­sági Főiskola tanszékvezetőjét ci­vil delegáltak javasolták a posztra. Az elképzelést elfogadva a kor­mánypártiakból álló kuratóriumi elnökség hétfőn a hat pályázó kö­zül Marinovichot jelölték az au­gusztus óta betöltetlen tisztségre. A több mint kétórás személyes meghallgatás után azonban a 25 kurátorból mindössze 9-en, a má­sodik körben pedig már csak nyolcan szavaztak a jelöltre. Ez kisebb támogatás, mint amit a nyáron szintén leszavazott Kon­dor Katalin kapott. Szadai Károly, a kuratórium elnöke meglepőnek nevezte a voksolás végeredményét, azok után, hogy egy előzetes megbe­szélésen a civil kurátorok lénye­gében ígéretet tettek az általuk ja­vasolt Marinovich megválasztásá­ra. Véleménye szerint több kurá­tornak érdekében áll, hogy fenn­tartsák az elnök nélküli helyzetet. Kérdésünkre, hogy kikre és mi­lyen érdekekre gondol, közölte: azokra, akik például a Magyar Hírlapban azért sírnak, hogy miért nincs itt is Prága. Civil kurátorok lapunkat úgy tájékoztatták, hogy Marinovich a meghallgatáson több fontos, a pártatlanságot garantáló kérdésre nem válaszolt, így nem mondta el azt sem, hogy kiket nevezne ki megválasztása után, és mit kezde­ne a Vasárnapi Újsággal. Ez volt a legfontosabb témája annak a keddi megbeszélésnek is, amely Szadai és Marinovich sze­rint is kedvezőtlenül befolyásolta a jelölt esélyeit. A tanácskozáson 14 rádiós, egyebek között Bolgár György, Györffy Miklós, Rangos Katalin faggatta a jelöltet a várha­tó személyi változásokról, többek között Kondor Katalin esetleges alelnöki kinevezéséről is kérdez­ték Marinovichot, aki elzárkózott a válaszok elől. Lapunk kérdésére Marinovich közölte: nevek nélkül ő körülírta, hogy kikre számít és kikre nem. A következő pályáza­ton nem kíván elindulni. A kura­tórium elnöke „nem gondolja, hogy újságíróknak politikusként kellene viselkedniük”. Szadai Károly lapunk kérdésé­re, hogy meddig működhet el ideiglenes vezetéssel, elnök és az időközben leköszönt alelnökök nélkül az intézmény, közölte: gaz­dasági kényszer nincs a rádión, hi­szen tavaly nyereséges volt.

Next