Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-02 / 52. szám
Markó szerint nincs késésben az erdélyi magánegyetem A kormány elé kerülhet a státustörvény tervezete A közigazgatási államtitkári értekezlet tegnap elfogadta a státustörvény tervezetét, így az akár már ma a kabinet elé kerülhet. A jogszabály előkészítése, csakúgy, mint a magyar-román kapcsolatok alakulása központi témája volt Orbán Viktor és az RMDSZ elnökének tegnapi megbeszélésének. Nagy Iván Zsolt Ma vagy legkésőbb következő ülésén, azaz március 13-án vitatja meg a kormány a státustörvény tervezetét - közölte tegnap Németh Zsolt külügyi államtitkár, amikor az RMDSZ elnökével közösen beszámolt Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. A jogszabály szövegét ugyanis tegnap már a közigazgatási államtitkári értekezlet is elfogadta. A tervezett jogszabályról egyébként Markó úgy vélte: ennek olyannak kell lennie, hogy a határon túliak ne csak akkor érezhessék otthon magukat Magyarországon ha áttelepülnek, de akkor is, ha ide látogatnak. Csak ebben az esetben csökkentheti ugyanis a kisebbségben élők elvándorlását - fejtette ki az RMDSZ vezetője. Egyben megjegyezte: a törvény az asszimiláció ellen is hathat, hiszen „magyarnak lenni nem csak érzelmi kérdés, de státus, és természetesen érdekek kérdése is”. Orbán és Markó megbeszélésén kitértek a magyar-román viszony alakulására is. Annál is inkább, mert a közeljövőben több magas szintű találkozó is várható, így például március végén (lapunk értesülései szerint 22—23-án) Budapestre érkezik Mircea Geoana román külügyminiszter. Az MH felvetésére, az RMDSZ elnöke elmondta, a kisebbségi célkitűzések tekintetében prioritásaik egybeesnek a magyar kormány nézeteivel, így Geoana látogatásakor napirendre kell kerülniük olyan kérdéseknek, mint a romániai egyházi és közösségi ingatlanok tulajdonjogának ügye, a nyelvhasználatot is szabályozó közigazgatási jogszabály, valamint az állami és magánegyetemi anyanyelvű oktatás. Utóbbi kapcsán egyébként megjegyezte: egyelőre nincsenek késésben, ám „össze kell fognunk, hogy a román hatóságok ne lassíthassák az elindulásra váró szakok akkreditációs folyamatát”, s így ezek ősszel megkezdhessék működésüket. Kisebbségi panaszok Van esély arra, hogy a szlovákiai közigazgatási reform nyomán az ottani magyarság számára is elfogadható megyerendszer alakuljon ki - jelentette ki tegnap Budapesten Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes. A Magyar Koalíció Pártjának vezető politikusa az Országos Szlovák Önkormányzatnál tett látogatásán eredményként könyvelte el azt is, hogy a módosított alkotmány immár kötelezővé teszi a kormányzati és állami szervek számára a gondoskodást a határokon kívül élő szlovákokkal. Csáky jelezte, hogy a szlovák kormány elfogadta a határon átívelő együttműködésről szóló kétoldalú szerződést, amelyet a két miniszterelnök várhatóan április 4-én ír alá Budapesten. Csáky támogatást ígért a magyarországi szlovákok kéréseinek is, akik egyébként, úgy vélik, az utóbbi időben mintha törés következett volna be a hazai kisebbségvédelemben, így például a kisebbségi törvény módosítása teljesen lelassult, arra pedig minimális esélyt látnak, hogy parlamenti képviseletük ügye még ebben a ciklusban rendeződjön. MZS Blokád a határon A szlovákiai vasas szakszervezet ma reggel 9 és déli egy óra között öt határátkelő blokádját tervezi. Az MTI szerint a magyar-szlovák határszakaszon a Parassapuszta-Ipolyság és a Komárom-Révkomárom közti átkelőhöz vezető utat blokkolják majd le. EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. március 2., péntek • MAGYAR HÍRLAP 3 A SZEF nem egységes, de megegyezne Két szervezet a tagságától kér állásfoglalást - A kabinet támogatásától enyhülést várnak az aláírók Az egészségügyi és a közgyűjteményi szakszervezet tiltakozása ellenére a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma aláírja a megállapodást a kormánnyal a közszféra helyzetének javításáról. A többség szerint a SZEF elemi érdeke, hogy jó kapcsolatot ápoljon a kormánnyal. Az ellenzők arra figyelmeztetnek: az egyezség csak a kétéves költségvetést szentesíti utólag. Joób Sándor két elutasító és két tartózkodó szavazat mellett a 31 tagszervezetet tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumában a közalkalmazottakat és köztisztviselőket képviselő szervezetek döntő többsége áldását adta a kormánnyal kötendő megállapodásra. A másfél éves munkával kidolgozott egyezséghez csatlakozott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Ligához tartozó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Nem adhattuk a nevünket egy olyan megállapodáshoz, amely se a közalkalmazottak béréhez, se az intézmények működéséhez nem ad semmilyen többletforrást - közölte lapunk kérdésére Cser Ágnes, a SZEF meghatározó tagjának számító Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) vezetője. Az elnök asszony szerint a kormánynak azokat az érdekegyeztetési kötelezettségeit is fölösleges egyezménybe foglalni, amelyeket a törvények erejénél fogva be kellene tartania. A SZEF története során még nem fordult elő, hogy ilyen sorsdöntő kérdésben konszenzus nélkül döntöttek volna - fogalmazott Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke. Cser Ágnes és Vadász János is úgy véli, a SZEF stratégiáját alapvetően befolyásoló megállapodásról nem a szövetségi tanácsnak, hanem a kongresszusnak kellett volna döntenie. A két szervezet most tagságához fordul azzal a kérdéssel, milyen viszonyt ápoljanak a továbbiakban a SZEF-fel. Természetes, hogy egy ilyen sokszínű szervezetben megjelennek ellentétes vélemények is - jelentette ki Szabó Endre, a SZEF elnöke. A tömörülés vezetője azonban úgy véli: elemi érdekük, hogy a kormánnyal kössenek megállapodást, hiszen a köz szolgálatában dolgozók sorsa alapvetően a kabinet döntéseitől függ. Szabó Endre leszögezte: döntésüket nem alázatos lojalitás diktálta, hanem a józan pragmatizmus. Megkérdeztük: a megállapodás milyen közvetlenül is érezhető előnyökkel jár a közalkalmazottaknak. Szabó Endre úgy válaszolt: bízik abban, hogy az egyezség alapján enyhíteni lehet a kiemelt béremelésekből kimaradó 120-130 ezer közalkalmazott problémáján és a minimálbéremelés által okozott feszültségeken. Szabó Endre szerint a kormány előbb-utóbb módosítani fog a kétéves költségvetés bizonyos fejezetein. A megállapodás értelmében 2002-re új, egyszerűbb bérrendszert dolgoznak ki a közalkalmazottaknak, amelynek csak úgy lesz értelme, ha emelni lehet a fizetéseken - vélekedett Szabó Endre. A megállapodást akkor írhatják alá a felek, ha a kormány is határozott a kérdésben. A megállapodás szövegét ezt követően határozatban teszik közzé. A Parlamentben búcsúztatták Surányit A Parlamentben Mádl Ferenc köztársasági elnök és Járai Zsigmond, a jegybank elnöke hivatalosan is elbúcsúztatta Surányi Györgyöt (balra), aki hat éven át - számos nemzetközi elismerést aratva - állt a Magyar Nemzeti Bank élénFotó: sárközy György Elutasította a földhivatali eljárást a bíróság az Alfa tévé ügyében Másik vevő is jelentkezett? Ökocentrum: „túllépte az idő a pert” Új eljárásra kötelezték a Földhivatalt az Ökocentrum Rt. által már továbbadott, korábban az Alfa Tv épületének szánt ingatlannal kapcsolatban, így van esély arra, hogy az állam egyszer birtokon belülre kerüljön - korábban már 300 millió forintot költött az épületre -, de ez aligha következik be gyorsan. Pedig a 2000. évi zárszámadási törvény értelmében még 1,7 milliárd forintot áldozhat az ÁPV Rt. a nemzetközi csatornára. Ferenczi Krisztina A Fővárosi Bíróság az Alfa Tv (Együttműködés Csatorna) egyik ingatlanával kapcsolatban új eljárásra kötelezte a Földhivatalt tegnap, mert az ítélet szerint a hivatal jogsértést követett el. A közigazgatási pert az Első-középkelet-európai Alapítvány (EKKEA) kezdeményezte, miután az Ökocentrum Rt. eladta egy új tulajdonosnak azt a Budakeszi úti ingatlant, amelyre az alapítvány a nemzetközi Alfa Tv szerkesztőségi szállásépületét építtette meg. A jogvitát az okozta, hogy az EKKEA nem tudott időben fizetni, és az Ökocentrum elállt a szerződéstől. Ugyanakkor az alapítvány korábban már közel 300 millió forintot fizetett, amit a részvénytársaságtól nem kapott vissza. Az alapítvány ügyvédje a tárgyaláson példa nélkülinek nevezte a kétszeres eladást, ugyanis ők „tulajdonjog fenntartással” kötöttek adásvételi szerződést 1996. decemberében. Az Ökocentrum Rt. ügyvédje azzal érvelt, hogy két évre rá, az utolsó fizetési határidő is lejárt, és ezzel megnyílt a lehetőség az rt. számára, hogy elálljanak a szerződéstől. Ezzel éltek is. Időközben a Földhivatalban törölték a széljegyzetről az alapítványt. Az ítélet kötelezte a hivatalt, hogy az alapítványt megillető bejegyzést tegye meg. Ennek az a jogkövetkezménye, hogy minden későbbi szerződés semmis. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet, mégis hosszan elhúzódó procedúra és polgári per várható a tulajdoni helyzet tisztázására. Az állam áldozna az épület megvásárlására, hogy azután eldöntse: méltányosságból bérbe adja-e jelképes összegért az új épületet az Alfa Tv-nek. Addig azonban a kétszer eladott ingatlan bérlői vannak birtokon belül - öt évre kötöttek az új tulajdonossal szerződést. Az új tulajdonos, a Szépvölgy Kft. arra hivatkozik, hogy jóhiszeműen vette meg az ingatlant a Szunai Miklós vezette magántársaságtól. Információnk szerint a tárgyaláson már egy újabb vevőjelölt társaság is képviseltette magát. Fabók Márta, az Ökocentrum ügyvédje lapunknak úgy nyilatkozott: túllépte az idő a pert. Az Alfa Tv januárban 811 millió forintot kapott az ÁPV Rt.-től - tudta meg a Magyar Hírlap Benyhe Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjétől. Az EKKEA ellenőrző bizottságának elnöke közölte: az összegből az alapítvány az adósságait fizette ki. Benyhe, aki 1999. január 1. óta az állam nevében „nézi a játékosok kezét”, eddig az alapítvány gazdálkodásában mindent rendben talált. Az Ökocentrum Rt.-vel folyó jogvita ugyanakkor megakadályozza a továbblépést - véli az elnök -, és ha belátható időn belül nem indul el az adás, végleg elúszhat a térséget szimbolizáló csatorna lehetősége. Az Ybl-villa és a Hild-villa állami tulajdonba kerülése után dönt az állam arról, hogy a lepusztult műemlékek helyrehozatalára fordított alapítványi munkát honorálja-e azzal, hogy jelképes összegért az épületeket bérbe adja. Információnk szerint ez évi 100 ECU lenne. Amennyiben az erős lobbi hatására Európából érkezik anyagi támogatás, akkor Benyhe szerint az összekapcsolt network a 400 milliós lakosságból 2-3 százalékos nézettséget érhetne el, vagyis a csatorna üzleti terve szerint 10 millió embernek jelenthetne ablakot a globalizációra éppúgy, mint a nemzeti kultúrára. Az 1994-ben gründolt európai adó az egyetlen olyan kezdeményezés jelenleg, amelyet mind a 25 volt KGST-ország akar - állítja a bizottság elnöke. Majd hozzáteszi: politikai üzenőrendszer is ráépülhetne a csatornára. Kutatási hídfő lehet a Közgáz Az oxfordi, a párizsi és a moszkvai egyetem után a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen lehet a negyedik, amely együttműködési megállapodást köthet az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetével, az UNIDO-val. Az egyetem így bekapcsolódhat a közép-európai országok versenyképességét elemző vizsgálatokba. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen várhatóan még az idén több tízezer dolláros megállapodást köthet az ENSZ gazdasági és iparfejlesztési szervezetével, amely komoly feladatokat bízna az intézményre - számolt be bécsi látogatásáról Chikán Attila rektor, aki a 160 országot tömörítő UNIDO képviselőivel találkozott. Az UNIDO Budapesten tartaná közgazdasági és mendzsmenttréningjeit a fejlődő és közepesen fejlett országok hallgatóinak. Ez a nemzetközi presztízs mellett, komoly bevételt hozna az egyetemnek - hangsúlyozta Chikán Attila. A közgazdság-tudományi egyetem bekapcsolódhat az UNIDÓ által végzett versenyképesség kutatásokba is. Mivel ez nagyon nagy munkát jelent, a rektor számít a hazai minisztériumok és egyetemen kívüli kutatócsoportok részvételére is. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szervezi meg Budapesten az UNIDO októberi nemzetközi konferenciáját is. Várhatóan itt elemzik azt a globalizáció összefüggéseit vizsgáló kutatást, amely öt-öt közepesen fejlett közép-európai és latin-amerikai országot hasonlít össze. JOS Újabb sikertelen elnökválasztás a rádióban Negyedszerre is kénytelen pályázatot kiírni a Magyar Rádió elnöki posztjára az intézmény csonka kuratóriumának elnöksége, miután tegnap a társadalmi szervezetek delegáltjai nem szavazták meg Marinovich Endre kinevezését. Antall József volt kabinetfőnöke azon bukott el, hogy kikerülte a személyi kérdésekkel kapcsolatos válaszadást. Haszán Zoltán Tovább folytatódik az interregnum a Magyar Rádiónál, a csonka kuratórium ugyanis fél év alatt harmadszor is sikertelenül próbált elnököt választani az intézmény élére. A társadalmi szervezetek delegáltjai, a „civilek” ugyanis nem szavaztak bizalmat Marinovich Endrének, Antall József volt kabinetfőnökének, annak ellenére sem, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola tanszékvezetőjét civil delegáltak javasolták a posztra. Az elképzelést elfogadva a kormánypártiakból álló kuratóriumi elnökség hétfőn a hat pályázó közül Marinovichot jelölték az augusztus óta betöltetlen tisztségre. A több mint kétórás személyes meghallgatás után azonban a 25 kurátorból mindössze 9-en, a második körben pedig már csak nyolcan szavaztak a jelöltre. Ez kisebb támogatás, mint amit a nyáron szintén leszavazott Kondor Katalin kapott. Szadai Károly, a kuratórium elnöke meglepőnek nevezte a voksolás végeredményét, azok után, hogy egy előzetes megbeszélésen a civil kurátorok lényegében ígéretet tettek az általuk javasolt Marinovich megválasztására. Véleménye szerint több kurátornak érdekében áll, hogy fenntartsák az elnök nélküli helyzetet. Kérdésünkre, hogy kikre és milyen érdekekre gondol, közölte: azokra, akik például a Magyar Hírlapban azért sírnak, hogy miért nincs itt is Prága. Civil kurátorok lapunkat úgy tájékoztatták, hogy Marinovich a meghallgatáson több fontos, a pártatlanságot garantáló kérdésre nem válaszolt, így nem mondta el azt sem, hogy kiket nevezne ki megválasztása után, és mit kezdene a Vasárnapi Újsággal. Ez volt a legfontosabb témája annak a keddi megbeszélésnek is, amely Szadai és Marinovich szerint is kedvezőtlenül befolyásolta a jelölt esélyeit. A tanácskozáson 14 rádiós, egyebek között Bolgár György, Györffy Miklós, Rangos Katalin faggatta a jelöltet a várható személyi változásokról, többek között Kondor Katalin esetleges alelnöki kinevezéséről is kérdezték Marinovichot, aki elzárkózott a válaszok elől. Lapunk kérdésére Marinovich közölte: nevek nélkül ő körülírta, hogy kikre számít és kikre nem. A következő pályázaton nem kíván elindulni. A kuratórium elnöke „nem gondolja, hogy újságíróknak politikusként kellene viselkedniük”. Szadai Károly lapunk kérdésére, hogy meddig működhet el ideiglenes vezetéssel, elnök és az időközben leköszönt alelnökök nélkül az intézmény, közölte: gazdasági kényszer nincs a rádión, hiszen tavaly nyereséges volt.