Magyar Hírlap, 2009. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-02 / 27. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke a nagyarányú részvételben bízik a júniusi európai parlamenti választáson A kormányról is szavazunk az idén „Az uniós választás a változásról szól” - mondta lapunknak Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke. A politikus bízik benne, hogy nagyobb arányú részvétellel zajlik majd a júniusi voksolás, mint az öt évvel ezelőtti. Reméli, az MSZP a gazdasági helyzet miatt elfogadja a Fidesz uniós kampány finanszírozására vonatkozó javaslatait. PINDROCH TAMÁS - A Fidesznek kész az európai uniós listája, hogyan alakul a kampány? - Elsőként tettük nyilvánossá a listánkat. Fontosnak éreztük, hogy az emberek tudják, kik azok, akik brüszszeli képviseletükre vállalkoznak. Elindítottuk azt a hat állomásból álló vitasorozatot is, amely uniós programunk megalkotásáról szól. Ennek keretében egyebek közt a gazdaságról, az euró bevezetéséről, a vidékfejlesztésről, az energiapolitikáról, az uniós források felhasználásáról vitatkozunk. Ez még nem a kampány, hanem a júniusi döntéshez elengedhetetlen információk közzététele. - A Fidesznek júniusban mi lenne jó eredmény? - A választás nem csupán az elnyert mandátumok számáról szól. Arról is döntenek az emberek, jól mennek-e az ország ügyei, vagy változás kell. Mi változást, új irányt, új politikát akarunk. Ha az MSZP netalán kisebb vereséget szenvedne, mint amire számítani lehet, azt úgy magyaráznák, hogy az emberek többé kevésbé elégedettek vele. Bízom benne, hogy a részvétel nagyarányú lesz. Elégedetlenség és düh van az emberekben. Ezt a választást csak kilenc hónap választja el az országgyűlési voksolástól, így politikai értelemben ez lesz annak az első fordulója. - Állítsuk meg a Fidesz hazugsággyárát! - ezt hirdették a szocialisták a 2004- es uniós kampányukban. Az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter - akinek tanácsadója éppen Gyurcsány Ferenc volt - arról beszélt, állítsunk közös listát, az uniós választásnak nem lesz belpolitikai következménye, érdektelen is. Eközben az MSZP folyamatosan gyalázott minket. Aztán lett belpolitikai következmény: a vereségük után Medgyessy megbukott. Gyurcsány most ugyanígy azt mondja, nem fontos a választás, nem lesz belpolitikai következmény. Az MSZP pedig megint a gyűlöletre akar építeni. Ez most sem fog bejönni. - Örökzöld témává vált a kampányfinanszírozás kérdése. Önök milyen kampányt terveznek? - Rövid, takarékos kampányra készülünk. Konkrét kampányfinanszírozási javaslatcsomagot készítettünk az uniós választásokra. Ebben a gazdasági helyzetben a pártoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Egyezzünk meg: ne legyenek drága hirdetések a kereskedelmi tévékben, vezessük be a költési plafon és a kampányszámla intézményét, illetve akadályozzuk meg, hogy a kormány közpénzt pazarolhasson a saját korteshadjáratára. Ha meg tudunk ezekben állapodni a többi párttal, még az is lehetséges, hogy később az általános kampányfinanszírozásról is megegyezés születik. - Komolyan gondolja, hogy az MSZP éppen ebben a kérdésben akarna megegyezést? - Nem adom fel a reményt. A körülmények mindenkire kényszerítő erejűek. Nem tudom elképzelni, hogy a családi pótlék megszüntetését tervező MSZP a kampányra súlyos százmilliókat akar költeni. Ez öngyilkos politikai húzás lenne. ■ Gyürk András FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Fejér megye tartaléklistán A fehérvári kórházat kihagyták az uniós pénzosztásból NICZKY EMŐKE Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte Mikola István, a törvényhozás egészségügyi bizottságának alelnöke hétfőre. A Fidesz szakpolitikusa arra keres választ, miért maradhat ki a legnagyobb uniós egészségügyi fejlesztésből a Fejér megyei Szent György Kórház. Kilenc intézmény pályázott a régiós csúcskórházak - más néven egészségpólusok - fejlesztésére kiírt 85 milliárd forintra az Új Magyarország fejlesztési tervben. Az első forduló december közepén zárult le. A Fejér megye fenntartásában lévő, székesfehérvári Szent György Kórház pályázata nem kapott támogatást. Mikola István szakpolitikus nem fogadja el, hogy a közép-dunántúli régióban élő több mint egymillió ember esetleg a legkorszerűbb technológiákat használó póluskórház nélkül maradjon. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke „meglehetősen kínosnak” nevezte az ügyet, és kijelentette, nem hagyja annyiban. Ennek akart nyomatékot adni a hétfői rendkívüli ülés kezdeményezésével is. Mint mondta: sem ő, sem pedig az általa megkérdezett politikustársai nem látják a Szent György Kórház kimaradásának valós okát, mindenesetre jobb- és baloldalon egyaránt erőteljes lobbizás kezdődött az intézmény, a régió érdekében. Tájékoztatása szerint ezért, valamint az ügy fontosságára tekintettel Gyurcsány Ferenc kormányfőt és Székely Tamás egészségügyi minisztert is elvárja a mai ülésre. Nem ismerheti a fehérvári kórház kimaradásának okát a fenntartó megye sem. Balogh Ibolya közgyűlési elnök (Fidesz) tájékoztatása szerint nem kaptak hivatalos értesítést vagy indoklást. A sajtóból tudják azt is, hogy úgynevezett tartaléklistára kerültek, ezt jelentette be a közelmúltban Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára. Balogh Ibolya szerint a pályázatban igényelt tizenkétmilliárd forintra nagy szükségük van a felzárkózáshoz, másként nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak. A Szent György Kórház Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye betegeit látja el az ottani kórházakkal együttműködve, s azokat is, akik a határos megyék Fejérhez közeli sávjában élnek. „Alapelveket sértene, ha végleg elesnénk a fejlesztési pénztől. Nem lehet egy régiót kitörölni Magyarország egészségügyi térképéről, nem kerülhet tartaléklistára több mint egymillió ember” - mondta a közgyűlés elnöke. Mikola István bízik benne, hogy valamilyen módon visszajuthat a körbe és fejlesztési pénzt kaphat a fehérvári kórház. Újból fölhívta rá a figyelmet: a kormány már nem először kerüli meg az Országgyűlést az uniós pénzek elosztásakor. ■ Nem lehet egy régiót kitörölni Magyarország egészségügyi térképéről FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Kellerék magyarázkodnak, az Alkotmánybíróság döntött PINDROCH TAMÁS Nem a Pénzügyminisztérium, nem Keller László, hanem a Magyar Hírlap manipulál - így támadott a tárca a lapunkban megjelent, Keller most a törvénnyel manipulált című cikkünkre. Elfeledkeztek viszont arról, hogy az Alkotmánybíróság „közjogi érvénytelenséget” kimondó megsemmisítő döntésére hivatkoztunk. Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár olyan tartalmú törvényszöveget küldött meg Szili Katalin házelnöknek aláírásra, amelyről az Országgyűlés nem is szavazott. Erre a törvényhamisításra egy december 17-i alkotmánybírósági döntésből derült fény. Az Országgyűlés tavaly március 10-én szavazott az egyes adótörvények módosításáról. Ezután a PM elkészítette a kihirdetett törvényszöveget a házelnöknek, s március 17-én meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az Alkotmánybíóság kilenc hónap múlva visszamenőleges hatállyal „közjogi érvénytelenség” miatt megsemmisítette a törvény huszonöt paragrafusát, és két mellékletét hatályon kívül helyezte. Mindez az Alkotmánybíróság határozata szerint Keller László államtitkár törvényátírása miatt következhetett be. A Pénzügyminisztérium közleményt adott ki. Eszerint a törvényt az Országgyűlés házszabálytól való eltéréssel, sürgősséggel fogadta el. A módosító indítványokról a szavazás, valamint a zárószavazás ugyanaznap történt, mégpedig úgy, hogy ez utóbbihoz nem állt rendelkezésre olyan egységes javaslat, amely már a beépített módosítást is szerkezetében tartalmazta volna. Szerintük az elfogadott módosító indítvány új szakaszokkal egészítette ki a törvényjavaslatot, ami átszámozást eredményezett. Az Országgyűlés - függetlenül attól, hogy nem volt átszámozást is tartalmazó egységes javaslat - az elfogadott indítványok átszámozó hatásának tudatában fogadta el a módosító indítványt és a törvényjavaslatot. Ezekre figyelemmel készítették el a kihirdetési törvényszöveget. „Vagyis a törvényt senki sem manipulálta, sem a minisztérium, sem Keller László - ahogy azt a Magyar Hírlap tévesen állította” - írták. Csakhogy a PM elfeledkezik arról: mi az Alkotmánybíróság törvényt megsemmisítő döntésére hivatkoztunk. A testület kimondta: egyértelműen megállapítható, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény egyik lényeges részéről az Országgyűlés nem hozott döntést. A PM átszámozási hivatkozását is cáfolta az Alkotmánybíróság. „Nem egyszerűen arról van szó, hogy a szövegbe betoldott újabb módosítások vagy törlések miatt máshova kerülő rendelkezések új sorszámot kapnak, és ezekhez igazítják a végleges szöveg megszerkesztésekor a már meglévő, vagy újonnan beiktatott hivatkozásokat. A módosító törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése nem számozási kérdés, hanem a jogszabály időbeli érvényességével összefüggő mozzanat, amelyről az Országgyűlésnek kifejezetten rendelkeznie kell” - áll a döntésben. ■ Régi-új megyei vezetők az MSZP-ben A márciusi kongresszusra készülve öt megyében tartott tisztújító gyűlést a Magyar Szocialista Párt, a résztvevők mindenütt Gyurcsány Ferenc jelölését támogatták a párt elnöki posztjára. Csak Békésben volt kihívója a megyei pártelnöknek, s Varga Zoltán országgyűlési képviselő futott be a posztot eddig betöltő Veress Józseffel szemben. Borsod-Abaúj-Zemplénben Szabó György nem indult újra, helyére az egyetlen jelöltet, Gúr Nándor országgyűlési képviselőt választották. Három megyében az eddigi elnök vezeti tovább a szocialistákat: Zalában Baracskai József, Fejérben Horváth András, Komárom-Esztergomban Lukács Zoltán országgyűlési képviselő. Utóbbi szervezet a megyei elnökségből leváltotta Orbán Istvánt, a tatai edzőtábor előzetes letartóztatásban lévő volt vezetőjét, helyére Konczer Eriket választották. (MTI)