Magyar Hírlap, 2009. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke a nagyarányú részvételben bízik a júniusi európai parlamenti választáson A kormányról is szavazunk az idén „Az uniós választás a változásról szól” - mondta lapunknak Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke. A politikus bízik benne, hogy nagyobb arányú részvétellel zajlik majd a júniusi voksolás, mint az öt évvel ezelőtti. Reméli, az MSZP a gazdasági hely­zet miatt elfogadja a Fidesz uniós kampány finanszírozására vonatkozó javaslatait. PINDROCH TAMÁS - A Fidesznek kész az európai uniós listája, hogyan alakul a kampány? - Elsőként tettük nyilvánossá a lis­tánkat. Fontosnak éreztük, hogy az emberek tudják, kik azok, akik brüsz­­szeli képviseletükre vállalkoznak. El­indítottuk azt a hat állomásból álló vitasorozatot is, amely uniós progra­munk megalkotásáról szól. Ennek ke­retében egyebek közt a gazdaságról, az euró bevezetéséről, a vidékfejlesztés­ről, az energiapolitikáról, az uniós for­rások felhasználásáról vitatkozunk. Ez még nem a kampány, hanem a júniusi döntéshez elengedhetetlen informá­ciók közzététele. - A Fidesznek júniusban mi lenne jó eredmény? - A választás nem csupán az elnyert mandátumok számáról szól. Arról is döntenek az emberek, jól mennek-e az ország ügyei, vagy változás kell. Mi változást, új irányt, új politikát aka­runk. Ha az MSZP netalán kisebb ve­reséget szenvedne, mint amire számí­tani lehet, azt úgy magyaráznák, hogy az emberek többé kevésbé elégedet­tek vele. Bízom benne, hogy a rész­vétel nagyarányú lesz. Elégedetlenség és düh van az emberekben. Ezt a vá­lasztást csak kilenc hónap választja el az országgyűlési voksolástól, így poli­tikai értelemben ez lesz annak az első fordulója. - Állítsuk meg a Fidesz hazugság­gyárát! - ezt hirdették a szocialisták a 2004- es uniós kampányukban.­­ Az akkori miniszterelnök, Med­gyessy Péter - akinek tanácsadója ép­pen Gyurcsány Ferenc volt - arról be­szélt, állítsunk közös listát, az uniós választásnak nem lesz belpolitikai kö­vetkezménye, érdektelen is. Eközben az MSZP folyamatosan gyalázott min­ket. Aztán lett belpolitikai következ­mény: a vereségük után Medgyessy megbukott. Gyurcsány most ugyan­így azt mondja, nem fontos a választás, nem lesz belpolitikai következmény. Az MSZP pedig megint a gyűlöletre akar építeni. Ez most sem fog bejönni. - Örökzöld témává vált a kam­pányfinanszírozás kérdése. Önök milyen kampányt terveznek? - Rövid, takarékos kampányra ké­szülünk. Konkrét kampányfinanszí­rozási javaslatcsomagot készítettünk az uniós választásokra. Ebben a gazda­sági helyzetben a pártoknak önmér­sékletet kell tanúsítaniuk. Egyezzünk meg: ne legyenek drága hirdetések a kereskedelmi tévékben, vezessük be a költési plafon és a kampányszámla in­tézményét, illetve akadályozzuk meg, hogy a kormány közpénzt pazarol­hasson a saját korteshadjáratára. Ha meg tudunk ezekben állapodni a többi párttal, még az is lehetséges, hogy ké­sőbb az általános kampányfinanszíro­zásról is megegyezés születik. - Komolyan gondolja, hogy az MSZP éppen ebben a kérdésben akar­na megegyezést? - Nem adom fel a reményt. A körül­mények mindenkire kényszerítő ere­jűek. Nem tudom elképzelni, hogy a családi pótlék megszüntetését tervező MSZP a kampányra súlyos százmillió­kat akar költeni. Ez öngyilkos politikai húzás lenne. ■ Gyürk András FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Fejér megye tartaléklistán A fehérvári kórházat kihagyták az uniós pénzosztásból NICZKY EMŐKE Rendkívüli ülés összehívását kezde­ményezte Mikola István, a törvény­­hozás egészségügyi bizottságának alelnöke hétfőre. A Fidesz szakpoliti­kusa arra keres választ, miért marad­hat ki a legnagyobb uniós egészség­­ügyi fejlesztésből a Fejér megyei Szent György Kórház. Kilenc intézmény pályázott a régiós csúcskórházak - más néven egész­ségpólusok - fejlesztésére kiírt 85 milliárd forintra az Új Magyarország fejlesztési tervben. Az első fordu­ló december közepén zárult le. A Fej­ér megye fenntartásában lévő, szé­kesfehérvári Szent György Kórház pályázata nem kapott támogatást. Mikola István szakpolitikus nem fo­gadja el, hogy a közép-dunántúli ré­gióban élő több mint egymillió ember esetleg a legkorszerűbb technoló­giákat használó póluskórház nélkül maradjon. Az Országgyűlés egészségügyi bi­zottságának fideszes alelnöke „meg­lehetősen kínosnak” nevezte az ügyet, és kijelentette, nem hagyja annyiban. Ennek akart nyomatékot adni a hét­fői rendkívüli ülés kezdeményezésé­vel is. Mint mondta: sem ő, sem pedig az általa megkérdezett politikustársai nem látják a Szent György Kórház ki­maradásának valós okát, mindeneset­re jobb- és baloldalon egyaránt erőtel­jes lobbizás kezdődött az intézmény, a régió érdekében. Tájékoztatása szerint ezért, valamint az ügy fontosságára te­kintettel Gyurcsány Ferenc kormány­főt és Székely Tamás egészségügyi mi­nisztert is elvárja a mai ülésre. Nem ismerheti a fehérvári kórház kimaradásának okát a fenntartó me­gye sem. Balogh Ibolya közgyűlési el­nök (Fidesz) tájékoztatása szerint nem kaptak hivatalos értesítést vagy in­doklást. A sajtóból tudják azt is, hogy úgynevezett tartaléklistára kerül­tek, ezt jelentette be a közelmúltban Vojnik Mária, a szaktárca államtitká­ra. Balogh Ibolya szerint a pályázatban igényelt tizenkétmilliárd forintra nagy szükségük van a felzárkózáshoz, más­ként nem tudnak eleget tenni az elvá­rásoknak. A Szent György Kórház Ko­­márom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye betegeit látja el az ottani kór­házakkal együttműködve, s azokat is, akik a határos megyék Fejérhez közeli sávjában élnek. „Alapelveket sértene, ha végleg elesnénk a fejlesztési pénz­től. Nem lehet egy régiót kitörölni Ma­gyarország egészségügyi térképéről, nem kerülhet tartaléklistára több mint egymillió ember” - mondta a közgyű­lés elnöke. Mikola István bízik benne, hogy valamilyen módon visszajuthat a körbe és fejlesztési pénzt kaphat a fe­hérvári kórház. Újból fölhívta rá a fi­gyelmet: a kormány már nem először kerüli meg az Országgyűlést az uniós pénzek elosztásakor. ■ Nem lehet egy régiót kitörölni Magyarország egészségügyi térképéről FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Kellerék magyarázkodnak, az Alkotmánybíróság döntött PINDROCH TAMÁS Nem a Pénzügyminisztérium, nem Keller László, hanem a Magyar Hír­lap manipulál - így támadott a tárca a lapunkban megjelent, Keller most a törvénnyel manipulált című cik­künkre. Elfeledkeztek viszont arról, hogy az Alkotmánybíróság „közjo­gi érvénytelenséget” kimondó meg­semmisítő döntésére hivatkoztunk. Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár olyan tartalmú törvény­­szöveget küldött meg Szili Katalin házelnöknek aláírásra, amelyről az Országgyűlés nem is szavazott. Erre a törvényhamisításra egy december 17-i alkotmánybírósági döntésből de­rült fény. Az Országgyűlés tavaly már­cius 10-én szavazott az egyes adótör­vények módosításáról. Ezután a PM elkészítette a kihirdetett törvényszö­veget a házelnöknek, s március 17-én meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az Alkotmánybíóság kilenc hó­nap múlva visszamenőleges hatállyal „közjogi érvénytelenség” miatt meg­semmisítette a törvény huszonöt pa­ragrafusát, és két mellékletét hatályon kívül helyezte. Mindez az Alkotmány­­bíróság határozata szerint Keller Lász­ló államtitkár törvényátírása miatt következhetett be. A Pénzügyminisztérium közle­ményt adott ki. Eszerint a törvényt az Országgyűlés házszabálytól való elté­réssel, sürgősséggel fogadta el. A mó­dosító indítványokról a szavazás, va­lamint a zárószavazás ugyanaznap történt, mégpedig úgy, hogy ez utób­bihoz nem állt rendelkezésre olyan egységes javaslat, amely már a beépí­tett módosítást is szerkezetében tar­talmazta volna. Szerintük az elfogadott módosító indítvány új szakaszokkal egészítette ki a törvényjavaslatot, ami átszámo­­zást eredményezett. Az Országgyű­lés - függetlenül attól, hogy nem volt átszámozást is tartalmazó egységes ja­vaslat - az elfogadott indítványok át­­számozó hatásának tudatában fogadta el a módosító indítványt és a törvény­­javaslatot. Ezekre figyelemmel ké­szítették el a kihirdetési törvényszö­veget. „Vagyis a törvényt senki sem manipulálta, sem a minisztérium, sem Keller László - ahogy azt a Ma­gyar Hírlap tévesen állította” - írták. Csakhogy a PM elfeledkezik arról: mi az Alkotmánybíróság törvényt meg­semmisítő döntésére hivatkoztunk. A testület kimondta: egyértelműen megállapítható, hogy az egyes adótör­vények módosításáról szóló törvény egyik lényeges részéről az Országgyű­lés nem hozott döntést. A PM átszámozási hivatkozását is cáfolta az Alkotmánybíróság. „Nem egyszerűen arról van szó, hogy a szö­vegbe betoldott újabb módosítások vagy törlések miatt máshova kerülő rendelkezések új sorszámot kapnak, és ezekhez igazítják a végleges szöveg megszerkesztésekor a már meglévő, vagy újonnan beiktatott hivatkozáso­kat. A módosító törvényi rendelkezé­sek hatályon kívül helyezése nem szá­mozási kérdés, hanem a jogszabály időbeli érvényességével összefüggő mozzanat, amelyről az Országgyűlés­nek kifejezetten rendelkeznie kell” - áll a döntésben. ■ ­ Régi-új megyei vezetők az MSZP-ben A márciusi kongresszusra készülve öt megyében tartott tisztújító gyűlést a Magyar Szocialista Párt, a résztvevők mindenütt Gyurcsány Ferenc jelölését támogatták a párt elnöki posztjára. Csak Békésben volt kihívója a megyei pártelnöknek, s Varga Zol­tán országgyűlési képviselő futott be a posztot eddig betöltő Veress Józseffel szem­ben. Borsod-Abaúj-Zemplénben Szabó György nem indult újra, helyére az egyetlen jelöltet, Gúr Nándor országgyűlési képviselőt választották. Három megyében az eddigi elnök vezeti tovább a szocialistákat: Zalában Baracskai József, Fejérben Horváth And­rás, Komárom-Esztergomban Lukács Zoltán országgyűlési képviselő. Utóbbi szerve­zet a megyei elnökségből leváltotta Orbán Istvánt, a tatai edzőtábor előzetes letartóz­tatásban lévő volt vezetőjét, helyére Konczer Eriket választották. (MTI)

Next