Magyar Horgász, 1994 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1994. január / 1. szám
XLVIII. évfolyam, 1. szám myi NOH 1994. január ÉN ÍGY FOGOK TÖBBET - pályázatunk eredményhirdetése 2 SZÖVETSÉGI, EGYESÜLETI ÉLET Kitüntetések 2 Területi jegyárak megyénként 14 HORGÁSZVIZEINK A Benta (Zákonyi Botond) 15 REKORDLISTA 8 BÉKÉS HALAK Megdőlt az országos pontyrekord 4 Szerencse is kell (Könnyű Nándor) 32 RAGADOZÓ HALAK Csukázás II. Természetes csalival (Füstös Gábor) 5 Feladtuk a leckét: Mikor vágjunk be? (Szász Imre) 19 Az ősz tigrisei (Kernács Pál) 37 MÓDSZEREK, FOGÁSOK, CSALÉTEK A jojó-módszer (Botár Gábor) 24 Villantóval Kanadában (Freit Ernő) 24 VERSENYHORGÁSZAT Csonti minden mennyiségben (Szarka László) 28 HAZAI VIZEKEN Várható halfárás 22 Vízparton Schamsula Györggyel 33 IRODALOM Matula Gy. Oszkár: Szél jött a hegyekből 35 HORGÁSZ NAPTÁR 1994 20 SZOLUNÁRIS TÁBLA 1994-re 23 A Magyar Horgász konyhája 25 Távoli vizeken 26 Az olvasóé a szó 31 A Magyar Horgász 1993. évi tartalomjegyzéke 39 A címlapon: Petróczky Klára felvétele Magyar Horgász - megjelenik havonta. Főszerkesztő: SZALAY FERENC Olvasószerkesztő: Földeáki Béla Tervezőszerkesztő: Várhelyi László * Kiadja a Magyar Országos Horgász Szövetség Felelős kiadó: CZAKÓ BÉLA * Szerkesztőség és kiadó: 1066 Budapest, Mozsár u. 8. Telefon: 132-5315. Telefax: 132-9550. Levélcím: 1373 Budapest, Pf. 611. A szerkesztőbizottság elnöke: Czakó Béla. Tagjai: Földeáki Béla, Montskó Éva, Rajnai Árpád, Szalay Ferenc, Szász Imre, Vigh József. • Zrínyi Nyomda, Budapest, 94.2523/0,1-66-22 Felelős vezető: GRASSELLY ISTVÁN vezérigazgató * Terjeszti a Magyar Posta, a Budapesti Hírlapkereskedelmi Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., valamint a kiadó Előfizethető bármely kézbesítő postahivatalban, a kézbesítőnél és a Posta Hírlap üzleteiben. Előfizetési díj egy évre 552 Ft. Külföldre: Közvetlen szomszédos országok egy évre 792 Ft, egyéb országokba 1032 Ft. Egyes szám ára 49 Ft.* HU ISSN 0133-2112. Index: 25 579 * Minden jog fenntartva. Kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg, nem küldünk vissza. © MAGYAR HORGÁSZ, 1994. A régi mondás igazsága olyannyira közhely, hogy talán már nem is az. Különösen, ha mindannyiunk legkedvesebb hobbijára, a horgászatra gondolunk. Egy megújult országos szövetség kezdte el az elmúlt év végén az igencsak megváltozott körülmények közepette a horgászok összefogását, a horgászérdekek képviseletének megújítását. Az év során pedig egy-egy intézkedésben már érzékelhetőek voltak, január első napjától pedig a mindennapi gyakorlatban is életbe léptek a horgászat mostani kódexének, a halászatról-horgászatról szóló törvényerejű és miniszteri rendeletek új előírásai. Ezek az állami horgászjegy megszerzési lehetőségeinek kiszélesítésével, a halászati jogot érintő, számunkra nagyon is lényeges passzusaival, a horgászvizsga s megannyi más, a horgászatot alapvetően befolyásoló intézkedéseivel bizonyos szempontból merőben más utakat jelölnek ki kedves szórakozásunk, időtöltésünk, hobbink terén. Nem mindenben egyértelműen, s nem mindenben a mi érdekeinknek teljesen megfelelően - de hát ezt az utat - közreműködésünkkel - majd az élet maga is tovább alakítja, finomítja, s a majdan megszületendő horgászati-halászati törvényben bizonyára újrafogalmazza. Ami persze az idén még valószínűleg nem fog megszületni, de az idei tapasztalatokat minden bizonnyal beépíti előírásaiba. Abban, hogy a paragrafusokban a horgászok érdekei valóban ki is fejeződjenek, nagy szerepe kell lennie - és hisszük, hogy lesz is -, a megújult horgászszövetségnek, az egyesületi-szövetségi tevékenységnek. Sok probléma vár megoldásra. Ezeket felesleges lenne most elismételni, lapunkban is számtalan alkalommal foglalkoztunk velük. Nagyon sok feszültség halmozódott fel a horgász szervezetekben, amelyeket ennek az új szövetségi rendszernek kell feloldania. Mégpedig „házon belül”. Mert ez a 24 tagszervezet arra szövetkezett, hogy a horgászok érdekében minden olyan kérdésben egységesen hallassa hangját és tudja, de legalábbis megpróbálja dűlőre vinni a dolgokat, amelyek hobbink sorsát bármilyen mértékben is befolyásolják. A horgász ül (vagy áll) a parton, s belefeledkezve a gondtalanság örömeibe, halat szeretne fogni. Lehetőleg minél többet, szebbet. Kikapcsolódásunk így teljes. Azt gondolom, hogy a megújult szövetségnek a megváltozott - gazdasági, horgászati, szervezeti stb. - körülmények között, az idei, új esztendőben is ezt kell mindenekelőtt szolgálnia, s ennek feltételeit kell biztosítania. Mert a rengeteg változás közepette egy valami örök: a horgász halat akar fogni. Lapunk negyvennyolcadik évfolyamába érve a szerkesztőség nevében, ebben a szellemben kívánom, hogy az új év új reményei mind tágabb és szűkebb hazánkban, mind magánéletünkben, mind pedig a horgászatban, saját halfogásainkban egy békés, boldog esztendőben váljanak valóra. Magyar Horgász 1 3