A magyar irodalom története 4. (Budapest, 1978)

A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM KIBONTAKOZÁSA - A ROMANTIKA IRÁNYZATA - 27. Jókai Mór - A nemzeti ábránd és csalódások könyvei

szűk köréhez szólt: a hitvesi hűség s a baráti áldozatkészség látomásaival először akarta regényben megörökíteni a szabadságharcot. Bár Jókai alapjában optimista lélek, munkásságában a derű, a bizakodás váltakozik a rezignációval. Lehangoló hatást tett már a Politikai divatokban is Petőfi (Pusztafi) kettétört pályája. Mégis, a céltalan, kudarccal megvert vagy meggyőződést cserélő szereplők csoportja igazában a Mire megvénülünk (1865) s a Szerelem bolondjai (1869) fejezetein át vonul be a Jókai-oeuvre-be. A megváltozott életérzés legkézzelfoghatóbb oka a közéleti csalódásokban kereshető (Schmerling-éra, elégedetlenség a kiegyezéssel), de a Mire megvénü­lünk esetében számot kell vetni Jókai súlyos anyagi helyzetével s beteges­kedésével is. Minderre az új évtized elejéről — a hősiesség és a jövőbe vetett hit írói vallomásai után — majd Az arany ember (1872) melankóliája felel. A három regény közül a legkorábbit és a legkésőbbit fűzik össze a legszorosabb szálak. Nemcsak a búskomorság eluralkodása közös bennük, hanem a benső­séges lélekrajz, a nemzeti irányzatosság hiánya, az öngyilkosság kérdésének felvetődése is. Persze, Az arany ember jóval tökéletesebb alkotás regény-test­vérénél: míg Tímár Mihály életuntsága körülményeinek következménye, Aronffy Lórándról nehéz elhinni, hogy pusztán adott szavának megtartásáért eleget tenne az amerikai párbaj előírásainak. A Mire megvénülünkben fölös­leges, sőt zavaró kinövésnek számító bűnügyi motívumok is jóval természete­sebben illeszkednek be Tímár Mihály történetének szövetébe. És mégis, lehetetlen nem érezni milyen jelentős kezdeményezések feszülnek itt, majd egy­harmada a könyvnek a fiatalabb testvér visszatekintése az ifjúság nagy megrázkódtatásaira: az apa agyonlőtte magát, a két fiú előtt feltárult a csa­lád nemzedékek óta öröklődő szörnyű öngyilkosság-sorozata , később pedig Pozsonyban az országgyűlési ifjak mozgalmának és bukásának részesei mind­ketten. A Jókainál oly ritkán használt első személyes alak módot ad a fiúcska lelki életének friss és bensőséges felidézésére, s egészen más stílust tesz lehetővé, mint az anekdota vagy a franciás romantika. Dezső lírai, apró pillanatfelvé­telekhez tapadó naplóját joggal mondhatjuk a századforduló impresszioniz­musa előjátékának. Dezső múltja sokban Jókai múltja is, e lírai impresszio­nizmust az emlékezés forrásai táplálják. Jókai szintén korán elveszítette édes­apját, meleg érzéssel ragaszkodott bátyjához, meglepődve figyelt fel a pozsonyi burgerok idegenszerű szokásaira és nyelvére. Eredeti a regény népiessége is, amely elsősorban a szerelem babonáinak felsorolásában nyilatkozik meg. A Szerelem bolondjai végső tagja az abszolutizmus alatti művek sorozatá­nak; fejlődéstörténeti súlya nem csekély. Nemcsak a Mire megvénülünk ! Az arany ember mellé állítható keserűbb alaphangjánál fogva, egyszersmind híd az önkényuralom alatti pályaszakasz meg a következő között. Mellék­cselekménye a gazdálkodó kisnemes portájára vezet, a régi világ patriarkális életrendjét idézi a Kedves atyafiakhoz hasonlóan, majd Az új földesúr egyes motívumait fordítja visszájukra: az ottani hazafias helytállással szemben bemutatja a renegát apát, a kezdetben cinikus és semmittevő fiút, a gerinces hazafiakra váró anyagi romlást, a hagyományos paraszti erkölcs felkavaro­dását. Azonban a panama, fényűzés, élvezethajhászás, politikai megalkuvás

Next