Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)
9 Lapszám csak amennyiben az általa szabad rendelkezésükre felhagyandó 500 frt nem érintetik, illetőleg nem csorbíttatik; tehát 1000 frt kegydíjnál nem az 500 frtot meghaladó összegre, hanem csak annak egyharmadára ... ... 3 Ha a kath. lelkész részéről párbér szolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panasztott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha váljon a pártérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher, vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bír-e ? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ... 4 Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház, vagy telek után szolgáltatik ki, még nem képez elegendő alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék ... ... ... 4 Fegyelmi vétséget képez, ha az ügyvéd nem ügyvédek által szerkesztett bírósági beadványokat ellenjegyzésével látja el és igy a zugirászatot előmozdítja ... ... . ... .................. ... ... ... 5 Közhivatalnok elleni rágalmazás esetén a bűnvádi eljárás egyedül a sértett közhivatalnok indítványa alapján meg nem indítható, hanem köteles e végből a btk. 112. §-ában meghatározott három havi határidő alatt a kir. ügyészséghez fordulni az indítvány megtételéért. Ugyanazt teheti a sértett közhivatalnok felsőbbsége is. Egyedül a sértett közhivatalnok indítványa alapján folyamatba tett bűnvádi eljárás semmis ... A hatóságilag bizonyos összegben megállapított korcsmai hitel azon összegen túl nem terjedhet. Túlhágása s e túlhágás váltó kiállítása általi elpalástolása, tekintet nélkül arra, hogy ezen korcsmai adósság egy része az 1883. évi XXV. t.-czikk életbelépte előtti időből származik-e vagy sem, az 1883. évi XXV. t.-cz. 24. §-a alá eső kihágást képez . ... 6 A községi biró jogosítva van, ha hatósági körében eljárván, ellentállásra talál, erőszakot használni ... ... ... ... ... ... .......... ... 7 Aki községi tisztújító választáson többször szavaz, a btk. 184. §-a 2. pontjába ütköző vétséget követ el ... ... ... ... ... ... 9 Kis községekben a közbiztonságra való felügyeletet gyakorolni a községi bíró lévén hivatva, ebből önként következik, hogy a nála feljelentett lopások azonnali kinyomozása czéljából tárgyilag szükségesnek mutatkozó intézkedéseket is megtehesse. Aki tehát az illető közegek ebbeli eljárásának erőszakosan ellentáll, a hatósági közeg elleni erőszak bűntettét követi el ... ... ... ... ... ... ... . . ... ........... ... 10 A kir. járásbíróságok előtti büntető eljárásban hozott ítélet ellen a felebbezés az ítélet kihirdetése alkalmával azonnal bejelentendő. Ezen az 1880. évi 2265. számú igazságügyminiszteri rendelet 88. §-a által imperative megállapított szabály alól kivételnek nincs helye. Ha tehát a fél a kihirdetés alkalmával kívánja, hogy az ítélet neki kézbesíttessék, és ezt a bíróság el is rendeli, a felebbezési határidő nem a kézbesítés, hanem a hirdetés napjától számítandó ... ... ... ... ... 11 Hivatalos hatalommal való visszaélés forog fenn, midőn a községi elöljáró a bagatell-eljárás szabályait figyelmen kívül hagyva, jegyzőkönyvfelvétele nélkül hoz marasztaló ítéletet és azt végrehajtja ... ... ... 12 Az egyházi körmenetek szintén vallási szertartást képezvén, következőleg az a hely, melyen a körmenet átvonul, abban az időben a vallási szertartásra rendelt helynek jellegét ölti magára. A ki tehát ily alkalomnál az ájtatoskodó híveket istenkáromlásaival megbotránkoztatja, vallás elleni vétséget követ el... — ... — ... ... ... ... ... ... — 13 A közigazgatási hatóságok által felvett iratok alapján a bíróságok a bűnügyi vizsgálat megszüntetését nem mondhatják ki. A sértett fél az elővizsgálat megszüntetésére vonatkozó határozat előtt meghallgatandó. Az elővizsgálatot elrendelő másodbirósági határozat ellen jogorvoslatnak még akkor sincs helye, ha az elsőbiróság a feljelentést, — mint a bűnvádi eljárás megindítására nem alkalmast, — elejteni határozta ... 14 A községi kisbirák, kik a községi elöljárókra ruházott közigazgatási teendők körüli segédkezésre fogadtatnak fel, a mennyiben ily teendőkre nyert megbízás folytán járnak el, hatósági közegeknek tekintetnek s ezen eljárásokban a büntetőtörvény külön oltalomban részesíti ... ... 15 Sírokra tett koszorúk ellopása a btk. 333. §-ába ütköző és a 334. §. szerint minősülő vétséget képez ... .. ... ................ ... .. 16 A gyámság és gondnokság jogfogalmával ellenkezik, hogy az árvaszék vagy az árvaszéki elnök, előadó és közgyám, mint ilyenek, kiskorú árvák vagyonának megterheltetését elrendelhetnék, avagy engedélyezhetnék a törvényes alakiság mellőzésével röviden élőszóval s hogy ez a törvény és a biró előtt érvényes lehessen ... ... .. ... ... ... 19 Midőn a btk.-nek a hatóság elleni erőszakról rendelkező 156. §-a a hatóságnak hivatalos megbízatásban eljáró bármely közegét, a megbízatás állandósága, vagy egyes esetre szorított volta közötti különbségre való tekintet nélkül, ugyanazon törvényszakasz oltalma alá helyezi, a btk. rendszerével ellenkeznék a 473. §-nak oly értelmet tulajdonítani, mintha az ott használt «közhivatalnok» általános kifejezés csupán rendszeresített és állandóul alkalmazott hivatalnokokra vonatkoznék, annál kevésbé, mert a btk. 461. §-ában a különös megbízatásuknál fogva kötelezettek is a «közhivatalnok» elnevezés alá vannak sorolva .................... 20 A bordélyháztartás engedélyének kieszközlése nem fér meg az ügyvédi állás tisztességével. A fél tudatlanságának felhasználása aránytalanul nagy díjazás kikötésével fegyelmi vétséget képez ... ... ... 22 A gazda nem tartóztathatja le a munkáját elhagyó napszámost 23 Ha valamely város közege a helypénzszedési jogot nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos gyakorolja, annak kibérlése az illető bérlőt hivatali hatalommal nem ruházza fel. Ebből kifolyólag sem a bérlő, sem pedig az általa felfogadott helypénzszedők, hatósági közegeknek nem tekinthetők, minélfogva ellenük hatósági közeg elleni erőszak el nem követhető ... 24 Tekintve, hogy a kétkönyvnek a szerencsejátékok által elkövetett kihágásokat s azok büntetését tárgyazó VIII. fejezetben a 91. §. értelmében szerencsejátéknak az a játék tekintendő, melyben a nyereség vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ, s hogy az 1791 : XXXI. t.-cz. is a tiltott szerencsejátékok értelmezését s ismérveit egészen hasonlóan állapította meg ezen kifejezéssel: «in quibus totum sorti committitur» ; tekintve azonban, hogy sem az egyik, sem a másik említett törvény névszerint fel nem sorolta azokat a játékfajokat, melyek az adott fogalom szerint szerencsejátékoknak tekintendők, hogy tehát ennek folytán a felmerülő egyes esetekben a büntetendő szerencsejátéknak fennforgását vagy ennek ellenkezőjét egyedül a megelőzött bírói gyakorlatból s a közönséges élet tapasztalataiból merített adatok szerint kell megállapítani; tekintve, hogy a fentebbiek szerint a szerencsejáték fogalmának meghatározásában régibb és újabb törvényeink felfogása közt általában semmi különbség sem forog fenn, s így azt a felfogást, mit korábbi törvényeink Lapszáma bírói és rendőri gyakorlatban s ezek alapján a közönség jogérzetében is ez irányban meghonosítottak, mint átöröklött s közéletünkbe átment felfogást lehet és kell méltányolni az azt ki nem záró s nem változtató újabb törvény szükségessé vált értelmezésében ; tekintve, hogy kevés eltéréssel állandó volt a hazai bíróságoknál azon gyakorlat, mely az úgynevezett «ferbli» kártyajátékot, és pedig e játéknak közönségesen tudvalevő minősége és természeténél fogva a tiltott szerencsejátékok közé sorolta: kimondja a kir. Curia büntető tanácsának teljes ülése, hogy az úgynevezett «ferbli» játék a kih. btk. 91. §-ában meghatározott büntetendő szerencsejátékok fogalma alá esik ... ... .................. ... ... ... 25 Hektograf által többszörösített lap nyomtatványt képezvén, arra azon büntetőjogi intézkedések alkalmazandók, melyek a nyomtatványok iránt fennállanak ... ... .......................... ................................. ... 26 Egyes egyének politikai működésének bírálata politikai tartalmú czikknek veendő ... ... ... ... .................. ... ... ... .................... 26 A hivatali bűncselekményeknél a községi elöljáró alantas műveltségi foka enyhítő körülményül el nem fogadható ... ... ................ 26 Oly községekben, melyekben bár a Mária-Teréziai úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott menynyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az urbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföldváltság felszámításának az 1871. Lil. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye ............................. 27 Iparosok és segédek között a szolgálati viszonyból kifolyó vitás kérdések felett elsősorban az iparhatóság határoz, fenmaradván a vesztes félnek a törvény rendes útja. Az iparhatóság határozata közigazgatási úton végrehajtandó. Az ily végrehajtásnál a vesztes felet, aki a rendes bíróság elé viszi ügyét, az 1881 évi LX. t.-cz. 42. §-ában biztosított azon jogkedvezmény, hogy a végrehajtás felfüggesztessék, még a veszély kimutatása és a marasztalási összeg letétele mellett sem illeti meg 28 Mezei — bár meg nem hitelt — csőszök hivatásszerű kötelességüknél fogva az őrizetük alatt levő területen elkövetett károkról a károst értesíteni és a kárttevő egyént a káros tudomására hozni és megnevezni a jogos magánérdek megóvása miatt is kötelesek; ezen cselekményükérttehát őket rágalmazás czímén büntetni nem lehet ... .................. .. 29 A körjegyző nem követ el zugirászatot, ha hivatalos kerületébetartozó egyének részére a hivatalosan jóváhagyott árszabály szerint telek- . könyvi beadványokat készít ... ... . .... . ... ... ... . 30 A rendőrség, megyékben a szolgabiróság fel van jogosítva, ha büntetendő cselekmény (csalás s okirathamisítás) jelenségeit észleli, a gyanúsított egyén előzetes letartóztatását elrendelni. A szolgabiró e jogot a szabályszerű formaszerűségek megtartásával gyakorolván s a letartóztatott haladéktalanul bíróságának átadatván, ellenében a személyes szabadság megsértésének jogalapja fenn nem forog. A megbilincseltetés indokolt-e, midőn a panasztott azzal fenyegetődzik, hogy letartóztatásának tettleg ellenszegülni fog? ... ... ... 31 A rendőrnek kötelessége minden, a személybiztonságot megtámadó esetekben cselekvőleg fellépni s e kötelesség teljesítését nem akadályozza az, hogy az illető rendőr a tényleges szolgálat alól pihenésben van, minthogy a rendőri kötelesség a szünnapok alatt is nem szűnik meg, hanem csak nyugszik s feléled azonnal, mihelyt oly cselekmény lép előtérbe, amely a rendőri beavatkozást igényli, a nem igazolás pedig nem teszi a vádlott eljárását büntetendővé ... ... ... ... ... ... ... . 32 Ha csősz, jogos védelem nélkül megtámadóját agyonlövi, szándékos emberölést követ el ............................... ... ................. . ... 33 A mezei rendőri kihágások esetében felmerült kárért, a károsított fél irányában a kártevők törvény szerint egyetemleg vannak kötelezve. A kártételben résztvevők az egymás elleni visszkereset tekintetében azonban mindenik részes csak az aránylag őt terhelő kárösszegért felelős — 34 iparvállalat vezetője felelősséggel tartozik ugyan az üzlet olynemű berendezése és kezeléséért, mely által senkinek élete és testi épsége veszélyeztetve ne legyen , de oly balesetek alkalmával, melyeket mások gondatlansága okoz, a bajba esettnek megmentése körül teendő cselekmények iránt, csak ugyanazon erkölcsi kötelesség terheli, mint bárki mást, és annak elmulasztásáért bűnvádi után felelősségre nem vonható ... ... 35 A községi bíráknak mint rendőri közegeknek hatósági körébe tartozik a büntetendő cselekményekkel terhelt egyéneknek letartóztatása ... 36 A gyermektartás és ellátás iránti intézkedés oly esetben, ha a külön élő szülők erre nézve meg nem egyeztek, nem a polgári bíróság, hanem az illető gyámhatóság jogköréhez tartozik .... ... ... ... — 38 A községi bírónak közrendőri tekintetből jogában, sőt kötelességében áll az útlevél nélküli kéjhölgy letartóztatása ... ... — —............... 43 A községbeli jegyző, ki a községi közegek beszedésére bízott adó,illeték vagy más köztartozások lerovásául a községbeli lakosoktól pénzt átvesz, hivatalos cselekményt teljesít s ennélfogva, ha a fentebb megjelölt czimen neki átadatott s általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetve azzal mint sajátjával rendelkezik, a hivatali sikkasztás bűntettét követi el ... 45 A m. kir. Curia az 1881. évi LIX. t.-czikk 7. §-ához képest csak a hazai kir. bíróságok közt felmerült illetőségi összeütközések elintézésére van hivatva. A kir. bíróságok és a közigazgatási hatóságok közti hatásköri összeütközések elintézése az 1869. évi IV. t.-czikk 25. §-ánál fogva az összminisztérium (minisztertanács) hatáskörébe tartozik. Ily esetekben az ügyiratok a kir. bíróságok által egyenesen az igazságügyminiszterhez terjesztendők fel.................. ... ........... ... . ... — 47 Biztosítási díj iránt indított keresetek egyáltalán nem tartoznak az 1877. évi XXII. t.-cz. által megszabott kisebb polgári peres ügyekre megszabott bíróság elé még az esetben sem, ha azok 20 írton aluli összegre vannak irányítva .................. ... _ ... ... _ ... .................— 49 Ha a közigazgatási hatóságok illetékességéhez tartozó kihágásban többen vettek részt, s közülök némelyek ellen a járásbíróságok illetékességéhez utalt vétség miatt a járásbíróság előtt az eljárás már folyamatba tétett, a kihágás elbírálására is a kihágással vádoltakra nézve a járásbíróság illetékes................................. ... ... ... ... ... . ... 51 Pénzügyőrök bárhol és bármikor jelennek meg, ha hivatásuk jelvényeit viselik, hivatalos eljárásban levőknek tekintetnek. Ugyanezért, midőn ők szuronyaikat fegyverükre feltűzve valakit bármi okból megtámadnak, hivatali hatalmukkal élnek, illetőleg ha azzal jogtalanul lépnek fel, visszaélnek................... .................................................... — — 52 A MAGYAR KÖZIGAZGATÓ