Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)

4 Lapszám elmulasztásának következményét minden egyéb körülménytől és így a be nem fizetett összeg mennyiségétől is feltétlenül határozza meg... . 12 Választói joggal nem bírnak akár köz-, akár magánszolgálatban álló szolgák még akkor sem, ha különben a v. törvényben elősorolt kellékek valamelyikét igazolnák ... ... ... ... ... ... ... ... ... 42 A­ki habár két házban házadó alá eső 3 lakrésznek tulajdonosa, a választási jog gyakorlatára is teljesen feljogosítottnak tekintendő ... 42 A kereskedői czég beltagjai, ha ebbeli minőségüket felebbezésük mellett czégbejegyzéssel igazolják, a választók névjegyzékébe fölveendők 42 Az 1874: XXXIII. t.-czikk 44. §-a világosan azt rendelvén, hogy a választói névsor elleni felszólalások írásban adassanak be, e rendel­kezés szóbeli előterjesztés által nem pótolható ... ... ... ... 42 Azon egyén, ki valamely regale-bérletnél üzletvezetői minőségben alkalmaztatik, gazdai hatalom alatt álló cselédnek nem tekintethetvén, a választói névjegyzékbe bevezetendő ... ........................... ........... ... 44 Az esetben is, ha a választási jogot igénylő fél csak a felebbezés mellett bemutatott, de az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 50. §-a szerint figye­lembe vehető adókönyvecskével igazolja, miszerint adóját a törvényes határidő alatt lefizette, a választások névjegyzékébe fölveendő ........... 44 A tisztviselő választási joga a törvény által nem a hivatalhoz, hanem a tisztviselő személyéhez lévén kötve, a felszólamlási határidő elmulasztása esetében mentségül nem szolgálhat, hogy a tisztviselő az ideiglenes névjegyzék összeállításakor hivatalát még el nem foglalta ... 44 A hátralékban lévő cseléd utál a keresetadóösszeg meg nem fize­tése miatt a gazda a választók névjegyzékéből ki nem törölhető . ... 44 A becsatolt anyakönyvi kivonatból a személyazonosság kellően ki nem tűnvén, a választási jogosultság megtagadható ... .. ... ... ... 44 A választói névjegyzékből történt kihagyás miatt beadandó felszó­lalás azon város vagy község elöljáróságához intézendő és nyújtandó be, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt ... ... ... ... 44 A választási jogosultság meg nem tagadható, ha felebbező a régi jogon a választók névjegyzékébe felvéve volt, és az adókönyvecskével kimutatta, hogy a reá kivetett adót annak idejében lefizette ... ... .. 44 A szülők elhaltéval az örökség utódaikra azonnal átszállván, a választói képesség az örökölt földbirtok alapján igazolt, habár a tulaj­donjog-bekebelezési okirat később állíttatott is ki ... ... ... . — 44 A választói jog alapját az államadó képezvén, a községi adó be nem fizetése a választói jogosultság kizárására alapul nem szolgálhat... 44 Elégséges a névjegyzékbe való felvételre annak igazolása, mikép az illető nejével közösen oly ingatlant bírt, melynek alapján az 1874: XXXIII. t.-czikk 3. §-ának b) pontja szerint a választói jogosultság ér­vényesíthető ................... ................................................. ... _ _ _ 46 Az adózó választási jog hátrányára nem szolgálhat, ha a hátra­lék felmentését az adóelőírás körüli hiba okozta ........... .................... 46 A választói képesség, honosítás hiányából, meg nem tagadható attól, ki honunkban letelepedve, üzlettel bir, s 10 év óta minden válasz­tói névjegyzékbe felvétetett, sőt a városi képviselet­i választási bizottság tagja is volt ... ... ... ... ........... .........................................­ ... 46 A felszólalási jogot csakis azok gyakorolhatják, kik választói jogo­sultsággal bírnak, és hogy mindenik választó jogosítva van magát a jegyzékbe azon minősítvénynél fogva felvétetni, mely őt a törvény sze­rint megilleti ........................................... ... ................... .................. 46 A választói jogosultságra a kirótt egyenes adó tartozásának teljes fizetése szükségeltetvén, azon körülmény, hogy az ügyvéd ezen állása után járó és megállapított jövedelmi adóját lerótta, választói jogosultsá­got nem képez ... _ ... ... ... ... ... _ ... ................... . 46 A választói névjegyzékbe leendő felvétel végett az ügyvéd törvény­szerűen csak arra kötelezhető, hogy kimutassa, miszerint a reá kivetett adót a törvény által megszabott határidő alatt megfizette ... — — 46 A lőfegyver utáni adó is az egyenes adók közé lévén számítandó, annak le nem fizetése miatt az illető a választók névjegyzékébe fel nem vehető _ —..............— ................... .......................... ........................... 46 Ha nincsen hivatalosan kimutatva, hogy felszólamló oly házat bír, mely házadó alá eső legalább 3 lakrészt foglal magában, a válasz­tók névjegyzékébe még akkor sem vehető fel, ha az ellenkezőjét magán­bizonyítványnyal igyekszik igazolni ............................................................ 46 A felebbezés elkésés indokából vissza nem utasítható, ha az illető községben a választók névjegyzéke ki nem lett hirdetve .................. 46 A választók névjegyzékébe oly egyén fel nem vehető­ ki a múlt évi adójából csak egy részletet törlesztett, s így a megelőző évi adóját teljesen nem fizette le .................................... ........... ............................ 46 Nem szolgálhat a felszólamlás elutasítására elegendő okul azon körülmény miszerint a felszólamlás az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 46. §-a ellenére nem a községi elöljárósághoz nyujtatott be ... ... — — 46 A curiai bíróság azon határozata ellen, mely szerint valaki a vá­lasztók névjegyzékéből kitöröltetni rendeltetett, utóbbi kérvényezésnek helye nincsen .................. ............................ ... ............................ ... 48 Az államadó ki nem fizetése indokából a választói jog oly egyén­től meg nem tagadható, ki a XXXIII. t.-czikk 9. §-a értelmében válasz­tási jogosultsággal bir .................................... ............................................ 48 A segédlelkészek választói jogának gyakorlatához megkivántatik, hogy nevezettek ezen minőségben valamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban legyenek .................................................... ........... ... ... 48 Az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 44. és 53. §-ai szerint az évenkint kiigazítandó választói névjegyzék elleni felszólalások a névjegyzék nyil­vános kitételét követő 10 nap alatt lévén beadhatók, az ezen határidőn belül a névjegyzék ellen kihagyás miatt fel nem szólalt, hanem a fel­vétel iránt a m. kir. belügyminisztériumhoz beadott kérvény, miután a törvény által előszabott út nem követtetett, a központi választmány által elutasítandó ........... .................................................................................... 48 A beadott felszólamlás felett az állandó választói névjegyzékbe leendő felvétel végett a határozat a központi választmány által csakis az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 54. §-ában előirt határidőn belül hozható 48 Az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 2. §-a alapján a régi jogon gyako­rolt és a választói névjegyzékben­benfoglalt egyéntől a választási jog a fentebbi 1.-czikk 12. §-a alapján többé meg nem tagadható ... ... ... 48 A központi választmány neheztelt határozata helybenhagyatik, mert habár a felszólalásban megnevezett 41 nyugalmazott katonatiszt és hivatalnok, a térparancsnokság felmutatott jegyzékének egyik rovatában osztrák honosoknak jeleztetnek, minthogy a térparancsnokság ezen rovatá­ban kétségtelenül csak a származást akarta kitüntetni, ezen jegyzék egye­dül annak bizonyítékául nem szolgálhat, hogy az illetők nem magyar Lapszám honosok és pedig annál kevésbé, mert nevezettek már előbbi években is választóknak be voltak jegyezve, és az nem igazoltatott, hogy az 1879. L. t.-czikk 49. §-a értelmében idegen állampolgárságukat fentartották volna. 49 A központi választmány neheztelt határozata megváltoztattatik és felebbező B. József m. kir. állami végrehajtó M.-Vásárhely városa azon kerületének választói névjegyzékébe, melyben rendesen lakik, az 1874: XXXIII. t.-czikk 7. §-a alapján felvétetni rendeltetik, mert a sajátkezűleg aláirt felebbezés eloszlat minden kétséget aziránt, hogy a központi vá­lasztmányhoz intézett, de jogvesztést nem eredményezhető, feledékeny­­ségből aláiratlanul hagyott felszólalást maga B. József adta be írásban és az 1874: XXXIII. t.-czikk 44. §-ának értelmében... .................. ... 49 Az utolsó évben valamely választóra kivetett személyes kereseti adó a választói jogosultságot meg nem állapítja ... .. ... ... ... 50 Azon állami tisztviselő, ki az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 7. §-án alapuló jogosultsággal bir, az i­mn­ tett törvény 29. és 36. §-ai értelmében a választók névjegyzékébe hivatalból felveendő ................. ... ... ... 50 Oly felebbezés, mely a megszabott 10 napi határidő letelte után adatott be a központi választmányhoz, az 1874. évi XXXIV. t.-czikk 50. §-a értelmében visszautasítandó .................... ... ... ... 50 A férjre nézve a választói jogosultságot azon körülmény meg nem állapíthatja, ha a nő által fizetett kereseti adó az általa kirt üzlet után a rendes kereseti adóval van megróva ... ... ... ... ... ... ... ... 50 A választói névjegyzékből ki nem törölhető oly választó, ki nem jövedelme, hanem házbirtoklás alapján lett abba felvéve ... ... ... 50 A kereseti adónak a tőkejövedelem utáni adóval való egyesítése, a választói képesség előállítására helyt nem foghat ... ... ... ... ... 50 A lelkészek választó jogosultságának megállapításánál tényleges alkalmazásuk irányadó, tekintet nélkül alkalmazásuk idejének tartalmára 51 Oly esetben, midőn valaki jövedelmi adó alá eső több mint 105 frt évi jövedelem után van megadóztatva, de jövedelme az adóhivatali kimutatás szerint több forrásból ered s ezek közül egyik­ egyik magában állítólag a 105 frt évi jövedelmet meg nem üti, ha mindazonáltal ezen különböző jövedelmi források olyanok, melyek az 1874 : XXXIII. t­ cz. 3., 4., 5. és 6. §§-aiban választói jog gyakorolhatására alap gyanánt elősorolva vannak, ezen összesített jövedelem alapján a választók név­jegyzékébe felveendő ... .................................. ... ... ... ... ... ... 51 A pénzügyőri biztosok, a pénzügyőrségi legénységhez nem szá­míthatók, s a mennyiben legalább 700 frt évi rendes fizetésük van, az 1874 : XXXIII. t.-cz. 7. §-a értelmében választói jogosultsággal bírnak 51 A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvényei. Lapszám. A váltók telekkönyvi bejegyzése végett, az azok hátlapjára vezetett zálogjog-bejegyzési engedélyek, az illetéki díjjegyzék 54. tétele szerint, annak a kötelezettségnek értéke után, melyért a jelzálog adatik, a II. foko­zat szerinti bélyegilleték alá tartoznak ... ............................ ... ........... 2 A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság nincs hivatva arra, hogy utolsó fokon határozzon azok felett a felebbezések felett, melyek a m. kir. pénzügyigazgatóságoknak oly végzései ellen intéztetnek, melyekkel a bé­lyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 57. §-a alapján a bélyegjegyeknek kért kicserélése megtagadtatott ... . . 3 Az illetékekre vonatkozó egyetemleges fizetési kötelezettség ese­teiben, a másodsorban fizetésre kötelezett felekre nézve, az elévülési idő az 1876. évi XV. t.-cz. 68. §-ának I. pontja értelmében az illetékkiszabás alapját képező jogügylet, vagy haláleset bejelentésének napjától, az 1883. évi XLIV. t.-czikk 90. §-a értelmében pedig, ennek a szakasznak I. b—e) pontjaiban meghatározott naptól veszi kezdetét .................. ... . . 6 Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat saját közege részére bizonyos minimális állandó évi fizetést biztosít és ezen állandó javadalmazáson kívül az üzlet terjedelme és jövedelmezőségéhez képest még évről-évre valamely jutalom összeget is kilátásba helyez , az ekként javadalmazott közeg járandóságának csak a változás alá eshető része vonandó III. osztályú kereseti adó alá; míg a változás alá nem eső mi­nimális összeg, mint határozott összegben kikötött állandó évi fizetés, a kereseti adó IV. osztálya szerint adóztatandó meg ... ........... ... 14 Ha a kir. adóhivatalok az 1881. évi XXXIV. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri utasítás I. függelék 94. §-a és az 1833. évi XLIV. t.-cz. 91. §. 3. pontja értelmében, valamely illetékhátra­lék telekkönyvi bejegyzését kieszközlik, az érdekelt­­ által a bejegyzés töröltetése végett közigazgatási úton beadott kérelmek fölött, a határozat­­hozatal első fokban : a m. kir. pénzügyigazgatóságok, a m. kir. pénzügy­igazgatóságok ilynemű határozatai ellen intézett felebbezések fölött pedig a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság illetékességi körébe tartozik .. . 16 Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás során a kielégítési végrehajtás egy már zálogjogilag bekebelezett tőkére nézve följegyeztetik s egyidejűleg ugyanezen tőkének még eddig bekebelezve nem volt járu­lékaira, valamint a perköltségekre nézve a kielégítési végrehajtási zálog­jognak bekebelezése is elrendeltetik, a 7/10°/0-tóli illeték kivetésének, ha az újonnan bekebelezett járulékok és perköltségek összege a 100 frtot nem haladja meg, helye nincs ............................................................ ... 17 Azokban az esetekben, midőn a kir. közjegyző az 1874. évi XXXV. t.-cz. 124. §-a és az 1877. évi XX. t.-cz. 245. §-a határozatainak érvénye alatt e határozatok szerint, illetve az 1886. évi VII. t.-cz. életbeléptetése óta, ennek a törvénynek 30. §-a alapján nyert bírói vagy gyámhatósági megbízás folytán hagyatéki ügy­­ben eljár, az általa ebben a működé­sében felvett hivatalos iratoktól járó bélyegilletékek lerovásáért a kir. közjegyző az 1874. évi XXXV. t.-cz. 172. §-ának határozata értelmében első­sorban nem felelős .................................................... ........... ........... 17 A III. osztályú kereseti adóval megrótt és a három évi adókivetési időszak alatt csődbe jutott üzlet­tulajdonos adóleirási igénye ahhoz a feltételhez, hogy az üzlet megszűnése a m. kir. pénzügyminiszter által 1884. évi november hó 28-án 73.911. sz. a. kiadott körrendeletnek 2. pont b) betűje értelmében («Magyarországi Rendeletek Tára» 1884. évfolyam 248. szám, 1967. lap) a közadós által az üzlet megszűnését követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél bej­lentessék: kötve nincs s a kir. adó­f­lügyelő ily esetben hivatalból köteles eljárni ... ... ... ... ... ... 43 A 111. osztályú kereseti adóval megrótt és a három évi adókivetési időszak alatt csődbe jutott üzlettulajdonos adóleirási igénye ahhoz a feltételhez, hogy az üzlet megszűnése a m. kir. pénzügyminiszter által 1885. évi november hó 28-án 73,911. sz. a. kiadott körrendeletnek 2. pont b) betűje értelmében («Magyarországi Rendeletek Tára» 1884. évfolyam A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next