Magyar Közigazgatás, 1892 (10. évfolyam, 1-52. szám)

4 ff . A közbiztonsági szolgálat, tehát az éjjeli őrjáratnak is előnyeiben a község minden egyes tagja részesítendő. De ha erről a község vala­mely távolabb fekvő területre nézve nem intézkedik s az illető terület tulajdonosa e tekintetben maga gondoskodik, akkor ez utóbbi az éjjeli őrjárat költségeihez hozzájárulni nem köteles ... ... ................... ... 4 Községekben kivételes viszonyok folytán több helyettes bírói és esküdt állás is szervezhető .......................... .......... .......... ... ... 5 Tűzoltószerek beszerzési költségei rendszerint az 1886 : XXII. t­ cz. 130. §-ának 4. bekezdésében megjelölt adónemek szerint vetendők­ ki. Ha azonban ezen költségekhez oly adófizetők is hajlandók járulni, kik erre különben nem kötelesek, akkor ezen körülmény a tűzrendészet intézmény közérdekű czéljára való tekintettel hivatalból nem kifogásolható 5 Kántortanítói és községi jegyzői állások összeférhetlenek, minél­fogva egy és ugyanazon személy által nem viselhetők .......................... 5 A községi körorvos rendes egészségi viszonyok között a körbeli községeket hetenként egyszer meglátogatni s rendszeres látogatási naplót vezetni köteles ..................................................................... ... ........... 5 A belsőségekre eső kataszteri felmérések költségei az egész határ felmérésével járó összes költségekből levonandók és mint sem a közigazgatás, sem a földbirtok érdekében történt kiadás — a föld- és bányaadó, valamint a pusztai haszonbérlőknek ezen haszonbérlet után fizetett kereseti adója kivételével — a többi egyenes adónemekre rovandók ki. A fenmaradó költségek a földadó arányában vettetnek ki 8 A községi pótadó alapját az egyenes állami adó adja, minélfogva az egyenes állami adónak utólag jogérvényes kivetése, a községi pótadó utólagos kivetését, illetve helyesbítését is maga után vonja ... ... ... 8 A közorvosok, valamint általában minden oly köztisztviselő és elöljáró, ki székhelyén kívül is köteles hivatalos teendőket végezni, községeikben való közlátogatásaik alkalmával, természetben való fuvar kiszolgáltatására, vagy ennek megváltásakop az egyes látogatási esetek­ben kiszolgáltatandó fuvardíjra vagy egyszers mindenkorra fuvarátalányra jogos igénynyel bírnak ... ................................ ... ... ... ... ... 11 Ha valamely felekezeti iskolának fentartója maga a politikai község, azon esetben az iskola költségeinek a községi költségvetésbe való felvétele ellen kifogás nem tehető ................. ... ... ... ... 11 Egyesek konkrét ügyében hozott községi határozat érdemleges elbírálása másodfokban a közigazgatási bizottság illetékessége alá tartozik. A­­községbeni lakhatásról, településről, a községi kötelékbe leendő fel­vételről és községi illetőségről­ szóló szabályre­ndeletek kellékei .. ... 12 Nagyközségben, hol pénztári ellenőri állás van rendszeresítve, a biró és ellenőr egymással elsőfokban rokon vagy sógor nem lehet ... 12 Községi pénzeknek mely pénzintézetben való elhelyezése felett oly községi képviselők, kik az illető pénzintézetekenk igazgatósági tagjai, érdekeltségüknél fogva nem határozhatnak... ... ................................. 14 Az iskolafentartó községet arra, hogy a törvényben legkisebb mérvben megszabott tanítói fizetés felemelje, saját elhatározása ellenére kötelezni nem lehet . ... ... ................. ... ... ........................ 14 A községi törvény 30. §-a rendelkezésének annak biztosítása képezi czélját, hogy a községeknek a törvényben gyökeredző autonó­miája a kellő korlátok közt mozogjon és a községek a közigazgatás rendes menetét ne akadályozzák, minélfogva a közigazgatási közegeknek csak azon rendelete ismerhető el oly jellegűnek, melyet a törvény a községeknek vita tárgyává tenni nem enged, a­melyet az illető tiszt­viselő illetékességi körében adott ki ... ................................................. 15 Fegyelmi eljárás alatt álló községi t­isztviselők lemondása tárgyá­ban hozott határozat fölött nem a törvényhatósági közgyűlés, hanem a közigazgatási bizottság illetékes határozat ... ... ................................. 15 A község és a községi jegyző között oly megállapodás, mely szerint a jegyző az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-ában megállapított fize­tési minimumon alól venné ki fizetését s ez által az idézett törvénynek a jegyzői fizetés minimuma tekintetében elvi szempontból alkotott intéz­kedése kijátszatnék, tilos s úgy a jegyző, mint a községre nézve meg­torló felsőbb hatósági eljárást von maga után.......... ... ... ... ... 18 Közegészségügyi szempontból szükséges lecsapolások költségei a községi pótadóval együtt vethetők ki és hajthatók be. Az ily lecsa­­polással járó költségekhez azon érdekeltek is hozzájárulni kötelesek, kiknek birtokaik a talajjavítás előnyében részesülnek ... .................. 18 Ha valamely községre a bor- és húsfogyasztási adó ráutaltatik, ezen adót csak az árszabás szerint van jogosítva beszedni, esetleg az adóköteles felekkel emez adók mikénti befizetése iránt szabadon egyez­­kedhetik; de nincs joga ahhoz, hogy a község lakosaira pótadó alak­jában vesse ki s olyanokat is terheljen ily adókkal, kik bort talán nem is fogyasztanak ._ ... ... ... _ ... ... ... ... ... .................. 19 Az iskolaépítési czélokra adott állami segély után az országos nyugdíjalapot illető három százalék fizetése a községet mint jogi személyt, nem pedig annak egyes tagjait terheli, következőleg ez a község által pótadó útján szedhető be ........................................ .......................... 19 Ha az államvasutak vagy helyi érdekű vasút czéljára oly községi föld sajáttíttatott ki, mely a községi jegyzőnek fizetése kiegészítéséül haszonélvezetében volt, a jegyző az ily után előállott tőke jövedelmét, a földek után természetben hozott haszon helyettesitőjeként elfogadni köteles. A mennyiben azonban az államilag biztosított legelőnyösebb kamatoztatás mellett az ily jövedelem az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-a 4. bekezdésében alapul vett kataszteri tisztajövedelem mértékén alul maradna: a község a hiányt kipótolni köteles ... ................................. 20 Községi jegyzőnek betegség miatt, fegyelmi úton való elmozdítása ki van zárva; betegség folytán szolgálatképtelenné vált községi jegyző­­nek ellátásáról tehát a vármegyei nyugdíjszabályzat keretén belül kell gondoskodni ................................................. ........................................ 20 A törvény által rendszeresített község jegyzőn kívül, bármi czímmel alkalmazott segéderő természetbeni lakásra, illetve lakbérillet­­ményre, pusztán állásából kifolyólag jogot nem tarthat, mert az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-a csak a rendszeresített kör illetve községi jegyzőkre vonatkozik................................................................ ... ... ... 21 Község vadászati bérszerződésében, oly feltétel, hogy a bérlő a vadászati jogot bármely községi lakossal megosztani köteles, nem engedhető meg .................. ... ... ... ... ................................ ... 21 Toronyóra beszerzése, tekintettel arra, hogy az a község összes lakosait érdekli, az esetben, ha a templom fentartó felekezet erre köte­lezve nincs, községi költségen is eszközölhető........... .. ... ... ... 22 Jegyzői fizetés fölemelése csak­is a már alkalmazott jegyző hiva­taloskodásának tartamára szóló érvénynyel mondható ki .................. 22 Községi pótadó kivetése ellen beadott felszólamlás közigazgatási bizottsági elnöki intézkedéssel el nem intézhető ................................ A községi elöljárók, bármily közszolgálataikért, községi pótadójuk elengedésével nem jutalmazhatók ... . .................. .......................... A jegyzői szigorlati bizottságban, az árvaszéki elnök időleges el­foglaltsága esetén sem helyettesítheti magát az árvaszéki ülnökök által. Jegyzői szigorlatok, a szigorló bizottság tagjainak hozzájárulásával a vármegyei közgyűlések folyama alatti időn kivül is tarthatók ... ... Folytathat-e korcsmaüzletet oly községi elöljáró, ki hivatalos teendőit más házban végzi ..................................................................... Az 1886. évi XXII. t.-czikk (községi törvény) 133—136. §-ait az 1890. évi I. t.-cz. (közúti törvény) 14. §-a módosította, illetve kibőví­tette azzal, hogy az egyúttal utczák gyanánt használt törvényhatósági utak czéljaira szolgáló költség-összeget a községi költségelőirányzatba felvétetni rendeli. Ennélfogva e jogc­ímen, minthogy a természetben vagy váltságban lerovandó közmunka-költséget az utakról és vámokról szóló törvény érvényben hagyta, a községi költségelőirányzat tárgyát képező közterheknek egy új kivetési alapja keletkezett ... ................. A községi közgyám, kataszteri nyilvántartó és írnokok magánosok részére munkálatok készítésére nincsenek feljogosítva, ellenben a köz­ségi jegyzők, a községi szabályrendelet korlátain belül, peren kívüli okiratok telekkönyvi és közigazgatási hatóságokhoz beadványok szer­kesztésére, a fenálló jogszokás alapján is jogosultak ... ... ... ... Az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-a a községi jegyzők használati jogát a községi földekre nézve csak az előbbi állapot szerint, tehát az előbbi használat feltételeinek korlátai között tartja fenn ... ... ... A 400 frtnyi fizetési minimummal ellátott közjegyző utazási és fűtési kiadásainak külön megtérítését jogosan kérheti ... ... ... . A 22-ik körévét be nem töltött pályázó akkor sem bocsátható jegyzői vizsgára, ha törvényszerűen nagykorúsittatott ... ... ... A vadászati bérjövedelemnek közczélra fordítása csak azután kerülhet szóba, ha azon előzetes kérdés, hogy a bérjövedelem az illető birtokosoknak ki nem szolgáltatandó, megoldottnak vagy meghaladott­nak tekinthető ... ... .......... ... ... ... ... ................. — A kérdés ezen oldalára vonatkozólag a község határozata ellen beadott felebbezés elbírálására a közigazgatási bizottság illetékes... ... Az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-ának azon kitétele, hogy fel nem oszhatás esetén a vadászati bérjövedelem «közigazgatási czélokra» for­­dittassék, úgy magyarázandó, hogy ez alatt az 1886. évi XXII. t.-czikk 130. §. második bekezdésében körülirt, általános, a község minden la­kosát és birtokosát egyenlően érdeklő közigazgatási kiadások értendők Az 1883. évi XX. t.-czikk 3. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a községi vadászterületek legalább 6 évre adandók bérbe, nem zárja ki azt, hogy egyes kivételes esetekben bizonyos községi vadász­­terület rövidebb időre is bérbe adható ne legyen ... ... ... ... ... A vármegyei számvevők rendes adminisztratív eljárásának költ­ségei viselésére a községek nem kötelezhetők, sőt a­mikor a vármegye, illetőleg a járás területén belül a végrehajtási tisztviselők hivatalos kötelességükhöz tartozó ügyekben eljárnak, sem napidíjakra, sem fuvar­­költségre igényt nem tarthatnak. Ily illetményekre csak akkor van igényük, ha egyesek konkrét ügyei érdekében járnak el... ... ... ... A községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál, az 1886. évi XXII. t.-cz. 32. §-ának negyedik bekezdése alá nem eső községi birtokosok és lakosok adójában az általuk fizetett III. oszt. kereseti adó is beszámítandó ................. ................. ... ... ........... Ha két kisközségből álló körjegyzőségből az egyik kisközség kilépni s egy nagyközséggel, az utóbbi önállásának fentartása mellett szövetkezni akar, ez csak az esetben engedhető meg, ha a magában maradó kisközség nagyközséggé alakul ... ... ... ... ... ... ... Az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-ának azon rendelkezése, mely szerint az egyszer megállapított jegyzői fizetés alább nem szállítható, csupán a jegyző személyes élvezetére rendelt törzsfizetésre vonatkoztat­ható s nem egyúttal az átalányokra is. ............................ ........... Kívánatos ugyan, hogy a községi számadó jelen legyen azon a képviselőtestületi ülésen, mely számadásának megvizsgálásával foglal­kozik, a számadó távolléte azonban sem a számadás megvizsgálását nem akadályoztatja, sem a számadó azért, mert meg nem jelent, nem bírságolható...................................................................................................­­Azok az erdőbirtokosok, kik a gazdasági üzemterv beterjesztésé­nek kötelezettsége alól fölmentettek, a félpótadó-kedvezményre igényt nem tarthatnak ... .............................................................. ................... A postai küldeményt c­ímzettjei személyazo­nosságának és név­aláírásának, a postai kézbesítő okmányokon való igazolása és hitelesí­téséért, a községi elöljárók semminemű díjat nem szedhetnek, mert a községi elöljáró az ily eljárást hivatalból tartozik helyesítni ............... A község vadászati jogának bérbeadásánál, a vadászati törvény intenc­iójának megfelelőleg a vadállomány kímélése szempontjából, a vadászat gyakorlását feltételekhez kötheti, valamint a szerződés teljesí­tésének biztosításául a bérszerződésében bírságot is állapíthat meg ... Okszerűleg, de a vármegyei törvényhatóságokra vonatkozó tör­vényes eljárás analógiájánál fogva is, a községi törvénynek a községi képviselőtestület újjáalakítására és a községi elöljáróság választására vonatkozó rendelkezése — úgy magyarázandó, hogy az általános tiszt­­újítás az új képviselőtestület közreműködésével tartandó meg ... ... Az 1871. évi XVIII. t.-cz. hatálya alatt szerzett jegyzői képesítő oklevelek országos érvényét az 1883. évi I. t.-cz. hatályon kivül nem helyezte . ..................................................................... — ... . — A törvényhatóságnak az 1896. évi XXII. t.-cz. 26. §-a alapján joga, sőt kötelessége az egészségügyi közszolgálat érdekeit a község belügyeibe való avatkozással is megóvni ... ... ... ... .................. Azon lehetőség, hogy valaki a község kötelékébe való fölvétele után keresetképtelenné válhat, a település megtagadásának jogos indokául nem szolgálhat .................. ....................................... .......................... A községi vagy közállatorvosok hivatalos teendőik természeténél fogva éppen úgy, mint a községi vagy körorvosok hivataluknál fogva a községi elöljáróság tagjai... ... ........... ............................................... A község által beszerzett apaállatok költségeihez a közös csordá­ban legeltető állattulajdonosok hozzájárulni kötelesek . ... . ... A községeknek, az italmérési kártalanításból eredő kötményezett kötvényeik elidegenítése csak rendkívül terhes tartozások kiegyenlítése czéljából engedtetik meg, de ez esetben is az ekként felhasznált törzs­­vagyonnak bizonyos számú esztendő alattvaló pótlásáról gondoskodnia kell 22 23 24 24 25 25 27 27 27 28 28 28 28 32 32 33 34 35 35 43 43 44 44 46 46 47 47 49 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next