Magyar Kurir, 1801 (15. évfolyam, 17-44. szám, töredékek)
1801-02-27 / 17. szám
mel tellyesitheti bé a’ szivét, mivel nem a’ tsupa jónak szemlélésében áll ez az eggyesség. Ennek az ő nagy hasznát elegendőképen ki mutatta Anguának Skotiával lett eggyesitése. Az én el hunyt Őseim is nagyon elő mozdították azt, és valóságos áldás volt annak következe. HyberniánakeI. Britanniával való eggyesitése is boldogságunkra fog szolgálni. — A’ mi pedig Országunknak külső környülállásit illeti, azok ugyan eléggé zavarosak, de még is nem kétségbe estök. N. Britanniának belső ereje is igen nagy, a’ melly igyesek igazságos volta által még öregbitetni fog. Nem hiszem, hogy Francia Ország igazán kívánná a békeseget. Az első Conzulnak egész maga viselete, követségének mivolta, minden ajánlásai, és az alkudozásoknak folyása is azt bizonyitják. Annak okáért felettébb örvendek,hogy a’ ministerek álhatatosan, és egyenes szivűséggel viselik magokat, ’s reménylem, hogy Franczia Országnak Prókátorjai, a’ kik szüntelen az első Konzulnak békességes indulatjáról beszélnek , kevés prozelitusokat fognak tsinálni. Frantia Országok jelenvaló ereje sokkal nagyobb, mint volt ekelötte valaha. Európának boldogsága azt anná, hogy minden öszve szövetkezve ellene, ellenségesképen viselik annak Hatalmasságai Britannia iránt magokat , és el akarják a közönséges tengeri törvényeket törleni. Ha valaha, most igen szembe tűnő és erőszakos az ő magok viselete. Dánia és Svecia Országok, a’ neutralitás jutrainak fenn tartása végett, 1780-ik esztendőben, öszve szövetkeztek egymással, ’s akkor mértékletesebben szóllottak. — Egy más Hatalmasság maga viselete, az 1793 ik esztendői meg eggyezéssel ellenkezik , a’ mellyben a’ valt meg határoztatva , hogy ha a’szövetséget kötött felek közt, valamiképen háború támadna, mind a’két Országnak vagyonja, hajói és személyei sértetetlenül maradjanak , és dolgaiknak el intézésére. ’*