Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-10-07 / 29. szám

Nro. 29. MAGYAR KURÍR Indáit Bétsből, Kedden October’ 7-dik napján, 1817-dik esztendőben. Frantzia Ország. A’ Bonaparte’ országlása alatt tör­tént, hogy valami fiú, magát a’ XVI-dik .Lajos* fiának (a’ szerentsétlen Dau­­phinnak, annak a­ kinek XVII-dik La­jos név alatt kellett volna uralkodni , ’s ki a’ Históriákban ezen nevezet alatt for­dul elő) adván­ ki, törvényszék eleibe hi­­vattatott, öt esztendeig tartó vason való fogságra ítéltetett, ’s azóita a’ Roueni fogházban tartatott. Azt mondják, hogy az igaz Dauphenhez mind idejé­re mind formájára nézve nagyon hason­lít, ’s minthogy ezt néki gyermekkorában az apja igen sokat emlegette , tehát a’ fiú­ ezt oly nagyon az elméjére vette, hogy felserdülvén feltette magában, hogy a’ könnyen hivő népet megtsalja ’s magát a’ szerentsétlen Dauphinnek fogja kiad­ni, mint a’ ki még ma is életben volna. Nem régen oly nyilatkoztatást tett ezen fiú a’ fogházban , hogy ügyének újabb megvisgáltatását kivánnya. Most tehát re­­visió alatt van a’dolga, ’s meg van pa­­rantsolva, hogy addig, míg e’ le-foly, Rouenben a’ fogházban kedvezve bán­­nyanak vélle. A’ Brüsseli újság, a’ melly mind ezeket jelenti, azt erössíti, hogy a’ fiú egy Boulognei kortsmárosnak a’ fia. Tsa­ ugyan találtattak oly könnyen­­hivö emberek, kik Parisból Rouenbe mentek ezen Boulognei Dauphinnek látására. Három vagy négy hetektől fogva egy Adly gyilkosságnak históriájával foglalatos­kodtatják a’ Frantzia levelek a’magok’ ol­vasóikat, melly valósággal bámulásra in­­dithatja az idegen országbeli olvasókat is. A’ történet röviden ennyiben áll : Az Avey­ron D­epartamentjének Rhodez ne­vű fő de kisded városában, a’ hol tsak valami 5 évv-re telik a’lakosok’ száma, Mártzius’ Ig­dikén estve, Fueldes ne­­vű magát jólbiró és előkelő polgár egy fére való utzán járván, őtet ott négy vagy 5 fér­fi emberek megragadták , ’s egy rósz hírű házba bevontzatták, egy asztal­ra feltettek, ’s néhány ezen helybéli elő­kelőbb famíliákból való személyeknek je­lenlétekben, mint egy disznónak vérit vet­ték. Maga a’ házgazdáné tartotta a’ le­­kenyét, melybe a’ vért botsátották, a’ gyertyát pedig ennek B a n e a­­ nevű fér­je , a’ gazda. Által esvén a’ munkán a’ holtat a’ vízbe vetették ’s azt hirdették­ el, hogy maga ölte­ meg magát. A’ gyilko­sok közt Bastide nevű volt a’ Korifeus. A’ gyilkossággal meg nem elégedvén , a’ következett napon a’ szerentsétlennek es­­merőssei a’ magok szomorúságoknak je­lentése végett az ő özvegyéhez menvén, az alatt míg az ő barátja­ ’s rokonai Ba­­stidének két testvéreivel Jaussonné és Galtierné aszszonyságokkal egyetem­ben az özvegynél egy szobában kesereg­tek ’s őtet vigasztalták volna, J­au­sion a’ Sogor, és Bastide, a’ megöletett Fueldesnek kabinetjébe bementek, an­nak iró almáriumát egy kartsal , mellyel Fueldestöl a gyilkosság után vettek vala el, felnyitották, pénzét, adósság leveleit !

Next