Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-05-29 / 41. szám
missált egészszen körülvévén, tsaknem öszszerontottak. (Kapitány Dietrichson is azt beszélti, hogy a’ Concordia nevű Dánus hajóval, Philadelphiából Európa fele evezvén , a’ szélességnek 42 és 43 grádusai között ’s a’ hoszszuságnak 4&1 grádusánál, Aprilisnek 5 - dikén néhány oly nagy jégszigeteket látott , hogy a’ tenger vízéből 100 laboyomnyira is kinyúltak , ’s ha bár nékiek semmi sérelmet nem okoztak is, tsakugyan oly szörnyű nagyok voltak, hogy miattok a’ szél nem fuhatott a’ hajóra. A’ Sehetlandi szigeteknek egygyikéné is, melynek Füla a’ neve, ’s a’ 60 nádik grádusú Északi szélességnél esik, hasonlóképpen egy oly jég massa mutatta meg magát, a’ melynek hoszsza 6 mértföldet teszen , és így kétakkora mint Fula szigete, mellnek hoszsza tsak 3 mértföld. Azólta, hogy a’ jégmasa ezen sziget mellett megállapodott, a’ szigeten sokkal hidegebb van mint addig; gondolják, hogy a szigethez tsatolta magát. Úgy látszik, hogy azon sok jégnek melly most az Amerika és Európa között lévő tengerben ide ’s tova hanyattatik, nagy befolyása van a’ mi országaink beli időjáráshoz. Ezek a’ pólustól a’ szélesség’ 40- dik grádusáig nagy sebességgel lejőnek, de lejjebb meg senki sem latott effélét, minthogy már ott a’ tenger’ vize sokkal melegebb lévén, ott hirtelen elolvadnak , ’s az elolvadásközben a’ levegőt is nagyon meghidegítik. Ha ez -Amerikához közel történik ’s ha éppen akkor a’ szél Amerika felé fú, úgy a’ hideget ’s nedves veget Uj Angliába, Pensylvaniaba, ’s Marylandira hajtja , a’ hol a’ baratzkiaknak , mellyek ott nagy gondot termesztetnek, igen ártalmasok. Ellenben, ha Európa felé hajtja őket a’ szél, s itt az elolvadásokkor a’ szél napnyugotról talál fani, így a’ hideg és nedves gőzzel telyes levegőt Európa felébe hozza, melly itt az esztendőnek természeti melegségével öszszeveszvén, egygyütt tusakodnak, és sebes assözeteket ’s vál toló idöket okoznak. Ha ezen magyarázat a’ valósággal meg tálaegygyezni (a’ mint hogy másoknak vélekedése szerént is így látszik lenni a’ dolog) reménlenünk lehet, hogy az egy időtől fogva uralkodó szeles, hideg, és nedves idők nem fognak oly sokáig tartani, hogy sokat árthassanak , minthogy olyokon fundálódnak , melynek hamar el kell múlni. Frantzia Ország. Május’ 16 - dikán egy proklamátzió érkezett a’ Királytól a’ két kamarákhoz , melly által a’ jelentetik, hogy ezeknek üléseik mostan berekesstetnek. A’ nap, mellyen ezen esztendőben elkezdődni fognak , meghatározva nem említtetik. A’ Királyi proklamátziót a’ belső dolgokra ügyelő Ministerek vitték a’ Követek’ kamarájába. Éppen az ő oda való belépéssek előtt egy nagyon nevezetes dolog fordult elő , a’ melly hoszszas vetélkedéseknek lett tárgyává. Annak a’ Biztosságnak Orátora, melyhez a kérelmek érkezni szoktak, s a’ melly, minekelőtte ezeket a’ kamara elejébe adná, eldob megfontolja ’s a’ maga vélekedésével egygyütt terjeszti osztán annak elejébe, egy ily vélekedést vitt be a’ gyűl ?be, ’s felolvasta azt A’kérelem az esmetes Regneudde Saint - Jean - d' singeh tol valo. A’ dolog’ foglalatja e volt : —•• „Uraim! Gróf Reynaud-de-Saint- Jean-d Angely (ezen névnek hallására nagy tsendesség lett, ’s némelyek így szálláttak: Halljuk!) kéri a kamarát, hogy eszközölje ki, hogy a’ mi köv**tségi Ágenseink, az idegen országokon tartózkodó Frantzia számkivetettekre nézve vigyék véghez azt, hogy élhessenek a’ népeknek jussával, a melly, mint a’Gróf elő adja, az ő szerentsétlenségekre , meg nem esmertetik. — .,Ha az urak, így szóll az Esdeklő , mint en ezt az urak igazságos