Magyar Lettre Internationale 1992. ősz (6. szám)
Tartalom
A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 1992. DECEMBER 7-ÉN, A TÉL! LETTRE-FILMHÉTRE JELENIK MEG Kp ______________ _______ ] Kedves olvasóink, barátaink, elégedettek lehettünk az 5. számunk megjelenését kísérő két jelentősebb rendezvényünkkel. A Lettre-lapok állandó munkatársával, adam MicHNikkel a budapesti Városháza nagytermében, találkozhattunk. Az ismert lengyel politikusssal Konrád györgy és Demszky Gábor beszélgettek az elmaradt felelősségre vonás lehetőségéről, illetve szükségességéről, állam és egyház viszonyáról, a tévé és a rádió függetlenségéről, mind azokról a „cipőkről”, amelyek egyaránt szorítják a lengyel és magyar lábakat. Az újjászülető Közép-Európa vajúdásának szentelt második nyári rendezvényünket az európai összefogás jegyében közösen szerveztük a budapesti Francia, Osztrák Intézettel, a Cseh és Szlovák Kulturális Központtal, a Goethe Intézettel, valamint az Europa Instituttal. Az újonnan megnyílt Francia Intézet zsúfolásig megtelt színháztermében Kanák Péter a középeurópai összefogás jelentőségét méltató bevezető előadását Kiss gy. csaba, antonin I. behm (Párizs), KONRÁD GYÖRGY, KARL SCHLÖGEL (Konstanz), GRENDEL LAJOS (POZSOny), VÉGEL LÁSZLÓ (Újvidék), Rada Ivekovic (Zágráb) egészítette ki, sorra számba véve e térség katasztrófával fenyegető, illetve immár katasztrófába torkollott konfliktusait. Jeszenszky Géza írásban elküldött hozzászólásában biztató eredményként nyugtázta a Visegrádi Hármak együttműködését, valamint a Közép-Európai Kezdeményezést, amelyet Olaszország és Ausztria is támogat. A vita másnap Glatz Ferenc elnöklésével a Goethe Intézetben folytatódott dr. Rudolf címel Cseh - Szlovákia és maciej Kozminsky Lengyelország nagyköveteinek, valamint Ágh attila és Josef leidenfrost (Bécs) és mások hozzászólásával. A két napos vita zárógondolatát Hanák Péter fogalmazta meg, miszerint ma az eredményeket hozó kis lépésektől várható, hogy azok előbb-utóbb elősegítik a közép-európai népek nagy ellentéteinek a feloldását. Mindenekelőtt kölcsönösen be kell látnunk és el kell fogadnunk, hogy közös történelmünk tényeit Közép-Európa országaiban a történelmi hagyományoknak és a nemzeti érdekeknek megfelelően különféleképpen ítélik meg. Ez év júniusában jelent meg a LETTRE INTERNATIONALE román változatának első száma, Konrád györgy és Esterházy péter írásával. Jelzés értékűnek kell tekintenünk azt a gesztust is, hogy a lap ünnepélyes bemutatkozását szolgáló fogadásra a tíz testvér lap szerkesztői közül ketten voltak hivatalosak : antonin I. Kehm a Lettre Internationale folyóiratlánc kezdeményezője és a Magyar Lettre főszerkesztője, Mihályi Gábor. Az elhangzott beszédekben, valamint a közvetlen megbeszéléseken hangsúlyt is kapott, hogy a román és a magyar Lettre-lapok különleges feladata egymás országának alaposabb megismerése, a baráti, szellemi kapcsolatok további kiépítése, elsősorban az erdélyi magyar értelmiség legjobbjainak a közvetítésével. Korábbi számainkhoz hasonlóan ezúttal is a modernizáció problémakörét kerülgetjük. Állítható-e - kérdik szerzőink -, hogy a jövő útját járva a világ népeinek a nyugat-európai, amerikai példát kell követniök, ami az emberi szabadságjogok biztosítását, a parlamenti demokrácia szabályainak érvényesítését, a többpártrendszert, valamint a szociális törvények révén korlátozott piacgazdaság rendszerét jelenti. Úgy vélik, hogy e jövő modell történelmi sikere a fejlődés zsákutcájának minősítette a „létezett szocializmus" modernizációs vállalkozását. Kérdés, hogy lehet-e ebből a perspektívából nézve FORRADALMAKnak nevezni a kelet-európai népek megmozdulásait, felkeléseit 1956 és 1989 között? Vajon nem célszerűbb RESTAURÁCIÓként értékelni a néptömegeknek azt a törekvését, hogy a korábbi kapitalista társadalom visszaállítását kívánják? Vagy jogosabb, ha RESTAURÁCIÓról csak politikai értelemben beszélünk, amikor a politizáló elit egy része már nem csak a tegnapi gazdasági rendszert, hanem a két háború közti antidemokratikus, fasisztoid államrendet is vissza kívánja állítani? Vajon a nemzeti függetlenségükért küzdő népek nacionalista megmozdulásai FORRADALMAKnak vagy RESTAURÁCIÓKnak tekinthetők-e? Mint meghirdetjük, e számunkban tárgyalt kérdéskörhöz kapcsolódva ankétot szervezünk a téma jeles hazai és külföldi szakembereinek a részvételével, amelyre szerettei várjuk olvasóinkat. A modernizáció kérdéskomplexumához tartozik a lapunkban tárgyalt két másik témakör is. A világ Amerika felfedezésének (vagy talán csak újrafelfedezésének) 500. évfordulóját ünnepli. A középkor végének, az Új, a Modern Kor kezdetének korszakhatárát jelöli ez az ötszáz éves időpont. Óhatatlanul felvetődik az a kérdés, vajon elkeseredéssel, kételyekkel tele vagy inkább büszkeséggel, további bizakodással kell- e visszagondolnunk a bekövetkezett, kétségtelenül súlyos tragédiákkal terhes változásokra? A modern embert létformája városokhoz köti, amelyeket hol szeret, hol gyűlöl, ahonnan, hol elmenekül, ahová újra meg újra visszaköltözik, mert már nem tud a városokon kívül élni. A városok régi házai, lakóinak agytekervényei a jelenbe torkolló múlt emlékét őrzik. Tanulmányaink különböző megközelítésben azt elemzik, miként lehet a múlt és a jelen, valamint a részekkel terhes jövő konfrontációjában létezni? Kérdés, van-e választásunk? MAGYAR LETTRE INTERNATIONALE ŐSZI LETTRE -NAPOK TALÁLKOZÁS A LETTRE SZERZŐIVEL Vendégünk: Václav BELOHRADSKY 1992. szeptember 24-én,, 19 órai kezdettel a NEMZETEK HÁZÁBAN Budapest, VII. Városligeti (Gorkij) fasor 45. Európai LETTRE-találkozó FORRADALMAK ÉS RESTAURÁCIÓK címen 1992. október 23-án, 15 órai kezdettel és 1992. október 24-én, 10 órai kezdettel az ÚJVÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN Budapest, V. Váci utca 62-64. Az Őszi LETTRE-Napok megrendezésére a Budapesti Városháza, az Europa Institut, az Európai Közösségek Bizottsága, a Francia és az Olasz Kultúrintézet, a Goethe Intézet és a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával kerül sor. TARTALOM FORRADALMAK ÉS RESTAURÁCIÓK ESTERHÁZY Péter: Posztmodern barbarizmus Jürgen HABERMAS: Számvetés a kétféle múlttal GRENDEL Lajos: Az onirizmus tréfái SZABÓ Miklós: Restauráció vagy a történelem kritikus feldolgozása EÖRSI István: Időm Gombrowiczcsal Václav BELOHRADSKY: Az apokaliptikus hangvétel a politikában TORNAI József: Egy remény haldoklása? TAMÁS Gáspár Miklós: Az új redisztribucionizmus délibábja Drago JANCAR: Törzsek vagy Európa AMERIKA FELFEDEZÉSE Babette KAISERKERN: Ki fedezte fel Amerikát? 25 Salman RUSHDIE: Kolumbusz Kristóf és Spanyolországi Izabella kapcsolatának beteljesedése 29 Mark FALCOFF: A morális dimenziók 31 Arturo USLAR PIETRE Spanyol-Amerika 33 Mario VARGAS LLOSA: Szerelem és gyűlölet Az Egyesült Államok és Latin-Amerika 33 FARKAS Zsolt: Milyen Ameszka’ 44 VÁLTOZO VÁROSOK Jean-Pierre LE DANTEC: Éljen a barokkizmus! 45 Jean-Paul SARTRE: Velence az ablakomból 50 Manuel VÁZQUEZ MONTALBÁN: Madrid 54 Peter SCHNEIDER: Berlin 1992. Egy testben két lélek 55 Jacques DERRIDA: Egy város nemzedékei 58 Karl SCHLÖGEL: Két kelet-európai város. 63 Dubravka UGRESIC: Zágráb — Amszterdam - New York 67 Avishai MARGALIT: Jeruzsálem mítosza 70 Kommentárok, viták Zdenek PINC: Forradalom Dick HOWARD: À la recherche de Marc LEBIEZ: A történelem árvái ’Europe Tudósítások Pascal BRUCKNER: Főváros-e még Párizs? 77 Giulio GIORELLO: Mediterrán világ 78 Adam MICHNIK: Teokrácia vagy demokrácia? 79 Dokumentumok MOLNÁR Miklós: A történelem jelenléte 11 Jan KOTT: Krónika 1956-ból 14 Versek Czeslaw Milosz (7) Stanislaw Baranczak (18,19) William Carlos Williams (42) Charles Olson (40) Tomaso Kemény (52) Alberto Scarponi (57) Baránszky László (69) Képeink Anonim felvételek az 1956-os forradalom eseményeiről, a Hórusz Archívumból (a 11., 12. és 13. oldalon); Boglár Lajos antropológus venezuelai fotói (31., 34., 35.); Gothár Péter amerikai fényképei (37., 39., 40, eredetileg színes felvételek); kollázsok a Városátalakító képzetek című kiállításról, a budapesti Artpool Művészetkutató Központ 1992. június 12 - augusztus 14. (48., 51., 56., 59., 67., 68., 69.), 15 20 21 22 24 74 75 76