Magyar Méh, 1940 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1940. január / 1. szám
„Boldog itt évet!46 Ezzel a mindenki által ismert, az évfordulók alkalmával ősi szokásként általánosan használt, talán minden jót magában foglaló, rövid de szép újévi köszöntéssel nyitjuk meg hivatalos lapunk ez évi első számát. Igen, őszinte szívvel és a legnagyobb méhésztársi szeretettel «Boldog új évet!-* kíván az OMME vezetősége egyesületünk minden tagjának, népes olvasóközönségünknek, lapunk összes munkatársainak és az egész ország méhésztársadalmának. Az elmúlt két rossz, sok helyen a rossznál is rosszabb, méhészeti év után bizonyára sohasem volt időszerűbb a «.Boldog új évet kívánás, mint ma, ebben a világszerte összekuszált, bizonytalan jövő elé néző nehéz időben, amidőn nem tudhatjuk, milyen újabb és újabb megpróbáltatást tartogat számunkra ebben az évben az isteni gondviselés. De fel a fejjel kedves méhésztestvéreink! mert: «Ki Istenben bízik, az nem csalatkozik/» Ezt az ugyancsak szép jelmondatot intézzük Hozzátok ma, az új év küszöbén, és reméljük, sőt meg vagyunk róla győződve, hogy Ti Istennel, a benne való legteljesebb bizalommal kezditek meg ezt az új méhészeti évet. És ha ez így lesz, akkor nem is lehet baj, és boldog is lesz számotokra az 1940-es új év. Mert ha talán nem is fogja teljesen valóra váltani minden méhész reményünket, azzal a megnyugtató tudattal zárjuk le majd ez évet, hogy a magunk részéről mi mindent megtettünk, hogy helyes elgondolásaink sikerüljenek, a többi Isten kezében van. Az évforduló alkalmával lapunk összes munkatársainak e helyen mondunk hálás köszönetet azért a lelkes támogatásért, hogy az elmúlt 1939-es évben is, értékes tudományos és gyakorlati cikkeiket, olvasóközönségünk tanítása és méhészeti előrehaladása céljából lapunk és ezáltal a méhésztestvérek részére, önzetlenül rendelkezésünkre bocsájtani szívesek voltak. Ígérjük, hogy lapunk terjedelmének a felére történt kényszerült lecsökkentése dacára, igyekezni fogunk olvasóközönségünknek, habár kissé megrövidített cikkekbe, mindazt nyújtani, amit eddig nyújtottunk. " A szerkesztő: Kérelem a cikkírókhoz! Az újság papiros felhasználásának korákozása tárgyában kiadott miniszterelnöki rendelet értelmében lapunk eddigi 32 oldal terjedelmét felére 16 oldalra kellett leszállítanunk. Ennek folytán arra kérjük a cikkíró munkatársakat, szíveskedjenek cikkeiket, minden felesleges sallang elkerülésével, kizárólag a tárgyra vonatkozólag, lehetőleg rövidre fogni, mert azt szeretnénk, ha minden erre érdemes cikk miként eddig, úgy ezután is hivatalos lapunkban a Magyar Méhben megjelenhetne. Sajnálattal kell ezen korlátozó körülményt közölnünk, de reméljük, hogy a papírkorlátozás nem fog sokáig tartani. Mentül több gyakorlati irányú cikket kérünk, mert ezek érdeklik leginkább a termelő méhésztársadalmat. Tudományos (elméleti) eddigi cikkíróink munkásságát már sikerült továbbra is biztosítanunk .