Magyar Nemzet, 1941. március (4. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-18 / 63. szám
,DD, mi MÁRCIUS 11. __________________________Magyar Nemzet A felszabadult Erdély először ünnepelte március 15-ét Keszthelyi Zoltán ismertette a nap jelentőségét. Este a Szigligeti Színház ünnepi díszelőadást tartott. Marosvásárheyett a hősi emlékműnél rendeztek bensőséges ünnepséget, amelyen dr. vitéz József Ferenc főherceg mondott beszédet. Délelőtt 11 órakor került sor a különböző iparegyletek ünnepélyes eskütételére. Dr. Biró József iparkamarai főtitkár megnyitóbeszéde után dr. Gyulai Ákos min. tanácsos mondott lelkes beszédet a Székelyföld visszatéréséről, majd az ipartestületek vezetősége letette az esküt. Az eskütétel után dr. vitéz József Ferenc főherceg üdvözölte a székelyföldi magyar iparosságot. Este a marosvásárhelyi kultúrpalotában volt nagy hazafias ünnepség. Besztercén, valamint Beszterce-Naszód vármegye járási székhelyein szintén lelkes hangulatú ünnepségek voltak. A Felvidék városai zászlódíszben ünnepeltek. Komáromban a Kultúrpalotát zsúfolásig megtöltő közönség előtt Somogyi István polgári iskolai igazgató ismertette a márciusi eszméket. A megnagyobbodott ország az idén is szokottnál is ünnepélyesebb keretek között ülte meg a szabadság ünnepét. A visszatért Erdély huszonkét esztendei rabság után szabadon kapcsolódhatott a magyarság ünnepébe. Kolozsvár első szabadságünnepe Kolozsvár, március 16. (A ,.Magyar Nemzet kolozsvári t tudósítójától.) Kolozsvár a felszabadulás utáni első szabadságünnepet nagy lelkesedéssel ülte meg. A történelmi Mátyás király-téren hatalmas tömeg gyűlt össze, az előkelőségek között ott voltaik a katonaság, a város, a megye, az egyetem tanári kara, valamint Németország és Olaszország katonai attaséi és kolozsvári konzuljai. Dr. Baróith Tibor egy tanár ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzet feladata együtthaladni a koreszmékkel, megőrizve a magyarságot. Az ifjúság szónoka, Kállay Ernő orvostanhallgató, a gyárakban, a munkaasztalok mellett dolgozó ifjúsághoz szólott, mint a magyar jövő letéteményeseihez. Kötelességvállalásra, munkára, összefogásra, a társadalmi korlátok ledöntésére és az ország helyreállítására hívta fel őket. A felhívásra a hatalmas közönség egyhangú lelkesedéssel válaszolta: „Vállaljuk!“ A Mátyás-szobor előtt szombaton délelőtt lezajlott hivatalos jellegű ♦nárciusi ünnepséget délután a Mátyás Király Diákház zsúfolásig megtelt dísztermében társadalmi ünnepély követte a hagyományos Kolozsvári Március 15-i Állandó Bizottságrendezésében. A műsoron Petőfidalokkal szereplő munkás-, földműves- és iparos-dalegyesületek ünnepélyesen fogadták Kolozsvár városinak az osztrák és román uralom alatt is megőrzött 1848-i zászlaját s a régi EMKE-zászlót, melyet Magyarország asszonyai adományoztak a nagynevű egyesületnek. A közönség viharos lelkesedéssel üdvözölte az ünnepély szónokát, Sándor József volt háromszéki képviselőt és szenátort, aki már a román uralom előtt is a kolozsvári márciusi ünnepélyek 48-as szónoka volt s mint azelőtt, most is Kossuth Lajos asztala mellől szólt a tömeghez. A szónok előadását nem egyszer tüntető taps szakította meg. Különösen nagy tetszést aratott beszédének az a része, amelyben az ipari proletariátus nemzeti jelentőségét fejtegette. — Vissza kell térnünk — mondotta — a szabadság, egyenlőség és testvériség eredeti alapjaihoz. Gondoskodnunk kell a tömegekről, mert kifelé csak erős nemzet állhat meg függetlenül, erős nemzet pedig csak az, amelynek társadalma boldog és megelégedett, őszintén és igazán kell szeretni a népet és a munkást. Petőfi „Nemzeti dal“-át és Reményik Sándor híres „Petrovics ítél“ című ódáját Deésy Jenő színművész adta elő. Szegd Júlia régi népdalokat és balladákat énekelt Bartók, Kodály és Szabolcsi gyűjteményeiből. Az ünnepélyen eredetileg Nagy István írónak, a kolozsvári munkásság ismert szószólójának is előadással kellett volna szerepelnie, a hatóságok azonban technikai okokból az ünnepi szónoklaton kívül más előadást nem engedélyeztek s így a rendezőség az impozáns számban megjelent ipari munkásság megnyugtatására bejelentette, hogy az elmaradt előadást nyomtatásban bocsátja a lakosság rendelkezésére. A Mátyás Király Diákházban lezajlott ünnepélynek sajátos társadalmi jelleget adott a zárt sorokban felvonult székely alkalmazottak és hóstáti hajdúk ősi népviselete. Este az Arany Csizma vendéglőben közvacsora követte a kolozsvári márciusi ünnepségeket. Sándor József a kormányzót köszöntötte megnyitó beszédében, majd Krenner Miklós Kossuth Lajos szellemi örökségét idézte a Kossuth-serleggel kezében. „Merjünk ma is történeti utat követni — mondotta —, merjünk vállalni igaz márciust, igaz Kossuthot. Ne féljünk helytállani az egyéniség, a nemzet és az ország szabadságáért és függetlenségéért a demokrácia nagy hagyományai szerint.“ A hagyományos Petőfiserleggel kezében Szentimrei Jenő mondott beszédet. „Tanulmányozzátok át Petőfi összes költeményeit — mondotta beszédében — s megtaláljátok bennük az örök erdélyi szellemet, noha születésére nem volt erdélyi, csak érettünk meghalni jött közibénk és csak tervezte, hogyha mégis életben tartaná egy magasabb rendelés, családjával a székelyek között telepedik le. Ez az erdélyi szellem azonban nem egy kicsiny tartomány elszigetelt kincse s legmagasabb értelmű kicsendülésében nem is lehetséges külön erdélyi, külön felvidéki és külön anyaországi szellemről beszélni, csak egyetlenegy magyar szellemről, tájaink és vidékeink szellemi arcának csodálatos szintéziséről, Petőfi szelleméről, melyet habozás nélkül vallhat magáénak ma és mindörökké minden igaz magyar.“ Itt említjük meg, hogy a Kolozsvári Március 15-i Állandó Bizottság a huszonkét esztendő után először megint megrendezett márciusi ünnepség alkalmából számos helyről kapott buzdító üdvözletet, így Kovács Imre a Márciusi Front eszméihez hű maradt anyaországi fiatalság nevében küldött üdvözletet a kolozsvári ünnepségen egybegyült erdélyi földmíveseknek és munkásoknak. TJ. E. Nagyvárad lenagyobb terén húszezer főnyi közönség részvételével a vitézi szék biharmegyei tagozata rendezett ünnepséget, amelyen dr. vitéz Az újságírók szabadságünnepe A Magyar Újságírók Egyesülete a Gellért-szálló márványtermében szabadságlakomát rendezett. A háromszáz terítékes közeléden résztvettek a magyar sajtó vezetőegyéniségein kívül az újságírók igen nagy számban s mint vendégek megjelentek dr. Tasnádi Nagy András titkos tanácsos, a képviselőház elnöke, Tors Tibor és Szinyei Merse Jenő, a képviselőház alelnökei, dr. Thuránszky László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, dr. Ullein-Reviczky Antal rk. követ és meghatalmazott, miniszter, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, dr. Dulin Elek miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály h. vezetője és dr. Hindy Zoltán, a MABI ügyvezető igazgatója, a Sajtókamara tiszteleti tagja. Dr. Tóth László, az Újságíróegyesület elnöke a kormányzóra mondott pohárköszöntőt, majd Tors Tibor tartott ünnepi beszédet, kezében a Jókai-serleggel.. Beszédében párhuzamot vont az 1840-es és az 1940-es évek szabadsággondolata között s megállapította, hogy ma egy független ország élniakarása a cél. Beszéde további során rámutatott a sajtó feladataira s az újságíró vállaira nehezedő nagy felelősségre. — Széchenyi István mondotta — folytatta beszédét —, hogy a sajtó éles fegyver, amellyel csodákat lehet művelni, de a legnagyobb veszélynek is ki lehet tenni a hazát, Deák Ferenc pedig azt, hogy a hazáért mindent szabad kockáztatni, de a hazát kockáztatni semmiért sem szabad. Ezek az eszmények vezetik a megújhodott magyar sajtót, amelynek soraiban, mint mindenütt a világon, akadhatnak fantaszták és megtévedtek, voltak bűnözők, ezekkel semmiféle közösséget nem vállalunk, de a magyar sajtó egészéről büszkén hisszük és valljuk, hogy hivatása magaslatán áll és a nemzet fejlődésének, erősítésének leghűbb, legbiztosabb eszköze. Ravasz László püspök márciusi beszéde A Magyar Evangéliumi Munkásszövetség szombaton este a Calvintéri református templomban tartotta meg első március 15-i ünnepségét, amelyen Ravasz László püspök mondott beszédet A március szocializmusa címmel. Ismertette 1848 március idusának vívmányait, majd az új világ vívmányairól beszélt, amelyek az egyént és a közösséget szabaddá és autonómmá tették. Azok a reformok — folytatta beszédét —, amelyeket akkor a munkásról és a munkáról hoztak, proklamálták a munka becsületét, azt, hogy minősége szerint értékkülönbség nincs. Hirdették a munka szabadságát, egyenlőségét és testvériségét. És éppen ezek azok, amelyek a mai gazdasági rendszerben nem valósultak meg. A munkás elvesztette művével való lelki kapcsolatát. Az ember olyan gép, amely felemészti magát azért, hogy megkapja napi olajszükségletét. Szó sem lehet egyenlőségről és elveszett a munka testvérisége, de a munka becsületéért vívott harc nincs befejezve s ezt a válságot csak Krisztussal lehet megoldani — fejezte be beszédét a püspök. Ünnepségek a fővárosban és vidéken A Cserkész Szövetség a kormányzó tiszteletére díszelőadást rendezett az Operaházban, amelyen megjelent gróf Teleki Pál miniszterelnök is. A Magyar Nemzeti Diákszövetségben tömörült bajtársi egyesületek a Pesti Vigadóban rendezték szokásos ünnepségüket. Az Egyetemi Énekkarok Vaszy Viktor vezénylésével elénekelték a Himnuszt, majd Mécs László szavalt költeményeiből. Az ünnepi beszédet dr. Ambrus József, a Turul Szövetség fővezére tartotta. A Szent István Bajtársi Szövetség ünnepségét ifj. őrgróf Pallavicini György nyitotta meg, majd Horváth Béla költő mondott beszédet. — Ezen a komor tavaszon összegyűltünk — mondotta —, hogy megünnepeljük a márciusi fiatalok dicső tettét. Magyar fiatalság volt az, amely mindig sajátos ifjúság. A magyar ifjúság nem ismerte a meneteléseket, a nagy felvonulásokat, csizmája nem csattogott soha, mert a magyar fiatalság csak egy vezért ismert: a saját lelkiismeretét. A magyar nép mindenkor a minőség nemzete volt Tűrt, szenvedett, dolgozott, de mindig ittmaradt. Az, aki el akarja pusztítani a magyarságot, bármilyen hatalommal rendelkezett, mindig roszszul járt. Mi mindenkinek a magyarságát elismerjük, csak azt kívánjuk, hogy ezt jelentse ki tetteivel. Ha valaki magyar, az csak saját maga állapíthatja meg. Ha pedig vita van ebben a kérdésben, akkor a törzsökös magyarság döntheti ezt el. Ezt üzenem Székesfehérvár felé, ahol támadás érte a törzsökös magyarság gondolatát. A székesfőváros üzemei az alkalmazottak közreműködésével magas színvonalú ünnepséget rendeztek a Magyar Művelődés Házában. Az Ereklyét Országzászló Nagy-bizottság az Országzászlónál sokezer főnyi közönség részvételével rendezett ünnepséget. A Szabadidő Szervezet a Vigadóban rendezett munkás szabadságünnepet. Az ünnepségen közreműködött a Ganzgyár 90 tagú szimfónikus zenekara, a Kammer textilgyár 140 tagú vegyeskara, a Hofherr—Schrantz-gyár 80 tagú szavalókórusa. Sváb Ferenc, a Weiss Manfréd-gyár művezetője ünnepi beszédében a magyar dolgozók egységéről szólott, majd Szabó Pál, Gamma-gyári alkalmazott szavalt. Az ünnepség a magyar Hiszekegy hangjaival zárult. Ugyancsak lelkes ünnepségek voltak vidéken is, így Szegeden, Kassán, Sopronban, Szolnokon, Orosházán, Debrecenben és Naszódon. A Magyar Szocialisták a nyilasok ellen A Nemzeti Tábor—Magyar Szocialista Mozgalom március 15-én választmányi ülést tartott, amelyen dr. Szüts Iván pártvezető kemény szavakkal SZERDÁN, március 19-én nyílik meg a „Qiztamin?" diétás étterem Vill., Esterházy u. 4. Tel. 130-448. ízletes, változatos, egyéni diéták. Gyomor- és bélbetegek, cukor-, vese-, anyagcserebetegek, stb. részére. Stízó- és soványt talul rák. Nyerskoszt is. Szakorvosi ellenőrzés. Polgári árak. Házhoz szállítás. ítélte el a nyilaskeresztes párt vezetőjének azt az országos felháborodást keltett állásfoglalását, hogy március 15-ét, a nemzeti szabadság ünnepét a nyilaskeresztesek nem hajlandók megünnepelni. A támadás azért érdemel külön figyelmet, mert Szüts Iván a nyilaskeresztes mozgalom egyik alapítója volt. A külföldi magyarság ünnepe A magyarság nagy szabadságünnepében résztvettek a külföldi magyarok is. Berlinben a Berlini Magyar Tanulóifjak Társasága rendezett ünnepséget. Bensőségesen ünnepeltek a római, a bécsi, a szófiai magyarok, továbbá a stockholmi Svéd—Magyar Társaság. Megemlékezett a magyar nemzeti ünnepségről a német Donau és az olasz Róma II. rádióállomás is. 5 Keresztes-Fischer Ferenc: Ezer évig éltünk a magunk módján, a további ezer esztendőt is a magunk módján akarjuk megélni Kolozsvárról jelentik. Vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter vasárnap Kaposvárott részt vett a MÉP kerületi választmányi ülésén, amelyen a belügyminiszter beszélt az ország kül- és belpolitikai helyzetéről. — Az országgyarapodással — mondotta — megnövekedtek a feladatok és nehézségek is. Nemcsak kisanyargatott területeket kaptunk vissza, de itt áll előttünk a nemzetiségi probléma is. E nagy feladatok megoldásához nemcsak minden magyar ember munkájára, hanem teljes lelki együttérzésére is szükség van. Minden józan magyar ember egyetért azzal, hogy a tengelyhatalmakhoz simulva keressük a boldogulás útját. A világégés még csak ezután fog egészen kifejlődni és a kormány feladata, hogy erőinket megtakarítva elkerülje a háborút, amelytől — nélkülözések mellett, amelyek még fokozódnak — megkímélje a nemzetet. — Egy bizonyos — mondotta —, nagy nehézségekkel kell számolnunk a közellátás terén minden vonatkozásban. A Gondviselés is rossz termést adott és még nálunk is gondokat okoz a búza és a liszt kérdése is. Az idei árvízkárok és talajvizek erre az évre sem kecsegtetnek jó terméssel, ezért nem engedhetjük meg, hogy egyesek dúskáljanak, amíg mások nélkülöznek. — Most kezdtünk hozzá a közélelmezés alapos megszervezéséhez. Ezt jól sohasem lehet elvégezni, mert a rosszból jó nem lesz soha. A továbbiakban a belügyminiszter kijelentette, hogy igazán nincs itt az ideje kicsinyes akadékoskodásoknak, ostoba politizálgatásoknak, személyes rágódásoknak, hanem ma az összefogás és munka ideje van és ki kell irtani az úgynevezett fűzfapolitikusokat. Ma létkérdések megoldásán dolgozunk. Engedelmeskedni és dolgozni, ez a jelszó. Eddig is gondom volt és a jövőben is gondom lesz arra, hogy a kellően el nem ítélhető politikai kalandorok el ne harapódzottak. — Nincs ember az országban, aki nem helyeselné a fejlődéshez, megkívánt reformok és átalakulások szükségességét. Ez az átalakulás azonban nem jelentheti azt, hogy hangzatos jelszavak mögé bújva a haszontalan szemét kerüljön felül. A kormány tudja, hogy a társadalmi átalakulás az osztálykülönbségek megszűnésével és minden magyar testvéri közösségének felépítésével szükséges. Azonban ehhez idő kell, hogy a lassú átalakulás folyamán az igazi értékek kerüljenek felül. — Ezen a téren semmi okunk nincs az elhamarkodásra, nem ma születtünk és nem holnapig akarunk élni. Ezer évig éltünk itt a magunk módja szerint és a természetes fejlődés keretei között, a magunk módján akarjuk megélni a további ezer esztendőt is Lukács Béla Ungváron Ungvárról jelentik. A magyar élet pártja ungmegyei nagy választmányán vasárnap vitéz Lukács Béla, a magyar élet pártjának országos elnöke a többi között a zsidókérdésről is beszélt és ezeket mondotta: — Nem a gyűlölködés, hanem a magyar faj védelme hozta létre az eddigi két zsidótörvényt, amelyek szép eredményt hoztak és előnyös eltolódásokat idéztek elő a keresztény társadalom javára A gavalléros szellemben megalkotott két zsidótörvény azonban különböző kibúvókat adott és ezért a magyar élet pártjának az az álláspontja, hogy még ebben az esztendőben meg kell hozni a harmadik zsidótörvényt, amelyet majd semmiféle zsidó ügyeskedéssel sem lehet kijátszani. A felsőház pénzügyi bizottsága elfogadta az állami zárszámadást A felsőház pénzügyi bizottsága hétfőn délelőtt Baranyai Lipót elnökletével Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Vargha Imre számszéki elnök jelenlétében letárgyalta a magyar állam 1938—39. évi zárszámadását és a legfőbb állami számvevőszék erre vonatkozó jelentéseit. A zárszámadást CzettlerJenő előadó ismertette mindég részletre kiterjedő jelentésében. Szüllő Géza és Wekerle Sándor bizottsági tagok felszólalása után a pénzügyminiszter válaszolt. Ezek után a bizottság az állami zárszámadást egyhangúan elfogadta. A kormányzó és hitvese meglátotta az OTI baleseti kórházát Március 17-én délelőtt 11 órakor a kormányzó és hitvese meglátogatta az Országos Társadalombiztosító Intézetnek a Fiumei úton lévő Magdolna baleseti kórházát, amely egyébként nevét legfelső engedéllyel a Főméltóságú Asszonyról kapta, valamint a kórház mellett a Dologház utcában épült modern, új rendelőintézetét. Kíséretükben volt Gerlóczy Gábor alezredes, szárnysegéd. A megtekintésnél a belügyminisztérium részéről dr. Kádár László Levente államtitkár, az intézet részéről pedig vitéz dr. Huszár Aladár elnök, dr. Lengyel Ervin vezérigazgató, Elischer Ernő igazgató főorvos, dr Alapy Viktor és Peyer Károly elnökségi tagok kísérték a magas vendégeket. A látogatás több mint másfél óráig tartott. A kormányzói pár a legmagasabb megelégedésének adott kifejezést. A pápa adománya az árvízkárosultaknak Vatikánvár ősből jelentik: XII. Pius pápa az apostoli nuncius útján a kalocsai érsekséghez az árvízkárosultak megsegítésére nagyobb pénzösszeget juttatott el. (MTI.) Megalakult a Kárpátaljai Bajtársak Bercsényi Szövetsége is Ungvárról jelentik: Vasárnap Ungvárott Kárpátalja minden részéből többezer bajtárs gyűlt össze, hogy megalakítsa a Kárpátaljai Bajtársak Bercsényi Szövetségét és ezzel bizonyságot tegyen a magyar hazához való tántoríthatatlan hűségéről és ragaszkodásáról. Az alakuló ünnepség az ungvári Horthy Miklós-téren folyt le. Féder János técsői gazda magyar nyelven, Retyiznik János rahói községi bíró pedig rutén nyelven tett hűségfogadalmat a felvonult bajtársak nevében. Ezután Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa intézett beszédet a megalakult szövetség tagjaihoz. .A magyarság — mondotta a többi között —, mint idősebb testvér, a Duna völgyében a vezetésre, hivatott és a fiatalabb rutin testvért szeretettel megértéssel és bizalommal öleli magához. A Bercsényi Bajtársak végül díszmenetben vonultak el a kormányzói biztos és a megjelent előkelőségek előtt.