Magyar Nemzet, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

8 ($/ tjftl A „Béka-egérharc“-hoz Mélyen tisztelt Szerkesztőségi Érdeklődéssel és többnyire benső helyesléssel szoktam olvasni vitéz baráti Huszár Aladár cikkeit, így legutóbb a „Béka-egér harc“ címűt is. Volt azonban ennek egy mondata, amellyel nemcsak én, de azt hiszem egyetlen elfogulatlanul gondolkozó magyar ember sem érthet egyet. A mondat így hangzott: „A magyar né­pet csak az tudja megérteni, akinek szíve, lelke, vérsége és fajisága ma­gyar.“ Ebből a kategorikus megállapítás­ból azt lehet következtetni, hogy a cikkíró úr megváltoztatta volna ideológiáját, amelyet eddigi cikkein keresztül megismertünk. Hiszen ezzel, quasi tagadásba veszi a magyarság­nak és a magyar földnek csodálatos asszimiláló erejét, amelynek például Jókaink Az új földesúr­ban oly hal­hatatlan emléket állított. Nem óhaj­tok hosszadalmas felsorolásba kez­deni, de elvitathatatlan tény, hogy nemzeti történelmünk­, irodalmunk és művészetünk elsővonalbeli nevei­nek egész garmadájával lehetne ezt a megállapítást hatásosan * * * megcá­folni. Éppen a napokban újból tallóz­gattam Tömörkény Istvánnak egyik novellás­kötetében. Vájjon akadt-e­ még magyar író, aki a szegedvidéki ősmagyar lakosságnak érzés- és gon­dolatvilágát a maga hamsítatlan ere­detiségében annyira felismerte és föl­tárta volna, mint Tömörkény István? Pedig hát ő Steingassnernek született, így vérsége, fajisága aligha volt tiszta magyar. Nagyon ingoványos talajra lépett a cikkíró úr kifogásolt megállapításával. Értsük meg végre, hogy a faj tisztán természettudományi fogalom, amivel szemben a lélekben és szemléletben egységes nemzet ennél lényegesen ma­­gasabbrendű: etnikai és politikai foga­lom, amely egy államalkotó történelmi hivatástudat kifejeződése. Ne igyekez­zünk a magyarságot származástani ala­pon szortírozni, mert a hovatartozást meggyőződésem szerint csakis a lelki­ség és a sorsközösség tudata dönti el. Aki pedig lélekben és érzésben magyar, az máris megértené a magyar népet. Maradtam őszintén tisztelő híve és lapjának olvasója, aki idegen nevű, fajú és vérségű, de aki lelke mé­lyéig magyarul érez és gondolkozik. Nyári fürdőt a Népligetbe! Kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőségi Egyik múlt heti számukban riportot közöltek a Népligetről. Minden elis­merést megérdemel az önök gesztusa, hogy foglalkoznak ezzel a hatalmas kiterjedésű ligettel, mely sajnos, nem részesült olyan megbecsülésben, mint­­ amit megérdemelne. Soraim célja az, hogy feltegyem a kérdést: miért nem jutott már eddig eszébe fővárosunk vezetőségének, hogy ebben a hatalmas zöldben egy nyári fürdőt építsenek, mely nagy tömegek befogadására alkal­mas. Ez a liget szinte hivatva van egy ilyen nyári fürdő befogadására. Buda­pest úgyis szegény nyári fürdőikben s melegebb napokon még hétköznap sem nyújtanak üdülést a meglévő für­dők. Valamennyi nyári fürdőben (szándékosan kerülöm a strand­ szót), kifogásolni való, hogy több jegyet ad­nak ki, mint amennyi ember a me­dencében és pihenőhelyeken elfér. Különösen áll ez a Széchenyi és a Pa­latimis nyári fürdőkre. A Széchenyi­­fürdőt súlyosan elhibázták, méretei rosszak és a medence lépcsőit oly dur­vára dolgozták ki, mintha szöges be­­kanccsal és nem mezítláb járnának rajta. Ha pedig információim nem csalnak, akkor a Széchenyi-fürdőből roppant mennyiségű víz folyik el, fel­használatlanul s ugyanakkor az em­berek ezrei nem férnek be a fürdőbe. Aki viszont bejutott, mozogni sem tud s úgyszólván csak állóhelyet kap a víz­ben.. Bármit is mondanak a főváros vezetői, a Népligetben egy nyári fürdő építése nemcsak kívánatos, de szüksé­ges is lenne. Soraim közlését megköszönve, va­gyok tisztelettel Egy olvasójuk Egy kis analízis a­­ „Szintéziséből Igen tisztelt Szerkesztőség! Kodolányi János neve közismert plágium-perének megindulása óta, amely közötte és „a zsidó jogász között folyik, fokozott érdeklő­désre tarthat számot. Eddig csupán az írót értékeltük e név mögött, most — az embert is. E „lélektani" érdeklődés lehetett az oka annak, h­ogy szemünk egy régi füzet régi Kodolán­yi-cikkén akadt meg, amely­ből egy-két mondatot feleleveníteni úgy a közönség, mint Kodolányi János számára — azt hisszük — tanulságos lesz. Az Amicus kiadá­sában, 1927-ben Nagy Sándor szer­kesztésében jelent meg egy-két fü­zet, melyek címe Szintézis (Tanul­mányok a szellemi tudományok köréből). /A második kötetben ta­láljuk meg Kodolányi figyelmet ér­demlő értekezését, melynek címe „Szabó Dezső és a segítség“. A Szintézis II. kötetének 40. ol­dalán olvassuk a következőket. „Szabó Dezső nem egyszer rámu­tat arra, hogy az alulról felfelé törő földműves- és munkásosztálynak kell kitermelnie az új középosz­tályt. Kétségtelen, hogy ez az el­gondolása, megtoldva azokkal, me­lyeket a zsidó kapitalizmus ellen felsorakoztat, nagy részben a szocia­lizmus következménye. De hogy képzeli el a jövő magyar államren­det olyan zavaros és ellentmondó ideológia alapján, amelyet ezek sze­rint várhatunk? Független nemzeti királyság, zsidó kapitalizmus nél­kül?" Elvégre nagyon egyre megy, hogy a dolgozó népet a nemzetkö­zinek nevezett zsidó vagy­­tényleg csak olyan nemzetközi „keresztény kapitalizmus zsákmányolja ki. A belga, francia, angol és német vas­­kartell például nem nevezhető zsi­dónak, noha keresztényietlen s ehhez a nemzetközi kartellcsoport­­hoz éppen úgy csatlakoznak a mi keresztény vasipari érdekeltségeink, mint a zsidók. Könnyű elképzelni, hogy a kereszténynek nevezett tőke­érdekei ugyanazok, mint a zsidó­tok nevezettet s egyiket éppen úgy nem lehet vallási megjelöléssel il­letni, mint a másikat.“ A 41. oldalon: .......... osztjuk az író álláspontját arra vonatkozólag, hogy a magyarság a kereszténysé­get nem szívta magába s ma is csaknem olyan külsőséges keret rajta, mint ezer évvel ezelőtt. . A 42. oldalon így elmélkedik K. János: „Ha Szabó Dezsőnek egysé­ges kompozíciója lenne a magyar problémákról s azt bele tudná kap­csolni az egyetemes európai problé­mák láncolatába, bizonyára irtózna attól, hogy abba belekeverje a kis svábok, zsidók és tótocskák ezreit, mert ez az elaprózás és kisded antipátiák kiélése nem jelenthet a történelmi Magyarország összeom­lása után egységet, erőt, hitet.. Sóhajtva tesszük félre a művecs­­két, melyben a szerző Szabó Dezső­vel egyetértően úgy vélekedik, hogy a kereszténység csupán „külső ke­rete“ a magyarságnak és amelyben a zsidó nagytőkét védi, nem foly­tatjuk a szellemidézést. Arra gon­dolunk mégis, hogy a jóhiszemű olvasó úgy vélekedhetik, hogy egy­­egy alkotás kiszakított mondataiból nem szabad ítélni, ezért még az írás bevezető sorait idézzük: „Igaza van ugyan Schopenhauernek, mi­kor azt mondja, hogy egy író vagy költő munkásságát nem szabad egyes, elkülönített alkotásaiból meg­ítélni, hanem azok összeségéből. .. Mindazonáltal, ha óvatosak tudunk maradni és ki tudjuk válogatni azokat a jellemző sajátságokat, amelyek egy író arcképét külön­böző művekben megrajzolják, gyak­ran célra vezethet az egy mű ta­nulmányozása is, főként, ha ismer­jük az író egész oeuvre-jét és többé-kevésbbé a magánéletét is.‘‘ Már pedig a hírhedt plágium-per óta az ellen a „zsidó jogász“ el­len az író magánéletét is si­került megismernünk — „többé­­kevésbbé“. Teljes tisztelettel Kiság, 1942 július havában. Dr. Homonov S. Ági Magyar Nemzet Napirend 1942 JÚLIUS 18. SZOMBAT Hónn. kat.: Kamill dr. — Protestáns: Frigyes. A nap kel 5 óra 4 perckor, nyug­szik 20 óra 31 perckor, a hold kel 11 óra 11 perckor, nyugszik 23 óra 32 perckor. — Megszüntetik a Siófok—Alsóörs —Balatonalmádi egyik hajójárat-párt. A Magyar Országos Tudósító jelenti, hogy a Balatoni Hajózási Rt. a­ Sió­fok—Alsóörs—Balatonalmádi között közlekedő azt a járat-párt, amely Siófokról indul 8 óra 40 perckor, Alsóörsről indul 9 óra 20 perckor és Balatonalmádiba érkezik 9 óra 45 perckor, valamint vissza Balaton­almádiból indul 10 óra 55 perckor, Alsóörsről indul 11 óra 25 perckor és Siófokra érkezik 12 órakor, mivel azt az utazóközönség kellően nem használja ki, július 20-ától, hétfőtől kezdve beszünteti. A Lupasziget hajóállomást a MFTR közlése szerint a személyhajók július 17-étől kezdve érintik. Mozik műsora tSz. « szombat v. — vasárnap, ft. , ünnep.) Ebben a rovatban megjelenő hirdetések köz­lési dija havonként: BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZAK P UTÁNJÁTSZÓ . La— P TOVÁBBJÁTSZÓ „ *».­ P ADMIRAL. Behajtani tilos! (144. 446, 148, KlO, v. és v., 11 év tízkor is.) ALKOTÁS. Szent Péter esernyője. (141, 146 148, 1410, v. és fl.: 11 és 142-kor is.) Vas. d. e. 11-kor: Szent Péter esernyője. ANDRÁSSY. önagysága titkárja. (144, 446, 448, 4410, V. és fl.: 11, 2, 4, 6, 8, 10.) ÁTRIUM. Tosea. (146. 148, 1410. sz., v. és v.: 144-kor is.) Szabotázs MÁTÓL Capitor BELEZNAY-STUDIÓ. A Manderley-ház asz­­szonya. (11, 2. V20. 7, %10.) BELVÁROSI, önagysága titkárja. (4. 6. 8. 10, v. és v.: Jobb­­: 4. 6. 8. 10, bal t.: 143. %5. 947, %9.) BELVÁROSI HÍRADÓ (181-244). Mosolygó ifjúság. Norida. Partizánharcok. Marsa Matruh eleste. Ufa, különkiadás. Magyar, Ufa- és Luce-híradók. Folytatólagos egy­órás előadások 10—24 óráig. Hűtött néző­tér. BODOGRÁK. Arizonai vadmacska. (5, 148, %10, v. és v., %2, %4, %6, &8, &10.) BROADWAY. Halálraítéltek. 144, 146, 148, 1410. sz., v. és v.: 142-kor is.) BUDAI APOLLO. Azúrexpress. (145, 447, 9, v. és v.: 142, 144, 146, 148, %10.) Vas. d. e.: Bőrharisnya, CAPITOL. Szabotázs. (144, 146, 148, 1410, v. és v.: 142-kor is.) CASINO. Katja. (146, 18, 1410, sz., v. és v.: 144-kor is.)­­CITY. Régi nyár. (%6. «8. «10. sz., V. és v.: «4-kor is.) CORSO. Szerelmi vihar. 146. 148. 1410. sz., v. és fl.: 144-kor is.) CORVIN. Régi nyár. (5. 148. 1410. sz., v. és v.: 143­1,mr is.) CSABA SAVOY. Félvér. (146. 148. 1410, v. és­­ v.: 164-kor is.) DAMJANICH. Az ördög nem alszik. (Va4,'%6, VízS, 3/210, v. és v.:­­ I.­I. IV. V. VI. VI. * IX. X. XI. XI./&Mfor is.) DUNA-LLOYD. Félvér (V26. V110, v. és v.: Vackor is.) Nyitott tető! ELIT. Nyári szünet. MESEVAÍI néven meg­nyílik július 30-án. FORI!M. Ideál. (V26. *48, %10. sz., v. és v.: 144-kor is.) GLÓRIA. Ember a hid alatt. (5, 7, 9. sz.: Vá4, V 76, *48, 12.10, v. és v.: 142-kor is.) HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (222-499). Az úszás és ugrás művészete. Alhambra. Partizán­­harcok. Marsa Matruh eleste. Ufa. K­ülön­­hiradó. Magyar-, Ufa- és Luce-hiradók. Folytatólagos egyórás előadások 24 óráig. Hűtött nézőtér. HOMEROS. Népitélet. (5, 7. 9, v. és 3-kor is.) IPOLY. Mindennek a fér­ az oka. (146, %8, *410, v. és v.: ká 4-kor is.) JÓZSF.FVAROSI. Válaszúton. (5, V*8, %10, v. és v.: % 3-kor is.) Vas. d. e. 11-kor. Az utolsó ^Vereczkei. ODEON-PETflFI. Beata és az ördög. (HL *46, *48, %10, v. és v.: &2-kor is.) Vas. d­. e. 11-kor: Nagyvárosi lány. OTTHON. Tavaszi álom. *46. (8, id­., V. és v.: ^12-kor is.) PALACE. 4 hétre prof.: Kádár Kontra Kerekes. (11, 2. 4. 6. 8. 10.) PÁTRIA. Miért? (11, 2, 4, 6. 8, 10.) RADIUS. Egy csók és más semmi. 046, 94(8, %10, sz., v. és v.: *44-kor.is.) ROYAL APOLLO. Régi nyár. (*6, 948, 910, sz., v. és v.: *44-kor is.) SCALA. Régi nyár. (*46, 948, 8/410, sz., V. és v.: 3-kor­ is.) SZÉKELY-OLYMPIA. Konikusok. kívánság­­versenyé. (4, 6, 8, 10, v. és v.: 2-kor is.) SZIVÁRVÁNY-REX. Tisztelet a kivételnek. (*45, 947, 9, sz.: *44,­­*6, *48, *410, v. és v.: *42-kor is.) TINÓDI (TIVOLI). Repülő kalózok. (9£4, *46, 948, 9410, v. és v.: 12-kor is.) TISZA-ELDORÁDÓ. Az asszony, az orvos és a harmadik. (4. 6. 8. 10, v. és v.: 2-kor is.) Vas. d. e. 11-kor. Elveszett a feleségem. TOLDI-KIALTÓ. Egymásért. (*44, *46, *48, *416, v. és v.: *42-kor is) TURÁN, András. (11, *4,2, 4, 6, 8, 10, v. és v.; 11, 2, 4, 6, 8, 10.) SZOMBAT, 1941 JOLUIS t1. 1 Egy harctéri ideg­központban (M. kir. 1. honv. haditudósító szd. Ferenci hdp. cím.) A modern háború rádión és távbeszélőn közli jelentéseit, adja ki parancsait és tájékoztat. Az orosz pusztákon győzelmesen elő­nyomuló honvédség különlegesen ki­képzett alakulatai sok-sok száz, sőt ezer kilométeren keresztül építik ki táv­beszélő vezetékeiket. Egyszerre húsz, sőt több beszélgetésre alkalmas kor­szerű kábelek mellett egyszerű tábori vezetékeket is alkalmaznak. Egyik könnyű hadosztályunk hírköz­pontjában vagyunk. A támadást elő­készítő megsemmisítő tűz nagy légnyo­mása szakaszparancsnokommal együtt valósággal besodort a föld alatt mélyen épült fedezékbe. Valóságos távbeszélő központ ez s komáromi híradósok teljesítenek itt szolgálatot. A gyalogság támadását előkészítő tüzérségi tűz javában tombol, körös­körül bömbölő ütegek. Ilyen légkörben dolgoznak a híradósok. Rajtuk kerész-­­tül parancsnokok jelentést kérnek. Életük kockáztatásával vigyáznak a vonalak épségére. Vonal­vizsgáló jár­őreik a legerősebb ellenséges tűzben és a repülőtámadás alatt is kint vannak. Furcsa honvéd jelbeszédet továbbíta­nak. „Julcsa“ keresi „Marcsát“, „Péter“ a Pált“. Eredmény: telitalálat vala­melyik ellenséges fészekbe, tűztámoga­­tás, tartalék előnyomulás s közben újabb és újabb örömhír érkezik. Az aknazárat eltávolították. Az első vonal a miénk. A makacsul ellenálló bunkert kifüstöltük. A bekerítés sikerült. S egy­szerre jön a parancs: a hadosztály annyira előre jutott, hogy a híradós központot előbbre kell helyezni. Előről S a híradós katonák már ugranak s kezdik elölről a munkát. Záporeső esik, ólomgolyók záporoznak, ők húz­zák a drótokat. Hősies magyar nyuga­lommal. Művészeti hírek A Műterem csoportkiállítása A Kossuth Lajos­ utcai kiállító in­tézet ezúttal rendezett tárlata érezhe­tően tekintetbe akarja venni a nagy nyári idegenforgalom közönségének tetszését is: változatos (20 művészt sorakoztat fel) az útkereső művészi irányok követői helyett már kialakult, népszerűségnek örvendő stílusú, kel­­lemmel és hatásossággal megnyerő mű­veket állított ki. Basch Árpád öt izzó színekkel meg­festett képe közül Délután a tengeren olajfestménye a leghatásosabb életszerű vizével, levegőjével. Barsi Bronecz Ferencnek önarcképe legkiemelkedőbb. Bálint Árpádnak Kegyhely képe jó, csak a címe érthetetlen. Bartha József balatoni képe kissé érde­kés, de elis­merést érdemlő. Vidai Brenner Nándor csupa hatásos drámaiság tárgyban, rajzban, színben egyaránt. Legerősebb a Röpirat és Krisztus a tengeren. Apát­falvi Czene János művészete Kontulyé­­val rokon reneszánsz-újklasszicizmus, de emellett egyéni. Ifj. Czene Béla mű­vészetében is megnyerőn rokonságot éreztet vele, úgyszintén apjával id. Czene Bélával is, aki két igen jó és hatásos csendélettel szintén szerepel. Csalány Béla három üde impresszio­­nista képet állított ki, deési Daday Gerő arckép-tanulmánya hatásosan kifejező. A kiváló tehetségű Fehér Ilona a tár­latnak egyik leghatásosabb értéke, csupa áhítat és harmónia Ajándék meg Nagy­anya és unoka képe. Heverdle Rudolf és Jakab Károly régibb irányukkal is tetszetősek, Cz. Hikády Erzsébet művé­szete a Czene családéval rokon, Edvi Illés Ödön öt nyári tárgyú képe csupa kellem­, Klammer Mariska és Tóth Z. Erzsébet csendéletükkel nőies bájt fe­jeznek ki, Kolosváry Endre Szántás c. műve komoly, megnyerő érték, Tordai Székely Zsigmond is bizonyosan utat talál megállapodott ízlésű közönségé­hez. Átköltözést, bútorkocsiban ítom a pól­ást vidékre is, beraktározást elvállal Qulmii­alli Teréz körút 1 la mingwaiu rdptop. " Az egész tárlat ügyesen rendezett, bizonyosan közönségsikert is el fog érni. B. A. Színházi hírek * Az Operaház most tette közzé az új szezon műsortervét. A műsoron tíz újdonság és kilenc felújítás szere­pel. Az újdonságok: Kenessey Jenő: Arany, meg asszony, Laurisin Miklós: Debreceni história, Lehár Ferenc: Garabonciás diák (Cigányszeretem), dr. Tóth Dénes: Dorottya, Veress Sándor: Terszili Katica, Werner Eck: Csodahegedü, Händel: Rodc­inda, Macedora: Északiak, Schubert: Bécsi asszonyok és Sztojanoff Vesselin: Salambo. A felújítások: Kodály: Székelyfonó, Donizetti: Szerelmi báj­ital, Gluck: Orpheus, Puccini: A nyu­gat lánya, Debussy: Peleas és Meli­­sande, Stravinsky: Petruska, Verdit Trubadúr, Wagner: Siegfried és Iste­nek alkonya. * Keresztessy Mária, az ismert szí­nésznő, most fejezte be Zápores­ című új drámáját, melyet a közel­jövőben Zürichben és Milánóban mu­tatnak be. * A „Bukaresti kaland** * című daa­rabot, melyet a múlt szezonban a nagyváradi színház oly nagy sikerrel játszott, a nyár folyamán Kolozs­várott is bemutatják. Bélteky László darabja a nyári szezon egyik ese­ménye lesz. * Szondy Biri debreceni szerződé­sét cáfolja a Kamara Varieté. A kitűnő színésznő és új szezonban a Kamara Varieté sztárja lesz s augusz­tus 7-én a Virágzó diófa főszerepé­ben lép először a közönség elé! Ma 7-kof: Bécsi muzsika Szfer. Zenekar. Vez.: Csilléry, mű­soron: Schubert, Strauss, Suppe, Lanner, Ziehrer közkedvelt művei. Fővárosi Képtár. Sporthírek MI LESZ SZOMBATON? Magyar­­német úszó- és vizipólómérkőzés Darm­­stadtban. Professzionista ök­­ölvívó mérkőzések este fél 9 órai kezdettel a BSZKRT- pályán. Szigeti és a kubai Moregon és Frigyes az olasz Ansivna ellen. Magyarország evezősbajnokságai Cse­pelen délután fél 5 órakor. A VASAS-ÜGYBEN mégis az MLSZ- nek kell döntenie az U. 5. K. utasítása értelmében. VÉGKIMERÜLÉSIG: A Nemzeti Baj­nokság II. osztályának legújabb öt­csoportos beosztása alapos próbára fogja tenni az egyesületeket. Minden csoportban 14 csapat van, ami annyit jelent, hogy a bajnokság június köze­pén fog befejeződni és ekkor kezdődik ma­jd az öt győztes körmérkőzése a fel­jutásért az I. osztályba. Ez annyit je­lent, hogy a csapatok augusztus elején is játszani fognak. Miután pedig a baj­nokság már augusztus 20-án kezdődik, semmi pihenőjük nem lesz. Kérdezzük: melyik játékos fogja bírni ezt az ira­mot? Mert ez az ötcsoportos NB II. osztály súlyos robotot jelent. Vagy tíz csoportot kell csinálni, ami által már márciusban befejeződhetnének a mér­kőzések vagy visszaállítani a három­csoportos rendszert. Az így alaposan felhígított II. osztály amúgy sem jelent­het komoly utánpótlást. AZ OLASZ HÖLGY ATLÉTÁK meg­érkeztek Budapestre és pénteken dél­után már treníroztak is. Lósport SZOMBATON — ÜGETŐVERSENY. A program főszáma a Wampelich Ferenc-emlékverseny, Kiirtó és Lis­­trac párharcának ígérkezik. A Nem­zetközi hendikep nagy mezőnyében Előkelő, Pamuki Harpia és Fittes végezhetnek elől. Jelöltjeink a ver­senyre a következők: I. Wiltshire-id. 1— Ichor II. Peter Watts — Várva várt — Duna III. Donya — Dóra — Gyertyán IV. Cirkáló — Tanoda —— Little Tich V. Drága 11. ■ —­ Dolly —­ Iskolás VI. Előkelő — Pamuki Harpia —* Eltes VII. Kúnó — Listrac Vili. Vilma — Hajnalka — Dusi IX. Tüzes — Váratlan — Pique Dame X. Lila — Csákó — Dana B. XI. Saljapin — Arnica — Etele XII. Cirill — Dáridó — Dodi AZ ŰRLOVASOK SZÖVETKEZETE vasárnap rendezi első nyári verse­nyét Káposztásmegyeren és folytató­lagos versenynapjai: július 23, 26, 30 és augusztus 2 és 5.

Next