Magyar Nemzet, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
Magyar Nemzet , A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az országgyűlés elnöksége és az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez. Az országgyűlés külügyi bizottsága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az országgyűlés elnöksége részleteiben megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, Nánási László és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista körök az Egyesült Államok kormányával az élén arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ más részein a már létrehozott agresszív tömböket megerősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben növelik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítók minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai támaszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rágalomhadjáratukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomháborút készítenek elő, amely mérhetetlen szenvedést okozna a népeknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperialista agreszszorok végső megsemmisülését vonná maga után. A magyar népet mély felháborodással tölti el a nyugati hatalmaknak az a törekvése, , hogy néhány állam részvételével létrehozzák a Nyugateurópai Uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető német militarizmust, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschluss-t készítenek elő, melynek megvalósulása esetén az újjáéledő német imperializmus támadó hadserege ismét megjelenne a magyar határokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függetlenségét. A magyar nép szilárd meggyőződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya minden intézkedést megtett és a jövőben is megtesz a Moszkvai Értekezlet határozatainak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságának megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kívánja segíteni az európai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép nagy nyomatékkal juttatta mindezt kifejezésre most befejeződött IV. békekongreszszusán is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az országgyűlés elnökségének meggyőződése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző, nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen követelménye egymás területi sértetlenségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egymás belügyibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elvének alkalmazása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát, hogy valamennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cseréjét a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Népköztársasági Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége a magyar nép békéjének és függetlenségének biztosítását következetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvényhozó testületeivel és ezzel tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. (MTI) Az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléje volt a békekongresszus A IV. magyar békekongresszus vasárnap folytatta tanácskozásait. Az elnöklő Szilágyi Albert bejelentette, hogy a kongresszusihoz az ország minden tájáról sok üdvözlő távirat érkezett. Ezekben a táviratokban — amelyek közül néhányat felolvasott —a helytállásukról és elszánt békeakaratukról tesznek tanúságot hazánk dolgozói. A csongrádi és Heves megyei dolgozók nevében Gál Ferencné, illetőleg Nyitrai László köszöntötte a kongresszust. Gál Ferencné kenyeret, Nyitrai László bort nyújtott át az elnöknek. özvegy Kovács Jánosné, a Szolnoki Járműjavító dolgozója szólalt fel ezután, majd Káldy Zoltán pécsi evangélikus esperes a magyarországi evangélikus egyház nevében köszöntötte a békekongresszust. — Egyek vagyunk népünkkel a béke megőrzéséért vívott küzdelemben — mondotta. — A német militarizmus és az atomfegyver együtt a világ elpusztításához vezetne. Nem akarjuk sem a német militariizmust, sem az atomháborút. A mi egyházunk népe tudja, hogy nem elég nemet mondani a hidrogénbombára és a német militarizmusra. A békéért való munkálkodás területén tettekre van szükség. Az Evangélium hirdetése által tehát azon fáradozunk, hogy a gyűlölet és bizalmatlanság helyébe az emberek és népek közé a megbékélés friss levegője áradjon. Lelkipásztorkodás közben híveinket arra intjük, hogy hivatásuk gyakorlásával, lelkiismeretes munkavégzéssel, hazaszeretettel segítsék elő magyar népünk és az egész emberiség békéjét. — Áldja meg az Isten szerte a világon a béke megőrzésének és a boldogabb emberi együttélés kialakításának szolgálatát, áldja meg a kormányok és a népek minden békés célra törekvő munkálkodását, áldja meg drága magyar hazánkat és népünket. (Taps.) Pasztár Diósgyőr, a Lenin Kohászati Műveik dolgozói nevérében köszöntötte a kongreszszust. Elmondta, hogy Miskolcon a fasisztáik romba döntötték a lakóházak egyharmadát, romba döntötték a gyárakat. Ezek az emlékek, a háború szörnyűségei mélyen belevésődtek a diósgyőri dolgozók szívébe. A diósgyőri dolgozók egy emberként kiáltják oda a háború előkészítőinek: gyilkosok, megálljatok! Ne tovább, mert rajtavesztetek. (Taps.) A béke adja az életet, a jövőt, a boldog jelent. Tíz éve élünk boldogan, szabadon. Tíz esztendeje röppent fel a szó: béke, s a békét minden erőnkkel megvédjük. (Taps.) Jened Lajos ezután elmondta, hogy ma már száz békebizottság működik a Lenin Kohászati Művekben és beszámolt azokról a munkasikerekről, amelyeket a békekongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésével értek el a dolgozóik. Sümegi János szécsényi dolgozóparaszt volt a következő felszólaló: — A mi községünkben — mondotta — három hétig állt a harc a második világháború idején. Ezer ház közül több mint ötszáz rombadőlt. Nyolc gyermekem közül az egyik akkor halt meg. A háború után felépítettük házainkat, megkezdte munkáját téglagyárunk, van nagy gépállomásunk, modern mezőgazdasági szakiskolánk. Nagyon gyűlöljük a háborút, de kétségbe nem esünk. Munkánkkal küzdünk ellene. Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízott: A béke táborában megerősödött barátságunkat tovább építjük Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízott, a csehszlovák békeharcosok küldötte, lépett ezután a szónoki emelvényre. — Engedjék meg, hogy a csehszlovák békebizottság nevében az önök anyanyelvén üdvözöljem a magyar békekongresszust. (Nagy taps.) Magyarország és Csehszlovákia népének múltbeli közös elnyomatásáról beszélt ezután s hangsúlyozta, hogy az első világháború után a két ország urai mesterségesen szították a sovinizmust, hogy szembe állítsák egymással a magyar és a csehszlovák dolgozókat. Ma nincs sovinizmus, mert mindkét országban a dolgozók uralkodnak. — A béketábor és a szocializmus eszméje összehozott bennünket — folytatta. — Nekünk éppúgy értékes Sztálinváros építése, az erőművek és a vízművek építése, mint önöknek. Őszinte örömmel szorítottunk kezet azon az új komáromi hídon is, amely még inkább öszszeköt bennünket. Ez a magyar békekongresszus hozzájárul ahhoz, hogy mindenki, aki a békéért harcol, még jobban átérezze a béketábor hatalmas erejét. Nagy erő áll mögöttünk! Népeink erős békeakarata és a hatalmas Szovjetunió békepolitikája! (Élénk taps.) — A szocializmus, a béke táborában megerősödött őszinte barátságunkat tovább mélyítjük. A Szovjetunió és a népi demokráciák békeharcosaival együtt megvédjük békénket a béke megbomlóival szemben — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét. Esze Gábor tarpai dolgozó paraszt volt a következő felszólaló. Tarpa községből, Esze Tamás, Bajcsy-Zsiinszky Endre falujából jöttem — mondotta. — E vidék népe már kétszázötven évvel ezelőtt bátran kiállt a szabadságért. Azt üzeni Tarpa népe, hogy nem akar még egyszer 1914-et, nem akar még egyszer 1941-et. Békét akarunk, a békéért dolgozunk, a becsület, a munka fegyverével, kapával, kaszával. Termelünk, mert tudjuk, hogy minden szem gabona a békét erősíti. Jenestíjasos Kossuti brifjae-ol* Kim Gi Ssu koreai küldött magyar nyelven üdvözli a kongresszust Kim Gi Szu, a koreai nép küldötte szólalt fel ezután — magyar nyelven, a küldöttek lelkes tapsa közepette. — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békebizottságának nevében forró szeretettel üdvözlöm a IV. magyar békekongresszust — mondotta. — A koreai nép, amely megismerte és tapasztalta a háborús gyújtogatók által okozott szenvedéseket, a világ népeivel együtt tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen. — Kívánom, hogy a békeszerető magyar nép tovább erősítse, fejlessze gazdag országát, s újabb ragyogó sikereket arasson az emberiség életének megmentéséért vívott harcban — mondotta és átadta a kongresszusnak a koreai békebizottság zászlaját. Kovács Pál, a kardvívás ollimpiai és világbajnoka a magyar sportolók nevében emelte fel tiltakozó szavát a béke ellenséged, az új atomháború előkészítői ellen. — Sportolni csak békében lehet, s mi a sportpályákon, nem pedig véres háborúban kívánjuk összemérni erőinket más országok sportolóival — mondotta. Ezután Pacman Hermán vasmegyei küldött közssége magyar és német ajkú lakosainak aláírásával telt, díszes albumot nyújtott át az elnöknek. Dr. Kolta Ferenc, a pécsi pedagógiai főiskola docense a pécsi értelmiségiek eredményes békemunkájáról számolt be. Januáriban és februárban 51 békeestet rendeztek, ebből 38- nak pedagógus, jogász, orvos vagy más értelmiségi volt az előadója. A pécsi értelmiség lelkes munkájához a tüzet, lángot nemcsak önmagából merítette, hanem a kétkezi dolgozók hatalmas táborából és nagyszerű munkalendületéből. — Pécset a béke városának szokták nevezni — mondotta — elsősorban azért, mert sem az első, sem a második nagy világégés nem tett benne lényeges kárt. Ha lehetnek is véleménykülönbségek egyes kérdésekben az ottlakók között, semmiképpen nincs különbség egy kérdésben: abban, hogy békénket és szép életünket megvédjük harcos szóval, szívós munkával és ha kell, tíz körömmel Szabó István altábornagy: Szakadatlanul azon kell munkálkodnunk, hogy hazánk erejét növeljük Ezután Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az Országos Béketanács elnökségének tagja szólalt fel. A magyar néphadsereg nevében üdvözölte a kongresszust . Mi, a néphadsereg ktonái feszülten figyeljük a háborús gyújtógatoknak az új világháború kirobbantására irányuló mesterkedéseit — mondotta. — Tudatában vagyunk annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok militaristáinak az egész irakide emberiség. által megbélyegzett durva beavatkozása a Kínai Népköztársaság belügyeibe, a Wehrmacht újrafelé agyvérzésének tényei fokozott éberséget és tetteket követelnek tőlünk, szeretett hazánk, békés építő munkánk védelmének biztosítása érdekében. . .4 népi demokratikus Magyarország békés ország. Miként a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország, igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatot teremteni minden olyan országgal, amely hasonló kapcsolatékat kíván országunkkal. — A mi békeszeretetünk és békeakaratunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszolgáltatott és védtelen ország. Mi békét akarunk, de nem akarják, hogy édes hazánk az imperialista kalandorok háborús játszótere legyen. Ezért hozta létre pártunk és kormányunk népünk szeretett gyermekét, a magyar néphadsereget. Hazánkban az egész dolgozó nép a békéért harcol. A békére törekszenek a magyar néphadsereg katonái is. Szocialista államunk jellegéből következik, hogy néphadseregünk soha nem fog hódító, rabló háborút viselni. A béke megvédéséhez azonban nem elegendő a békevágy. A béke megvédéséhez olyan erő is kell, ami féken tartja és ha arra szükség van, megsemmisíti a népek békéjére és szabadságára törő agresszorokat. Hála pártunknak és kormányunknak, hazánkban is megvan a béke alapvető feltétele: a magyar néphadsereg. (taps.) — Honvédelmünknek olyan kiapadhatatlan forrásai vannak, mint népünk egyre izzóbbá váló hazaszeretete, erősbödő erkölcsi-politikai egysége, növekvő gazdasági ereje és nem utolsósorban mérhetetlen szeretete a béke legfőbb őre, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok iránt. (Taps.) Az imperialista országoknak már módjukban állott megismerni a Szovjetunió katonai erejét. Természetesen nem szabad lebecsülni az ellenséget Szakadatlanul azon kell munkálkodnunk, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük. Ezért is kell a helyes arányok figyelembevételével tovább fejleszteni nehéziparunkat, amely a mezőgazdasági termelés növelésének, az életszínvonal emelésének és nem utolsósorban honvédelmünk erősítésének alapvető feltétele. — Mi, a néphadsereg harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai látjuk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk erőfeszítéseit, áldozatkész munkásságát, a párt által kitűzött nagyszerű célok megvalósításáért. Biztosíthatjuk dolgozó népünket, hogy erőinket megfeszítve, mi is kivesszük részünket a békéért vívott harcból. — Tudja meg minden magyar dolgozó, a nép hű fiai, a magyar néphadsereg katonái mindenütt ott lesznek, ahol a nemzet legdrágább kincsének, a szabadságnak védelméről lesz szó. (Nagy taps.) Vörös Béla, a győri vendéglátó vállalat dolgozója után Tóth János, zalaistvámdi egyéni gazda szólalt fel. — Az a kötelességünk a béke frontján — mondotta —, hogy többet és jobbat termeljünk népi államunknak és éberen, tettrekészen figyeljük a háborús gyújtogatók mesterkedéseit Arra kérem, kedves békeharcos barátainkat, hogy innen hazamenve, fogjuk meg keményen az ekeszarvát, dolgozzunk többet, jobban, mert m most ezzel védjük.