Magyar Nemzet, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
Vasárnap, 1996. Július 1. ILYEN LESZ A CSILLEBÉRCI ELSŐ ATOMREAKTOR Szovjet dokumentáció felhasználásával készül és 1957 végén kezdi meg az izotópok gyártását A Szabadság-hegyen, a csillebérci úttörőváros közelében egy hónappal ezelőtt kezdődött el az első magyar atomreaktor (atommáglya) építése. Az Építésügyi Minisztérium 44. sz. Trösztjének dolgozói Kellen Tibor főmérnök irányításával az alapozásokat végzik. Ha már »kibújtak a földből«, akkor sem lesz könnyű dolguk, mert az első magyar atomtelep építése nagy feladat elé állítja a kivitelezőket , műszaki és fizikai dolgozókat. Az építés sokoldalú és sok új feladatot bíz rájuk, hiszen hazánkban nem épült még atommáglya, de hozzá hasonló intézmény sem. Milyen lesz az atomtelep Az atomrombolásról, az atomreaktorról, az izotópokról egyre gyakrabban megjelenő újságközlemények, hírek erősen érdeklik az embereket. Az atomerő békés célú alkalmazása már nem a jövő zenéje nálunk sem, sőt igen közelinek mondható. A második ötéves terv feladatai között — mint ismeretes — szerepel az atomreaktor felépítése. Az Építésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Általános Épülettervező Vállalatnál Hidasi Lajos főmérnök tájékoztatott az atomreaktort és a laboratóriumot, egyéb épületeket magában foglaló atomtelepről. A csillebérci atomreaktor elsősorban az atomenergia előállításának kísérletezését szolgálja, alkalmat ad tudósainknak, fizikusainknak, hogy az atommal kapcsolatos tudományt magyarországi vonatkozásiban fejlesszék. Mindezeken túl az atomreaktor radioizotópokat is előállít. A reaktor a már meglevő Központi Fizikai Kutatóintézet szomszédságában létesül. Az építési munkák fokozott ütemben haladnak és az ütemezés szerint már 1957 végére megkezdik az izotópok előállítását. Az atomreaktor kapcsolatban van egy laboratórium-sorozattal, amely később bővülni fog kísérleti célú egyéb épületekkel. A reaktor-épület és a hozzá csatlakozó laboratórium, a Szovjetunióban felépített és már működő atomreaktor-épülethez hasonló kivitelben, szovjet dokumentáció alapján készül, de ezt némileg módosították a tervezők hazai viszonyokra. „Robotgépek44, „melegkamrák44 Az atomreaktor impozáns épülete 35 000 köbméter lesz. A terveket az Általános Épülettervező Vállalat 11. számú irodája Dúl Dezső építész és Keledi Ferenc gépészmérnök irányításával — építészekből, gépészekből és statikusokból álló csoport — készítette. Dúl Dezső egyike legtehetségesebb fiatal tervezőinknek. Ő tervezte a többi között az Erzsébet királyné úti új lakótelepet és az itteni új általános iskolát. Az atomreaktor terve szakmai körökben megérdemelt elismerést szerzett a fiatal építésznek. Milyen lesz az atommáglya belül? Jókai regényeiben gyakran olvashatunk részleteket a gépek korszakáról, az automatizálásról, arról, hogy a géprabszolgák fáradhatatlanul dolgoznak az ember helyett és az ember csak irányító feladatot lát el. A nagy mesemondó a múlt században megálmodta mindezt és ez az álom 53 évvel később, a nagy mesélő halála után megvalósul a csillebérci atomtelepen. Az atomreaktor teljes automatizálással dolgozik majd. Az ember helyett az úgynevezett «robotgépek” végzik a munkát, az ember irányításával. A robotgépek az atommáglya alatt elhelyezett »melegkamrákban« előállított izotópokat ládákba csomagolják, leplombálják, teljesen előkészítik a szállításra, sőt fel is rakják a teherautókra. Az ember csupán sugárvédett helyről, távoli ablakból figyeli, ellenőrzi majd a robotgépek működését. Ellenőrzőkészülék a mellényzsebben Az atomreaktort, valamint a hozzácsatlakozó laboratóriumi részlegeket a legmodernebb felszereléssel látják el. A laboratóriumok és az atommáglya dolgozóit állandóan ellenőrzik sugárfertőzöttség tekintetében. Ezt az ellenőrző munkát a Geiger—Müller-féle számlálókészülék látja el. Minden dolgozó fehér köpenye felső zsebében hordja majd a töltőtollhoz hasonló számlálókészüléket, amely megmutatja, hogy milyen intenzitású sugárzás érte egy bizonyos időn belül. Ha a készülék jelzi, hogy az előírt maximumnál több sugár érte, akkor ez a dolgozó meghatározott ideig nem dolgozhat munkahelyén, pihennie kell, nehogy a sugarak megtámadják szervezetét. Különlegesen kezelik azokat a tárgyakat: köpenyeket, ruhadarabokat, kísérleti anyagokat stb, amelyek besugárzást kaptak. Ezek úgynevezett »szenynyezett anyagok temetőjébe«, ciszternákba kerülnek. Víz alá süllyesztik és ott tárolják, mert a támadó sugarak ellen, egyelőre más módon nem tudnak védekezni, más módon nem tudják a sugarakat semlegesíteni. Klímaberendezés, nehéz beton Az atomtelep minden, helyiségét mesterséges szellőzéssel és klímaberendezéssel látják el A szellőzés útján kiszívott és a levegőbe kerülő, esetleg sugárszennyezett por 60 méter magas kéményen át távozik el és a levegőtengerben eloszolva hatástalanná válik. Milyen lesz az épület szigetelése? Az atomreaktor-épületiben elhelyezett atommáglya úgynenevezett nehéz-beton falakból épül jelentős vastagságban. A máglyát öntöttvas fedővel látják el. A különleges szigetelést nyújtó nehéz-beton speciális anyag, amelyet most kísérleteznek ki, hogy teljesen hazai eredetű anyagokból állítsák elő. A sugár elleni védekezésre ez a különleges betonfajta a legmegfelelőbb. Az atommáglya alatti melegkamrákat, amelyekben az izotópot állítják elő, ugyancsak nehéz betonból készítik. A laboratórium rendkívüli nagy tömegű hideg- és melegvíz-, továbbá elekromos- és gázvezetékei, valamint a szellőzést biztosító vezetékkötegek kettős mennyezetben haladnak át abból a célból, hogy hiba esetén könnyen hozzáférhetők és kijavíthatók legyenek. Az épületben nagy mértékben alkalmazzák majd a műanyagokat egyrészt a savállóság, másrészt a rugalmasság miatt, így például padló- és falburkolatként PVC-t használnak. Az atomreaktor és a hozzá csatlakozó laboratórium előregyártott vasbetonvázas szerkezettel készül. Egyes szerkezeteket a helyszínen állítanak elő. Az épületek külső felülete vörösszínű burkolatot kap mezőtúri, vagy klinkertéglából. Helyenként kőkereteket, lábazatokat és mellvédeket is láthatunk majd az épületen. Az ablakokat fémprofilokból készítik, fehérfém borítással. Csillebérc időjárásnak erősen kitett terület, ezért választották a tervezőik a vöröstéglát a homlokzat burkolására, a fehérfém borítást az ablakok profiljainak burkolására. Ezek az anyagok jobban ellenállnak a hőmérsékleti, időjárási változásoknak. Az atommáglya gépi berendezéseinek nagy részét a Szovjetunió szállítja, a gépek felszerelését is valószínűleg szovjet szakemberek végzik majd. A Szabadság-hegy nyugati nyúlványain épülő első magyar atomtelepen serényen munkálkodnak , a 44. számú Tröszt építőmunkásai. A tervek végrehajtását az is segíti, hogy az Általános Épülettervező Vállalat tervezői és a kivitelezők között szoros együttműködés alakult ki. A kivitelezés lehetőségeit minden részletre kiterjedően megbeszélték és megbeszélik, hogy a nagy jelentőségű intézet minél előbb felépüljön és megkezdhesse működését s az itt előállított izotópok mielőbb eljuthassanak rendeltetési helyükre, a gyógyintézetekbe, a kutatóintézetekbe és a termelőüzemekbe. Víg István Az SZKP XX. kongresszusa óta hatalmas lendülettel indult meg a nyugati kommunista és munkáspártokban is az új utak és lehetőségek felkutatása, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáinak, körülményeinek vizsgálata s ezekben a vitákban már bizonyos közeledést lehetett megállapítani a munkásmozgalomban levő eddigi merev, egymással legfeljebb csak részletkérdésekben kollaboráló álláspontokban és véleményekben. Ezek a viták és hozzászólások lényegében ama kérdésre összpontosultak, hogy milyen lehetőségei és akadályai vannak az új helyzetben a különböző kommunista és munkáspártok együttműködésének. A széleskörű eszmecsere során világosan felszínre kerültek azok a kérdések, amelyeknek megoldásától függ a munkásmozgalom szervezeti, vagy legalábbis akcióegységének megteremtése s markánsan bontakozott ki a népfrontpolitika megvalósításának keresése a nyugati kommunista pártok részéről, valamint a szocialista és szociáldemokrata pártokban jelentkező kifogás ezzel szemben. Sem kétséges, hogy a tv- további előrehaladás a munkásmozgalom egysége felé, de az előrehaladás a nemzetközi helyzet rendezetlen problémáinak megoldása felé is döntő mértékben függ mind országos, mind nemzetközi viszonylatban az ő problémáikra adott választól. Feltétlenül szükséges tehát vizsgálat alá venni ezeket a kérdéseket. Anélkül, hogy teljességre törekednénk — erre egy újságcikk egyébként sem alkalmas —, csak a legfőbb kérdések körül kialakuló nézeteket igyekszünk most ismertetni. Az első ezek közül a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet különböző formáinak kérdése. Togliatti részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén. Togliatti abból indul ki, hogy az egyes nyugat-európai országokban uralkodó sajátos viszonyok következtében a szocializmusra való áttérés útja nem szükségszerűen azonos a Szovjetunió által végrehajtott úttal. A szocialista építés elképzelhető különböző pártok együttműködésével is, amelyek megegyeznek a társadalom szocialista átszervezésének céljaiban. Egyesek azt mondják, hogy a nyugateurópai országokban szinte kizárólag a parlamenti utat kell választani a jelenlegi helyzetben. Az olasz út a szocializmus felé — teszi hozzá Togliatti — jelenti a parlamenti utat, de annál többet is. A parlament felhasználása az egyik mód olyan demokratikus akciók végrehajtására, amelyek alapvető strukturális reformokat eredményeznek. Olyan parlamentra van azonban szükség, amely a valóságban tükrözi a nép akaratát. Egy ilyen parlament mellett elengedhetetlen a nagy népi mozgalom, amely lehetővé teszi az országnak, hogy kifejezze szükségleteit, amely szükségleteket azután a parlament törvényesen jóváhagy. Ebben a harcban a munkásosztálynak nemcsak a parasztság kell hogy a szövetségese legyen, hanem a városok dolgozó középosztálya is. Ezzel a középosztállyal meg kell értetni és el kell fogadtatni a társadalom szocialista átépítésének szükségességét és ez az osztály is építője legyen a szocializmusnak. A következő kérdés abban foglalható össze, hogy milyen legyen a nem bürokratikus állam. A vita során Nennn annak a véleményének adott kifejezést, hogy az állampolgárok szabad politikai kezdeményezésének kiformálásával új eszközöket és intézményeket kell teremteni. Igen érdekes ezzel kapcsolatban Sam Russel-nak, a Daily Worker moszkvai tudósítójának az a jelentése, amely szerint a Szovjetunióban a választójogi törvény módosításával foglalkoznak. Olyan intézkedésekről lenne szó, amelyek még az ediginél is teljesebben biztosítják a választó tömegek akaratának érvényesülését. Arról természetesen nincs szó, hogy megbontsák a kommunisták és pártonkívüliek tömbjeit. Egy ilyen lehetőséget Togliatti is teljes mértékben elvet. A harmadik kérdés az, miként lehet a jövőben elkerülni a bürokratikus állam- és pártvezetésből származó hibákat, illetve, miként lehet, intézményesen biztosítani a legszélesebb szocialista demokratizmus és véleményszabadság érvényesülését. Togliatti itt az állami funkciók fokozottabb decentralizálását látja szükségesnek, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a politikai struktúrának teljes mértékben biztosítania kell a demokratikus rendszer működését és meg kell akadályoznia a bürokratikus szervezeti formák felülkerekedésének lehetőségét. A népfrontpolitika megvalósíthatóságának vizsgálatánál azért különösen érdekes figyelememmel kísérni az olaszországi helyzetet, mert ott mutatkoznak meg legerőteljesebben a XX. kongresszust követően az új irányvonalak. Jellemző etekintetben, hogy Saragat pártja az utóbbi időben határozottan közeledett Nenni pártjához, sőt Saragat maga már egyenesen a két szocialista párt egyesülésének lehetőségéről beszél. Tekintve, hogy a Nenni-párt a kül- és belpolitika döntő kérdéseiben a kommunista párttal szoros szövetségben lép fel, egy ilyen fejlődési tendencia nagymértékben közelebb hozná az olasz munkásosztály akcióegységének, ha nem is szervezeti egységének, megvalósulását. több következtetés máris levonható az eddigiekből. Mindenekelőtt az, hogy a XX. kongresszus által megállapított új helyzetben a nyugati kommunista pártok rendkívül széleskörű tudományos tevékenységbe kezdtek, amelynek fő célja a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet sajátos formáinak kidolgozása és az adott lehetőségeknek megfelelően a munkásmozgalom akcióegységének létrehozása. Másrészt megfigyelhető az is, hogy a szociáldemokrata pártok egyelőre még jó adag bizalmatlansággal tekintenek a kommunista pártokra, általában elzárkóznak az aktív együttműködés elől. Ebben a szakaszban Pineau francia külügyminiszter, a Francia Szocialista Párt egyik vezetője, a népfront ellen foglalt állást, a Szocialista Internacionálé végrehajtó bizottsága legutóbbi londoni ülésén elutasította az együttműködést a kommunista pártokkal és Saragat, a Nemniékkel való együttműködés ellenére, elzárkózott a kommunista—szocialista egységakciók elől. Ilyen tendenciái figyelhetők meg az észak-európai szociáldemokrata pártokban is. Ugyanakkor azonban ma már látható, hogy a népi tömegek mindinkább követelik az együttműködés útjainak keresését és hogy a viták pozitív irányban hatnak az egész nemzetközi munkásmozgalomban. Minden jel arra mutat, hogy a kérdések tisztázására irányuló erőfeszítések előkészítik és lehetővé teszik a szocializmus hatalmas erejű újabb előretörését. Pethő Tibor A népfrontpolitika kérdései nyugaton A magyar atomtelep. Középen az atomreaktor épülete, jobboldalt az egyik laboratórium Július 2-től a Corvin Áruház Éttermében „MINDENBŐL A LEGJOBBAT“ címmel 2 órás műsor Fellépnek: Bellák Miklós Csonka Endre Faragó Panni Surányi Magda Dobán Ferenc Majláth Jenő Jeney Alice Nyitott terem Tánc 3 1500 irodahelyiségből ismét lakás A múlt év májusában jelent meg a Minisztertanács 2106— 1955. számú határozata, amely intézkedett a korábban lakás céljaira szolgált, de jelenleg irodák, munkásszállások, diákotthonok és más intézmények, szervek által elfoglalt helyiségek felszabadításáról. A határozat nyomán tavaly országosan 3000, ezen belül Budapesten 1000 régi lakást kellett felszabadítani és eredeti rendeltetésének visszaadni. Biztató eredményként könyvelhető el, hogy Budapesten az előírt 1000 lakással szemben mintegy 1300 lakást sikerült visszanyerni. A fővárosi tanács és a kerületi tanácsok példamutatóan vették ki részüket ebből a közérdekű munkából. A múlt év májusa óta az év végéig 403 teljes lakást és 129 lakrészt adtak viszsza a lakosságnak. Ebben az évben még nagyobb eredménnyel folytatódik a más célra igénybe vett lakások visszaadása. A Minisztertanács 1956-ra Budapesten 1500 régi lakás felszabadítását írta elő és a fővárosi tanács vállalta, hogy ennek legalább egyharmadát saját hatáskörében, a fővárosi hivatalok és intézmények kiköltöztetése és átcsoportosítása útján adja vissza eredeti rendeltetésének. Minden kerületben a párt végrehajtó bizottsága képviselőjének és a kerületi tanács végrehajtó bizottsága képviselőinek bevonásával felülvizsgálják a kerületekben működő közületi és társadalmi szervek elhelyezését. Eleinte a hivatalok ragaszkodtak mai elhelyezkedésükhöz. Különösen a VI., a XII., a XVIII., XIX., és a XX. kerületben zárkóztak el a normán felüli helyiségek leadása elől. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának erélyes fellépésére azonban ez a húzódozás megszűnt s ez év első negyedében már például a tanácsok 150 teljes lakást és 31 lakrészt adtak vissza, a második negyedévben pedig — a még nem összesített adatokból következtetve — még több lakás szabadul fel. A XIV. kerületi tanács például a tanács épületébe helyezte át a kerületi ügyészséget, a Díjbeszedő Vállalat irodáit és más kisebb hivatalokat. Ezzel két teljes villaépületet és több különálló lakást szabadított fel. A VIII. kerületi tanács behozta székházába a Kerületi Ingatlankezelő Vállalatot és más hivatalokat, amelyek révén 10 lakást adhattak vissza rendeltetésének. A Gázszolgáltató Vállalat a Rákóczi út 18. alól hivatalainak egy részét beköltöztette a Köztársaság téri központba és egyedül ez az intézkedés 21 lakás felszabadítását jelentette. Újpesten, a Rózsa utca 42 alatt és a Tavasz utca 57 alatt a Belügyminisztérium ürített ki 12 régi lakást, amelyet eddig hivatali célokra használt. Rövidesen a VI. kerületi tanács székházába költözködik a Sztálin út 52 alól a Vas- és Szerelőipari Tröszt, amely 3 lakást foglalt el. A VII. kerületi tanács kiüríti a Csengery utca 9. számú ház egész harmadik emeletét és ezzel 7 lakást ad vissza. A KÖZÉRT Vállalat a Mária utca 10. számú házban 5 lakást, a XII. kerületi ügyészség a Nagyenyed utca 9 alatt 2 lakást szabadít fel. Kiköltözködik az Ifjúsági Nevelőotthon az újpesti Deák Ferenc utca 19. számú épületből, ahol 12 lakást állíthatnak vissza. Csepelen a Sütőipari Vállalat adott vissza 4 lakást a Rákóczi út 75. számú házban. Az Építőanyagipari és Gépjavító Vállalat a XIII., Párkány utca 20 alatt 7 lakás helyiségeiről mondott le. A Bacsó Béla utca 22. számú házban az MNDSZ adott viszsza 2 lakást eredeti rendeltetésének. A XIII., Országbíró utca 33 alatt a Bányagyutacsgyár 4 lakásból költözködött ki. Az MSZT a Bajcsy-Zsilinszky úton adott át eddig hivatali célra használt lakást. Számos intézmény tett eleget a Minisztertanács határozatának és vonta össze szerényebb keretek közé, az ügymenetet nem gátló kisebb területre, hivatali apparátusát. A fővárosi tanács továbbra is legfontosabb feladatai egyikének tekinti a régi lakások felszabadítását, mert hiszen még most is mintegy 10 000 lakást foglalnak le a hivatalok. Az ügyvitel egyszerűsítése, amelynek előkészületei javában folynak, további lehetőségeket nyújt ehhez a folyamathoz. G. J. VIDÁM SZÍNPAD MI VAN A FÜGGÖNY MÖGÖTT? KIS SZÍNPAD TORKIG VAGYOK A SZERELEMMEL EVADZARO ELOADAS JÚLIUS 8-ÁN