Magyar Nemzet, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

Csütörtök, 1982. május 27. Magyar Nemzet Szövetkezetek a párban Szegények és gazdagok Gyenge helyett mondtunk már kedvezőtlen adottságút, alacsony hatékonyságút, óvatosan megközelítve a tényt, hogy hazánkban másfél millió hektáron 400 olyan termelőszövetkezet működik, amelynek eredményei a lehetséges szint alatt maradnak évről évre. Miközben 140 ezer embert foglalkoztatnak, s több mint egymillióan laknak vonzáskörzeteikben. Lakóhelyi közérzetük negatív felhangjaként elviselve, hogy valami okból a gyenge kisebbséghez tartoznak. Szükségszerű ez így? Az üzemek közötti differenciáltság természetes állapot, ám ha az arányok túlzottan eltérők, akkor a gyenge portákon hasznos alaposabban szétnézni. Ahogy ezt tette is a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa , gazdasági körzetenként felmérve és elemezve a szerény eredmények okait. Hogy aztán, okok és okozatok ismeretében meghirdesse azt az akcióprogramot, mely „az erős és az alacsony hatékonyságú szövetkezetek együttműködésének fejlesztését” célozza. Minderről a TDT főtitkára, dr. Elejei János így vélekedik: „ A termőhelyi adottságok, a földminőség, a földrajzi elhelyezkedés meghatározóak. Az alacsony szintű tsz-ek mintegy egyharmada árvizes, belvizes területeken dolgozik. Másutt — csaknem száz termelőszövetkezetben — a szellemi tőke kamatozik a lehetségesnél gyengébben, ott a vezetés, a szervezés színvonala követel változtatást. Nem egy helyütt az anyagi tőke hiányzik , bővében vannak a gazdasági épületeknek, ám nincs pénz a rekonstrukcióra, vagy kihasználatlanok a legelőik, mivel a gyepfelújítást már nincs miből fedezni. Ha ilyen helyre partnerként belép egy „erős” tsz, a hasznon arányosan megosztozva mindketten jól járhatnak. Jelenleg már száz-százötven ilyen „páros" alakult ki országszerte, számuk azonban várhatólag emelkedik. Hiba volna azonban azt hinni, hogy ez az egymást támogató módszer a fejlődésben lemaradt 400 tsz minden gondját egycsapásra megoldja. A szabályozó rendszer további finomítása, a változó követelményekhez való rugalmas alkalmazása kell hogy találkozzék a termelőüzemek döntéskészségével, igyekezetével. Akkor talán az a görcs is oldódik majd, amellyel ma még sok helyütt a gyengébb tsz-ek az erősek segítő közeledését fogadják. Az ácsai példa A TÓT ajánlásához elsőül hazánk egyik legerősebb termelőszövetkezete, az ácsai Vörös Október Tsz csatlakozott. Melyről egyebek közt az is ismert, hogy rendkívül gyenge termőhelyi adottságú földeken, ám kiváló szakembergárdával, szikrázóan ötletgazdagon, s ennek megfelelően magas termelési értékkel, eredményesen működik. Elnöke, Dóra Béla szerint: — Már csak azért is igyekeztünk felzárkózni a programhoz, mivel megyénkben szép hagyományai vannak az együttműködéseknek, a gazdasági társulások különböző formáinak. S ahol a tsz-ek időben felismerik, hogy a társulásokkal összehangoltabb termelési, értékesítési és fejlesztési programok hozhatók létre, ott növekszik a jövedelem. Így kerültünk mi is legújabban partnerkapcsolatba tíz „gyengélkedő” szövetkezettel, közöttük a kiskunlacháziakkal, a varsányiakkal, a kállóiakkal, a ceglédiekkel, a nagykátaiakkal és az alsótoldiakkal. Zömében építőipari, könnyűipari vagy ipari szolgáltató tevékenységet végezve közösen, kölcsönös érdekeink összehangolása alapján. A Cserhát-vidéken apró, ám nélkülözhetetlen iparcikkeket csomagolnak, a ceglédi Interszolg elnevezésű gazdasági társaságunk lemezszekrényeket gyárt, Kiskunlacházán a Hőépszer kazánokat és hőtechnikai berendezéseket tart karban, másutt műanyagokkal, textilfestéssel, ajándéktárgyak előállításával foglalkoznak. — Hogyan kezdték? — Két esztendeje kezdtük el a közös munkát, zömében úgy, hogy egy-egy önálló üzemrészt „működőkész” állapotban adtunk át az új társaknak. Termelőeszközöket, szakképzett munkaerőt, kipróbált vezetőgárdát, sőt számviteli munkához értőket is küldtünk ... — S a megtérülés? — A társaságokat 55 millió forintos vagyoni betéttel alapítottuk, a társult szövetkezetek 25 milliós vagyoni hozzájárulása jelentős részét a Magyar Nemzeti Bank középlejáratú hitellel finanszírozta. Volt, ahol a társuló szövetkezetek pénzeszközökkel, kihasználatlan épületekkel, munkaerővel is hozzájárultak a közöshöz. Számításunk szerint az első együtt dolgozott esztendőben megtérül a befektetett vagyon összege, s a másodikban már olyan érdekeltségi alapok is teremtődnek, amelyek az alacsony jövedelműeknél a bővített újratermelés feltételeit lehetővé teszik. Sőt, kedvezőbb személyi jövedelmek nyújtására is módot adnak. Eleddig zömmel a melléküzemági tevékenység feladatkörében társultunk a gyengébbekkel, terveink szerint azonban a kör még ez évben kiterjeszthető az alaptevékenységekre is ott, ahol az igények és a lehetőségek ezt kínálják. — Mindezt segítségnyújtás gyanánt? — Megítélésem szerint sokkal inkább olyanfajta együttműködés az a termelőszövetkezetek között, mely kölcsönös előnyök és érdekek alapján a részvevők termelési szerkezetének racionális megváltoztatását eredményezi. A korábbinál hasznosabban. Ám úgy, hogy közben — a közgazdasági szabályozórendszer hatásaképp — a népgazdaság tágabb érdekei is érvényre jutnak. Mindnek megéri... A példa, az ócsaiak kedvező eredményei azt sugallják, hogy egy eredményekkel kecsegtető kezdeményezés van immár sínen. Annál is inkább, mivel — a TDT elnöksége által ez év áprilisában elfogadott határozat szerint — a januárban életbe lépett szabályozó rendszer több olyan elemet is tartalmaz, mely fokozottan figyelembe veszi a gyenge termőhelyű és alacsonyabb jövedelmű gazdaságok helyzetét. Differenciált árkiegészítéssel biztatva azokat a gabona, a kukorica, a vágómarha értékesítésére. Megszüntetve a mezőgazdasági és az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetek elkülönítő kategóriáját, s az ezzel együttjáró emelt termelési adót. A szakemberek" anyagi támogatását kiterjesztve a 17 aranykoronát meg nem haladó szántóterületű gazdaságokra is, megemelve a támogatási keretet országosan immár 200 millió forintra azért, hogy a hozzáértők szívesen vállaljanak a gyenge adottságú üzemekben feladatokat, felelősséget. Az együttműködést ösztönzi az is, hogy az alaptevékenységen kívüli munkát adóvisszatartási kedvezmény segíti, mely a vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan a gazdasági társaságban együttműködő, összes kedvezőtlen adottságú nagyüzemet megilleti. Akkor, ha a termelést valamelyik, az adókedvezményre jogosult gazdaság területe szerinti helységben folytatják. A lehetőségek tehát adottak. S ha most, az indulásnál ittott ódzkodással, nehézkességgel találkozhatni, annak okai leginkább szubjektívek. Adódnak a kezdet nehézségeiből, vélt presztízsféltésből, nemegyszer tájékozatlanságból. A dunavarsányi Petőfi Tsz elnökhelyettese, dr. Karakasevich Endre szavai is ezt bizonyítják. — A TOT-felhívás nyomán jelentkezett nálunk a nyírségi szövetkezetek közül nem egy, az együttműködést kezdeményezve, ám az igyekezet hamvába holt. Az ottani, megyei szakapparátus zárkózott el a kapcsolatteremtés elől azzal, hogy a nálunk kifizethető alapbér magasabb az ottaninál, s így nem kívánt hangulati és bérfeszültségeket okozna az együttműködés. Úgy látszik, várnunk kell, míg a helyi tanácsok vezetői szemléletmódjukban is felnőnek egy-egy országos hatósugarú lehetőség felismeréséhez, kiaknázásához ... Másik jeles főváros környéki tsz-ből meg úgy hírlik, hogy ott azért halad döcögve a partnerkapcsolatok ilyetén kialakítása, mivel az ő megítélésük szerint a szaporodó társulások elszívják a munkaerőt. Épp elég gond számukra a saját embereiket megtartani. A távolságok és a munkaerő-átcsoportosítás azonban szerencsére áthidalhatók. Kerepestarcsán például, a Szilasmente Tsz-ben, ahol az elnökhelyettes, Porgányi Gyula így tájékoztat: — Eredményesen dolgozunk együtt a nógrádiakkal. Édesköményt, kantát termelnek mintegy 40 hektáron a mi feldolgozó üzemünk számára, részt vesznek a közös kertépítő tevékenységben, végeznek épületgépészeti és lakatosmunkát. Három esztendeje, a társulás megalakultakor évi egymillió forintos haszonnal zártak, ma kilenc és fél milliónál tartanak. Nekik is, nekünk is megéri. A főágak is ! A kép egészéből úgy tetszik, hogy ma még a gazdasági társulások zöme a kiegészítő üzemágakra épül. S mert a főváros vonzáskörzetében ennek hagyományai vannak, Pest megye így a szegények és gazdagok egymásra találó kapcsolatában élen jár. A megyei tanács elnökhelyettese, dr. Csonka Tibor mondja erről: — Termelőszövetkezeteink fele a jelen besorolási kód szerint magas jövedelműnek számít. Topográfiai lehetőségeinél, piaci adottságainál, s nem utolsósorban az itt akkumulálódott szellemi tőke okán. Így aztán érthető, hogy nagyobb nyereségtömeget képezve, nagyobb biztonságot is tud adni a hozzáfordulóknak. Ám hiba volna azt várni, hogy most valamiféle kampányszerű, és gyors változás tanúi lehetünk, ahol a „gyengék” hirtelenhamar „megerősödnek”. Idő és türelem kell ahhoz, hogy a ma még jobbára melléküzemágakban létrejött társulások sora kiteljesedjék az alaptevékenységben együttműködőkkel is. Hiszen az előbbi nemegyszer megalapozza az utóbbit: a kiegészítő üzemágak haszna végső soron a főüzemágak valamelyikébe áramlik vissza. És az összefogásban ez a fontos. Bedő Ildikó mn tEGYJÉGEJA mcRCTRcnorZER m Kardigánum vásárlásánál %8N jHJ a testmagasságot és a mellméretet kell ismernie. Mwf lüls „Vita a dolgok atyja” Napjaink diplomáciájának vezérszólama, sarkalatos erénye, központi gondja, politikai párbeszédek szorgalmazása, sürgetése és szaporítása minden szinten. A személytelen jegyzékváltások, levelek és üzenetek helyett a személyes érintkezés előnyei egyre jobban kidomborodnak. Úgy tűnik, a rakétavész árnyékában vissza kell térnünk a közvetlenebb, elevenebb tanácskozásokhoz, mint gyorsulást ígérő módszerhez. Korunk betegsége az általános személytelenség, az elvontságok túlbecsülése politikában, művészetekben, orvoslásban, nem kevésbé a hétköznapi életben. Az élő beszéd nagy erejéről, a személyiség döntő szerepéről megfeledkeztünk és így egyre jobban eltávolodtunk a valóságtól. A beszédnek, a szónak újból ízessé kell válnia, egyénivé, hogy őszinte lehessen az, aki szól. A szenvedélyes politikus olykor elragadtatja magát híveinek érdekében, mint például Kossuth Lajos is: „Aki téged kővel dobál, dobd vissza mennykővel”. Csakhogy ma már apokaliptikus mennyköveink vannak ... Ezért kell mentsvárnak tekinteni a tárgyalóasztalt. Harctér helyett a diplomáciai sakktáblán kell lépegetni. Az államfők és diplomaták találkozói — ha megvan a bizalom — elháríthatják a katasztrófát. A párbeszéd sürgetése nemcsak az újságírás refrénje, de tüntetők ezreinek, aggódó millióknak legfőbb gondja az egész világon. A személyes találkozások fontosságának felismerésében a tudomány megelőzte a politikát. A modern kutatás eredményei fórumra kívánkoznak és végeredményben párbeszédből születnek, melyet a kutató tudós a természettel, az eszmékkel, az ellenvéleményekkel folytat. A kísérletben a szakember kérdezi a természetet, hogy az válaszoljon. Einstein jól meglátta, hogy a fizikai jelenség önmagában, megfigyelő személy nélkül elégtelen. Az ember legfőbb java Goethe szerint személyisége, s Freud szerint személytelen részünket énünkké, tehát személyessé kell változtatnunk. „Wo es ist, soll ich werden.” „Vita a dolgok atyja” — mondta az ókori bölcs, mert ha kikötünk egy véleménynél, már lebéklyóztuk azt, a gondolat mozdulatlanná válik, azaz: nem szabad soha sem elhallgattatni, sem abbahagyni a párbeszédet, mindig élő vizében kell fürödnünk. A gondolkodás özönvizének nincsen Ararátja, végleges kikötője, sziesztája, végállomása. Még a politikában sem. Rengeteg hiba származott például régen a hivatalok elsáncoltságából, a hivatali gőgből, a személytelen aktagyártásból, a terméketlen absztrakciókból és az ügyek kontár elintézéséből. Az elérhetetlenség és a személytelenség Kafka-kastélyaiban lakozott a bürokrácia. A sokat vitatott pedagógiai reform fókusza is a párbeszéd módszereinek jobb kiépítése és gyakorlata. A legtöbb előadás nagyobb hatást kelthetne és gyümölcsözőbbé válhatna, ha utána rendszeres hozzászólások hangzanának el. Kitűnő módszere ennek a hindu Krisnamurié. Iskolákban, közép- és felsőfokon nem csupán „feleltetés” létezne, hanem mélyrehatóbb párbeszéd tanárok és diákok között. Így a tudás megalapozottabb, az osztályozás igazságosabb lehetne. Különösen kirívóvá vált a személytelenség az orvosi praxisban. Amikor a betegnek csak a leleteit értékelik. Ez komputerdiagnózis, ez a cédulákra támaszkodás a lényeget, a beteg személyiségét eltakarja, amikor pedig sok betegség eredete, kiváltója a személyiséggel is összefügg. A gyógyításnak lényeges mozzanata a megnyugtató párbeszéd, az orvos retorikája, amire külön gondot kellene fordítani a modern orvosképzésben. Ma már elavultnak tekintjük azt az előítéletet, hogy „Hazugság és morfium nélkül nem szeretnék orvos lenni.” A mai orvosnak nincs szüksége kendőzésre és kábítókra. Személyiségének hatnia kell a betegre! Dr. Weninger Antal Mitől kiválóak? Szellemiekkel az élvonalban A neve: AGROCOMP. Még meg sem száradt a tinta a Bábolnai Állami Gazdaság és a Számítástechnikai Koordinációs Intézet közös vállalatának alapítási okiratán, de már újabb együttes akcióról tárgyalnak. Most épp a BNV-n. Hogy miről? — Az SZKI szerintünk egy jól felkészült software-ház — mondja Helybéli István, a bábolnai kombinát osztályvezetője. — Először nálunk, Bábolnán próbáljuk ki a mi termelési tapasztalatainkra épült software-es rendszert. Célunk, hogy olcsó szolgáltatást nyújthassunk a közös vállalattól vásárló gazdaságoknak. Hasonló tervünk van a számítógépes kukoricatő-számlálással is, melynek célja a nagyobb terméshozam. Ezt is olcsón, hektáronként 40—50 forint alatti áron akarjuk adni, mert csak így éri meg partnereinknek. Új nyelv — 1990-re Kutatóintézet az SZKI. A holnapnak élnek, de ma. És ez a legfontosabb, hiszen ebből van haszna, megtermelt értéke sok vállalatnak, szövetkezetnek. Alighanem ezért is kapták meg az idén a Kiváló Vállalat címet. Az intézet igazgatóját ezért kértük rövid „elszámolásra”. — Az SZKI által kifejlesztett, gyártásba vitt termékek értéke a 80-as évekig meghaladta a 10—14 milliárd forintot — sorolja dr. Náray Zsolt. — Ennyi árbevétele származott a vállalatoknak abból, hogy bevezették termékeinket. Az említett összegnek 12 százaléka képződött náluk, mint műszaki-fejlesztési alap. Mi ebből a termékek kidolgozásáért felvettünk 200 millió forintot, így partnereinknél egyrmilliárd forint maradt. Az intézet alkalmazói rendszerei évente körülbelül 30 milliárd forint termelési értéket „irányítanak". Azaz ennyit gyártanak az SZKI automatikus, számítógépes rendszerei segítségével a különböző SZKI-termékeket alkalmazók. És még egy adat: 77 millió dollárért exportálnak szellemieket a fejlett tőkés országok vezető cégeinek. A felsorolás voltaképpen végeredmény. Kézzel fogható haszna a kutatómunkának. Erről nem sokat árult el például a BNV-bemutatkozásuk. Hiányzott az intézet standjáról egy kis könyvecske. Pedig az igazán nagy értékű és keresett „áru” ez: egy nemrégiben kifejlesztett logikai számítástechnikai nyelv. Külföldi szakemberek mondják, hogy a PROLOG — ez a neve a nyelvnek — az ötödik generációs számítógépeké. Az 1990-es (!) évek számítástechnikai berendezéseinél alkalmazzák majd. Nem félnek a kockázattól... Nem is véletlen, hogy az Egyesült Államoktól Japánig a vezető nagyvállalatok vásárolják. De vajon honnan tudták az SZKI-sok, hogy pont ezt fejlesszék, alkossák meg? — Kockázatot vállaló intézet a miénk — mondja az igazgató. — A számítástechnikai rendszerekben a szellemi termékek költsége hazánkban 60—70 százalékot tesz ki. E szituációból következik a kockázatvállalás szükségessége, megsejteni, hogy mire lesz öt év múlva igénye a népgazdaságnak. Bár elvben választhatnók azt is, hogy „föntről” megmondják, mit is kutassunk. Megoldás az is, hogy az ügyfelek rendeléseire dolgozzunk csak, ők mindent fizetnek, s nekünk nem fáj semmiért a fejünk. Más a stratégiánk. Alaptevékenységünket olyan hatékonysággal kell végeznünk, hogy elbírjuk a saját finanszírozású kutatásokat, azok kockázatát. Mert egyáltalán nem biztos, hogy minden témánk telitalálat. Az igazgató szerint átlagosan öt-hat év a hátrányunk a számítástechnikában, elektronikában. Rendszerint három év ebből arra kell, hogy föleszméljünk, s ugyanannyi, amíg megvalósítjuk a produktumot. Csakhogy itt egy gyártmány csak öt-hat évig korszerű. Ezért fájlalják az SZKI- ban, hogy esztendőkkel ezelőtt rálegyintettek a kifejlesztés alatt álló készletgazdálkodási rendszerükre. Ma is van ilyen kínálatuk: az árukódolvasó ceruza, illetve raktározási-készletgazdálkodási rendszer — látható a BNV-n is — elkészült. Vállalkozó fiatalok Az intézeti dolgozók átlagéletkora alig több mint harminc év, házon belül nevelődött ki a vezetői garnitúra kétharmada. És ez a közösség hajlandó volt elfogadni, hogy náluk a jövedelem alapja a teljesítmény. Ilyen környezetben az sem volt véletlen, hogy automatizálták a szellemi munka végzésének — a számítógépek, a software-ek fejlesztésének — jelentős részét. Olyannyira sikerült ez a „gépesítés”, hogy azóta Svédország, az NSZK és Franciaország már megvásárolta, a kanadai üzlet pedig most van születőben. A szellemi frisseségre az is jellemző: az intézetben nem idegenkednek az új formáktól, például a gazdasági munkaközösségektől sem. Tizenhetet már létrehoztak, de keveslik. Jellemző az is, hogy a március végén kötött szerződés a Műegyetem automatizálási tanszékével ma már szériatermékké fejlődik, a személyi számítógépből azonban készülhetne több, ha negyven-ötven szakember második műszakban, munkaközösségben is gyártaná ... Tulajdonképpen az ilyen gondolkodásmód az alapja annak, hogy az SZKI talán a legfőbb szorgalmazója ma is a Számítástechnikát Kutatás-Fejlesztési Társulásnak, mely velük együtt hat szakintézmény tevékenységét koordinálja. A kitüntetett kutatóintézet a maga eszközeivel sokat tett, hogy a világ élvonalához közelítsünk, lépéshátrányunkból valamennyit lefaragjunk. És ebben a vezető — szellemi — iparágban ez komoly fegyvertény. Gergely László 7 TÖLTSE A HÉT VÉGÉT A VÁCI BÚCSON! Június 5-én és 6-án, reggel 10-től este 10-ig! A HUMOR ÉS A NEVETÉS „DIPLOMATÁI”: Szuhay Balázs, Kabos László, Kibédy Ervin, Hlatky László, Csala Zsuzsa, Lorán Lenke, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Kazal László. A MUZSIKA „DIPLOMATÁI”: Zorán és a Láma, a 100 Folk Celsius, az Óceán, a Bojtorján, Katona Klári, Soltész Rezső, Ihász Gábor, Karda Beáta, Megyeri Mária ... és még sokan mások! További programjaink előadóit figyelje további hirdetéseinkben!