Magyar Nemzet, 1988. április (51. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
Péntek, 1988. április 1. Mától nagyobbrészt megszűnik az árbejelentési kötelezettség A termékek felénél nem várható jelentős drágulás — nyilatkozta az Országos Árhivatal elnöke KÖZÉLETI HÍREK Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására március 30— 31-én Budapesten tartózkodott Otto Podolsky, Ausztria Kommu nista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a párt bécsi szervezetének elnöke. Kíséretében volt Gertrud Kermann, a Központi Bizottság tagja. A látogatás során a küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Megbeszélést folytatott a vendégekkel Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Nagy Richárd, a fővárosi tanács elnökhelyettese is. Elutazott hazánkból Lord Jellicoe, a brit Kelet-európai Kereskedelmi Tanács elnöke és James McNeish, a tanács igazgatója, akik március 26. és 31. között Beck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének meghívására tartózkodik hazánkban. Lord Jellicoe-t magyarországi tartózkodása alkalmával fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. A brit Kelet-európai Kereskedelmi Tanács elnöke találkozott és megbeszélést folytatott a magyar gazdasági és bankélet több vezetőjével, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, Bartha Ferenc kereskedelmi minisztériumi államtitkárral, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárral, Kovács László külügyminiszter-helyettessel, Czipper Gyula ipari miniszterhelyettessel és Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével. A Magyar Népköztársaság és a Szíriai Arab Köztársaság között Damaszkuszban 1986. szeptember 17-én aláírt konzuli egyezmény megerősítő okiratait 1988. március 31-én a Külügyminisztériumban Kővári Péter külügyminiszter-helyettes és Mohamed Száleit, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kicserélte. Németh Miklós a Szövoszban (MTI) Németh Miklós, az MSZMP KB titkára csütörtökön a Szövosz központjában tett látogatást. A vendéget Hartmann József, a Szövosz elnöke és Varga József, a pártvezetőség titkára fogadta. Németh Miklós találkozott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa vezető tisztségviselőivel. Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára tájékoztatást adott az áfészek, lakás- és takarékszövetkezetek, vállalatok és szövetkezeti érdekképviseleti szervek 1988. évi munkájának eddigi tapasztalatairól. Miklós Imre lengyelországi látogatása (MTI) Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője március 28. és 31. között látogatást tett Lengyelországban Wladyslaw Lorancnak, a lengyel Egyházügyi Hivatal vezetőjének a meghívására. Miklós Imre konzultációkat folytatott az időszerű egyházpolitikai kérdésekről és a két Egyházügyi Hivatal együttműködéséről, tájékoztatót tartott a varsói magyar nagykövetségen a lengyel sajtó képviselői számára. Fogadta őt Kazimierz Barcikowski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, Stanislaw Ciosek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Bronislaw Dabrowski, a lengyel püspöki kar titkára és Kazimierz Morawski, a Keresztény Társadalmi Társaság (CHSS) elnöke. Miklós Imre csütörtökön hazautazott Budapestre. újságírók elismerése a Parlamentben (MTI) Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője, valamint az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormánybiztos köszöntötte a kitüntetetteket és az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Elsősorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új szakaszában különösen fontos szerep jut a sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállásra. Ünnepi beszédének befejeztével Bányász Rezső átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével tüntette ki Rónai Mihály András írót, újságírót, a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató-főrendezőjét Az Április Negyedike Érdemrendet öten vehették át, köztük Csatár Imre, lapunk olvasószerkesztője. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben négyen részesültek, az ezüst fokozatot nyolcan, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át; ezt a kitüntetést kapta Szényi Gábor, lapunk belpolitikai rovatának vezetője. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a TV-Híradó főszerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Bürger Lajos, a Kelet-Magyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió politikai adásokfőszerkesztőségének vezető szerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának vezetője, R. Székely Julianna, az Új Tükör főmunkatársa ésRitter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át. Kiváló Munkáért kitüntetésben pedigkilencvennégyen részesültek, köztük Lőcsei Gabriella, lapunk főmunkatársa, Rácz Judit lapunk belpolitikai rovatvezető-helyettese és Veszprémi Miklós, lapunk olvasószerkesztője. Nem fenyeget a tervezettnél nagyobb mérvű árszintnövekedés (MTI) Április 1-jétől, mint ismeretes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbejelentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról adott tájékoztatást Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági teljes körű bejelentési kötelezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstoppot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben viszszafogta a termelők áremelési törekvéseit. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint egyébként indokolt — árnövekedést későbbre ütemeztek a vállalatok, így a közvéleményben többé-kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. Április 1-je azonban e tekintetben nem lehet fordulópont. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartás-vegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlt hetekben ötven vállalattal — zömében fogyasztási cikkeket termelőkkel — folytatott konzultációt Eszerint még az indokolt ár Magyar Nemzet emelkedéseket is részletekben, lépcsőzetesen valósítják meg. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott ahol eddig mesterségesen visszatartották az árakat A tapasztalatok szerint azonban nem érződik olyan túlfűtött árnövelési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 százalékos árszínvonal-növekedés túllépésével fenyegetne — hangsúlyozta az államtitkár. Szikszay Béla arról is szólt, hogy az év első negyedében az árnövekedés mértéke 18 százalékos volt a múlt év első negyedévéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon immár hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés tapasztalható, nőtt a gyapjú, a bőr, a színesfém, a feketefém-kohászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők versenyképességének megőrzése érdekében ezeket a tendenciákat figyelembe kell venni. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés következik be a világpiacon, az itthon is éreztesse hatását. Így valósulhat meg a kétirányú árpolitika — fejezte be nyilatkozatát az Országos Árhivatal elnöke. Európai béketalálkozóra készül a főváros Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért címmel Budapesten megrendezendő európai béketalálkozó előkészítése érdekében munkacsoportot hívott össze csütörtökön az Országos Béketanács. A tanácskozás résztvevőinek Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy a magyar főváros november 11—13-án olyan nemzetközi rendezvénynek ad otthont, amely atartalmas eszmecsere, valamint a többoldalú és egyenjogú együttműködés kialakításának lehetőségét kínálja a helsinki záróokmányt aláíró országok békemozgalmainak. A nagyszabású tanácskozás nyílt és demokratikus előkészítésének jegyében április 23—24-én nemzetközi megbeszélést tartanak, amelyen megvitatják az őszi találkozó napirendjére vonatkozó javaslatokat, s egyúttal eszmecserét folytatnak a kelet-nyugati együttműködésről. A novemberi találkozóra száznál több európai és észak-amerikai békemozgalom képviselőit hívják meg. Az előzetes megbeszélések eredményeként már eddig is húsz országból jelezték részvételi szándékukat, közöttük különböző politikai alapállású országos mozgalmak, helyi békecsoportok képviselői és vezető békemozgalmi személyiségek. Szerződés a Bajcsy-Zsilinszky Társasággal Pénzsegély, ruha és bútor az erdélyi áttelepülőknek Csütörtökön ülést tartott a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen dr. Alföldy Árpád főtitkár-helyettes számolt be a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről, a hazánkban települni szándékozó külföldi állampolgárok elsősorban erdélyi magyarok érdekében végzett munkájukról. Mint közismert, a Minisztertanács tárcaközi bizottságot hozott létre, amely szerint a munkába állítás, szálláskeresés és egészségügyi ellátás megszervezése, az oktatás, a társadalombiztosítás és a szociális segélyezés rendszerének kidolgozása állami, tanácsi feladat A társadalmi támogatás szervezése, koordinálása és végrehajtása a Vöröskereszt dolga, így csekkszámlát nyitottak a magyar és külföldi pénzbeni támogatások gyűjtésére az OTP V. ker. fiókjánál (száma: 508-114680). A számlára eddig a vártnál kevesebb, mindössze 210 ezer forint érkezett A Vöröskereszt segélyalapjából eddig 100 ezer forintot fordított még erre a célra. Eddig 305 embernek fizettek ki öszszesen 388 ezer forintot A rászorulók kaphatnak ruhasegélyt bútorokat egyéb használati tárgyakat. Március 17-én a szervezet budapesti, Arany János utca 31. szám alatti székházában információs irodát nyitottak. Ez fogadja a lakossági felajánlásokat Eddig 129 cég, illetve kisiparos ajánlott fel munkalehetőséget, 84-en szálláshelyeket Az iroda másik feladata, hogy segítsen a külföldről érkezettek ügyeinek intézésében. A nyitás napján 27- en jöttek, de most már naponta 70—80-an jönnek. Az iroda tíz munkanapja alatt összesen 529-en jelentkeztek. A rászorulóknak azonnal pénzsegélyt adnak, segítenek munkahelyet, lakóhelyet szerezni A Vöröskereszt társadalmi bizottságot hoz létre, amelynek feladata a munka segítése és ellenőrzése lesz. A társadalmi bizottság tagja a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője is, hiszen a Vöröskereszt és a társaság együttműködési szerződést írt alá, amely szerint a társaság külföldi kapcsolatai révén közreműködnek a segélyek fogadásában és elosztásában is. A társaság számlájára eddig már sok ezer forintnyi adomány érkezett. A legégetőbb a családegyesítések ügye. Eddig 145-en kértek ehhez segítséget 191 gyerek és 79 felnőtt áttelepítéséhez kellene a Vöröskereszt közreműködése. A Magyar Vöröskereszt csak annyit tehet, hogy a kéréseket továbbítja a román Vöröskeresztnek azzal, hogy támogassa hivatalos helyen ezeket a kérelmeket Hantos János, a Vöröskereszt elnöke kérdésünkre erről a következőket mondta: — Sajnos, belátható időn belül családegyesítési kérelmek teljesítése nem remélhető. Mi ezért mindenkinek azt tanácsoljuk, ha gyerekeit hagyta otthon, inkább utazzon haza, mert ki tudja, az otthonmaradók mikor jöhetnek ide. Arról nem is beszélve, a Romániában maradó hozzátartozóikat esetleg kellemetlen helyzetbe hozzák. Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt nem tudna-e segíteni, azt felelte: " Itt két ország ügyéről van szó, s ennek a két országnak kellene valahogy megegyeznie. (dési) Ma lát munkához a Kereskedelmi Minisztérium (MTI) A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereskedelmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését Juhár Zoltán volt belkereskedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi miniszteri biztosi megbízatása március 31-én lejárt. A volt miniszterek munkájáról a minisztérium szakmai és társadalmi vezetők csütörtöki bensőséges hangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter — jelenlétében köszönték meg. Baranyai „atomtemető’ Csak társadalmi vita után döntsenek (MTI) A paksi atomerőmű másodlagos radioaktív hulladékának elhelyezésére tervezett baranyai „atomerőmű’’ létesítésével kapcsolatos lakossági fórumok tapasztalatait összegezte csütörtökön Pécsett tartott ülésén a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöksége. A sugárzónyagok biztonságos őrzésére kiszemelt keletbaranyai dombvidék településeinek lakói a falugyűléseken aggodalmuknak adtak hangot. A sugártemető biztonságos voltával kapcsolatban felmerült kételyek tisztázására március 7-én társadalmi bizottságot alakítottak Ófalun, s ez a testület független Kereskedelmi bankok közgyűlésén Ha a nyereség nagyobb lesz, az állam nem vonja el Tőkeemeléssel s 12 százalékos osztalék fizetésének megszavazásával zárta még szerdán a közgyűlését az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. — ez volt a nyitány. Tegnap a másik két nagy kereskedelmi pénzintézet tartotta meg hasonló rendezvényét: délelőtt a Magyar Hitelbank Rt., délután pedig a Budapest Bank Rt. A Magyar Hitelbank Rt. az elmúlt évben a tervezettnél nagyobb nyereséget ért el, s így most arról is dönthettek a résztvevők, hogy mekkora osztalékot fizessenek. A pénzintézet igazgató tanácsa három lehetőséget ajánlott szavazásra azzal, hogy a 12 százalék és a 14 százalék egyformán összhangban van a hoszszú távú gazdálkodással, a 17 százalék viszont a biztonságos működés feltételeit csökkenti, s csak rövid távú vállalati pénzgyarapodást tesz lehetővé. Ennek ellenére a közgyűlés résztvevői a harmadik elgondolásra adták a legtöbb voksot... A bank elnökvezérigazgatója, Demján Sándor beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy a pénzintézet a mind több szolgáltatás ajánlásával kívánta gazdálkodása stabilitását növelni. A közgyűlésen felszólalt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes is. Kiemelte, hogy jelentős átrendeződés kezdetén van a gazdaság, s egyelőre a növekedés kisebb a vártnál. Elsősorban azok a vállalatok bővítik termelésüket, amelyek a korábbinál több terméket tudnak értékesíteni a külpiacon. A kormány rákényszerül a lakossági fogyasztás csökkentésére, ám ezt nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem a megtakarítási kedv növelésével kívánja elérni. Ezért tervezik a lakossági betéteknél a reálkamat kialakítását. A bankrendszer reformja fontos és eredményes lépésnek bizonyult a gazdaságirányítás korszerűsítésében. Rugalmasabbá vált a finanszírozási rendszer, s a kormányzatnak nincs olyan szándéka, hogy a bankok vártnál nagyobb nyereségét nagyobb elvonással „büntesse”. . A Magyar Nemzeti Bank 11 első elnökhelyettese, Fekete János a közgyűlésen felszólalva a jegybank és a kereskedelmi bankok között időnként jelentkező ellentétről elmondta, hogy az igenis törvényszerű, hiszen az MNB a népgazdasági érdekeket képviseli, s az olykor nem egyezik az alapvetően üzleti szellemű pénzintézeti elgondolásokkal. A Magyar Hitelbank Rft részvényeseinek szavazata alapján az alaptőkét ötmilliárd forinttal felemelték. A Budapest Bank közgyűlésén a Duna Intercontinental Szállóban Hegedűs Oszkár elnök-vezérigazgató elmondotta, hogy 1987-ben a bank másfél milliárd forinttal emelte a részvénytőkéjét, s ez hozzájárult a pénzintézet mozgásterének szélesítéséhez, az ügyfelek jobb kiszolgálásához. Az év folyamán az ügyfélkör tovább bővült. A közgyűlésen felszólalt Madarász Attila pénzügyminisztériumi államtitkár is. A kamatváltoztatás célja: fékezni a pénzkiáramlást Az egyes tartós betétek és néhány hitelfajta kamatainak változásairól tegnap adtunk hírt lapunkban. A kamatemelésnek a pénzforgalomra való hatásáról és céljáról Keller Judittól, az OTP közgazdasági és statisztikai főosztályának vezetőjétől tájékozódtunk. Elmondta, hogy a mostani intézkedések elsődleges célja a tartós betétállomány gyarapításának ösztönzése. Ezzel ugyanis meg lehet fékezni a fogyasztás és a pénzkiáramlás további növekedését. Másrészt csak ezekből a megtakarításokból lehet fedezni a lakosság hosszúlejáratú hitelek iránti igényét is. Ezért emelték a takaréklevél és a nyugdíj-előtakarékossági betétek kamatait, ezek a háromszázalékos kamatprémiummal együtt már elérik az inflációs rátát. Ugyancsak a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgálja az egyes fogyasztási és termelési mezőgazdasági hitelek kamatainak az emelése, a fogyasztás, illetve a beruházás lehetőségeinek visszafogásával. A mezőgazdasági termelési kölcsönért fizetendő tizenkét százalékos kamat még mindig alacsonyabb a népgazdaság többi ágában szokásoshoz képest. Azoknak a lakossági hiteleknek a feltételei, amelyekhez fontos szociálpolitikai célok fűződnek, nem változik. Így például a fiatal házasoknak nyújtott áruvásárlási vagy az ifjúsági takarékbetéteseknek adható kölcsön kamatai változatlanok. (k. m.) . Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács Erdős Tibort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadóját 30. születésnapja alkalmából, hosszú időn át végzett kimagasló elméleti munkásságáért és széles körű szakmai-társadalmi tevékenységéért a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Láng István, az MTA főtitkára csütörtökön adta át az Akadémia székházában. Az Elnöki Tanács Kovács István nyugalmazott rendőr alezredesnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosának, a Brazil Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága volt tagjának, életútja elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Horváth István belügyminiszter adta át A NAP Közmondások visszája Aki ideges, annak ritkán van igaza. Aki kiabál, annak még ritkábban. Olykor azonban igen megbízhatatlanok ezek a tetszetős szólásmondások. Vannak alkatuknál fogva ingerlékeny emberek — vajon nekik sosem lehet igazuk? Vannak helyzetek, amelyekben a leghiggadtabb, hidegvérű bölcsnek is fölforr az epéje, megnő a vérnyomása, ökölbe szorul a keze , nos, ez föltétlenül annak a jele, hogy nincsen igaza? El kell olykor végezni a közmondások revízióját is. Nemcsak az kiabál, akinek ég a háza. Sikoltozhat az is, akit a szomszéd kéménytűz ijeszt meg. Hiába mondja oly tempósan a latin: festina lente — nem minden úton ér tovább az, aki lassan jár. Az sem mindig igaz, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad — bis dat, qui cito dat —, előfordul, hogy a látványos azonnalinál többet ér a csöndesebb, kevésbé tüntető, de lényegi segítség, holnapután. A legigazabb közmondásnak is igaz lehet a visszája. „Jobb félni, mint megijedni” — mondogatjuk, ám van, amikor a hosszan tartó, oktalan félelem megbénítja a cselekvést, s ettől lesz csak igazán nagy a baj. Az sem mindig igaz, hogy az nevet a legvidámabban, aki utoljára nevet. Az sem mindig igaz, hogy a későn jövőnek csak a csontok maradnak („tarde veniendibus ossa”) —, előfordul, hogy a későn érkező jobban jár a tolakodóknál. S ha igaz lenne, hogy hallgatni arany — üres, fehér papíron jelenhetne meg minden újság. A szókimondás olykor minden taktikus hallgatásnál többet ér. DIURNUS 3 szakértőkből álló bizottságot kért fel a korábbi vizsgálatok áttekintésére, véleményezésére. A népfront megyei elnöksége állásfoglalásában támogatásáról biztosította a lakosság kérését, s javasolta, hogy a szakértői bizottság véleményét a HNF környezetvédelmi bizottsága által rendezendő társadalmi-szakmai vitafórumon ismertessék az érdekeltekkel. A megyei elnökség véleménye szerint a radioaktív hulladék végleges elhelyezéséről csak a társadalmi vitát követően szabad dönteni.