Magyar Nemzet, 1988. szeptember (51. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Csütörtök, 1988. szeptember 1. Országos tanévnyitó ünnepség Korszerűségre törekedve múltbeli értékeinket sem pazarolhatjuk el — mondotta Czibere Tibor művelődési miniszter KÖZÉLETI HÍREK Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Minisztertanács elnöke, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Stadinger István, az Országgyűlés elnöke fogadta Csej­­tei Istvánt, hazánknak Spanyol­­országba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közelii napokban utazik ál­lomáshelyére. Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Moamer el-Kadhafit, a líbiai for­radalom vezetőjét, a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahi­­rija nemzeti ünnepe alkalmából. Várkonyi Péter külügyminiszter Dzsadalla Azuz at-Talhinak, a Külkapcsolatok Népi Irodája Né­pi Bizottsága titkárának küldött üdvözletet Líbia nemzeti ünne­pén. Aimaszvami Ven­kataraman India köztársasági elnöke, Sankar Dajal Sarma­ köztársasági alel­­nök, Radzsiv Gandhi miniszterel­nök és Bal Ham Dzsakhar, a par­lament alsóházának elnöke bú­csúlátogatáson fogadta Oláh Jó­zsefet, hazánk új-delhi nagykö­vetét, aki a közeli napokban vég­leg elutazik állomáshelyéről. Szung­­-funak, a Kínai Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tagjának veze­tésével — KISZ KB meghívására — szerdán hazánkba érkezett a kínai KISZ küldöttsége. A dele­gáció a nap folyamán megkezdte tárgyalásait a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tárgyalócsoportjá­val, amelyet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára ve­zetett Németh Iván, a Magyar Nép­­köztársaság új pekingi nagykö­vete szerdán átadta megbízóleve­lét Vang Csennek, a Kínai Nép­­köztársaság aleln­ökének. Sólyom Antal, Magyarország­nak a Mexikói Egyesült Államok­ba akkreditált nagykövete ked­den átadta megbízólevelét Miguel de la Madrid Hurtado köztársa­sági elnöknek. Otto Lambsdorff budapesti tárgyalásai (MTI) Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedelmi mi­niszter meghívására augusztus 28. és 31. között hazánkban tar­tózkodott Otto Lambsdorff, a nyu­­gatnémet Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK-beli politikus vendéglátó­jával megbeszélést folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, a Közös Piaccal pa­rafált kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás összefüggéseiről, valamint a vi­lággazdaság és a nemzetközi pénzügyi élet fő tendenciáiról. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai példamutatóan fejlődnek, ugyanakkor e kapcso­latok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és vegyes vál­lalatok létrehozásban látják. Eh­hez kedvező feltételeket teremt a magyarországi reformfolyamat előrevitele, különösen a tervezett társasági törvény elfogadása. Otto Lambsdorffot fogadta Né­meth Miklós, az MSZMP KIB tit­kára, Nyers Rezső, az Ország­­gyűlés kereskedelmi bizottságá­nak elnöke, Pozsgay Imre állam­­miniszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. .A nyugatnémet vendég találkozott Veres Péter­rel, a Minisztertanács Tanácsadó Testületének titkárával, Bartha Ferenc államtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével és Melega Ti­bor kereskedelmi miniszterhelyet­tessel is. Hétfőn nagy érdeklődés­sel kísért előadást tartott az Eöt­vös Loránd Tudományegyetemen Magyarország, az NSZK és Euró­pa címmel. Kulcsár Kálmán az Egyesült Államokban (MTI) Washingtonban tartja ezen a héten idei világkong­resz­­szusát a nemzetközi politikatu­dományi társaság. Az ülésszakon magyar küldöttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügy-miniszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Kulcsár Kálmán két előadást is tartott a tanácskozáson; az egyi­ket a kelet-európai modernizá­cióról és politikai gondolkodásról, a másikat a jogtudomány és a szociológia közötti kapcsolatokról. A magyar igazságügy-minisz­ter washingtoni tartózkodása so­rán több megbeszélést folytatott az amerikai kormányzat képvise­lőivel. Richard Schiffer külügy­miniszter-helyettessel az emberi jogok érvényesülésének kérdéseit vitatta meg. Az igazságügy-mi­nisztérium vezetőivel, továbbá az amerikai bíróságok vezető képvi­selőivel, neves jogi szakértőkkel a törvényalkotásról, a bíróságok szerepéről készülő új alkotmány­jogi és egyéb törvényeinkről foly­tatott megbeszélést. Az amerikai jogalkotás vezető szakértői nagy érdeklődést tanúsítottak az elő­készületekben levő új magyar jogszabályok iránt Kulcsár Kál­mán találkozott az amerikai kép­viselőház jogi bizottságának tag­jaival is, akiket ugyancsak tájé­koztatott a magyar jogalkotás­ban végbemenő új fejlemények­ről. Az Akadémia főtitkárhelyettesé­nek minőségébenn Kulcsár Kálmán a hét második felében San Fran­ciscóban folytat megbeszéléseket. Horváth István fogadta Franz Kroppenstedtet (MTI) Horváth István belügy­miniszter szerdán fogadta Franz Kroppenstedtet, a Német Szövet­ségi Köztársaság belügyminiszté­riumának államtitkárát, aki a Közigazgatás-tudományok Nem­zetközi Intézetének kerekasztal­­értekezletére érkezett hazánkba. A megbeszélésen szó volt a két belügyminisztérium közötti együttműködés bővítéséről a köz­­igazgatásban, valamint a Magyar­­országra áttelepült román állam­polgárok ügyeinek intézésével összefüggő közös feladatokról. Küzdőképes és szabadlelkű fiatalok hagyják el az iskolát (MTI) Az idén a fővárosban, a XVI. kerületi Frankel Leó Ipa­ri Szakközépiskola és Szakmun­kásképző­ Intézetben rendezték meg az országos tanévnyitó Ün­nepséget. A szerdai ünnepségen Iványi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, Budapest Főváros Ta­nácsának elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd Czibere Tibor művelődési miniszter mondott beszédet. A miniszter elöljáróban hang­súlyozta: minden erőnkkel a kor­szerűségre kell törekednünk, mi­közben egyetlen múltbeli érté­künket sem pazarolhatjuk el. A korszerű iskola nem a minden áron való, öncélú formai újítások, kísérletezgetések színtere, hanem a folytonos tartalmi megújulás társadalomra is kisugárzó műhe­lye. A különböző iskolafokozatokban folyó oktatás legfontosabb felada­tairól szólva a miniszter kiemel­te az általános iskola további tanulmányokra felkészítő, alapo­zó s­zerepét. Ezen iskolatípusban — mondotta — különösen szük­séges a nyelvi kommunikációs készség fejlesztése, megőrizve ugyanakkor a természettudomá­nyos oktatás eddigi eredményeit is. Fontosnak tartjuk ebben az életkorban az esztétikai nevelést, az erkölcsi normák kialakítását, neveljen az iskola az adott szó becsületére, áldozatvállalásra, ér­telmes küzdésre, a munka meg­becsülésére. i Magyar Nemzet A középfokú oktatás továbbta­nulásra leghatékonyabban felké­szítő iskolatípusa — folytatta Czibere Tibor. — a gimnázium. Növelni kell az idegen nyelvek tanításának hatékonyságát, ezért tovább szélesítjük a két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályok kö­rét. Célunk az, hogy az egyetem­­re jutást mihamarabb hozzá le­hessen kötni egy világnyelv is­meretéhez. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás újrasza­bályozásával ebben az évben meg­teremtjük a lehetőségét annak, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok a gimnáziumok­ban szerzett ismeretekre építve rövid idő alatt szakképzettséget szerezzenek.­­ A középfokú szakképzés fej­lesztéséhez már nélkülözhetetlen a gazdaság, a vállalatok hozzájá­rulása. A szakközépiskolákban széles alapokon megindult a szak­macsoportos képzés, s a tovább­fejlődés érdekében megfelelő munkamegosztás szükséges az is­kolai képzés és a vállalatoknál folyó gyakorlat­képzés között. A társadalmi-gazdasági kibontako­zás emberi feltételeinek javítása végett a felsőoktatás fokozott közreműködésére van szükség. A felsőoktatás fejlesztési programja elkészült, ami a folyamatos tar­talmi korszerűsítést, a rugalmas tantervi struktúrát, a hallgatók széleskörű fakultációs lehetősé­geit, a kötelező tantárgyak eddi­ginél­ szabadabb választását tar­talmazza. A miniszter rámutatott: az is­kolával szemben minden szin­ten alapvető követelmény, hogy az életre neveljen, az életre ké­szítsen fel minden diákot. Az is­kola rendjével, példamutatáséval, a nemzeti és egyetemes kultúra átadásával formálja a jövő nem­zedékét és készíti fel jövendő fel­adatai ellátására. Ahhoz, hogy nemes, küzdőképes és szabadlel­kű fiatalok hagyhassák el az is­kolát, mindenekelőtt igényes, fel­készít, szuverén pedagógussze­mélyiségek kéllenek. Ahhoz, hogy nemzeti teljesítményünk növe­kedjen és ennek alapján jobban becsüljenek minket a világban, nélkülözhetetlen már az iskolá­ban a teljesítmények szerinti el­bírálás elvének következetes al­kalmazása. A művelődési kormányzat — mondta végezetül Czibere Tibor — elsőrendű feladatának tartja, hogy biztosítsa a feltételeket és erejéhez mérten gyarapítsa az eszközöket, amelyek korunk igé­nyeit­ kielégítő oktatási rendszer­hez szükségesek. Olyan nyitott légkörű iskolák megvalósítása a cél, amelyekben a rend és a de­mokrácia szerves egységet képez, áz Újabb iskolákkal, tantermekkel gyarapodott szerdán oktatási in­tézményhálózatunk. Győrött húsztantermes vendéglátóipari szakiskolát, szakmunkásképzőt és gimnáziumot avattak. Fertőszent­­miklóson pedig új nyolctanter­mes általános iskolát Sümegen megkezdte működését a felújí­tott Kisfaludy Gi­mnázium, Ta­polcán felavatták a Batsányi Gimnázium új szárnyépületét. Az ország másik részén Ballószögön négytantermes részleggel bővült az általános iskola, Mezőhegyesen a 200 éves Hangai fogadót alakí­tották át szakközépiskolának. Út gimnáziummal gyarapodott Deb­recen városa is. Két iskolában is névadó ünnep­séget tartottak: Tatabánya egyik gimnáziuma Bárdos László nevét vette fel, Pécsett a szerbhorvát tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, valamint annak kol­légiuma ezentúl Miroslav Krleza nevét viseli. A nagy író nyolcvan évvel ezelőtt érkezett a városba, hogy ott folytassa tanulmányait. A névadás alkalmából tartott ün­nepségen jelen voltak a horvát kormány és a horvát írószövetség képviselői, valamint Rudolf So­vá, Jugoszlávia budapesti nagy­követe és Mándity Marik, a Ma­gyarországi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára. Ez az iskola első olyan magyaror­szági közintézmény, mely a nagy író nevét viseli. Az avatóünnepsé­gen felolvasták azt a meleghangú üdvözlő levelet, amelyet Sztipe Super, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottság Elnökségének elnöke küldött a névadás alkalmából Szakszervezeti állásfoglalások a társasági törvényről és a személyi jövedelemadóról (MTI) A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dol­gozóinak Szakszervezete közpon­ti vezetősége szerdán ülést tar­tott, amelyen a társasági törvény tervezetét véleményezte. A tes­tületet Hárai Tibor titkár tájé­koztatta a törvénytervezetről. A vitában többen kifejtették: azt remélik, hogy a társasági tör­vény elfogadásával felgyorsul a külföldi tőke beáramlása, és ez a nyomdaiparban is érezteti hatá­sát. Többen elmondták: a társa­sági törvény nyomán várhatóan a nyomda- és papíriparban, ille­tőleg a könyvkiadásban is szá­mos külföldi érdekeltségű gazdál­kodó egység alakul. Ez árnyal­tabb szakszervezeti munkát igé­nyel. Más ugyanis a munkás ér­deke, ha részvényt vásárol, ille­tőleg, ha a részvényesek körén kívül marad. Azzal is számolni kell — mondották —, hogy a szak­ma dolgozói között erős rétegező­­dés kezdődik. Fel kell készülni ar­ra, hogy a vállalkozások kiterje­désének következményei lesznek, amelyek egyeseket kedvezőtlenül érintenek majd. Szabó Imre ipari államtitkár arról szólt, hogy bár az iparban jelenleg 180 olyan szervezet mű­ködik, amelyben az egyik part­ner tőkés, a nyomdaiparban mindössze egy ilyen van. Külföl­di tőkét 40 iparvállalat kíván be­vonni tevékenységébe, az Ipari Minisztérium ismeretei szerint a nyomdaiparból egyetlen egy sem. Az Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége szerdán ülést tartott. A testület a szak­­szervezet belső ügyeinek tárgya­lása mellett két, közérdeklődésre számot tartó kérdésben is állást foglalt­­...­­ Miként az ülésen elhangzott az egészségügyi dolgozók sérelme­zik, hogy átmenetileg felfüggesz­tették a lakossági sorszámon kí­vüli személygépkocsik kiadását Az Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége erről le­vélben tájékoztatta Marjai József miniszterelnök-helyettest keres­kedelmi minisztert Hangsúlyoz­zák, hogy az intézkedés különö­sen a körzeti orvosokat és az alapellátásban részt vevő szak­dolgozókat érintette hátrányosan, s a döntés veszélyezteti a lakos­ság egészségügyi ellátását A másik állásfoglalás szerint az idén bevezetett személyi jöve­delemadó kedvezőtlen hatását mind élesebben jelzik az egész­ségügyi dolgozók. A személyi jö­vedelemadó progresszív emelke­dése nem ösztönző hatású, sújt­ja a többletmunkát vállalókat Az elmúlt nyolc hónapi tapasz­talatok is jelzik: az adóelőleg je­lenlegi levonása után kézhez vett díjazás kevesebb, mint az előző évi volt Az elnökség ezért az il­letékes szerveknél kezdeményezi, hogy az egészségügyi dolgozók túlmunka-, illetve helyettesítési díjából, valamint az ügyeleti és a készenléti díjból 20 százalékos lineáris személyi jövedelemadót vonjanak le a jelenlegi progresz­­szív adóelőleg helyett M­egszűnik a pontszám egyeduralma Hogyan lehet megálapítani az alkalmasságot az orvosi pályára? Az orvosegyetemi felvételikről, a felis­őoktatás fejlesztéséről, vala­mint a pályakezdő orvosok elhe­lyezkedési esélyeiről tartottak szerdán sajtótájékoztatót a Szo­ciális és Egészségügyi Miniszté­riumban. Dr. Medve László ál­lamtitkár elmondta, hogy az el­múlt évtizedben számottevően ja­vult az orvosellátottság az ország­ban, bár területi aránytalanságok változatlanul észlehetők. Buda­pesten több orvos praktizál a kel­leténél, Borsodban, Szabolcsban, Békésben krónikus a helyzet a hiányszakmákban. Ettől függetle­nül némi javulás tapasztalható, mert ez idő szerint már vidéken is számottevően több anesztezio­lógus, traumatológus, urológus van, mint 1978-ban. La­borszakai­­­vol viszont még annyi sincs, csakúgy, mint patológiás vagy igazságügyi orvosszakértő. Magyar—svájci kapcsolataik'­­ cél: általános vámpreferencia megadása (MTI) Magyarország lesz a dísz­vendége a szeptember 10. és 25. között megrendezendő lausanne-i vásárnak, amelyen a Hungexpo szervezésében 30 vállalat mutat­ja be exportújdonságait. A Kereskedelmi Minisztérium­ban rendezett szerdai sajtótájé­koztatón Melega Tibor kereske­delmi miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy az elmúlt években ki­elégítően fejlődtek a magyar— svájci kapcsolatok, ám a Svájcba irányuló kivitel struktúrája szá­munkra igen kedvezőtlen. A ma­gyar exporttermékek több mint 80 százalékát adják az energia­hordozók és az alapanyagok, míg a feldolgozott termékek részará­nya kevesebb mint 20 százalék. Ez a struktúra nem felel meg a magyar gazdaság fejlettségi szint­jének, sem exporttörekvéseinek. Magyarország igénye, hogy Ausztriához és Japánhoz hason­lóan Svájc is biztosítsa számára az általános vámpreferenciát, vagyis ugyanolyan vámelbánást, mint amilyet Svájc a Magyaror­szághoz hasonló helyzetben lévő országoknak biztosít. ­­s foglalkoztatási gondok enyhítésére segély, új munkahelyek, átképzés (MTI) A szocializmus alapel­veivel oly sokáig összeegyeztethe­tetlennek tartott munkanélküli­ség megjelent a magyar gazda­ságban is. Sőt, azt is hallani, hogy az évtized végéig 200 ezer ember marad állás nélkül. Mi­lyen munkanélküliséggel kell számolnunk, mit tesz a foglalkoz­tatási gondok enyhítésére a mun­kaügyi kormányzat? Rózsa Jó­zsef, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal főosztályvezetője el­mondta, hogy a munkanélküliek­nek hivatalosan két kategóriáját különböztetik meg. Az egyik cso­portot azok alkotják, akiknek fel­számolás vagy átszervezés mi­att a munkáltatójuk felmondott, s mivel lakóhelyük környezeté­ben rövid időn belül nem bizto­sított új­raelhely­ezkedésük, hat hónapig jogosultak felmondási idejük meghosszabbítására, s to­vábbi hat hónapig az elhelyezke­dési támogatásra. A másik cso­portba mindazok beletartoznak, akiknek bármilyen más egyéb okból nincs munkájuk, de szeret­nének elhelyezkedni, ezért a munkaerő-közvetítő szerveknél nyilvántartásba vétetik magukat. A hivatalosan is munkanélküli­nek minősülők száma 10—15 ezer között mozog, közülük mintegy 1000—1500-an jogosultak állami segítségre, azaz felmondási ide­jük meghosszabbítására, elhelyez­kedési támogatásra. A struktúra átalakítása ha felgyorsul, a mun­kanélküliek száma a jelenleginél minden bizonnyal több lesz, de a 200 ezres szám így is messze eltúlzott. A főosztályvezető beszélt arról, hogy a munkaügyi kormányzat az új munkahelyek teremtésén kívül olyan képzési rendszer ki­alakításán dolgozik, amelynek célja a munkanélküliséget meg­előző szakmatanulás. Olyan szak­másító, második szakmát adó tanfolyamokat kívánnak szervez­ni, amelyek az adott térségben igazodnak a vállalatok, szövetke­zetek várható munkaerő-igényé­hez. Ebben az állami költségve­tés is részt vállalna, a tanfolya­mokat azonban a vállalatoknak kellene megszervezniük, a képzés pedig a jelentkezők szabadidejé­ben történne A munkanélküli segély rendszerének kimunkálá­sa előrehaladott állapotban van. A munkanélküli segélyezést sza­bályozó minisztertanácsi rendelet tervezetének előkészítése körül sok a vita. Rózsa József szerint a munka­nélküli-segély csak átmeneti megoldás lehet. A jövőben is folytatódnak a munkahelyterem­tő beruházások. A foglalkoztatá­si alapból már az idén is mint­egy ötezer új munkahely létesí­tését támogatjuk, ezt jövőre meg is lehetne duplázni. --------A NAP -------------------------------------------­Arc­kép Minden időszaknak megvan a maga elhallgatni valója. Vagy legalábbis hallgatni valója. Ez akkor is így van, ha eb­ben a csöndben valami egyetértésféle lappang... Ha például én istenigazából újságíró lennék, most sorban interjút kérnék frissen nyugdíjba vonult politikusainktól: mi a véleményük máról, az elmúlt öt, tíz, húsz esztendőről, saját szerepükről és sorsukról Az nem lehet, hogy az ő véleményüket ne ismerjük! Talán van vitázni valójuk. Talán van fontos, megszívle­lendő tapasztalatuk. Talán nagyon is egyéni, nagyon is meg­különböztethető az álláspontjuk. S az is volt talán — csak erről keveset tudtunk. Hiszen sohasem vitatkoztak a sze­münk lá­tára, a fülünk hallatára. Mostani vezetőink sem csapnak össze a nyílt színen, talán egyetértenek, talán nem. Ám minek az alapján viszonyul majd a közvéleményünk az eljövendő kongresszuson, kong­resszusokon bekövetkező, esetleges további személyi válto­zásokhoz, ha jó néhányukat most sem tudjuk megkülönböz­­­­tetni? Elegendő vajon, hogy majd egymást minősítik? És arról sem tudunk meg sokat? Tán semmit? A televízióban és más fórumokon a vezető férfiak olykor egy asztal körül szólalnak meg. Egymás mellett (nem mellé) beszélnek - sosem egymással vitáznak. Még, ha aki a hang­súlyokból is ért, észreveszi is, hogy nem mindenben egyek. A vezetés nyilvánosságától messze vagyunk még. Két­­három-négy embernek látszik csak az arca — pedig min, dühnek van. DIURNUS ­ A négy orvostudományi egye­temre idén­re háromszoros volt a túljelentkezés. A 115—120­ pont közöttiek közül felvettek minden­kit, a valamivel kevesebbet tel­jesítők közül pedig válogattak. Jövő évtől — hallhattuk­­— vál­tozik a felvételi rendszer. Egyrészt nem lehet fellebbezni a miniszté­riumiban, másrészt megszűnik a pontszámok egyeduralma. Minde­nekelőtt azok reménykedhetnek majd, akik már dolgoztak megelő­zően az egészségügyiben, vagy va­lamilyen nyelvvizsgájuk van. Úgy tűnik, a következő ötéves tervet követően az általánosorvos-ellá­­tottságiban elérjük a nemzetközi normát, vagyis minden tízezer la­kosra 30 általános orvos jut majd, fogorvosból azonban a jelenlegi létszámnak a kétszerese kellene. Fogorvost viszont nem lehet csak úgy képezni, mivel hogy egy-egy, számukra kialakítandó munka­hely több millió forintba kerül. A minisztérium arra törekszik, hogy a­­budapestiin kívül Szege­den, Debrecenben és Pécsett is le­gyen egészségügyi főiskola. Erre azért is van szükség, hogy a de­mográfiai hullám időszakában az orvosi pályát választók közül le­hessen átirányítani f­iatalokat más egészségügyi felsőoktatási intéz­ményekbe. De még így is mun­kálkodni kell a felvételiknél a ki­választás pontosításán, szigorítá­sán. Több kísérlet van folyamat­ban — mondta az államtitkár —, azt eldöntendő, hogyan lehet az orvosi pályára való alkalmassá­got megállapítani egy nem egé­szen húszéves fiatalembernél. Az semmiképpen nem lehet cél, hogy több orvos legyen az ország­ban, mint ahány munkahely van. Nem kell messzire menni: Auszt­riában több mint ezer orvos van állás nélkül, Belgiumban az or­voseik tíz százaléka állást keres, további tíz százaléka elhagyta a pályát. Nálunk inkább az a ve­szély fenyeget, hogy diplomás or­vosok nincsenek kellően foglal­koztatva vagy éppenséggel ápoló­­nővéri munkát végeznek. Ami az idei felvételiket illeti: a mezőny olyan erősnek bizonyult, hogy két-három ponttal nőtt a megfelelés alsó határa. A négy orvostudományi egyetemre 2366-an jelentkeztek, közülük 916 felelt meg, s végül 833-an tudhat­ják magukat immáron egyetemi hallgatónak. Nagyjából ugyan­ennyien doktoráltak az elmúlt tanév végén, s több mint ezer állást pályázhattak meg. Az első ütemben a pályázók 51 százaléka kötött szerződést első munkálta­tójával. (kertész)

Next