Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. február 25. Gazdaság Pest megyében kezdődik a gyógyszertárak privatizációja Az Állami Vagyonügynökség értetlenül áll a Mentor Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. sajtóban folytatott kampánya előtt a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat egy évvel ezelőtt lezajlott privatizációja miatt. A cég ugyanis olyan ajánlatot nyújtott be a meghívásos pályázatra, amelyet az ÁVÜ szakmailag megalapozatlannak tartott. Varga István, a Mentor Kft. vezetője viszont úgy véli, indokolatlanul nem vették figyelembe a pályázatát, és előnyben részesítették az így monopolhelyzetbe került külföldi vevőket. Az AVÜ tegnapi, az igazgatótanács szokásos szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján Csépi Lajos ügyvezető igazgató egy fénymásolt kivonatot adott át a sajtó képviselőinek, annak bizonyításául, hogy a Mentor pályázatát nem lehetett komolyan venni. A legfőbb érv az volt, hogy a külföldiek készpénzes ajánlatával szemben a magyar vállalkozó azt írta le, hogy minden más által ígért vételárnál többet fizet a vállalatért. A szabályok szerint az ilyen ajánlatot nem is lehet figyelembe venni, másrészt a növényolajipar fejlesztésére felvázolt koncepció olyan hosszú távú elképzeléseket körvonalazott, amelyek konkrét üzleti tervként semmiképpen nem fogadhatók el Információink szerint a Mentor Kft. pályázni készül egy másik nagyvállalat privatizációjára is, elképzelhető, hogy a tavalyi kudarc felelevenítése ezzel van összefüggésben. Az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött többek között a Beremendi Cement- és Mészművek Rt. privatizációjáról. A Budapest Lift Rt. a Kone finn vállalkozás tulajdonába kerül, a Ravilli pedig kis- és nagykereskedelmi tevékenységét egyben tartva privatizálják. Megkezdődik a gyógyszertári privatizáció, elsőként a Pest Megyei Gyógyszerellátó Központnál. O.S. Iposz: nagyobb gondot kellene fordítani a szakképzésre A munkanélküliek átképzésére, továbbképzésére feltétlenül szükség van az országban, azonban ugyanilyen fontos lenne a gazdaság már működő szereplőinek továbbképzése, illetve a jövendő vállalkozók felkészítése. S míg az előbbi feladatra túlságosan nagy anyagi erőket koncentrálunk az Iposz Magyar Kézműves Kamara szerint, addig nem részesülnek kellő támogatásban azok az elképzelések és kezdeményezések, amelyek a meglévő magángazdaság szakképzési problémáit akár egy korábbi tapasztalatai alapján csak remélni tudja az Iposz, hogy sikerül központi támogatást kapnia azon terve megvalósításához, mely szerint 1993-ban két vagy három üzemek feletti képzőközpont létesítését kezdeményezik. Németországban egyébként több tucat működik egy-egy tartományban ezekből az állam által támogatott, szupertechnikával felszerelt központokból, amelyekben nemcsak a tanulókat, ide az iparosokat is tovább lehetne képezni, mestervizsgára felkészíteni. Éne annál is inkább szükség lenne, mivel az állami szektorban folyamatosan csökken azoknak a gyakorlati helyeknek a száma, ahol tanulókat lehet foglalkoztatni. Az Iposz és a Munkaügyi Minisztérium 1992. január 29-én együttműködési megállapodást írt alá, ennek megvalósításáról, illetve eredményeiről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a MVM és az Iposz illetékesei az Iposz székházában. Az együttműködés értelmében a MüM felvállalta, hogy az Iposz által kezdeményezett javaslatokat igyekeznek bevinni a most készülő szakképzési törvénybe, amit csak részben sikerült megvalósítani. Egyértelműen elutasította például a minisztérium azt az elképzelést, mely szerint a szakmunkásképzőkhöz hasonlóan a magánvállalkozóknak is járna normatív támogatás, s nem került be a szakképzési törvénytervezetbe az Iposznak az a régóta képviselt álláspontja sepr, hogy a legalapvetőbb szakmákban ismét kötelezővé kellene tenni a mestervizsgát. (iasi) A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. február 24-én Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 733,80 (+2,10) Nyitó ár Záró ár Értékpapír A részvény neve Ft Ft db Fotex Rt. 265 267 50600 Hungagent 600 600 10 IBUSZ RL 1820 1760 270 Kontrax Irodatechnikai Rt. 1000 1000 100 Pick Szeged 1240 1250 480 Novotrade Rt. 500 500 100 Skála-Coop Rt. 740 750 2000 Styl Ruhagyár Rt. 5 650 5650 80 Zalakerámia Rt. 1110 1110 100 Buda alap nettó eszközérték: 72 030 698 Ft Egy befektetési jegy: 8 627 Ft Kötvények 1993. február 24-én Kötés Kötés Kötvény neve bruttó nettó (millió forint) Árfolyam nettó (százalék) Időarányos kamat (címlet/Ft) Teljes vételár (M Ft) Államk. 1994/B 5,0000 5,0000 100,410 10000/326,00 5,1835 Államk. 1997/A 6,0000 6,0000 99,500 10000/359,00 3,1854 Kádár Béla az Iparszövetségben Több ösztönzést igényel az export Erre az évre már a legborúlátóbb prognózisok sem számolnak a magyar gazdaság visszaesésével, nulla vagy inkább kétszázalékos növekedés várható - mondotta tegnap a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnökségi ülésén tartott tájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. - Az átalakulás veszteségei nálunk voltak a legkisebbek, a keleti blokk többi országában átlagosan 35 százalékot is meghaladó a visszaesés, míg nálunk az elmúlt három év alatt a GDP csökkenése 18-19 százalékos volt. A sorvadásos folyamatnak azonban, úgy tűnik, már vége. Az inflációs ráta az előző évi 35 százalékról tavaly 23 százalékra csökkent, ez ugyan még mindig magas, de a modernizációval együtt jár, hogy a gazdaság bizonyos szereplői elhullanak, az újak még nem erősödtek meg, és a kereslet-kínálat egyensúlya még nincs meg. Az idén van esély arra, hogy az infláció 20 százalék alatt legyen, s ez is az egyik legjobb átlag a térségen belül. Kétségtelen viszont, hogy a belső piac a foglalkoztatási gondok, a munkanélküliség emelkedése miatt rendkívüli módon beszűkült, a termelők ugyancsak súlyos helyzetbe kerültek. Csak azok a vállalatok tudták a nehézségeket túlélni, amelyek már korábban a nyugati exportpiacokra szakosodtak. Tényleges teljesítménynövekedést ugyanis egyedül a külgazdaság ért el az 1992- es évben. Ez azonban egyben fordulatot is jelent, mert az 1980-as évek eleje óta most először értékben és mennyiségben is nőtt, a 10,7 milliárd dolláros kivitel jelentősen felülmúlta az eltelt több mint tíz év minden eddigi exportját. Ez azt jelenti, hogy sikerült három év alatt úgy átcsoportosítani a piacokat Keletről Nyugatra, hogy tavaly már egyértelműen nőtt az összkivitel. Ezt a nagyvilág elfogadja teljesítményjavulásnak, mivel az export aránya meghatározza az ország fizetőképességét. Ez garanciát jelent a külföldi tőke befektetései számára, a nemzetközi megítélés másik oldala pedig, hogy milyen a belső felvevő piac - emelte ki Kádár Béla. Azok a gazdaságok, ahol az import drámaian összezsugorodott, a külföldi befektetők számára nem vonzóak. Nekünk úgy sikerült a külgazdasági rendszerváltást végrehajtani, hogy kereskedelmi mérlegünk a múlt évi eredmények alapján már pozitív lett. Az, hogy a továbbiakban hogyan alakul, a külkereskedelem feltételrendszerétől, a muníciótól függ. A kivitel növeléséhez megfelelő finanszírozási és hitelgarancia-rendszer szükséges. Az exportárualapok létrehozása nem képzelhető el beruházások és erőteljes műszaki fejlesztés nélkül. Az elmúlt két évben e téren szinte semmi nem történt, mert egyelőre hiányoznak a kellő ösztönző feltételek. Nincs elegendő lehetőség a tulajdonszerzésre és jövedelemgyarapításra sem, a kormányzatnak jobban elő kel segítenie a hitelhez jutást, a kamatok mai szintje ugyanis ezt alapvetően akadályozza. A miniszter utalt arra is, hogy március 1-jétől életbe lép a visegrádi szabadkereskedelmi megállapodás, ami új lehetőségeket nyit a magyar áruk előtt a cseh, a szlovák és a lengyel piacokon. Ugyanakkor megemlítette, hogy egykét éven belül Dél-Lengyelországtól az Adriáig szabad lesz a kereskedelem számunkra, érdemes lenne már most erre felkészülni,"hogy jelentős helyzeti előnyünket ne veszítsük el (osváth) Vita a gazdasági kamarában Iparpolitika és piacvédelem Az biztos, hogy az évezred végéig további százezer állás szűnik meg az iparban, az viszont ma még nem mondható biztosnak, hogy az ipari és kereskedelmi tárca iparpolitikai koncepciója, melyet az érdekeltek még vitatnak, eredeti formájában valósulhat majd meg. Latorcai János miniszterjelölt a tegnapi kamarai „megvitatási forduló” során határozottan védte a több száz oldalas kiadvány formájában közreadott iparpolitikai koncepciót, miután az MGK tízoldalas dolgozata több pontban erőteljesen, kifogásoltan az ő és a kamarai illetékesek, a szövetségi, tanács résztvevői ennek szóban is hangot adtak a tanácskozás során. A gond elsősorban az úgynevezett környezeti feltételekkel van, melyeket a gazdaságpolitikai célok határolnak be. Ezek között hangsúlyváltásra lenne szükség, de a kamarai vélemény szerint ezt az igényt a koncepció még csak fel sem veti. A miniszteri cím várományosa ugyanakkor egy másik lényeges pontban, a privatizáció továbbvitelében gyakorlatilag „beállt” a kamaraiak mögé, amikor a koncepció ismertetése során a privatizációt csupán eszköznek nevezte a gazdaság működőképességének javításához, jóllehet az eredeti koncepció nem így fogalmaz, sőt a kamarai állásfoglalás szerint elfeledkezik a privatizáció iparra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak a feltárásáról. A miniszterjelölt szerint a privatizáció eszköz funkciója leginkább az lenne, hogy az általa biztosított bevételekből bizonyos pénzt visszaforgatnának az iparba, annak átszervezésére, és egy-egy vállalat eladása a magántőkének csak a feljavítása után jöhetne szóba. . A kamara másik alapvető aggodalma a piacvédelemmel kapcsolatos: kevésnek tartja, hogy ezt a koncepcióban csak átmeneti és nem tartós piackonform kormányzati eszköznek tekintik. Latorcai János előbb azzal „védte” a koncepciót, hogy az már valamennyi tárca felelősségi körébe tevődött át, a kormányzat magáévá tette, és felhívta a figyelmet hogy még nem munkaprogram a többkötetes dolgozat. Megemlítette még - egyebek között -, hogy a jelentősebb hazai infrastrukturális beruházásoknál a magyar ipar beszállítói arányát rögzítenék. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagy beruházások elindításával nincs módja az államnak - közvetve - védelmet gyakorolni, és többször aláhúzta, hogy az iparpolitikai koncepciót harmonizálni kell a nemzetközi kereskedelmi közösségekkel kialakított rendszerhez, magyarán, a külkereskedelem által érvényesíthető piacvédelem csak a „zavaró importtal" lehet kapcsolatos, illetve fogyasztóvédelmi alapon alkalmazható. Az MGK által képviselt vállalatok azonban elképzelhetőnek tartják még a nyílt piac- és iparvédelmet is. Latorcai példája szerint viszont a hazai elektronikai ipar védelmét mintegy biztosította volna, ha annak idején eltörlik a privatizálás előtt álló Orion 700 millió forintra rúgó tartozását. Másrészt - az átmeneti eszközök között - megemlítette az egyes területeken időlegesen kialakítandó monopóliumokat, mint a vállalati szerkezeti struktúraátalakítás eszközét. A koncepciónak rendkívül pozitív eleme, hogy a nemzeti össztermék t11 százalékában jelöli meg a kutatásra és fejlesztésre fordítandó pénzt. Ezt a miniszteri poszt várományosa szembeállította a tavalyi 0,8 százalékkal, amely ráadásul a korábbinál kisebb GDP mellett jutott a technológiapolitika céljainak megvalósítására. (kovács) Tulajdonváltás az idegenforgalomban - érdekképviselet nélkül? Az idegenforgalom gazdasági környezetéről, a kamarai törvénytervezetről, a szakterület állami cégei értékesítéséről tanácskoztak tegnap az Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara tagjai. Az utazási, szállodai és vendéglátószakma cégeinek mintegy 70 százalékát tömörítő szervezet számára a privatizáció alapvető módon meghatározza a fejlődésüket Az Állami Vagyonügynökséggel folytatott előzetes tárgyalásaik korábban nem jártak elégséges eredménynyel, hiszen a vendéglátással foglalkozók szakmai véleménye a döntéshozatalnál elsikkadt. A szállodaipar hasonlóan mellőzötté vált, nem kaptak lehetőséget arra, hogy érveljenek a jövőjüket meghatározó privatizációs döntések előkészítése során. Igaz, a közelmúltban Szabó Tamás tárca nélküli miniszter találkozott, majd meg is állapodott az Idegenforgalmi Koordinációs Testülettel. Ennek alapján készül el az úgynevezett országos privatizációs térkép, s a szakma javaslatait, módszereit, technikáit összegzik.* A kamara és az Idegenforgalmi Koordinációs Testület soros elnökét, dr. Harbula Gyulát, aki a Pannonia Hotels vezérigazgatója, egy, a cégét érintő múlt heti rendhagyó, nagy sajtóvisszhangot kapott eseményről is megkérdeztük. A vezérigazgató csak most, külföldről hazaérkezve szerzett tudomást arról, hogy váratlan vendégek látogatták meg a pillanatnyilag zárva tartó Moulin Rouge-t. Az Operett Színház új vezetői bejutást kértek és kaptak a belső átalakításon áteső épületbe. Az országgyűlési képviselőt, televíziósokat mozgósítva mentek be, bizonyítandó: az ott folyó munkák károsak. Harbula Gyula szerint a Pannónia által 40 éve működtetett Moulin Rouge után mint bérlők, szabályosan fizetik a megállapodás szerinti járandóságot, s az Operett Színháznak se pénze, se kifogása nem volt, amikor az életveszélyes tetőt a Pannónia rendbehozatta, a légkondicionáló berendezéseket felszereltette. Az utóbbi időkben is folytak tárgyalások a színház vezetőivel, ám úgy látszik, az új vezetők teljesen figyelmen kívül hagyták ezt a körülményt. Azt viszont állítják, hogy kárt okoz a Pannónia az épületben, holott egy új profil érdekében, jelentéktelen átalakítást végeznek, s az összes belső értékre vigyáznak a különben nem műemlék épületben. Az épületet most bíróság előtt akarják visszakövetelni. VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. FEBRUÁR 25-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Francia frank Német márka Olasz líra Schilling Vétel Eladás Svájci frank Svéd korona USA-dolár Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás (1000 egységre) (100 egységre) Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás OTP 121,03 · 129,31 15,20 1 16,04 H1 51,52 54,42· i 151,71 1 57,45 732,67 773,85 55,91 59,17 10,71 11,83 1 83,90 ■ 88,56 · IBUSZ 120,1636 127,5964 15,2096 16,1504 51,6525 54,8475 52,341 55,579 7 34,19 779,61 55,8914 59,3486 10,7767 11,4433 83,4782 88,6418 IEB 121,66 126,10 15,45 ·1 15,91 I 52,48* -1 54,02' 1 52*96 54,96 745,59 767,90 56,65 58,59 10,90 11,32 84,50 87,62 KONZUM 120,64 128,42 15,20 16,11 51,60 54,68 52,83 56,29 732,99 776,78 55,95 59,33 10,79 11,50 83,64 88,65 Magyar Nemzet 9 Útlevélilleték Csak később emelkedhet (Folytatás az 1. oldalról) A tárca illetékesétől megtudtuk, hogy bár a hónap elején megbízást kaptak arra, hogy az útlevélilleték jelenlegi ezer forintos mértékével szemben dolgozzák ki az úgynevezett ötezer forintos változatot, időközben ez lekerült a napirendről. Mint megtudtuk, nem arról van szó, hogy útlevélügyben meggondolták volna magukat az illetékesek, hanem kiderült: az illetéktörvény tervezett módosításába egyelőre nem lehet „belegyömöszölni" az útlevélilleték emelését is. Előbb az útlevélről, illetve a külföldi utazásról szóló jogszabályokat kell módosítani, s majd csak ezután - de leghamarabb azzal párhuzamosan - kerülhet sor az útlevélilleték mértékének emelésére is. A Belügyminisztériumban ettől függetlenül az ötezer forintos útlevélilleték bevezetésével számolnak, s megkezdték a szükséges jogszabálymódosítások tárcák közötti egyeztetését, így várható, hogy az eredeti tervek szerint hamarosan a kormány elé kerül ez a kérdés is. (p. zs.) Tegnap megnyílt a Banktech ’93 A magyar bankrendszer akkor lesz majd európai mértékkel mérve is modern, ha a „bankipar” széles termékskálájával áll az ügyfelek rendelkezésére és a szolgáltatásokat gyorsan, pontosan végzi - hangsúlyozta Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerdán Budapesten, a Banktech ’93 nemzetközi banktechnikai szakkiállítás megnyitóján, amelyen mintegy 80 cég mutatja be a legkorszerűbb banktechnikához kapcsolódó fejlesztéseit - írja az MTI. A Budapest Sportcsarnok egész küzdőterét elfoglaló bemutató legismertebb kiállítói az NCR, a Bull, az IBM, a Digital, az Olivetti és a KFKI. Szabó Iván nemzetközi tisztségei A magyar kormány dr. Kupa Mihály utódjaként kinevezte dr. Szabó Iván pénzügyminisztert a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (World Bank), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsában a Magyar Köztársaságot képviselő kormányzóvá. A Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) a kormányzó változatlanul dr. Bod Péter Ákos, az MNB elnöke. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlési elnöki tisztségét - melyre egy év időtartamra Magyarországot választották meg - a továbbiakban dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, illetve társelnökként dr. Bod Péter Ákos MNB-elnök tölti be.