Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. február 25. Gazdaság Pest megyében kezdődik a gyógyszertárak privatizációja Az Állami Vagyonügynökség ér­tetlenül áll a Mentor Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. sajtóban folytatott kampánya előtt a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat egy évvel ez­előtt lezajlott privatizációja miatt. A cég ugyanis olyan ajánlatot nyújtott be a meghívásos pályázatra, amelyet az ÁVÜ szakmailag megalapozatlannak tartott. Varga István, a Mentor Kft. ve­zetője viszont úgy véli, indokolatlanul nem vették figyelembe a pályázatát, és előnyben részesítették az így mono­polhelyzetbe került külföldi vevőket. Az AVÜ tegnapi, az igazgatóta­nács szokásos szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján Csépi Lajos ügyve­zető igazgató egy fénymásolt kivonatot adott át a sajtó képviselőinek, annak bi­zonyításául, hogy a Mentor pályázatát nem lehetett komolyan venni. A leg­főbb érv az volt, hogy a külföldiek készpénzes ajánlatával szemben a ma­gyar vállalkozó azt írta le, hogy minden más által ígért vételárnál többet fizet a vállalatért. A szabályok szerint az ilyen ajánlatot nem is lehet figyelembe venni, másrészt a növényolajipar fejlesztésére felvázolt koncepció olyan hosszú távú elképzeléseket körvonalazott, amelyek konkrét üzleti tervként semmiképpen nem fogadhatók el Információink szerint a Mentor Kft. pályázni készül egy másik nagy­vállalat privatizációjára is, elképzelhe­tő, hogy a tavalyi kudarc feleleveníté­se ezzel van összefüggésben. Az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött többek között a Beremendi Cement- és Mészművek Rt. privatizációjáról. A Budapest Lift Rt. a Kone finn vállal­kozás tulajdonába kerül, a Ravilli pedig kis- és nagykereskedelmi tevé­kenységét egyben tartva privatizálják. Megkezdődik a gyógyszertári privati­záció, elsőként a Pest Megyei Gyógy­szerellátó Központnál. O.S. Iposz: nagyobb gondot kellene fordítani a szakképzésre A munkanélküliek átképzésére, to­vábbképzésére feltétlenül szükség van az országban, azonban ugyanilyen fon­tos lenne a gazdaság már működő sze­replőinek továbbképzése, illetve a jö­vendő vállalkozók felkészítése. S míg az előbbi feladatra túlságosan nagy anyagi erőket koncentrálunk az Iposz Magyar Kézműves Kamara szerint, addig nem részesülnek kellő támoga­tásban azok az elképzelések és kezde­ményezések, amelyek a meglévő ma­gángazdaság szakképzési problémáit akár egy korábbi tapasztalatai alapján csak remélni tudja az Iposz, hogy sike­rül központi támogatást kapnia azon terve megvalósításához, mely szerint 1993-ban két vagy három üzemek feletti képzőközpont létesítését kezde­ményezik. Németországban egyébként több tucat működik egy-egy tarto­mányban ezekből az állam által támo­gatott,­ szupertechnikával felszerelt központokból, amelyekben nemcsak a tanulókat, ide az iparosokat is tovább lehetne képezni, mestervizsgára felké­szíteni. Éne annál is inkább szükség lenne, mivel az állami szektorban fo­lyamatosan csökken azoknak a gyakor­lati helyeknek a száma, ahol tanulókat lehet foglalkoztatni. Az Iposz és a Munkaügyi Minisz­térium 1992. január 29-én együttmű­ködési megállapodást írt alá, ennek megvalósításáról, illetve eredményei­ről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a MVM és az Iposz illetékesei az Iposz székházában. Az együttműködés ér­telmében a MüM felvállalta, hogy az Iposz által kezdeményezett javasla­tokat igyekeznek bevinni a most készülő szakképzési törvénybe, amit csak részben sikerült megvalósítani. Egyértelműen elutasította például a minisztérium azt az elképzelést, mely szerint a szakmunkásképzőkhöz hasonlóan a magánvállalkozóknak is járna normatív támogatás, s nem ke­rült be a szakképzési törvénytervezet­­­­be az Iposznak az a régóta képviselt álláspontja sepr, hogy a legalapvetőbb szakmákban ismét kötelezővé kellene tenni a mestervizsgát. (iasi) ­ A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. február 24-én Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 733,80 (+2,10) Nyitó ár Záró ár Értékpapír A részvény neve Ft Ft db Fotex Rt. 265 267 50600 Hungagent 600 600 10 IBUSZ RL 1820 1760 270 Kontrax Irodatechnikai Rt. 1000 1000 100 Pick Szeged 1240 1250 480 Novotrade Rt. 500 500 100 Skála-Coop Rt. 740 750 2000 Styl Ruhagyár Rt. 5 650 5650 80 Zalakerámia Rt. 1110 1110 100 Buda alap nettó eszközérték: 72 030 698 Ft Egy befektetési jegy: 8 627 Ft Kötvények 1993. február 24-én Kötés Kötés Kötvény neve bruttó nettó (millió forint) Árfolyam nettó (százalék) Időarányos kamat (címlet/Ft) Teljes vételár (M Ft) Államk. 1994/B 5,0000 5,0000 100,410 10000/326,00 5,1835 Államk. 1997/A 6,0000 6,0000 99,500 10000/359,00 3,1854 Kádár Béla az Iparszövetségben Több ösztönzést igényel az export­ ­ Erre az évre már a legború­látóbb prognózisok sem számolnak a magyar gazdaság visszaesésével, nul­la vagy inkább kétszázalékos növeke­dés várható - mondotta tegnap a Ma­gyar Iparszövetség (OKISZ) elnöksé­gi ülésén tartott tájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. - Az átalakulás veszteségei nálunk voltak a legkisebbek, a keleti blokk többi or­szágában átlagosan 35 százalékot is meghaladó a visszaesés, míg nálunk az elmúlt három év alatt a GDP csök­kenése 18-19 százalékos volt.­­ A sorvadásos folyamatnak azon­ban, úgy tűnik, már vége. Az inflációs ráta az előző évi 35 százalékról tavaly 23 százalékra csökkent, ez ugyan még mindig magas, de a modernizációval együtt jár, hogy a gazdaság bizonyos szereplői elhullanak, az újak még nem erősödtek meg, és a kereslet-kínálat egyensúlya még nincs meg. Az idén van esély arra, hogy az infláció 20 szá­zalék alatt legyen, s ez is az egyik leg­jobb átlag a térségen belül. Kétségte­len viszont, hogy a belső piac a foglal­koztatási gondok, a munkanélküliség emelkedése miatt rendkívüli módon beszűkült, a termelők ugyancsak sú­lyos helyzetbe kerültek. Csak azok a vállalatok tudták a nehézségeket túlél­ni, amelyek már korábban a nyugati exportpiacokra szakosodtak. Tényle­ges teljesítménynövekedést ugyanis egyedül a külgazdaság ért el az 1992- es évben. Ez azonban egyben fordulatot is jelent, mert az 1980-as évek eleje óta most először értékben és mennyiség­ben is nőtt, a 10,7 milliárd dolláros kivitel jelentősen felülmúlta az eltelt több mint tíz év minden eddigi export­ját. Ez azt jelenti, hogy sikerült három év alatt úgy átcsoportosítani a piacokat Keletről Nyugatra, hogy tavaly már egyértelműen nőtt az összkivitel. Ezt a nagyvilág elfogadja teljesítményjavu­lásnak, mivel az export aránya megha­tározza az ország fizetőképességét. Ez garanciát jelent a külföldi tőke befek­tetései számára, a nemzetközi megíté­lés másik oldala pedig, hogy milyen a belső felvevő piac - emelte ki Kádár Béla. Azok a gazdaságok, ahol az im­port drámaian összezsugorodott, a kül­földi befektetők számára nem von­zóak. Nekünk úgy sikerült a külgaz­dasági rendszerváltást végrehajtani, hogy kereskedelmi mérlegünk a múlt évi eredmények alapján már pozitív lett. Az, hogy a továbbiakban hogyan alakul, a külkereskedelem feltétel­­rendszerétől, a muníciótól függ. A ki­vitel növeléséhez megfelelő finanszí­rozási és hitelgarancia-rendszer szük­séges. Az exportárualapok létrehozása nem képzelhető el beruházások és erő­teljes műszaki fejlesztés nélkül. Az el­múlt két évben e téren szinte semmi nem történt, mert egyelőre hiányoznak a kellő ösztönző feltételek. Nincs ele­gendő lehetőség a tulajdonszerzésre és jövedelemgyarapításra sem, a kor­mányzatnak jobban elő kel segítenie a hitelhez jutást, a kamatok mai szintje ugyanis ezt alapvetően akadályozza. A miniszter utalt arra is, hogy már­cius 1-jétől életbe lép a visegrádi sza­badkereskedelmi megállapodás, ami új lehetőségeket nyit a magyar áruk előtt a cseh, a szlovák és a lengyel piacokon. Ugyanakkor megemlítette, hogy egy­két éven belül Dél-Lengyelországtól az Adriáig szabad lesz a kereskedelem számunkra, érdemes lenne már most erre felkészülni,"hogy jelentős helyzeti előnyünket ne veszítsük el (osváth) Vita a gazdasági kamarában Iparpolitika és piacvédelem Az biztos, hogy az évezred vé­géig további százezer állás szű­nik meg az iparban, az viszont ma még nem mondható biztos­nak, hogy az ipari és kereske­delmi tárca iparpolitikai kon­cepciója, melyet az érdekeltek még vitatnak, eredeti formájá­ban valósulhat majd meg. Latorcai János miniszterjelölt a tegnapi kamarai „megvitatási forduló” során határozottan védte a több száz oldalas kiadvány formájában közre­adott iparpolitikai koncepciót, miután az MGK tízoldalas dolgozata több pontban erőteljesen, kifogásolta­n az ő és a kamarai illetékesek, a szövetségi, tanács résztvevői ennek szóban is han­­­got adtak a tanácskozás során. A gond elsősorban az úgynevezett környezeti feltételekkel van, melyeket a gazdaságpolitikai célok határolnak be. Ezek között hangsúlyváltásra len­ne szükség, de a kamarai vélemény szerint ezt az igényt a koncepció még csak fel sem veti. A miniszteri cím várományosa ugyanakkor egy másik lényeges pont­ban, a privatizáció továbbvitelében gyakorlatilag „beállt” a kamaraiak mögé, amikor a koncepció ismertetése során a privatizációt csupán eszköznek nevezte a gazdaság működőképességé­nek javításához, jóllehet az eredeti koncepció nem így fogalmaz, sőt a ka­marai állásfoglalás szerint elfeledkezik a privatizáció iparra gyakorolt kedve­zőtlen hatásainak a feltárásáról. A mi­niszterjelölt szerint a privatizáció esz­köz funkciója leginkább az lenne, hogy az általa biztosított bevételekből bizo­nyos pénzt visszaforgatnának az ipar­ba, annak átszervezésére, és egy-egy vállalat eladása a magántőkének csak a feljavítása után jöhetne szóba. . A kamara másik alapvető aggodal­ma a piacvédelemmel kapcsolatos: ke­vésnek tartja, hogy ezt a koncepcióban csak átmeneti és nem tartós piackon­­form kormányzati eszköznek tekintik. Latorcai János előbb azzal „védte” a koncepciót, hogy az már valamennyi tárca felelősségi körébe tevődött át, a kormányzat magáévá tette, és felhívta a figyelmet hogy még nem munka­­program a többkötetes dolgozat. Meg­említette még - egyebek között -, hogy a jelentősebb hazai infrastrukturális be­ruházásoknál a magyar ipar beszállítói arányát rögzítenék. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagy beruházások elindításával nincs módja az államnak - közvetve - vé­delmet gyakorolni, és többször aláhúz­ta, hogy az iparpolitikai koncepciót harmonizálni kell a nemzetközi keres­kedelmi közösségekkel kialakított rendszerhez, magyarán, a külkereske­delem által érvényesíthető piacvéde­lem csak a „zavaró importtal" lehet kapcsolatos, illetve fogyasztóvédelmi alapon alkalmazható. Az MGK által képviselt vállalatok azonban elképzelhetőnek tartják még a nyílt piac- és iparvédelmet is. Lator­cai példája szerint viszont a hazai elektronikai ipar védelmét mintegy biztosította volna, ha annak idején el­törlik a privatizálás előtt álló Orion 700 millió forintra rúgó tartozását. Másrészt - az átmeneti eszközök k­ö­­zött - megemlítette az egyes területe­ken időlegesen kialakítandó monopó­liumokat, mint a vállalati szerkezeti struktúraátalakítás eszközét. A koncepciónak rendkívül pozitív eleme, hogy a nemzeti össztermék t11 százalékában jelöli meg a kutatásra és fejlesztésre fordítandó pénzt. Ezt a miniszteri poszt várományosa szem­beállította a tavalyi 0,8 százalékkal, amely ráadásul a korábbinál kisebb GDP mellett jutott a technológiapoliti­ka céljainak megvalósítására. (kovács) Tulajdonváltás az idegenforgalomban - érdekképviselet nélkül? Az idegenforgalom gazdasági kör­nyezetéről, a kamarai törvénytervezet­ről, a szakterület állami cégei értékesí­téséről tanácskoztak tegnap az Idegen­­forgalmi és Vendéglátó Kamara tag­jai. Az utazási, szállodai és vendéglá­tószakma cégeinek mintegy 70 száza­lékát tömörítő szervezet számára a pri­vatizáció alapvető módon meghatá­rozza a fejlődésüket Az Állami Vagyonügynökséggel folytatott előzetes tárgyalásaik koráb­ban nem jártak elégséges eredmény­nyel, hiszen a vendéglátással foglal­kozók szakmai véleménye a döntés­­hozatalnál elsikkadt. A szállodaipar hasonlóan mellőzötté vált, nem kap­tak lehetőséget arra, hogy érveljenek a jövőjüket meghatározó privatizá­ciós döntések előkészítése során. Igaz, a közelmúltban Szabó Tamás tárca nélküli miniszter találkozott, majd meg is állapodott az Idegen­­forgalmi Koordinációs Testülettel. Ennek alapján készül el az úgyneve­zett országos privatizációs térkép, s a szakma javaslatait, módszereit, tech­nikáit összegzik.* A kamara és az Idegenforgalmi Koordinációs Testület soros elnökét, dr. Harbula Gyulát, aki a Pannonia Hotels vezérigazgatója, egy, a cégét érintő múlt heti rendhagyó, nagy saj­tóvisszhangot kapott eseményről is megkérdeztük. A vezérigazgató csak most, külföldről hazaérkezve szerzett tudomást arról, hogy váratlan ven­dégek látogatták meg a pillanatnyi­lag zárva tartó Moulin Rouge-t. Az Operett Színház új vezetői bejutást kértek és kaptak a belső átalakításon áteső épületbe. Az országgyűlési képviselőt, televíziósokat mozgósítva mentek be, bizonyítandó: az ott folyó munkák károsak. Harbula Gyula szerint a Pannónia által 40 éve működtetett Moulin Rouge után mint bérlők, szabályosan fizetik a megállapodás szerinti járandóságot, s az Operett Színháznak se pénze, se ki­fogása nem volt, amikor az életveszé­lyes tetőt a Pannónia rendbehozatta, a légkondicionáló berendezéseket felsze­reltette. Az utóbbi időkben is folytak tárgyalások a színház vezetőivel, ám úgy látszik, az új vezetők teljesen fi­gyelmen kívül hagyták ezt a körül­ményt. Azt viszont állítják, hogy kárt okoz a Pannónia az épületben, holott egy új profil érdekében, jelentéktelen átalakítást végeznek, s az összes belső értékre vigyáznak a különben nem mű­emlék épületben. Az épületet most bíró­ság előtt akarják visszakövetelni. VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. FEBRUÁR 25-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Francia frank Német márka Olasz líra Schilling Vétel Eladás Svájci frank Svéd korona USA-dolár Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás (1000 egységre) (100 egységre) Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás OTP 121,03 · 129,31 15,20 1 16,04 H1 51,52 54,42· i 151,71 1 57,45 732,67 773,85 55,91 59,17 10,71 11,83 1 83,90 ■ 88,56 · IBUSZ 120,1636 127,5964 15,2096 16,1504 51,6525 54,8475 52,341 55,579 7 34,19 779,61 55,8914 59,3486 10,7767 11,4433 83,4782 88,6418 IEB 121,66 126,10 15,45 ·1 15,91 I 52,48* -1­­ 54,02' 1 52*96 54,96 745,59 767,90 56,65­­ 58,59 10,90­­ 11,32­­ 84,50­­ 87,62­ KONZUM 120,64 128,42 15,20 16,11 51,60 54,68 52,83 56,29 732,99 776,78 55,95 59,33 10,79 11,50 83,64 88,65 Magyar Nemzet 9 Útlevélilleték Csak később emelkedhet (Folytatás az 1. oldalról) A tárca illetékesétől megtudtuk, hogy bár a hónap elején megbízást kaptak arra, hogy az­ útlevélilleték je­lenlegi ezer forintos mértékével szem­ben dolgozzák ki az úgynevezett öt­ezer forintos változatot, időközben ez lekerült a napirendről. Mint megtudtuk, nem arról van szó, hogy útlevélügyben meggondol­ták volna magukat az illetékesek, ha­nem kiderült: az illetéktörvény terve­zett módosításába egyelőre nem lehet „belegyömöszölni" az útlevélilleték emelését is. Előbb az útlevélről, illetve a külföldi utazásról szóló jogszabályo­kat kell módosítani, s majd csak ez­után - de leghamarabb azzal párhuza­mosan - kerülhet sor az útlevélilleték mértékének emelésére is. A Belügyminisztériumban ettől függetlenül az ötezer forintos útlevél­­illeték bevezetésével számolnak, s megkezdték a szükséges jogszabály­módosítások tárcák közötti egyezteté­sét, így várható, hogy az eredeti tervek szerint hamarosan a kormány elé kerül ez a kérdés is. (p. zs.) Tegnap megnyílt a Banktech ’93 A magyar bankrendszer akkor lesz majd európai mértékkel mérve is mo­dern, ha a „bankipar” széles termék­skálájával áll az ügyfelek rendelkezé­sére és a szolgáltatásokat gyorsan, pon­tosan végzi - hangsúlyozta Pulai Mik­lós, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerdán Budapesten, a Banktech ’93 nemzetközi banktechnikai szakkiállí­tás megnyitóján, amelyen mintegy 80 cég mutatja be a legkorszerűbb bank­­technikához kapcsolódó fejlesztéseit - í­rja az MTI. A Budapest Sportcsarnok egész küzdőterét elfoglaló bemutató legismertebb kiállítói az NCR, a Bull, az IBM, a Digital, az Olivetti és a KFKI. Szabó Iván nemzetközi tisztségei A magyar kormány dr. Kupa Mi­hály utódjaként kinevezte dr. Szabó Iván pénzügyminisztert a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (World Bank), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormány­zótanácsában a Magyar Köztársaságot képviselő kormányzóvá. A Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) a kormányzó vál­tozatlanul dr. Bod Péter Ákos, az MNB elnöke. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlési elnöki tisztségét - melyre egy év időtartamra Magyaror­szágot választották meg - a továbbiak­ban dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, illetve társelnökként dr. Bod Péter Ákos MNB-elnök tölti be.

Next