Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
GAZDASÁG / EXPOFORUMInterjú/vélemény CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPRILIS 8.IN Gondoskodni az elesettekről A fogyatékosok rendezvényei a világkiállításon - Milyen célokat szeretnének elérni a rendezvénnyel? - Az eddigi világkiállítások szellemétől némiképp eltérően, vagyis amellett, hogy a fő figyelem a technikára irányul, ezúttal az embert szeretnénk előtérbe állítani. Ebben a szellemben kívánjuk bemutatni a hazai és a külföldi fogyatékosságügyet, a hallási, látási, mozgásszervi, értelmi fogyatékosok és beszédhibások helyzetét. Emellett a róluk való egészségügyi, nevelési, szociális és rehabilitációs gondoskodás jelenlegi állását, a fejlesztési lehetőségeket, továbbá a vonatkozó kutatások eredményeit és hasznosításuk lehetőségeit, a kutatási terveket, valamint a megelőzés lehetőségeit is szeretnénk megismertetni a nagyközönséggel. - Milyen eszközök segítségével igyekeznek majd ráirányítani a társadalom figyelmét a fogyatékosok helyzetére? - Egy rendezvénysorozatról van szó, amelynek egyes elemei olyan városokban, illetve településeken valósulnának meg, amelyek a náluk működő intézmények révén közvetlenül kapcsolódnak az adott témakörhöz. Ahol tehát felsőoktatási intézmények által biztosítottak a tárgyi és infrastrukturális feltételek, vagy amely városoknak hagyományai vannak a fogyatékosságügyi rendezvények terén. Ezek az események jellegüket tekintve lehetnek tudományos és érdekvédelmi tanácskozások, sportrendezvények - például a szellemi fogyatékosok számára rendezett speciális olimpia, vagy a Siketek Sportklubjának összejövetelei -, speciális szakkiállítások, továbbá különféle bemutatók, így a hazai és külföldi segédeszközöket, rehabilitációs eszközöket gyártó cégek kiállításai. A különböző jellegű rendezvények természetesen egymást kiegészítve, egymás mellett is megjelenhetnek: egy hallásfogyatékossági rendezvényt például kiegészítheti a hallókészülékeket gyártó cégek bemutatkozása. - Milyen ma a fogyatékosokról való gondoskodás helyzete Magyarországon? Úgy gondolom, hogy kisebb tömegeket érintő problémákból nagyobb gondot csinálunk, mint ezen réteg nehézségeiből. A félreértések elkerülése végett azonban: nem azt mondom, hogy a más társadalmi csoportokra való odafigyelés nem fontos. Nem valami helyett, hanem minden más mellett szeretnénk a közvélemény figyelmét a fogyatékosok helyzetére ráirányítani. Ehhez vélhetően kevés megfelelőbb alkalom kínálkozna, mint egy olyan nagyszabású rendezvény, mint a világkiállítás. De gondolom, az önök által szervezett rendezvények már pusztán jellegüknél fogva is némiképp eltérnek majd az expóhoz kapcsolódó egyéb eseményektől. Igen, a kiállítás kifejezés talán zavaró lehet ebben az összefüggésben. A klasszikusokra hivatkozva azonban: „Minden kiállítás kirakattervek és eredmények rendszeres foglalatja.” S ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy egy ország népének kulturáltsági szintjét talán éppen annak révén lehet megítélni, ha megvizsgáljuk, milyen mértékben gondoskodnak az elesettjeikről. Az egyes emberekre vonatkoztatva ez azt is jelenti, hogy miként tudnak együtt élni a sérült személyekkel. Ilyen értelemben véve tehát ennek a programnak a megvalósítása valóságos kultúrteljesítmény lesz. Bízunk benne, hogy az érintett szakmák képviselői - orvosok, pszichológusok, szociális munkások - körén túl a művészetek egyes ágai is megmozdulnak 1996-ban. Képzőművészeti alkotások egész sora választotta már eddig is tárgyául a sérült, elesett embert. Ez a rendezvény lehet, hogy újabb művészeti alkotások megszületését inspirálja majd. S nem csupán a festészetre gondolok, hanem más művészeti ágakra, többek között a színjátszásra is. A rendezvénnyel kapcsolatban minden olyan szervezet vagy fórum megmozdulására számítunk, amelynek valamiféle kapcsolódása van a fogyatékosok problémájához, de általában véve is nagyon várjuk mindenkinek a segítségét - Egy ilyen rendezvény esetén központi téma a finanszírozás kérdése is. Milyen financiális hátterük van mindennek megvalósításához? - Alapítványunk az esemény szervezését nonprofit jelleggel végzi. Pénzzel nem rendelkezünk, nem is ígértek a számunkra. Ezért úgy számolunk, hogy a rendezvénysorozatban részt vevő intézmények a saját költségvetésükben rendelkezésre álló összegeket használják majd fel, illetve ahhoz szponzori támogatásokat szereznek. Egy ilyen módon szervezett esemény mindenesetre nem jár azzal a kockázattal, hogy valamilyen központi szerv komoly hibákkal befolyásolhatná annak sikeres végkimenetelét. - Mennyi látogatóra számítanak 1996- ban? - Erre nézve néhány példán keresztül tudok válaszolni. Több orvosi szervezet, így a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete is nemzetközi konferenciát rendez Budapesten. A Magyar Speciális Olimpiai Egyesület is készül az eseményre, rendezvényeik országon belül is több tízezres látogatói létszámot vonzanak. - Hányan szenvednek valamiféle fogyatékosságban ma Magyarországon? - A magyar társadalom 14-16 százaléka valamilyen módon érintett. Ebbe a körbe a fogyatékosokon kívül a családtagok is beleszámítanak. Arra vonatkozó pontos statisztikai adatok azonban, hogy hányan vannak ezek a személyek, hol vannak és milyen típusú fogyatékosságuk, nem állnak rendelkezésre. A legutóbbi népszámlálás alkalmával szerettük volna valahogyan rábírni a Központi Statisztikai Hivatalt arra, hogy ezeket az adatokat is próbálja meg kimutatni. Ezek nélkül ugyanis szó sem lehet optimális szervezésről vagy tervezésről. Egyelőre csupán bizonyos csoportokról, illetve korosztályokról van pontos kimutatásunk. Ma mintegy 40 ezer gyermek van beiskolázva a gyógypedagógiai intézményrendszerbe. Különböző okokból azonban ebben a nyilvántartásban nem szerepel minden gyermek. Sok olyan hallássérült vagy világtalan személy van, aki nem veszi fel a neki járó szociális segélyt sem, mert nem akarja, hogy őt egy számítógép tartsa nyilván. A meglévő statisztikák alapján tehát csupán becslésekre hagyatkozhatunk, ha ezen csoportok valódi számát szeretnénk megállapítani. Ez pedig különösen azért szomorú, mert a gyógyítás, illetve a fejlesztés a felvázolható trendek alapján lehet a legsikeresebb, nem beszélve a megelőzés fontosságáról. (K. L.) A Szociális Munka Alapítvány Egymással egymásért címmel a világkiállítás kísérőrendezvényeinek sorában a fogyatékosokról való gondoskodás helyzetét, eredményeit és lehetőségeit igyekszik bemutatni 1996-ban. Az esemény megrendezésének gondolata még 1989-ben az ábrahámhegyi napok alkalmával vetődött fel, ahol a jelenlévő fogyatékosságügyi szakemberek elhatározták, hogy ezeknek az embereknek az ügyét az expón is meg kellene jeleníteni valamilyen formában. Az ezzel kapcsolatos elképzelésekről dr. Göllesz Viktort, a Gógypedagógiai Főiskola nyugalmazott tanárát kérdeztük. A szabolcsi börzét elkerülték a vállalkozók • Ötlet van, de honnan lesz pénz? A világkiállításhoz kapcsolódva a minap expoötletbörzét rendezett Nyíregyházán az önkormányzat. A legutóbbi közgyűlésen jóváhagyták, hogy a város is támogassa programokkal az expót, regionális szinten koordinálja a programpályázatokat, valamint legyen információs bázis. Százhúsz meghívót küldtek szét vállalatoknak, kulturális intézmények és egyházak képviselőinek, közművelődési szakembereknek és vállalkozóknak Nyíregyházára és vonzáskörzetébe. A vállalkozók azonban - egy-kettő kivételével - távol maradtak, pedig általuk szerették -t volna bekapcsolni a magángazdasági szférát. Csírájában sok jó ötlet elhangzott, a résztvevők megegyeztek, hogy április 13-án újra összegyűlnek, és nagyjából körvonalazott, hogy részletesen kidolgozott pályázatokkal fognak jelentkezni. - Az ötletbörzének az volt az előzménye, hogy rájöttünk: Nyíregyháza és Szabolcs megye nagyon kevés, mindössze négy pályázattal indult eddig, ebből hármat jelentkezésként fogadott el a Világkiállítási Tanács - mondta dr. Bálint Zoltán citymenedzser. - Ezeket most dolgozzák ki, s majd csak később derül ki, hogy elfogadják-e... Április közepén konkrétabban fogjuk tudni, hogy melyek és milyenek az új javaslatok, de nem várom azt, hogy a mostani jelentkezési turnusban - április tizenöttől május tizennegyedikéig lehet pályázni - minden ötlet megvalósul. Ugyanis késésben vagyunk, egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy akik már korábban is gondolkodtak valamilyen pályázat beadásán, ezt meg is tegyék. Persze ezzel még semmi nem zárul le, lehet tovább spekulálni, októberben és novemberben is lehet majd még ötletekkel jelentkezni. - Ám mégiscsak késésben vannak, vajon miért? - Szerintem ennek az alapvető oka az információhiány; akikben volt hajlandóság, nem tudták, hogy miképp induljanak el, hiányzott a koordináció, nem buzdította őket senki. Ezt a hiányt igyekeztük pótolni az ötletbörzével, amelyen ismertettük a pályázati feltételeket is. A nyerteseket a világkiállítás információs szolgálata felveszi a programlistára, „kiajánlja”. Ez nagyon fontos, miképp a regionális programok összekapcsolásának koordinálása, így ha rendeznek egy folklórfesztivált Nyíregyházán, arra biztosan többen jönnek majd el, ha az egy eseménysorozat része, például van a közelben több más esemény, mondjuk Tokajban egy bor világkiállítás, a megyeszékhelyen pedig légiparádé vagy repülősverseny. Ötletekben nincs is hiány a megyében, számtalan elhangzott a börzén is. A világkiállítás alaptémájához kapcsolódva például tudományos-kulturális konferenciákat rendeznének a nyelvi, számítógépes és környezetvédelmi kommunikációról, a honfoglalással, népvándorlással kapcsolatos kutatásokról (a megyének gazdag és ritkaságszámba menő régészeti leletei vannak); az országos és nemzetközi zongoraversenyhez fűződő hangversenyeket, mesterkurzusokat is tartanának. Lenne folklórtalálkozó, népművészeti bemutató, almakarnevál, sőt felmerült, hogy rendezzék meg a megyéből elszármazottak világtalálkozóját. Hagyománya van itt a légi-, vízi- és lovassportnak, amelyek összekapcsolhatók a megye természeti és tájképi értékeinek felfedezésével, például Felső-Tisza-vidéki túrával. Ám pénzt csak a Primon Alapítvány ajánlott fel; ők vállalják az előkészítő szakaszban két, az expoiroda által bejegyzett program menedzselését. A legnagyobb kérdés tehát az, hogy miből valósítják meg a jó ötleteket, mert nincs és nem is lesz garancia az elfogadott pályázatok állami szponzorálására. Tóth M. Ildikó Balaton-fesztivál: előfutár és próba A tanácsadó „pannon Svájc”-ról álmodik Már a közelmúltban lezajlott esseni turisztikai vásárra is eljutott 1500 hírverő példány a május 1-jén kezdődő Balatonfesztivál leporellójából. A háromhetes rendezvénysorozat szülőatyjainak egyikét, Dános Zoltánt, a keszthelyi Pannon Consulting Turisztikai Tanácsadó Iroda vezetőjét kérdeztük: mit takar és mit akar elérni a fesztivál? - Először is a világkiállításhoz kapcsolódó zalai programok egyik előfutárának szánjuk, nem titkolva, hogy sikere esetén szeretnénk eséllyel pályázni az expoembléma viselésére is - újságolja a tanácsadó. - A fesztivál egész kerete, tanalma messze túlmutat Keszthely érdekein: a város ismertségét, népszerűségét kiaknázva szeretnénk gerjesztő hatással lenni a környékbeli faluturizmusra is. Ez ugyanis első lépés lenne egy régi álmunk valóra váltásához: a szomszédos Hévízzel és a Keszthelyi-hegység vidékének településeivel karöltve amolyan idegenforgalmi „pannon Svájcot” szeretnénk kialakítani. Ehhez értékes „rásegítő” lesz a sármelléki nemzetközi repülőtér majdani teljes kapacitású működése. - Mit kínál a Balaton-fesztivál? - Több mint negyvenféle rendezvényt, valóságos idegenforgalmi „sűrítményt” sok-sok helyszínnel. Már a május elsejei balatoni évadnyitó is eltér a hagyományostól: a tó virágkoszorúzását látványos vitorlás- és állatbemutató, majd lampionos vízi felvonulás, tűzijáték és tábortűz követi, bállal. A további napokban Keszthely folklórbemutatók, menettánc-felvonulás, orgonahangversenyek, futó és kerékpáros tömegversenyek, fúvóskoncertek, kiállítások és irodalmi estek házigazdája lesz. Az öbölben úszó táncház és a vitorlás KYC-kupa várja a vendégeket. A régió valamennyi településén a huszárezred, külön lovascsapatok bemutatói, kerékpáros- és gyalogostúrák nyújtanak kikapcsolódást. Zalaszántó autósrodeó, templomi koncert, Gyenesdiás lovas-gyalogos íjásztalálkozó és nemzetközi kutyakiállítás házigazdája lesz, Vonyarcvashegyen kórushangversenyre és alkotótábori kiállításra kerül sor... Talán mondanom sem kell, hogy a Balaton-fesztivált turistavonzó, a mindenkori szezont „előbbre hozó” hagyománnyá kívánjuk tenni. - Milyen szervezői és pénzügyi háttere lesz a fesztiválnak? - A Goldmark Károly Művelődési Központ a szakmai-szervezési koordinátor, állandó kapcsolatot tartva az összes helyi rendezővel. Ők és a Tourinform Iroda munkatársai gondoskodnak a tájékoztatásról is. A fesztivál sikere érdekében alapítványt hoztunk létre, amelyet a megyei és helyi önkormányzatoktól a magán- és nagyvállalkozásokig sokak pénze „táplál”, s megpályáztunk 14 millió forintot az OIH-nál. Ez a rendezvénysorozat tehát egyfajta anyagi és szervezési erőpróba is lesz a jövendő világkiállítási kísérő programok szempontjából Lukács József A Tátika-Rezi régió terve Fejletlen „hátországban" élvonalbeli zöld turizmust... - Tizennégy észak-zalai és két Veszprém megyei község - Bazai és Sümegprága - önkormányzataival létrehoztuk a Tátika-Rezi régiót mint településfejlesztési társulást - mondja Huszti Zoltán, zalaszántói polgármester, a koordinátor. - A világkiállítás a helyi adottságok, erők felfedezésére ösztönözte a testületeket és a lakosságot, felismervén azt is, hogy az összefogásunknak egy új rendezőelv - mondhatni: gazdasági ágazat - mentén kell megvalósulnia. És ez a zöld turizmus. Annak zalai élvonalába akarunk felzárkózni, s nem pedig a balatoni idegenforgalom „hátországa” maradni. - Erre a törekvésre építették az expóhoz kapcsolódó rendezvényeik pályázatát is? - Alapvetően erre. Az első fordulóban „befutók” is lettünk, sőt, már beadtuk a megvalósíthatósági pályázatunkat is, amely több „lábon” áll. Kínálatunk egyik részét a kulturális hagyományőrző együttesekre, a fafaragó, keramikus és más népművészekre alapoztuk, a másik részt a táji adottságokat kihasználó lovas-, kerékpáros- és gyalogostúra-találkozókra, illetve - íjászattal kiegészítve - bemutatókra építettük. Külön vonzerőt jelent egyházi, népi építészeti műemlékeink sora, a két várrom és a tavasz végén avatandó buddhista emlékhely, a zalaszántói sztupa. Mindezek csak eszközök arra, hogy a Balaton-felvidéknek ezt a dél-nyugati végét a pihenés zöld szigetévé tegyük. - Ehhez megfelelő fogadókészség, háttér kell... - A 40 lakosú Zalaköveskúttól a közel 1500-as lélekszámú Cserszegtomajig mindenki tisztában van ezzel. Először is a 16 önkormányzat 3,2 millió forintot adott össze a közös programok induló fedezeteként, s további összeget remélünk a pályázatunk nyomán. Együtt társultunk egy nyugati színvonalú regionális szennyvíztisztító építésére és - mivel a lakosság hajlandó erre az anyagi áldozatra is - most tárgyalunk a Matáv képviselőivel, hogy 1994 végére építsük ki a korszerű telefonhálózatot. Az övezetben épül egy panzió, három család 100 személyes éttermet létesít, s készülőben van egy lovarda is. Mindezeket a törekvéseket, adottságokat - kitűnő boraival együtt - nemrég a keszthelyi faluturizmusbörzén is felvonultatta a Tátika-Rezi régió. Németh Ferenc, a világkiállítás kapcsolódó rendezvényeinek referense így summázta a látottakat, hallottakat: - Iskolapéldája annak, hogyan lehet alulról jövő kezdeményezéssel építeni az expo programpiramisát és jövőt kínálni az önmagukat szervező kistelepüléseknek. Az ilyen vállalkozások anyagi-erkölcsi alapot adnak minden külső támogatáshoz. (lukács) Egy-két falu kivételével a gazdasági elmaradottság nyomja rá bélyegét Zala megye legészakibb településeire. A részben sovány, köves talajok, a legelők mindig szerény megélhetést kínáltak. Az e vidéken megszokottnál jobban csak ott boldogultak, ahol az erdők, szőlőskertek is kínáltak valami pluszt, és a bányavidékekre, idegenforgalomba ingázók gyarapították a családi jövedelmet. Jelenleg 15 százalék körüli a munkanélküliség ezen a megejtően szép vidéken, amelynek sorsába - hol nyíltan, hol burkoltan - évtizedekig beleszólt a széthúzás is. És az expo gondolata most „összehozta” őket...