Magyar Nemzet, 2002. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-02 / 1. szám
2002. január 2., szerda Belföld Magyar Szemzete Új műtéti módszerek a hangképzés megmentésére Határon túli magyar orvosokat segít a Honthy Hanna-díjas professzor A gyógyító munka mellett új utakat keresve kísérleteket is végez, és évek óta továbbképző tanfolyamokat szervez a hazai és a határainkon túl élő kollégáinak Lichtenberger György profeszszor, a Szent Rókus Kórház és Intézményei fül-orr-gége és fejnyaksebészeti osztályának vezetője. A Honthy Hanna-díjas orvos szerencsésnek tartja magát abból a szempontból, hogy új műtéti eljárásokkal és új orvosi műszerek kialakításával kapcsolatos tervei az elmúlt évtized során megvalósulhattak, sőt a módszerei nemzetközileg is elterjedtek. Az orvos-feltaláló jelenleg a kollégái gyakorlati képzését segítő új oktatólaboratóriumot épít a kórházban. Hanczár János___________________ Lichtenberger György profeszszor Honthy Hanna-díját felajánlotta az Erdélyi Partiumi Egyetem és a Szent Rókus Kórház és Intézményeiben kialakítandó oktatólaboratórium céljaira, amely a tervek szerint a hazaiak mellett elsősorban az erdélyi, illetve a Kárpát-medencei régióban dolgozó magyar orvoskollégáinak a továbbképzését segíti majd. A készülőfélben lévő labor falai már állnak és a berendezések jelentős része is megvan. Az építési költségeket egyrészt a Honthy Hanna-díj mellett egy korábbi találmányának összegéből létrehozott Erdély és a Szent Rókus Kórház betegeiért és orvosainak továbbképzéséért elnevezésű alapítvány segíti közel egymillió forinttal. A laboratórium felszereléséhez a Pest megyei önkormányzattól is támogatást kaptak. A leendő oktatólabor annyiban különbözik a néhány már létező hasonlótól, hogy ezt nemcsak egy ad-hoc alkalomra, hanem folyamatos alkalmazásra telepítik. Nemcsak külső műtétek gyakorlására ad majd lehetőséget, hanem a mélyebb struktúrák tanulmányozására is. A mikroszkópos módszerek oktatására is lehetőség nyílik. A laborban műtéteknél már bevált kivetítő berendezés, illetve monitor-összeköttetés segíti az oktatást. Lichtenberger György fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar kollégái több alkalommal is részt vegyenek a tanfolyamokon, mert akkor lehetőség nyílik arra, hogy Erdélyben és a Kárpátalján is elvégezhessék azokat a műtéteket, amelyek miatt jelenleg a betegek egy részének át kell jönni az anyaországba. Emellett úgy véli, hogy otthon egy bizonyos idő után olyan új módszereket vezethetnek be, amelyek már európai szintű orvosi tevékenységet tudnak biztosítani az orrmelléküreg, a pajzsmirigy, a fül-orr-gége és a nyaki daganatos betegségek gyógyításában. Itt évente többezres beteglétszámról van szó, hangsúlyozta az orvos-feltaláló. A képzési terv szerint az új műtéti eljárásokat az elkészülő laboratóriumban tanulmányozzák majd a hallgatók, közben a továbbképzések során asszisztálnak a műtőben. Az eddigi gyakorlat szerint a hallgatók először tanulmányozzák a veszélypontokat, majd több műtéti bemutatás kapcsán közvetlenül is megismerhetik az új eljárásokat - fogalmazott a professzor. A mikroszkópos módszerek oktatására is lehetőség nyílik. Ahol nincs megfelelő kivetítő berendezés, illetve monitor-összeköttetés, ott az idősebb, tapasztaltabb orvos nem tud igazán segíteni a fiatalnak. Megfelelő berendezések mellett viszont egészen addig tudja korrigálni a gyakornoki tevékenységét, amíg az illető biztonsággal el nem sajátítja a különböző műtéti fázisokat - tette hozzá. A Kárpát-medencei régióban élő kollégák számára, akik eljönnek a továbbképzésekre, az oktatáson kívül az alapítvány a szállás- és az étkezési költségeket is téríti. Nyugat-Európában e technika elkezdésekor sok szövődménye volt az ilyen műtéteknek a precíz anatómiai ismeretek hiánya miatt - említette a professzor. A legdurvább hibák akkor történtek, amikor például orrpolipok műtéte kapcsán átvágták a látóideget és a beteg vakon ébredt fel a műtőasztalon. Ebből a szempontból a magyar orvosok talán szerencsések voltak, mert amikorra a szükséges műszerek beszerzésére lehetőség nyílott, ezek a szövődmények már ismertté váltak és a hazai orvosok nagyobb veszélyérzettel nyúltak e területhez. Lichtenberger György reális esélyt lát arra, hogy ha valaki az általa tervezett laboratóriumban megfelelő szorgalommal, megfelelő elméleti ismeretekkel kezdi gyakorolni ezeket a műtéteket, akkor a fenti szövődmények elkerülhetők lesznek és az apróbb problémák számát is minimálisra lehet csökkenteni. A fiatal orvosok számára lehetővé teszi azt, hogy az alapvető fejnyak- és mikrosebészeti ismereteket megszerezzék, a már tapasztaltabb orvosok számára pedig, hogy finomítsák mikrosebészeti, anatómiai tájékozottságukat, és új műtéti eljárások kidolgozásában, illetve tanulmányozásában új lehetőségeket kapjanak - mondta Lichtenberger György. Példaként megemlítette, hogy a strúmaműtéteknél a fiatal sebésznek is pontosan ismernie kell, hogy a gégeidegek milyen mélységben futnak. Tudniuk kell a veszélyzónák elhelyezkedését is, amikor az orrmelléküreg-műtétek során az úgynevezett rostasejtekbe egészen mélyre, esetenként a koponyaalapig behatolnak az endoszkópos optikával és mikroműszerekkel. Az Erdély és a Szent Rókus Kórház betegeiért és orvosainak továbbképzéséért Alapítvány segítségével 1993-tól napjainkig több mint száz, a Kárpát-medencei régióból érkező orvos vett részt két-három hetes gyakorlati továbbképzésen. Több alkalommal szerveztek nemzetközi tanfolyamokat is elismert nyugat-európai professzorok bevonásával, amelyen hallgatóként részben a hazai, részben az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai, szlovákiai kollégáik vettek részt. Az elméleti előadások mellett videoláncon vetítették ki a műtéteket a hallgatóknak, akik közben kérdéseket tehettek fel az operációt végző orvosoknak. Lichtenberger György és kollégái ezt a továbbképzési formát kívánják most fejleszteni, kibővíteni, hogy a fül-orr-gége-, fej-nyaksebészeten belül ne csak bizonyos területekkel, hanem a műtéti technika újabb fejezeteivel is megismertessék a szakorvosokat. Eddig döntően gége-mikrosebészeti továbbképzéseket rendeztek, a jövőben többek között az alvási légzéskiesés-szindróma diagnosztizálásának és kezelésének a megismertetését célzó tanfolyamokat is szerveznek. Az ilyen jellegű műtéteket ugyanis a Rókusban végezték hazánkban elsőként, több mint 10 évvel ezelőtt. Erről elmondta: néhány évtizede ismert, hogy a horkolás esetenként nemcsak egy zavaró hangjelenség a hálótárs számára, hanem jelzője a háttérben meghúzódó súlyos betegségnek. Ekkor az éjszakai alvás során olyan kórosan ellazulnak a képletek - a garat, a gége izmai és a gégefedő -, hogy a beteg légzése akár három-négy percre is kimaradhat. Ez rontja az agy oxigénellátottságát, amely számos egyéb negatív folyamatot is elindíthat. Ismerni kell a betegség tüneteit ahhoz, hogy eldönthessék, mikor szükséges éjszakai lélegeztetést alkalmazni, vagy mikor kell műtéttel korrigálni ezeket az elváltozásokat. Lichtenberger György az idén a németországi giesseni egyetemen szervezett továbbképző tanfolyamon vendégtanárként ismertetette új eljárásait, és műtétet végzett saját módszerével, amelyet videoláncon közvetítettek a nemzetközi hallgatóságnak. Mint mondta: évek óta rendszeres referense a kölni, innsbrucki, giesseni egyetem továbbképző rendezvényeinek, ahol több alkalommal saját műtéti módszereinek bemutatására is felkérték. Az említetteken kívül az Amerikai Egyesült Államokban, Milwaukeeban tartott előadásokat, ahol az általa kialakított eljárásokat átvették, sőt az amerikai szaklapok be is számoltak elért eredményeiről. Idén a kairói fial-orr-gégész világkongreszszusra várják, ahol a gyermekkori gégeszűkületek kezelésével foglalkozó szekció témavezetője lesz. Elmondta: műtéti eljárásait évről évre egyre több ország klinikáin veszik át és alkalmazzák, de a nemzetközi konferenciákon szerzett új ismereteit ő is igyekszik a legrövidebb időn belül a hazai gyógyítás gyakorlatában alkalmazni, és a határon túli magyar orvosokat is segíteni ezek elsajátításában. Külföldi tapasztalatai alapján vezették be - hazánkban elsőként a Szent Rókus Kórházban - többek között a gégészeti elektromyográfiás (izom, ideg elektromos aktivitására vonatkozó) vizsgálatokat, az egyoldali hangszalagbénulások kezelésének számos módszerét és a nyelőcső bemeneti részén kialakult kiboltosulások endoszkópos (belső mikrosebészeti) lézeres műtéteit. Ugyanígy került be a hazai gyakorlatba az alvási légzéskiesésszindrómában szenvedő betegek műtéti kezelése, vagy a pajzsmirigy idegmonitoros kontrollja (a gégeidegek megkímélése érdekében használt technika) melletti műtétek is. A HONTHY HANNA-DÍJAT páros évben olyan orvos kaphatja a művésznő végakarata szerint, akinek objektíven mérhető a munkája, aki találmányokkal, vagy bizonyítottan új megfigyelésekkel, új eljárásokkal gazdagította az orvostudományt. Lichtenberger György hat új műtéti eljárását tartja számon a szakirodalom, amelyek a heges gégeszűkületek, illetve a gégebénulások következtében kialakult nehézlégzés, illetve fulladás kezelésére alkalmazhatók. Ezen eljárások lényege, hogy az esetek döntő részében, szemben a hagyományos technikákkal, úgy meg tudják oldani a gége árterének kialakítását, hogy nem kell légcsőmetszést végezni. A statisztika szerint betegeik mintegy huszonöt százalékánál visszatért a hangszalagok teljes mozgása. A hangprotézis-beültetésre is új technikát dolgozott ki, módosítva az addig alkalmazott módszereket. Itt olyan betegeknek adják vissza a folyamatos és jól érthető beszédet, akiknek a gégéjét rosszindulatú daganat miatt teljes egészében el kellett távolítani. Az ilyen betegek korábban nyelőcsőbeszéddel, illetve a nyaki izmok vibrációján alapuló gép segítségével tudtak monoton hangon megszólalni. A Lichtenberger György által feltalált új eszközzel és módszerrel a beavatkozások komplikáció- és szövődménymentesen végezhetők. A betegek jelentős része ismét megtanul folyamatosan beszélni._ ________________________________ LICHTENBERGER GYÖRGY 1974-ben szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd ugyanezen évben kezdte el orvosi tevékenységét a Szent Rókus Kórházban. 1987-ben sikerrel védte meg disszertációját a Magyar Tudományos Akadémián, és elnyerte az orvostudomány kandidátusa címet. 1988- ban nevezték ki a Szent Rókus Kórház és Intézményei fül-orrgége és fej-nyaksebészeti osztályának vezetőjévé, és 1996 óta jogosult a professzori cím viselésére. Évek óta részt vesz előadóként az orvostovábbképzésben és oktatóként a szegedi fülorr-gége klinikán az orvostanhallgatók képzésében. Több mint 80 lektorált tudományos közleménye jelent meg, illetve áll közlés alatt magyar, amerikai, japán, német, osztrák szaklapokban. Számos szakmai kiadvány könyvfejezetének szerzője. Lichtenberger György: A betegek jelentős része ismét megtanul folyamatosan beszélni A videoláncon kivetített műtétek közben a hallgatók kérdéseket tehetnek fel az operációt végző orvosnak FOTÓK: TÓTH TIBOR -------------------------------------------------------------------------------------------------