Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár, 3. kötet
T - TÉL
TÖLTÖZÖDIK—TELEL ÁLTALTELEL—ÍTÉLI 548 547 Töltöződ ik: 1) [oneror; sich beladen]. Gazdag házakban töltözödnek és rakódnak prédákkal (Hall: HHist. 111.33). 3) [helvor; schweigen]. Idegen rosz emberek töltözödnek az ország szép jövedelmével (Cserei: Hist. 252). Tölcsér, tölcsér, infundibulum, epichysis C. MA. trichter PPB. Az sűrűségét csak úgy hagyjad az mint gondolod, hogy az tölcsérnek az szárán általmene (Radv: Szak. 249). Ezt tölczvéren sem tölthettytik Szylosi uram fejébe (Zvon: PázmP. 240). A kármentő tölcsérek a palaczkokhoz tartoznak (Com. Jan. 85). Terjeszétek ki füleiteket töltsér módra (GKrat: Válts. I.495b). Hogy a fogfájást enyhitsed, párhagymának magvát tömjénnel megégessed, tölcsér csőjén ezzel fogaid fristellyed (Felv.: SchSal. 23). Tölcsér csinálónak adtam 30 d. (MonTME. 1221. 297). Tölcséres: 1) [ad infundibulum formatus; trichterförmig]. Tölcséres fánk (Radv. Szak. 248). Vagy 2 sveciai töcséres puskát küldne (MonTME. V.132). 3) bractearius PPBI. [spengler]-Pléh vagy islóg tsináló míves, tölcséres: bractearius PPBI. Az mely tölcséres maga ánnyából csinál ablakot, egy talnyert adgyanak két penzre (Tört T. XVIH 232). Töltvény: [agger. damm]. Kondor fiatskája felment a töltvényre, leült a pásztorok vigyázó helyére (Orczy: Költ Sz. 163). TÉL: hiems, bruma C. winter PPB. Imatkoztatoc, hog ty falastoc ne legen telbe auag innepen (MünchC. 59). Immar az tel el multh, az ho harmath el tauozoth (Apost. 16). Mynd körel nagy kew zyklaknak es zakadasokkal beewes es mynd telben nyarban hydeg howal tellyes (ÉrdyC. 579b). Ygen felette gyetretyk wala a mwnkawal, mellyeket rajta tettek wala, mert akor thel wala (ErsC. 37). Ennek enged myndtheel s mynd nyar es ewneky eegh forgasa wtaban yar (476). Sic dicere poteramus: tel elő, te l mas, tel harmad hó (CorpGramm. 16). Melly te l olly igen erős vala, hogy a szemérm testeket meg venné az hidig az hadakozoknac a táborban (Helt: Krón. 164). Az meg áradott patac és az el muló pataknac áradása, mellyec télben az iégnec miatta iszonyuac (Kár: Bibi. I.514b). Őszszel es telben nem leznek oly gyakrak, sem oly szerenczesek. 1583 (KBártfa. C3). Az legyec, szunyogoc és efféle egyéb férgec télben elszilmnec, hevernec (MA: Scult. 292). Nem befedeznek-e télben a szőlők (Mad. Evang. 187). Én nékem egy esztendőben, sőt egy télben történt véghez vinnem munkámat (Zrinyi I.Előd. 5). Könyörgöttem a igének, hogy e télen ki ne süjjön (Tört.81.270). Télbe a napok rövidebbek (Illy: Préd. 11.21 Ezek télben halnak és mélyen alusznak, tavaszkor felkelvén ismét virágoznak (Orczy: KöltH. 78). [Szólások]: A tél meg-ereszkedvén, meglágyulván:*mitescente hieme PPBI. A tatárok megpróbálják magokat, de tél az üdő, nem oly száraz az zsindel (Bercs: Lev. 366). Farkasorditó tél (Fal: Jegyz. 933). A tél tél, de a szél szél (SzD: MVk. 384). Ha most nyomorult állapotban vannak, ne zsudálylyák, mert most vagyon az ételek (Pázm: Préd. 11). A télnek szinte szivébe vagyunk (Fal:TÉ.631). Hirtelen télre fordúlt vala: hiems *praecipitaverat PPBI. Meg nem eszi a farkas a telet (SzD: MVK. 110). Telel: hiemo C. hiberno MA. überwintern PPB. Sárbar telelő csiga : limax C. Nipivel telele az mezében (Monkók III 45). A sereget telelni ki boczátna (Helt: Krón. 92b). Chazai Drenapolba vagyon, onnan tellelny Feyer vara akar jány, azt is mongak, hogy zynty Budán akar tellelny (LevT. 1.143). Melly ételec hagyattatnac az földi vadaknac, hogy azokon telellyenec (MA: Bibi.n.16). Az evét, patkány, görény magoknac lyukakat vájnac, a mellyekben telelnec (Com. Jan. 40). Találkoznak mind elövel érök, nyáriak, ősziek, telelők (Lipp: Piert III. 142). Egy falka hajdút adott vala telelni hozzánk a fejedelem (ErdTörtAd. 1.122). Sokszor volt Erdélyben török had, ki benn telelt (Mon Okm. XIV111). Az igés császár még az térre ki akart jönni, hogy Budán teleljön (TörtT.2.270). Ezer gyalogot és ezer tatárt hagyjanak itt benn mellettünk, kik ittben teleljenek (594). Könnyebb volt tavar noha több haddal telelnem az ép országban (Bercs: Lev. 334). Mese, azért juhász ha meg tudsz felelni, ez a kövér ártány nálad fog telelni (Fal: Vers. 905). által-telel: perhiemo PPBI. ki-telel: 1) [per hiemem servo, hiemo, auswintern]. A gyermek louak kőzzfil válasz ki a loat es ozd el a kazdagokra a jobagyok kőzzfil, hogy nevellyek es kitellellyek őket (Helt: Mes. 455). A szöres baromnac is nehezen leszen dolga a hoszu hideg tavasz miat és igen nehezen ki telelhetni azokat. 1573 (Kirakó A4). Itt a telet kitelelvén elhagya Kéd bennünket mint sz. Pál az oláhokat (Mik. TörL. 65). 3) perhimeo PPBI. [überwintern]. Ha az télben belépünk, másoknak gyapjat tépünk, héjában ne deleljünk, ugyan csak kiteleljünk (Thaly: VÉ. 1173). Telelés: hieratio C. hibernatio MA: überwinterung, auswinterung PPB. Mikoron alkalmas kiszallo hel nem volna az telelésre, tanacziot tartanak, ha valamiképpen tehetnek, hog keszelgetnen Phoenicéhöz az telelésre, ki Cretanak kikelő helre (Fél: Bibi. 1226b). Az telelésre való alkalmatos kiszálló helly (MA: Bibi. IV.134). Könnyebben élődő helyre rendeltes, sem telelésre (Monkrók XV.608). Két ellenségével frigykötésre, kvártélyokban oszol az had telelésre (Thaly: Adal. 1.153). Elválik az két karácson közben az mi telelésünknek ábrázatja (Bercs: Lev. 228). Én nékem ebben már példám az tavali telelésem is (275). Telelő: hiemalis C. hibernalis MA. überwinternd PPB. Telelő alma: winterapfel Nom. 42. Későn érő, telelő-körtvély : *pirum serotinum PPBI. Ha yo telelew dynnyenek zereth tehethne Kegelmetek, kyralne azzonnak azzal kedveth lelhetnénk (RMNy. m.31). Telelő-gvártély (Lask: Lips. 396). Némellyek erők avagy telelőek (Com. Jan. 22). Innen már behordozoskodánk az telelő nagy házba Nándor-Fejérvárra (Monkók VIII 384). Telelő körte (Radu: Csal. m.28). A telelő dinnyevel sincsen semmi kislomb bajmolódás (Lipp: Pirert. II187). Az önnönmagok lakóhelyeiben s országokban adnak fegyverünknek majd gyártélyos telelő fészket (Bercs: Lev. 130). Teleltet: [per hiemem alo; auswintern]. Kérlek, a dolgokban járjatok el, ne kellessék annyi marhát teleltetnem, mert több kárt vallok a szénában (TörtT.a HI.155). Teles : [hibernus, winterlich]. Mindgyárt karácson hava kezdeti igazán telesnek látszik. 1620 (Kat. C). Az mi a telnek idejét illeti, igen álhatatlannak ítélem, ugy van, inkább kemény telesnek, hogy nem lágyasnak. 1671 (K Lőcse. Bz). Téli: hibernus, himerinos C. hibernalis, bramalis MA. [winterlich]. Nemynemew tely ydewben zent Fferenc yewuala Parisbalol fráter Leonal (EhrC. 28). Bodog Ferencz lakozykuala tely ydewn Celanum newew varasban (92). Eluagattatic az oltarnac zarvay es esnec a földre es meg verem a teli hazat a nari hazzal (BécsiC. 219). Teli időbe mikor $tet teszitte meg gereztete, az hideg hobol ge ngeliek hot g$ng$nligete es mezítelen kfeibe feke t (VirgC. 31). Tely idewben kezdezent Damancos atyanc koporsoyabol ky zarmazny edessegevs nagy illat (DomC. 150). Nemynemew tely ydewn egy mezyttelen zegen elegben ywwe es zenth Marton meg erthe (ErsC. 343b). Miért hogy a sokaság nag es téli idő vagyon, tikfin a hidegen nem álhatunc (Kár: Bibi. 1.453). Soc keresztyén hiveknec ad melly téli háboruságos életec ez földen (MA: Scult 27). Leg aláb lévén a nap téli rövid napot ad, legfelljebb lévén nap megállapodást (Com. Jan. 7). Télben avagy téli rövid napok idején: hyberno hyemali (113). Elég busulást szerzenek