Magyar Rendőr, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-25 / 47. szám

NYOMOZÓPORTYA A közvélemény joggal várja a Belügyminisztérium­tól, hogy sajátos eszközeivel tegye még szilárdabbá a közbiztonságot. Ez az elvárás a X. kongresszus szelle­méből egyenesen következik, hiszen „a szocializmus magasabb szinten való építése” elképzelhetetlen anél­kül, hogy a bűnözés mértéke jelentősen csökkenjen. A bűnöző és csavargó elemeknek érezniük kell, hogy ahol alkalom kínálkozik számukra a bűncselek­mény elkövetésére, a lakosságot okkal nyugtalanító életvitelükre, ott minden időben jelen van a személyü­ket, mozgási körüket és módszereiket jól ismerő és el­lenőrző rendőr. Ez a kontroll természetesen létszámkérdés is — de nem elsősorban az! A bűncselekmények megelőzését, felderítését és a bizonyítást ötször ennyi rendőr sem teheti eredményesebbé, ha munkájukat nem jellemzi magas fokú szervezettség s az a tudat, hogy ki-ki érez­ze: amit tesz, arra szükség van. A nyomozóportya jól szolgálja a társadalomelle­nes erők állandó jellegű nyugtalanítását s ily módon a megelőzést, de ugyanakkor gyorsabbá teszi a felderítést és még eredményesebbé a bizonyítást. Természetesen csak a jól irányított, célratörő nyomozóportyának van értelme. Kivált a szakvonalra tervezett s nagy erőket moz­gató portyáknak — nevezzük ez utóbbiakat akcióknak — van bűnözőriasztó és leleplező következménye. A szak­nyomozótisztek ugyanis jól tudják, hogy hol és mikor kínálkozik leginkább alkalom arra, hogy a szokásos vagy veszélyes bűnözők közül valaki bűncselekmény el­követésével próbálkozzon, vagy ha ez már bekövetke­zett, kit és hol keressenek. Hogy az ilyen nyomozóportyák mennyire haszno­sak, azt a Budapesti Rendőr-főkapitányság ezzel kap­csolatos mutatószámai is érzékeltetik. A harmadik ne­gyedévben pl. 20 ezer gyanús személyt igazoltattak a kerületi és főkapitánysági nyomozótisztek, köztük több száz veszélyes bűnözőt. Számos büntetőeljárás in­dult így, s ami rendkívül fontos, közel száz gyermek- és fiatalkorú csavargó került elébük, akiknek ügyében soron kívül intézkedtek. Emellett a nyomozóportyák elősegítik azt is, hogy a bűnüldözés egyre inkább összrendőri feladattá vál­jon a gyakorlatban is, s mi több, tovább mélyüljön a rendőrök és a lakosság jó kapcsolata, gyümölcsöző együttműködése a bűnözés visszaszorítása érdekében. M. K. Földesi József őrnagy, bűnüldözési alosztályvezető és Jancsó Gyula szakaszvezető, járőr egy portya során el­lenőrzi a kocsma vendégeit Forgó Béla őrnagy, vizsgálati alosztályvezető és Rajkó István hadnagy, ifjúságvédelmi előadó munkásszállást ellenőriznek (Fotó: Beke Béla)

Next