Magyar Szó, 1949. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1949-07-01 / 154. szám
NO B Szakszervezeti Világszövetség kongresszusa Jugoszlávia munkásosztálya helyesen ítélte meg a Világszövetség jelentőségét a békéért vívott harcban A Szakszervezeti Világszövetség kongresszusát a dolgozók nemzetközi egységének és a világbéke jegyében tartják meg Milánóban. A világszövetség az elmúlt négy év alatt, amióta a második világháború vívmányaként megalakították, védelmezte a dolgozók gazdasági és szociális jogait és demokratikus szabadságát a tőkés országokban és a gyarmatvilágban. Hatalmas akciókat vezetett az egész világ dolgozóinak érdekében és ezen az alapon kivívta, hogy felvették az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsának tagjai sorába. Az imperialista szavazógépnek sikerült kieszközölnie ugyan, hogy a Világszövetség szerepe a Tanácsban csak tanácsadásra szorítkozik de a szervezet jelentőségét ez nem csökkenti. Carry amerikai és Dikean angol szakszervezeti vezetők, az imperialisták megbízásából, megkísérelték megbontani a világszövetség egységét, de a szervezet ebből a harcból is megerősödve került ki. Ez év tavaszán pedig hozzálátott, hogy megszervezze a szakmakénti nemzetközi szakszervezeteket. A fémipari szövetség már megalakult. Júliusban megalakulnak a szövőipari, építőipari, bányaipari és tengerészeti szaktervezetek és őszig összehívják a kőolajipari, vegyipari vasúti, autó- SZámítási metaret'Vívnác órai»«no,ofi .■ i- Lou’s Lousb! a világ dolozóinak helyzetéről A kongresszus első beszámolóját Louis Saillant főtitkár tartotta. A világszövetség politikai és gazdasági tevékenységét ismertette. A szervezet támogatást nyújtott minden ország munkásainak, hogy minél erősebben megszervezkedjenek, harcolt a fasiszta uralom minden formája ellen, elsősorban Spanyolországban és Görögországban és harcolt a béke megőrzéséért. Saillant leszögezte, hogy a Trade Union és az amerikai ipari kongresszus vezetőinek bomlasztó munkája kudarcot vallott. Bizonyos, hogy az angol és amerikai munkásság a jövőben szembeszáll áruló vezetőségével, mert, hamarosan megérzi az árulás minden következményét. A világot új gazdasági válság és új háború veszélye fenyegeti és ez elkerülhetetlenül a szociális ellentétek kiélezésére vezet — mondta Saillant. A munkásság vásárlóképessége csökkent, igényeit egyáltalán nem elégítik ki. A tőkésországokban a pénzhigitál egyre nagyobb méreteket ölt. Ezzel párhuzamosan növekedik a munkanélküliség. Nyilvánvaló, hogy a válság egész terhét a dolgozókra igyekeznek áthárítani Ezért a felelősség minden szociális összeütközésért kizárólag a monopolista tőkére hárul. A monopolista tőke nem hajlandó békés politikát folytatni, hogy elősegítse a világ újjáépítését, megtagadja a nemzetközi együttműködését és haszonlesésből új háborúra készül. A Világszövetség az új veszélyekkel szemben felhasználta a háborúban szerzett tapasztalatait és a munkásság törhetetlen erejét vitte harcba, hogy megvédje a dolgozók jogait és érdekeit. A világháború után számos ország munkássága kezébe vette sorsának intézését és a szocialista haladás fő tényezőjévé vált az igazi demokrácia útján. Ezeknek az országoknak a szakszervezetei és munkásosztálya hatalmas támasztékot jelentenek a Világszövetség számára is Segítségükkel a Világszövetség azzá a tényezővé vált, amely megtud felelni hivatásának és érvényesíteni tudja a világ dolgozóinak akaratát, hogy megvédje a békét. A Világszövetség folytatja az egység, a szolidaritás és a szociális segítség erősítésének politikáját, amiben máris nagy sikereket ért el. A Világszövetségnek 1945-ben, megalakulásakor, 65 millió tagja volt, ma, a bomlasztás ellenére a kongresszuson a delegátusok 70 millió szervezett munkást képviselnek. BOZSICSEVICS ELVTÁRS BESZÉDE A főtitkári jelentés nyomán kialakult vitában felszólalt Bozsicsevics elvtárs is és Jugoszlávia Szakszervezeti Szövetség nevében kijelentette, hogy teljes egészében elfogadja a főtitkár jelentését. Hangoztatta, hogy Jugoszlávia szakszervezetei résztvettek a Világszövetség alapításában és kezdettől fogva a nemzetközi munkásmozgalom nagy céljainak megvalósítását látták benne. Tudták, hogy a Világszövetség erőteljes támasz lesz a béke és a demokrácia erői számára. A szervezet harcát Jugoszlávia szakszervezetei mindenkor támogatták és a nemzetközi egység és szolidaritás erősítésének akciójára mozgósították Jugoszlávia dolgozóinak nagy tömegeit. — Jugoszlávia szakszervezetei — mondotta Bozsicsevics elvtárs — internacionalista szellemben nevelték munkásosztályukat és következetes harcosok maradtak ezen a téren. Részt vettek a Világszövetség minden olyan akciójában, amelyek az egyes országok munkásmozgalmának megsegítésére irányultak. Erélyesen szembeszálltak az imperialista ügynökök kísérleteivel, hogy megbontsák a nemzetközi egységet Jugoszlávia Szakszervezeti Szövetsége helyesen ítélte meg, hogy a világ szakszervezeti egységének védelme minden nemzeti szakszervezetnek legfontosabb feladata és a Világszövetség védelmezése szerves része a világ munkásosztálya által a béke és demokrácia győzelméért vívott harcnak. A jugoszláv delegátus ezután beszámolt arról, hogy a jugoszláv munkásosztály a Népfelszabadító Háború után vezetőerővé vált az új államban, a JSzNK-ben és nagy sikereket ért el a szocialista újjáépítésben, az ötéves Terv feladatainak elvégzésében és a jugoszláv munkásosztály szociális és kulturális kérdéseinek rendezésében. A jugoszláv szakszervezetek folytatják elszánt harcukat, hogy Jugoszláviát maradt agrárországból gazdag szocialista hazává alakítsák át. Ezzel a világ dolgozóinak táborát és mozgalmát is erősítik. A Szakszervezeti Világszövetség bebizonyította, hogy a világ munkásságának hatalmas vívmánya — erős fegyvere az imperialista kizsákmányolás és a reakciós politika, a hódító politika és az új háború gyújtogatói ellen vívott harcban. Senki nem vonhatja többé kétségbe, hogy ez a szövetség az a szervezet, melyet minden erővel védeni kell, mert ez a béke és az egész világ dolgozói jobb életének érdeke. Jugoszlávia munkásosztálya, mint eddig, a jövőben is teljes erővel támogatja a világszervezetet és résztvesz minden harcában — fejezte be tesztttel Bozsics Stmics elvtát. Rajk László, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, régebben a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, egykori belügyminiszter és volt külügyminszter, habár a nemrég megtartott választásokon a soproni választókerületben népképviselővé választották, mint e kerület listavezetőjét, az újonnan megválasztott parlament megnyitásán nem jelent meg mint népképviselő. Amikor az új kormány bemutatkozott, a parlamentnek, habár e kormány nagyjaira régi összeállítása maradt, Rajk nem volt a miniszterek listáján. Ezek a tények nem voltak meglepnek, mert már akkor nyílt titok volt Rajk eltűnése, csupán azt találgatták, várjon külföldön »tűnt-e el«, a rábízott küldetés végzése alkalmával, vagy pedig otthon. Sokkal érdekesebb a Magyar Köztársaság és a Magyar Dolgozók Pártja hivatalos képviselőiek furcsa és határozatlan magatartása. A magyar vezetők egyáltalán nem tartották szükségesnek, hogy megcáfolják a Rajk László eltávolításával kapcsolatban terjesztett különféle meséket és találgatásokat, nem tartották szükségesnek, hogy közleményt adjanak ki ennek az »eltávolításnak« a motívumairól, hanem egyszerűen hallgattak. Amikor pedig már nem lehetett tovább hallgatni, akkor valamilyen magyarázatot kellett adni arról, hogy miért nem tagja Rajk a parlamentnek, noha hatalmas szavazattöbbséggel megválasztották a soproni választókerületben, akkor a hivatalos körök csupán a következő, tartózkodással és határozatlansággal teli közlésre szorítkoztak: hogy minden jelöltnek, akit a Magyar Dolgozók Pártja kijelölt, előzetesen kötelezettséget kell válalnia, hogy mandátumát a Párt rendelkezésére bocsátja s a Párt megvonhatja tőle a mandátumot, s ugy látszik ez volt az eset Rajkkal is Ezután azt beszélték, hogy a Központi Pártvezetőség fog közleményt kiadni ülése után, — amely ülésen Rákosi beszélt a jobboldali elhalás veszélyéről, — majd az a hír terjedt el, hogy a külügyminisztérum, később pedig az, hogy a kormányelnökség stb. ad ki közleményt ezzel kapcsolatban. Rajk László »eltávolításának« sugalmazói 'S végrehajtói mndenképpen zavarban voltak, nem tudván, hogyan magyarázzák meg, és hogy állítsák be hazájuk dogozó népe előtt ezt az eljárásukat Nem volt környíi határozatok, annál kevésbbé, mert Rajk László ismert és népszerű vezető volt. Már egyszerű cipész gyermeke, már főiskolás korában csatlakozott a munkásmozgalomhoz, és harcolt a KP soraiban. Részt vett a spanyol polgárháborúban mint a magyar önkéntesek párttitkára, 1939-ben sebesülten Franciaországba szállítottak, ott letartóztatták és koncentrációs táborba internálták. 1941-ben illegálisan visszatért Magyarországra. A politikai rendőrség rögtön letartóztatta, és börtönbüntetésre ítélték. Rajk László — »Kirgiz« — 1943-ban megszökött a börtönből, illegalitásban élt, szervezte a kommunistákat és más antifasisztákat a Horthy fasiszta rezsime elleni harcban, s a súlyos viszonyok között ő állt a Magyar Kommunista Párt és a magyarországi ellenállási mozgalom élére. 1944-ben újra letartóztatták és Sopronkőhidára vitték, hogy Németországba szállítsák. Útközben Németország felé megszökött és visszatért Magyarországra. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt titkára lett Mint a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és mami belügyminiszter, vezető szerepet játszott azoknak a különféle összeesküvéseknek a felszámolásában, amelyeket a reakció, vagyis az insperissisták ügynökei szerveztek a Magyar Köztársaság ellen. A reakció elleni következetes harca folytán, mint belügymniszter, minden más kommunista vezetőnél jobban ki volt téve a reakció és a MKP politkkai »szövetségesei« támadásainak, ugyanakkor pedig éppen ezért nagyon népszerű volt a magyar dőlgőzök soraiban. „Rákosi például 1946 júliusában, Miskolcon elmondott választási beszédében ilyen dicshimnuszokat zengedezett Rajk Lászlóról: »Külön szólnom kell néhány szót belügyminiszterünkről, Rajk Lászlóról Rajk elvtársunk a magyar szabadság és a magyar demokrácia régi bátor, rettenthetetlen és erőskezű harcosa. Ott volt 1936-ban a spanyol szabadságharcban, itthon volt a német fasizmus és a nyilas bitangok garázdálkodásainak, legsúlyosabb idejében. Egyik megalapítója volt a nemzeti összefogásnak, a Magyar Frontnak. Amikor a Gestapo kezébe került, Bajcsy- Zsimszkyvel együtt szenvedett a kohida, fegyházban, és csak a csoda mentette meg életét a demokrácia számára Innen biztosíthatom Rajk elvtársit, hogy minden lépéséért, amit a demokrácia megerősítésére tesz vahaljuk a felelősséget. Kívánjuk, hogy továbbra is azzal a bizonyos vaskézzel, amiről a választási felhívás szól, dolgozzék hazánk és a demokrácia megerősi(3 Abad NéP, IV. évfolyam, 1946 julius 23. — 163. szám.) Ingadoztak egyrészt azért, mert Rajk éppen a magyar dólgozók elellen‘ harca és e harcban esett »ikere, folytán nagy szeretetmás részt ^p^zerus‘-'Snek Örvendett, - - nem ehetett, nem van I bad ^yszerüen ismerteim a vad heyzetet. (Régi probléma ez, a szavaik és a tettek ek 'r' - »krmh 'urnája, a ; 5b*vz,aferedá» körében -,és sugalmazóinak körében.) Végül meghozták a határozatot: »ideológiailag« Kék alátámaszban» Rajk Lászónak a MDP KV Politikai Bizottsága tagjának dr. Szanyi Tibornak, a MDF Köz- Pont Vezetősége tagjának s a MDP I kade^'S'az hatósága vezetőjének, Jusztusz Pa! népképviselőnek, a ma- MaevJrd n vezérigazgatójának és a Magyar Dolgozók Pártja számos IJIVgWf*9* fe:el& vezetőt ne^ »e-tavohtasat«. hón^^T01 hoztak' ho^y a múlt nőnap 12-e-t, vasárnap a Párt minvenzU^SZe-Vezető,mert a »trtoizmus« nakozó fz GS ka,rK°zatosságára vonakozo témát tárgyalják meg (A Tájékoztató Iroda zavaros fejű k'sos nagyteoretikusai«-nak bizonyé ;a nagy lehetőségük nmsngíti* 3 marTMJS-lemniZ- t “st^ ~vEzt az *elTMeleti fronton* ^ -feszítés*, széles körben publikálták a radio és sajtó utján És végül jön a MDP KV ' köz'e-Ténye a »trockista kémcsopon lelepezeserol«, amely kíméletlen harco*, követe! a partvonalról vaó minnafizm GréS e,Jern* ,kü,önösen a náciona izmus, sovinizmus és a trockizmus barmey fajtája irányába való elhalás ellen. »Kiméletlenül harcolnunk kell a nacionalizmus mms srí .-«Eägsj Ä ÄÄÄf;*-* kprile errurL^ fi’ amiből g-Q? követül?5.ami szintén nacionalizmushoz Mint ebből az »eszmei megindokolásból« látszik, habár a tájékoztatókod és szótárt használva, mégis meglehetős fontosságot tulajdontanak a szocializmus táborában ■evő országok viszonyaira. Megmozgattuk az egész agitációs propaganda apparátust, hogy diszkreditálja Rajkot, hogy eltávolításának sugalmazói és végrehajtói hozzáláthassanak a Rajkkal kapcsolatos tervek további megvalósításához. A jelek szerint azonban kevés kilátás volt arra, hogy a diszkreditálás igen érveléssel valamilyen sikert hozzon. Éppen ezért ez a hajsza, amelynek az volt a célja hogy meggyőzze a magyar dolgozókat Rajk letartóztatásának indokoltságáról és »bűnösségéről«, hamarosan puszta széda romhadjárattá vedlett át, anelyben többé nem emlegetik a ’szoda- t. ;a trapor országai közötti valaimibe viszonyokat, hanem a régi klipről".. It tájékoztatóirodás recept szerint »imperialista ügynökökről,« »trockistákról«, »a munkásosztály esküdt ellenségeiről«, »büdös bandáról« stb. beszélnek s azután annak a logikának« az alapján, amelyet a tájékoztatóirodás hajsza honosított meg egyes munkáspártok soraiban, azt »magyarázzák« a dolgozó tömegeknek, hogy Rajk speciálan azért ment Spanyolországba, hogy ott szabotálja a spanyol nép szabadságharcát, hogy mesterségesen táplálta a magyar dolgozók soraiban népszerűségét, hogy ily módon hátteret biztosítson magának, alitológos ellenséges munkájára, és szoros kapcsolatban állt a Nagy Ferenc, Barankovics stb. típusú különféle reakciós politikai személyekkel, akiknek felszámolásában mint belügyminiszternek nagy része volt. S ezekhez hasonló »bölcs« és »meggyőző érveket« hoznak fel. E hajsza végrehajtói abból a célból hogy ugy, ahogy komoly formát adjanak ennek a hajszának megrendeltek egy levelet Magyarország szakszervezeteinek elnökénél, amely , a másfélmillió munkás nevében ha-'iphot szidalmazó szavakkal ertéli Rajkot, s a vele együtt letartóztott csoportot és követeli »legszigorúbb« megbüntetésüket Olvasóink ezzel az esettel kapn^3Lba,n,biZ0nyi.ra zavarba jönnek, nemudják megérteni, hogyan lehetséges az, hogy valaki, mint Rákosi, előbb, az égig magasztalja »a magyar szabadság régi, bátor, ret■Lnthetetlen és erőskezű harcosát«, akinek »csak a csoda mentette meg '■‘ etet a magyar demokrácia számára« a.imet, minden lépéséért nagy hantai szolidaritást vállal, és azután aztmagyarázza, hogy ezek a lépések volaképpen a munkás érdekek elávulását jelentették. A határ túlsó odain hangoskodó »bírálóink«, s a bizonyára nem jönnek zavarba oyan könnyen, megmagyaráznák olvasóinknak, hogy" nem szabad annyi a szőrszállásogatónak lenni ■ nem szabad folyton valami következetességet keresni Rákosi Mátyás r . i.alcozataiban. Ilyen dolgok megtérülhetnek nála és a hozzá hasonlókn il, különösen azóta, hogy a valóság bemutatásának, azaz meghányításának tájékoztatóirodás nodszereihez nyúltak. Nem először de nem is utóljára történik ez náluk! Ami a Rajk elleni megbélyegző hajszának »ideológia« síkról tisztára szidalom-hajszává való átvedlését illeti, ez csak azt bizonyítja, hogy a szocialista országok közötti viszony kérdésének még tájékoztató irodás változatban sincs kilátása arra hogy megindokolja e hajsza lenféde aka Szá,szóvivőinek kü) i.r-j c járaszt, s hogy az e kérdés Kir tatottata nagyon cstk-V,os téma számukra és a többi n n'v-,7- atokrxiás ország számára, 'iv-m nva nnn azért, mert ők maguk s saját bőrükön érzik az ilyen viszonynak az »áldásait«. Ami pedig Rajk Lászlónak és társainak a sorsát illeti, ez csak azt mutatja, hogy a téjékoztató irodás hajsza sugalmazói Gamulka mun' "■"miksz eltávolítása után Lengyelországban. Markosz munkásnak az e tavolimsa után Görögországnan Dzodze munkásnak a megnyiés a Után Albániában, nem riadnak vissza attól sem, hogy Ma''•arországon? kímélt Menül »eltá! 'lkának« mindenkit akit nem ‘irtanak elég megbízhatónak a ha'’nk vs c.rtpnk el'eni na’s-za v'Agre/' mindezt szőrt, hogy • •éc fenntartsák a szocia- , a.országok közötti jogegyenlőtevtelen viszonyt, azt a vi . , 1' ,ame''’ meg fv" eWI-n; mert ■ ‘rt a világ munkásvizgalmánn... mert ellentétben áll a társadalomi általános fejlődésA.uet, Blágamalt és hazufiságok eseo Egy és más Rajk László esetéről ----------------- — /x ........ ts® Vi. 1. 91 százalékban megvalósította félévi tervét az fffZs a zentai járásban A zentai járásiban az AFZs-szervezet a szervezet tömegesítése terén, a nők kulturális nevelésében, a munkaakcióik megszervezésében és a napközi otthonok alapításában ért el jó eredményt. A járás területén a szervezet keretében mintegy 58 olvasócsoport működik. Számbelileg a mohili csőcsoportok a legerősebbek, s élénk tevékenységet fejtenek ki. Egy-egy csoportok a legerősebbek, s élénk gatója van. Kanizsán 25 olvasócsoportot szerveztek az asszonyok. Az írástudatlanság elleni harc terén is jelentős sikereket értek el a helyi szervezetek. Az első félévben mintegy 156 asszonyt tanítottak meg írni-olvasni. Az egyes szervezetek tagjainak legtöbbje egyúttal tagja a termelő parasztszövetkezeteknek is. A helyes politikai nevelőmunkának tu■ajdoratható az is, hogy több mint 800 nő, aki eddig csak házi teendőket végzett, bekapcsolódik az iparba vagy egyéb termelőmunkába Ezzel kapcsolatosan fokozott tevékenységet fejt ki a szervezet napközi otthonok megnyitásáért. Eddig 4 napközi otthont sikerült megszerveznie. Kanizsán és Horgoson már megnyitotta kapuit az otthon, hogy befogadja a dolgozó anyák gyermekeit. A kevi asszonyok kétholdas gazdaságot művelnek a közeljövőben megnyíló napközi otthon agyar St. fi noviszádi kábel gyár üdvözlő távirata A noviszádi Kábelgyár táviratban küldte átnadló üdvözletét a Szaktszervezeti Világszövetség kongreszszusának. Táviratában kijelentette: »Mi, a noviszádi »Kábel«-gyár munkásai és alkalmazottai a tervfeladatok elvégzéséért vívott harc frontján aratott újabb győzelmekkel készültünk fel a kongresszusra Munkaközösségünk, szocialista versenyben, szüntelen, fáradhatatlan és kitartó munkával tíz nappal idő előtt elvégezte félévi tervét és ezzel teljesen megfelelt kötelezettségének. A munkaközösségünk által. Pártunk vezetésével, a tervfeladatok elvégzéséért vívott harcban aratott nagy munkagyőzelem a marxizmusteninizmus alkotó eszméjének eredmménye ót, ebben dolgozóinknak az a tudata nyilvánul meg, hogy bizton felépítjük a szocializmust hazánkban. Ezzel egyben erősítjük és szilárdabbá tesszük a világ demokratikus frontját és a nemzetközi munkásegységet, üdvözöljük a Szakszervezeti Világszövetség második kongresszusát, amelyben a nemzetközi szakszervezeti egység megszilárdulását látjuk. Fogadalmat teszünk, hogy magunkévá tesszük a második kongresszus határozatait s harcolunk helyes és teljes végrehajtásukért, mert tudatában vagyunk annak, hogy ezzel győzelemre segítjük az imperialisták és háborús uszitók ellen — a békéért, az igazi demokráciáért és az összes népek közötti baráti egyúttaluk muviert vivőit harcot.. . 3