Magyar Szó, 1967. március (24. évfolyam, 57-87. szám)

1967-03-10 / 66. szám

ДА1.АТ. A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA SO PARA (SB RÉGI DINAR) Magyar Sió ■ овама •••••••••■ SSaaaaa sssssss XXIV. évf. 66. (7101.) szám Péntek, 1967. március 10. 2SSSSSS ■ ■■aaaieiaMaaaaa«aiiaaaaaa«aaaaaiaaaaa(MMM>aaa«aaaaaaaaaaiaiaaaaaaaflM2*****2J22!!!!!!S Koca Popović részvéttávirata Kodály Zoltán özvegyéhez Budapestről jelenti a Tan­­jug. Koca Popovic köztársasági alelnök hazánk budapesti nagykövetsége útján részvé­tét fejezte ki Kodály Zoltán, a világhírű magyar zeneszer­ző özvegyének. Kodály Zol­tán halála alkalmából sok magyar és külföldi művész és más nevezetes személyi­ség nyilvánította részvétét. Budapesten kicserélték a jugoszláv—magyar idegenforgalmi egyezmény okmányait A magyar fővárosban ki­cserélték a jugoszláv—ma­gyar idegenforgalmi egyez­mény becikikelyezési okmá­nyait. A jugoszláv kormány nevében dr. Dusán Gáb­é, ha­zánk budapesti nagykövete, a magyar kormány nevében Zágor György, a magyar külügyminisztérium megha­talmazott nagykövete írta alá az okmányokat. Iván Gošnjak fogadta Argentína nagykövetét Belgrád­ból jelenti a Tan­jug. Iván Gornjak hadsereg­tábornok, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese, nép­védelmi államtitkár, csü­törtökön fogadta Guillermo Canót, Argentína rendkívüli és meghatalmazott belgrádi nagykövetét. De Gaulle: Ar köztársaság és a szabadság forog kockán A FRANCIA ELNÖK VÁLASZTÁSI FELHÍVÁSA Párizsból jelenti a Reuter: De Gaulle felszólította Franciaország lakosságát, hogy vasárnap a De Gaulle-ista jelöltekre szavazzon, mert csak így őrizhetik meg a fennálló rendszert és intézményeit. A kormánypárt esetleges győzelme to­vábbi öt évre szabad kezet ad De Gaulle elnöknek az ország kül- és belpolitikájának intézésére. A minisztertanács ülésén az elnök megismételte azt a nézetét, hogy a választáso­kon a köztársaság sorsa és a szabadság forog kockán. Az elnök szavait a miniszterta­nács ülése után Yvonn Bo­ur­­ges tájékoztatásügyi minisz­ter közölte a nyilvánosság­gal. De Gaulle nem említette Lécelmet Demokratikus Cent­rumát, amelynek jelöltjei a vasárnap megtartott első me­netben súlyos vereséget szenvedtek. A hírek szerint De Gaulle-isták és Lecamuet hívei szerdán titkos tanács­kozást tartottak arról, hogy vasárnap együttesen lépnek fel az egyesült baloldal ellen. Ha megegyeznek, valószínű, hogy a második menetben Lecanuet választói közül so­kan De Gaulle jelöltjeire sza­vaznak. A szocialisták, a kommu­nisták és Mitterand támoga­tói — mint ismeretes — már megegyeztek, hogy vasárnap együttesen lépnek fel De Gaulle jelölttjei ellen. Kommunista Párt és az úgy­nevezett Baloldali Demokra­ta Szövetség, meg az Egye­sült Szocialista Párt elhatá­rozták, hogy lemondanak an­nak a jelöltjüknek javára, aki az első fordulóban a leg­több szavazatot szerezte és közös jelöltet indítanak. Waldeck-Rochet: Az FKP nagy politikai győzelmet aratott Párizsiból jelenti a TASZSZ. Waldec­k-Rochet, a Fran­cia KP főtitkára, szerdán es­te rádió- és tévé­beszédben arra kérte az ország válasz­tópolgárait, hogy a vasárnap esedékes második választási menetben szavazzanak a bal­oldal közös jelöltjeire. A fő­titkár négy és fél percig be­szélt, ennyit engedélyeztek neki a választási program ke­retében. Waldeck-Rochet han­goztatta, hogy az FKP a múlt vasárnap nagy poli­tikai győzelmet aratott, hiszen egymillió szavazat­tal többet kapott, mint a legutóbbi választásokon. A párt az egész országban, de különösen az iparvá­rosokban egyre népsze­rűbb. Ma már a baloldal legjelentősebb pártja. A jobb- és a baloldal párharca Párizsból jelenti a Tanjug. A francia parlamenti vá­­­lasztások második forduló­ja a jobb és a baloldal va­­­­lóséigoe párharca lesz. Az Angol katonák és tüntetők Aden utcáin Legfontosabb megtalálni a dolgozók közös érdekét NE SIESSÜK EL AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁST VLAHOVIĆ VÁLASZA A TELEVÍZIÓNÉZŐK LEVELEIRE Ahol I Cer­­al Atatürk tanult... Caglayangil török külügyminiszter Bitoléban és Szkopjéban Bitolából jelenti a Tanjug. Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter és felesége csütörtökön délelőtt kilenc órakor Bitolába érkeztek. A vasútállomáson a város vezetői — Nikola Bakulovszkivel, a községi szkupstina elnökével az élen­­ szívélyes fogadtatásban részesítették a ven­dégeket. A külügyminiszterrel együtt Bitolába érkezett Sua­t Hayri Ürgüplü, a sze­nátus külpolitikai bizottsá­gának elnöke, Ertugrul Akca, a nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, Dani Tunaligil belgrádi tö­rök nagykövet és más sze­mélyiségek. A vendégek kíséretében van Milio Bu­garčić, hazánk ankarai nagykövete, Zvonko Bu­cic, a Külügyi Államtitkár­ság osztályfőnöke és Lazar Lilic protokollfőnök. A török államférfiak a községi szkupstinában szí­vélyes beszélgetést folytattak a helyi hatóságok, a társa­dalmi és politikai szerveze­tek képviselőivel. A ven­déglátók ismertették a török külügyminiszterrel és mun­katársaival a város történe­tét, városrendészeti és gaz­dasági terveit. A községi szkupstinában rendezett fogadás után a külügyminiszter és kísérete a Georgi Naumov nevét vi­selő frizsidergyár vendége volt. A munkástanács és igazgató bizottság tagjaival is elbeszélgettek. Ezután a vendégek meg­nézték a város történelmi nevezetességeit, és elláto­gattak a városi múzeum­ba, a dzsámida és a ré­gi török katonai akadémia épületébe, ahol valamikor Kemal Atatürk, a nagy török államférfi is tanult. A külügyminiszter felesé­ge, aki Bitaréban született, a belgrádi török és az anka­rai jugoszláv nagykövet fe­leségének kíséretében sétát tett a városban és környé­kén. Caglayangil török külügy­miniszter és felesége csü­törtökön délután Bitaiéból Szkopjéba érkeztek. A vas­­­útállomáson Kemal Szeifu­­la, a Macedón Végrehajtó Tanács alelnöke, Duško Po­­povszki, a Végrehajtó Ta­nács tagja és Blagoje Po­pov, a városi szkupstina el­nöke üdvözölték a vendége­ket. Megérkezésük után a tö­rök miniszter és kíséretének tagjai a Grand Hotelba haj­tattak. Este Nikola Min­­csev, a Macedón Végrehajtó Tanács elnöke ünnepi foga­dást rendezett a vendégek tiszteletére. A török kül­döttség Szkopjéból vissza­utazik Belgrádba, majd folytatja útját Zágrábba. Az angolok Kairóra akarják hárítani a felelősséget Az ENSZ gyarmatügyi bizottsága Adenról tárgyalt New Yorkból jelenti a Tanjug. Az ENSZ gyarmatügyi bizottságának ülésén Nagy- Britannia, az Egyesült Álla­mok és más nyugati orszá­gok, valamint Tunézia meg­próbálták az Egyesült Arab Köztársaságra hárítani a fe­lelősséget az adeni és a dél­­arábiai brit protektorátusok­ban folyó zavargásokért. Az­zal vádolták Kairót, hogy beavatkozik Dél-Arábia bel­­ügyeibe, és segíti a terroris­tákat. Az ázsiai, afrikai és a szo­cialista országok legtöbbje azonban visszautasította a vádakat, és meghiúsította a Nagy-Britannia által beter­jesztett határozati javaslat elfogadását. A Venezuela, Afganisztán és Mali képviselőiből álló ENSZ-missziónak — mint is­meretes — hamarosan Aden­­be kell utaznia, hogy kivizs­gálja, milyen szerepet játsz­hat a világszervezet Aden és a protektorátusok függet­­lenítésében. A helyzet az Arab-félszi­get déli részén — mint arról már több ízben beszámoltunk — rendkívül feszült. — A Népek Tanácsának jogkörét és szerepét­­ kell egyenlíteni a Szövetségi Tanácséval. A fejlődés valószínűleg oda vezet, hogy a Szövetségi Tanács fo­kozatosan a Népek Tanácsává változik át — mon­dotta tegnap este Veljko Vlahovic az Időszerű be­szélgetések című tévé­sorozatban. Vlahovic, az alkotmány­módosító bizottság elnöke a továbbiakban kiemelte, hogy az alkotmány egyes rendel­kezéseit hozzá kell idomíta­ni társadalmi életünk gya­korlati követelményeihez. Ezt a munkát olyan formá­ban végzik el, hogy az al­kotmány szövegét egyelőre nem változtatják meg, ha­nem hozzáfűzik a módosítá­sokat. Amikor majd nagyobb mennyiségű ilyen módosítás gyűlik össze, akkor átdol­gozzák az alkotmányt. A bizottsághoz számos ja­vaslat érkezett, különösen választási rendszerünkkel kapcsolatban. A legfontosabb javaslatok azonban a Népek Tanácsának helyzetére és sze­repére vonatkoznak, arra, hogy ez a tanács kapjon új szerepet szkupstinai rend­szerünkben. Háború utáni első alkot­mányunkban a Népek Taná­csa egyenrangú volt a Szö­vetségi Tanáccsal. Az 1963. évi alkotmány összevonta a két tanácsot. A Népek Ta­nácsa azonban az elmúlt négy év alatt csak nagyon ritkán ült össze. A népek, a nemzetiségek és az egyes köztársaságok közötti kapcsolatok fonto­sabb problémáit korábban a JKP Központi Vezetőségé­nek politikai bizottsága, ké­sőbb pedig a JKSZ Közpon­ti Vezetőségének végrehajtó bizottsága vitatta meg. Mi­vel azonban társadalmunk­ban nagy horderejű változá­sok következtek be, és meg­változott a Kommunista Szövetség szerepe is, olyan szervet kell létesíteni, amely a népek és nemzetiségek, valamint a köztársaságok kap­csolatainak problémáit mér­tékadóan megvitatja. A módosító javaslatok egyik lényeges vonása az, hogy új hatáskörrel ruház­za fel a Népek Tanácsát, és az eddiginél pontosabban szabályozza a szövetség és a köztársaságok viszonyát. A Szövetségi Végrehajtó Tanács, valamint a szövet­ségi igazgatás és a szkupsti­na viszonyának megváltozta­tására irányuló javaslatokkal kapcsolatban Veljko Vlaho­vic kiemelte, hogy tulajdon­képpen a szövetségi igazgatás fe­lelősségének fokozásáról van szó. Az eddiginél következetesebb formá­ban kell elválasztani a politikai és végrehajtó hatalmat a szövetségi igaz­gatástól. A Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak a javaslatok szerint ezen­túl nem lesz olyan tag­ja, aki hivatali tisztség alapján került oda. Egy másik javaslat szerint törölni kell az általános be­ruházási alapra vonatkozó rendeleteket, mert ez az alap gyakorlatilag nem létezik. — A beküldött levelek­ szerint sokan attól tartanak, hogy az alkotmánymódosí­tást elsietjük. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy közvéleményünk az al­kotmány módosítását nagyon komoly feladatnak tekinti, tehát nem szabad elhamar­kodni — mondotta Veljko Vlahovic, majd emlékeztetett arra, hogy az alkotmánymó­dosításról már hosszú ide­je folytatnak vitát a külön­féle szervezetekben és fóru­mokon. A módosító javaslatok újí­tást irányoznak elő a Népek Tanácsa tagjainak delegálá­sában is. Az újítás lényege az, hogy a delegátusokat, akiket eddig csak a köz­­társasági tanács válasz­tott meg, ezentúl a köz­társasági szkupstinák ta­nácsai választják. A má­sik újítás lényege, hogy a köztársasági szkupsti­nák jogot kapnak arra, hogy ne csak a képvise­lők közül, hanem a többi polgár soraiból is vá­laszthassanak tagokat a Népek Tanácsába. 1963-ban bevezettük a ká­dercsere és az újraválasztás korlátozásának elvét. De­mokratikus viszonyaink erő­sítése szempontjából erre feltétlenül szükség volt. A jelenlegi helyzetben azonban már célszerű lenne eszme­cserét folyta­tni ennek az in­tézkedésnek felülvizsgálásá­ról. Mostani parlamenti rend­szerünk az önigazgatáson alapuló új szkupstinai rend­szer és a klasszikus parla­menti rendszer társításán alapszik, de az új önigazga­tási rendszer már több vo­natkozásban összeütközésbe került a klasszikus parla­menti rendszerrel. A hely­zet józan és tárgyilagos fel­mérésétől függ azonban, hogy milyen változásokra van szükség, és mikor kell a változtatást eszközölni. Az ön­igazgatási rendszerben ugyan­is a szkupszinárcat másként kellene megválasztani. Úgy gondolom, hogy a kommu­nák teljesen szabadon vá­lasztják majd meg a dele­gációkat, talán a sakupsti­­nában napirendre tűzött problémák szerint. Nem lehet ugyanis vár­ni senkitől, hogy szakem­ber legyen az oktatás­ügy, a kultúra, a gazda­ság és az egészségügy te­rén egyaránt. Végeredményben a kom­munáknak és a dolgozó em­bernek az érdekei is meg­követelik, hogy minden problémát magas szinten kellő hozzáértéssel vitassa­nak meg. Ezért valószínű, hogy a jövendő szkupstinák munkája sokkal dinamiku­­sabb lesz. Véleményem sze­rint a fejlődés útja erre mutat — mondotta Veljko Vl­ahovic. Egy kérdésre válaszolva "irak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a re­(Folytatása a 2. oldalon)

Next