Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 286-301. szám)
1980-10-24 / 294. szám
1980. október 24., péntek HOLNAP II Szireti Napok Bácsszőlősön Holnap kezdődik a Szabadka-horgosi homokvidék szőlő- és gyümölcstermesztőinek hagyományos ünnepe, a Szüreti Napok, amelyet az idén Bácsszőlősön tartanak. Holnapra és vasárnapra gazdag műsort készítettek. A rendezvénysorozat holnap délelőtt fél 10-kor kezdődik Bácsszőlősön, ,a gyülekezővel, amelyen a Mladost Művelődési Egyesület fúvós zenekara lép fel. Tíz órakor lesz az ünnepélyes megnyitó. A házigazdák erre az alkalomra meghívták a község társadalmipolitikai szervezeteinek vezetőit Vass Bélát, a képviselő-testület elnökét, Janko Pejanovicot, a községi pártszervezet titkárát, Milan Sabolovićot, a Szocialista Szövetség községig választmánya elnökségének elnökét, Andrija Pejicet, a szakszervezeti tanács elnökét és számos más vendéget. A Szüreti Napokat Palencsár József, a szakszervezet elnökségének tagja nyitja meg. Ezt követően negyed 11-kor Szüret, tánc és ének címmel a Népköz Művelődési Egyesület és a sándori helyi közösség amatőr művelődési egyesületének tagjai lépnek közönség elé. A következő rendezvényre délután négy órakor kerül sor, a bácsszőlősiek, a Népkör pionírcsoportja és a Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola furulyazenekara adnak műsort. Az ének és a tánc kedvelői este szüreti bálon vehetnek részt. Vasárnap 9 óraikor a gyümölcstermesztés időszerű kérdéseiről tartanak tanácskozást a termelőkkel. Az előadók között ott lesznek az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának két tanára és a községi növényvédelmi szolgálat szakemberei. Ezenkívül Milojko Spremic mérnök a Rasadnikban kitermesztett legújabb facsemetéket ismerteti. A rendezvénysorozat további részében Citerák és tamburák címmel délelőtt tíz órakor S csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület zenekara szórakoztatja a közönséget. A leglátványosabb szórakoztató műsor vasárnap este hét órakor kezdődik. Fellép a Mladost népi zenekara, a Megyeri-trió, Baranovszky Edit, az Újvidéki RTV énekese, Dragica Stankov, szabadkai énekesnő, Nikola Katičić és Szabó István népdalénekesek. Hajdújáráson sporttalálkozókra is sor kerül. Labdarúgásban a palicsi öregfiúk csapata a Slovin,a Trgopromet, valamint a Jugokoža csapata mérkőznek meg egymással, szombaton 13, valamint 13.30 órától kezdődően. Visárnap ugyancsak 13 órakor a harmadik és a negyedik helyezésért küzdenek a csapatok, délután fél 3-kor pedig az első és a második hely sorsa dől el a hszjdújárási labdarúgópályán. H. F. A Gyermekszínházban Elmarad a szerborvát nyelvű bemutató A Szabadkai Gyermekszínház szerbhorvát társulata, mint megírtuk, Božidar Timotijevic: Ábécévár (Bukvargrad) című darabjának bemutatóját október 25-ére, szombatra tervezte. Az előadás azonban elmarad, s egy későbbi időpontban tartják meg. A magyar társulat szintén ezt a darabot viszi színre, éspedig vasárnap. Október 26-án, este 6 órai kezdettel, a társulatnak ebben a színházi évadban ez lesz az első bemutatója. A Gyermekszínház két új színésznője ezúttal első alkalommal lép közönség elé (Kelemen Etelka és Gyenes Zita). BALESETKRÓNIKA Teherautóval ütközött össze a könyvbusz Október 22-én, déli 12 órakor, az Ivan Milutinovic és az Izvorska utca kereszteződésének közelében Alojz Keršić a könyvtár könyvbuszát vezetve, eddig ismerteten okból áttért az út bal oldalára és összeütközött a vele szembe haladó tehergépkocsival amelyet Csonka István vezetett. Az ütközést követően a két jármű a közlekedési lámpa oszlopának futott és kidöntötte. A balesetben súlyosan megsérült Alojz Keršić. Az anyagi kárt mintegy 50 000 dinárra becsülte a helyszínelő bizottság. MÁTÓL KEZDVE ismét megjelenik a Jelen—Sada ifjúsági lap Hosszú szünet után ma elhagyja a nyomdát a JELEN—SADA magyar és szerbhorvát nyelvű ifjúsági lap, melynek alapítója a Szocialista Ifjúsági Szövetség községi választmánya, kiadója pedig az Ifjúsági és Pionírotthon. A lap feladata — mint azt a szerkesztőség cikke is hangsúlyozza — a szabadkai fiatalok idejében történő pontos tájékoztatása az ifjúsági szervezetek munkájáról, tevékenységéről, feladatairól és általában a fontos társadalmi kérdésekről. A tagság tájékoztatása és tájékozottsága fontos előfeltétele a különféle tevékenységi formák megszervezésének a jól végzett munkának. Ezt a szempontot tartja szem előtt a lap szerkesztősége egy-egy szám anyagának összeállításakor. Egyben felszólítja a fiatalokat, hogy írásaikkal, hírekkel jelentkezzenek az ifjúsági lap hasábjain. Írjanak munkájukról, környezetükről, a felmerülő problémákról és sikereikről is. Az első számban egyébként a legtöbb írás az ifjúsági munkavállalás kérdésével foglalkozik igen sokoldalúan. Szó esik a munkavállalás gazdasági vonatkozású kérdéseiről, a testvériségi egységről, a táborokban bevezetett testületi vezetésről Kosta Nadj hadseregtábornok palicsi látogatásáról, a szabadkai munkabrigádok idei szemléjéről stb. Olvashatunk a lapban ezenkívül a gazdaságstabilizációs feladatokról, az ifjúsági filmfórumról, az Ifjúság ’80 táncdalfesztiválról, és megtaláljuk benne az irodalmi rovatot is, Krekovics Ferenc és Klepity László mellékleteivel, valamint az elmaradhatatlan humoros oldalt. A JELEN C LADA ezentúl havonta jelenik meg, ára 5 dinár. Az első szám kapható a Borba kiadóvállalat újságárusainál. A kiadó eljuttatja az ifjúsági alapszervezetekhez is. Az ízlésesen arranzsált szemét a beltéren: röpcédula. Hangversenyt hirdet. Ott leszünk! Aki a komoly zenét nem szereti — komoly seprűvel. (Kovács Károly felv.) MAGYAR SZÓ EGY KIÁLLÍTÁS KAPCSÁN Város lett a faluból óvták a levegőt kétszáz évvel ezelőtt is — Régi ötlet a sugárút — A szabadkai városrendezés két évszázada Pontosan 201 éve annak, hogy teljesült a szabadkaiak, főleg a városi kapitányok régi kívánsága. Szabadkát 1779-ben oklevéllel Maria Theresiopolis néven szabad királyi várossá nyilvánították. Ezután is még hosszú ideig a települést faluszámba vették, másfél évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a köztudatban Európa legnagyobb falva a várossá váljon. Elkészült a „város” térképe és a városrendezési előterjesztés is. Az 1780-ban készült térképen néhányszáz — a tulajdonosok tetszése szerint körülkerített — ház látható, se út, se utca, se főtér. Ez a térkép is egyike azoknak a dokumentumoknak, amelyeket a látogatók megtekinthetnek a Szabadka 200 éves városrendezése elnevezésű kiállításon. A térkép mellett ott a dokumentum, amely arról számol be, hogy a királyi város területe 1 112 000 négyszögöl, amelyen összesen 2327 ház áll, 17 722 négyszögölt mocsár borít, a tervezett főutcák területe 13 400 négyszögöl és több mint 330 000 négyszögöl üres telek vár beépítésére. A kétszáz éves dokumentum arról tanúskodik tehát, hogy megkezdődött Szabadka urbvanizálása. De nem csak a városrendezés folyamata indult meg, megszülettek a környezetvédelemre irányuló első intézkedések is. A környezetvédelem nem újdonság Két évszázaddal ezelőtt az illetékesek eldöntötték, hogy a szárazmalmokat ki kell telepíteni a városból, mert szennyezik a levegőt, zajosak és porosak. A malmok kitelepítése sem ment könnyebben a környezetvédelemre vonatkozó mai intézkedéseknél. Beletellett vagy egy évszázadba, mire aszárazmalmok a város szélére kerültek. Előbb fel kellett építeni az új, korszerű gőzmalmot, am amely — persze — a belváros kellős közepén kapott helyet! Az akkori városrendezők mentségére szolgálhat, hogy akkoriban nem itt volt a belváros, jóllehet a malom adta meg a későbbi korzó vonalát. Gondot okoz a tervszerű építkezés A legrégibb írásos adat Szabadkáról 1391-ből származik. 1504-ben már mint várat, castrumot emlegetik. A várkörül alakult ki később a település. A ferencrendiek birtokába 1724-ben került, ekkor a városkapitányok kénytelenek voltak kiköltözni és a váron kívül építkezni. A híres „kapitányház”, Szabadka legrégibb meglevő épülete, szintén ebből az időszakból származik. A vár később templom lett, 1730-ban már áll a barátok templomának a tornya és körülötte a város legtekintélyesebb polgárainak a házai. 1779-ben a városi vezetőség eldöntötte, hogy a települést „mérnökileg rendezni” kell. A következő évben született rendelet értelmében új épületet csak a „kitűzési vonal” mentén lehet építeni. Műszaki felmérések és műszaki ellenőrzés alatt épülnek az épületek, s magánépítkezés csak a városi tanács engedélyével és ellenőrzésével folyhat, a középületek építéséhez pedig a „külső és a belső tanács” határozatán kívül még a királyi kamara engedélyére is szükség volt. A városi vezetőség azonban az építkezési rendszabályokat csak sok nehézség árán valósította meg. Közben a városrendezési tervek — ugyanúgy, mint manapság —, különféle módosításokat, kiigazításokat szenvedtek. 1820-ban Skultety Ferenc királyi biztos hozott újabb építési rendszabályokat, később Skultety János, Tóth Mihály és végül 1882-ben Hönsch Dezső mérnök készített újabb terveket. Valamennyi megtekinthető a városháza előcsarnokában rendezett kiállításon. Könyves Tóth Mihály 1883-ban megrendelésre készítette el a város utcaszabályzási tervét, a csatornahálózat építésének tervét és elvégezte a szükséges műszaki méréseket is. Javasolta a Rogima bara feltöltését, széles utcák és terek létesítését, a görbe utcák szabályozását, továbbá a városközpont és a Sétaedő közötti sugárút építését! Ez a városrendezési tervjavaslat évtizedekig nem veszített időszerűségéből, még a második világháború után is érvényben volt. A sugárút ötlete pedig végigkísértett a városrendezési terveken az ötvenes évekig, amikor végül mégis hozzáfogtak a megvalósításához. Könyves Tóth Mihály a gyermekekre is gondolt, elkészült az első játszótér terve is, a mai Malija Gubec utcában, amelyet később többször változtattak — ugyanúgy, mint manapság — a gyermekjátszótér rovására. A kiállítás végigkíséri a város és a városrendezés két évszázados fejlődését és némi fényt vet a jövőre is. Hétfőig tekinthető meg. gg. A városközpont a régi városházával (egykori festmény nyomán) SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Borivoje šurdilović ka landjai, jugoszláv (16, 18, 20) LIFKA: Erkölcstelen apácák (FEST’79) olasz. Szereplők: Ligia Branice, Marína Pierro, Gabriella Giacobbe, rendező: Walerijan Borowczyk (16, 18 20) ZVEZDA: F. I. S. T. (FEST ’80), amerikai. Szereplők: Sylvester Stallone Melinda Dillo, Rod Steiger, rendező: Norman Jewison (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Titkos akció, olasz. Szereplők: David Janssen, Corinne Clery, Maurizio Merli, rendező: Romolo Guerrieri (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) Matiné: Amazonok, olasz (10) SZÍNHÁZ Bez seksa molim!. .a Népszínház szerbhorvát társulatának bemutatói (19.30) TÁRLAT A Képzőművészeti Találkozó Galériájában: kiállítás a grafikai gyűjteményből. A Művelődési Otthon előcsarnokában: Szabadka 200 éves városrendezése. A szabadkai képzőművészek kiállítása a múzeum képtárában. ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson, este 8-tól reggel 6 óráig. GYÓGYSZERTÁR: a városháza épületében. MÚZEUM A régészeti, néprajzi, történelmi, kultúrtörténeti részleg és a képtár anyagának állandó kiállítása, nyitva 9—15 óráig. A városháza, kilátója naponta 10—12 és 17—19 óráig látogatható. Lakásvásárlás a Prozivka településen Az Integral Építőipari Munkaszervezet a Prozivka településen két- és háromszobás lakásokat épít, amelyek 1981 végén készülnek el. Azérdekeltek máris rezerválhatnak maguknak lakást, azzal hogy minden közelebbi tájékoztatást a lakásvásárlás körülményeiről megkaphatnak az Integral Marketing eladási részlegében. A kétszobás lakás 50,59 négyzetméter felületű, ugyanez ebédlővel 62,27 négyzetméter, a háromszobásak pedig 85 négyzetméteresek. Érdeklődni a 20-122 telefon 25-ös lokálján is lehet. SZEMPONTOK A problémák számbavételétől a szabad munkacseréig A Szocialista Szövetség községi választmányának művelődési és művészeti szakosztálya mai ülésén városunk zenei életének, valamint a Történelmi Levéltár, a Városi Múzeum és a Műemlékvédelmi Intézet helyzetének és problémáinak elemzését tűzi napirendre. Függetlenül attól, hogy a két anyag más-más megközelítésben tárgyalja a témát, tartalmilag nagyon sok összefüggést mutat. A zenei élettel kapcsolatos elemzésből átfogó képet kapunk a város zenekultúráját meghatározó amatőr és félhivatásos szervezetek és zeneművészeink tevékenységétől. Ha szemére vethetünk valamit az elemzés készítőinek, az csak az volna, hogy nagyon Szabadka-központú; kimaradt belőle a települések — semmi esetre sem elhanyagolható — zenei élete. Egy csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület például, kórusával és zenekarával régen túllépte azt a szintet, ahonnan kezdve már illik számon tartani egy együttest (Igaz viszont, hogy a városiak között sem bukkantunk rá például a Régi Zene Együttesre, jóllehet országszerte jól ismert és szívesen látott.) A másik három művelődési intézménnyel kapcsolatos „elemzés” valójában nem más, mint az objektív körülmények, a tevékenység és a káderek szembevétele, melyek — ki tudja hányadszor? — a megoldatlan problémák leltárát rögzítik. Az előterjesztett megoldási javaslatok sem terjednek túl (a levéltár és a múzeum esetében) a legsürgősebb teendők felsorolásán: a helyiségproblémák megoldásán (ki, hol, hogyan?), a szükséges felszerelés biztosításán (ki, miből?), a foglalkoztatottak (elsősorban a szakkáder) számbeli növelésén ... Egyedül a Műemlékvédelmi Intézet lép túl a szükségletek számbavételén, és a mesebeli sültgalambra-várás helyett elébe megy a problémák megoldásának — méghozzá azon az úton, mely társadalmi jelenünkben az egyetlen járható út: a szabad munkacsere vonalán. A problémákat már számtalanszor számbavettük, megvitattuk elemeztük, átmeséltük. Előfordult, hogy az okok felkutatását is megkíséreltük. A reális lehetőségek feltárása viszont nemcsak a szakosztály munkáját könnyíti meg, hanem a célravezető megoldások kidolgozását is közelebb hozza. —sy SZABADKA 7