Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
10 KÖZELKÉP kozelkep@magyarszo .co.yu Viharos viták, 28 hónap kemény munkája, az 2003 decemberében elszenvedett kudarc és most kétnapos intenzív ülésezés, kulisszák mögötti bilaterális egyeztetés és kemény nyilvános összecsapások után a hét végén mégis megszületett Európa alkotmánya, az Európai Unió új alapokmánya, kompromisszumot találtak a sokat vitatott kérdésekre (mint a bővített EU működését lehetővé tevő sok megoldásnál) vagy a béke kedvéért elfogadták az egymással élesen szembeállított két tétel egyikét (mint a vallási örökségre való hivatkozásnál). „Úgy érzem, sikerült történelmi lépést tennünk előre... Ez egy olyan helyzet, amelyben mindenki nyer” - hangsúlyozta a sikerben bábáskodó Írország miniszterelnöke, Bertie Ahern. „Történelmi döntés ez, amelyet nem volt könnyű meghozni... A bővített Európa egységesebb és politikailag kormányozhatóbb lett” - állapította meg Schröder német kancellár. „A bővített Európa szolidabb alapot kapott” - tette hozzá Kwasniewski lengyel elnök. A végre elfogadott alkotmány szűkítette, csak néhány kérdésben hagyta meg a tagállamok vétójogát. Megoldást talált a minősített többség annyit vitatott kérdésére: a Tanács döntéseit 2009-től a tagok 55 százalékának (a 27 tag közül 15) és a lakosság 65 százalékának szavazatával kell meghozni, hogy a „kicsik” ne szavazhassák le a „nagyokat”, de azok se diktálhassanak a „kicsiknek”. A parlament törvényhozási hatásköre bővül, és jogot kap az európai költségvetés ellenőrzésére. Kompromisszumként a következő megbízatási időszakban még minden tag küld biztost a bizottságba, de a következőkben a biztosok száma már a tagok száma kétharmadának felel meg. A közös politika erősítésére az eddigi félévenként változó elnöklés helyébe létrehozzák az EU két és fél évre választott elnökének posztját, megteremtik az EU külügyminiszterének posztját és erősítik a védelmi politika összehangolását. Létrehoznak egy új intézményes megoldást: egymillió európai polgár kezdeményezheti új európai törvény meghozatalát stb. Mint már korábban írtunk róla, mindezekben a kérdésekben különböző kombinációkban frontok alakultak ki. A tavaly decemberi kudarc fő oka az volt, hogy a „spanyol-lengyel tengely” a minősített többség kérdésében mereven szembehelyezkedett a többiekkel. A két országban bekövetkezett kormánycserével ez a szembenállás megszűnt, de még mindig maradt néhány frontvonal: a „kicsik” és „nagyok”, a vallás szerepét jobban hangsúlyozni akarók és a „világias” megoldások hívei stb. között. Az alapvető ellentét azonban abban volt, hogy a tagállamok jelentős része részben félt attól, hogy a bővüléssel az EU amúgy is nehézkessé vált, eredetileg hat tagra méretezett szervei teljesen működésképtelenné válnak („Mire jó a nagy Európa, ha nem működik” - tette fel a kérdést a Le Figaro), részben ki akarta használni az alkalmat, hogy döntő lépést téve az Európai Egyesült Államok felé, erősítsék az EU-nak a nemzeti államok feletti elemeit. A másik rész pedig (a közvélemény, sokban a most lezajlott európai parlamenti választások eredményének hatására) foggal-körömmel harcolt a „nemzeti szuverenitás” utolsó maradványainak megőrzéséért, a nemzetek fölöttiség ellen. Az alkotmány elfogadását az tette lehetővé, hogy ebben a kérdésben jó, de veszélyes kompromisszum jött létre. Az európai lapokban megjelent vélemények szerint a kompromisszumot az tette lehetővé, hogy a most összegyűlt állam- és kormányfők két - ellentétes - hatás alatt álltak. Egyrészt annak hatása alatt, hogy a már említett európai parlamenti választások demonstráltak az „euroszkepticizmus”, sőt az EU-val szembeni ellenállás erősödését és feltárták az EU számos problémáját, másrészt az állam- és kormányfők átérezték, hogy nemcsak az EU működőképességének, hanem már megmaradásának érdekében is meg kell tenniük a döntő lépést A kompromisszumnak persze vannak árnyoldalai. ( Az elfogadott alkotmány „létrehozza a logikusan eléggé érthető ‘igazi’ európai hatalmat, de elég sok helyet hagy annak, hogy az egyöntetűség követelménye megbénítsa a döntéshozatalt. De hát ez Európa első alkotmánya” - írta a Les Dernieres Nouvelles d’Alsace.) De ennek ellenére a kompromisszum jó, mert mind a két fél elégedett. Chirac francia elnök, a nemzetek felettiség erősítése mellett kardoskodók vezére elégedett, mert „Ez az alkotmány jó Európának, jó Franciaországnak... Lehetővé teszi Európának, hogy gyorsabban, hatékonyabban, világosabban és a világban jobban hallhatóan hozza me döntéseit ma és holnap”. Ezért a kompromisszumnak azokat az elemeit emeli ki, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb, az „európai realitást” jobban tükröző döntéshozatalt és lépést jelentenek az Európai Egyesült Államok felé, elsősorban a vétójog korlátozását, a nemzetek feletti intézmények erősítését (az új európai posztok teremtésétől az európai parlament szerepének növeléséig) emelte ki. Blair brit miniszterelnök, akit pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett kudarca a „nemzeti szuverenitás” még erélyesebb védnökévé tett, viszont elsősorban azt emeli ki, hogy sikerült megőrizni a vétójogot az adópolitika és a munkaviszonyok kérdéseiben, a nemzeti államok megőrzött pozícióit hangsúlyozza: „Továbbra is erős, szuverén és független nemzetek, de az Európai Unió tagjai akarunk maradni.” A kompromisszumnak veszélyes, később esetleg az Európai Unió két részre szakadásához vezető része azonban annak alkotmányba iktatása, először történő elismerése, hogy az EU-ban a tagság meg is szűnhet. Ennek a hatása már most jelentkezhet, amikor is a tagállamoknak jóvá kell hagyni az alkotmányt és megeshet, hogy egyik-másik tagállamban nem hagyják jóvá. Erre az esetre már megvan az elképzelés, amit Daniel Cohn Bendit, 1968 legendás alakja, az európai baloldal egyik vezére így fogalmazott meg: „Az alkotmányt elfogadottnak kell nyilvánítani, ha a tagállamok kétharmadában a polgárok többsége elfogadja. Az ellene szavazó országok választhatnak, hogy tesznek-e még egy próbálkozást, vagy kezdenek készülni az Unió elhagyására.” „Radikális, de hatékony” -jegyezte meg erre a Liberation. Mindenesetre már az alkotmány elfogadásának folyamatában megeshet, hogy kiszakadnak azok, akik nem hajlandóak tovább haladni az Európai Egyesült Államok felé. * BÁLINT István : A NAP TÉMÁJA« Mégis lett alkotmány Elismerés a szakosztályok vezetőinek ✓ Évadzárót tartott a kishegyesi Petőfi Művelődési Egyesület elt házas évadzárót rendezett vasárnap a kishegyesi Petőfi Művelődési Egyesület, amelyben felléptek az egyesület 12 szakosztályának képviselői, és bemutatták az elmúlt évben készített produkcióikat. Az évadzáró alkalmi ünnepséggel kezdődött, amelynek keretében Lanka B. Gabriella méltatta a szakosztályok munkáját, hangsúlyozva, hogy azok az elmúlt évadban is komoly munkát fejtettek ki, s ezért is döntött az egyesület elnöksége úgy, hogy elismeréseket oszt ki vezetőiknek. Az elnöknő kiemelte, hogy a Rizgetős néptánccsoport a Gyöngyösbokrétán színvonalas műsorszámáért egyhetes erdélyi tánctábori tartózkodást kapott . Létfontosságú lenne számunkra, hogy a csoport eljusson erre a táborozásra, mert közöttük 6 szakosztályvezető van, s nyilvánvaló, hogy az itt szerzett tudást nagyon szépen tudnák kamatoztatni. Ez bizonyára meglátszana egy-egy csoport munkáján is. Sajnos, körülményeinkre jellemző, hogy egyáltalán nem biztos, sikerül-e előteremteni az anyagiakat az útra, vagyis egy busz bérlésére - mondja Linka B. Gabriella. Az elnöknő elmondta azt is, hogy az évadzáróval nem fejeződött be a nyári munka az egyesületben, mert készülnek az Anna-napokra július 27-e és augusztus 1-je között. - Az utóbbi években az Anna-napokat a Dombos Fest keretében tartjuk. Az idén még nem egyeztettük a programokat a Dombos Fest szervezőivel, de terveink szerint lesz színházi előadás, komolyzenei hangverseny, irodalmi est könyvbemutatóval, szervezünk játszóházat a legkisebbek számára, tartunk egy folklórestet táncházzal egybekötve. A többnapos rendezvénysorozat hagyományosan templomi komolyzenei koncerttel zárul. Terveink szerint debreceni előadók látogatnak el hozzánk - mondta Linka B. Gabriella, hozzáfűzve, hogy az Anna-napi rendezvénysorozat most már több mint tízéves múltra tekint vissza, és az egyesület mindent megtesz, hogy ez a hagyomány tovább folytatódjék. Az elnöknő végezetül megjegyezte, hogy az egyesület munkájában évente 180-200 gyerek vesz részt, gyakran télen át fűtetlen termekben, fagyoskodva készítik elő a műsorokat. Ennek ellenére köszönetet kell mondani a helybeli vállalkozóknak, akik minden alkalommal segítettek az egyesületnek, hogy túlélje a körülményeket. Nekik köszönhető például az is, hogy sikerült megvásárolni a „bagi” öltözetet. Az egyesület szakosztályai egyébként számos meghívást kaptak az év folyamán külföldről, de az anyagiak miatt ezeknek a meghívásoknak majd csak akkor tesznek eleget, ha lesz rá elengedő pénz. ■ P.J. A Rizgetős népi együttes két képviselője, Utasi Péter és Patvarok Csaba székely legényest mutat be Telt ház volt a színházteremben Morfeusz A legkisebbeket tömörítő néptánccsoport Linka B. Gabriella, a művelődési közösség elnöke MKV Utfió 2004. június 23., szerda