A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
S
Szúnnyog 557 tézet tanársegéde lett. 1913. iskolaorvosi és egészségtan-tanári képesítést nyert. A világháború alatt, mint főorvos teljesített szolgálatot. A hadiékítményes koronás arany érdemkereszttel, a II. o. vöröskereszt éremmel, a török vasfélholddal és a bolgár, porosz és német vöröskereszt érdeméremmel tüntették ki. Sopron vm. és Debrecen tb. tiszti főorvosa, a Magyar Cserkészszövetség társelnöke és bpesti I. ker. elnöke, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ügyvezető alelnöke, a Nyomorék Gyermekek Orsz. Egyesületének alelnöke, az Orsz. Idegenforgalmi Tanácsnak és több külföldi kultúregyesületnek tagja. Szúnyog Mihály, ügyvéd, szül. Inámpuszta, 1878 szept. 23. A budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait és a bécsi keresk. akadémián egyéves tanfolyamot hallgatott. Három évig a Magy. Ált. Hitelbank szolgálatában működött, majd 1906. ügyvédi irodát nyitott és egyben hírlapírói tevékenységet fejtett ki. Hosszabb tanulmányutat tett a nyugateurópai államokban, mely útja alatt számos európai nyelvet sajátított el. A háború alatt főhadnagyi rangban csaknem négy esztendőt töltött a harctéren. Vitéz magatartásáért számos kitüntetésben részesült. A régi országgyűlésbe a mátészalkai kerület választotta meg. [Szurday Róbert (szurdai), r.-t. vezérigazgat]ITSGházi póttag, szül. Bpest, 1877. márc. 7. Középiskoláit Bpesten végezte, majd Mühlhausenben a textiltechnikai főiskolát, valamint a fonó- és szövőtanfolyamot hallgatta, ahol oklevelet szerzett. Később Németországban és Angliában gyakorlati tanulmányokat folytatott, majd Amerikába ment, ahol a leg-nagyobb pamutgyárakban dolgozott. Tanulmányainak befejezése után hosszabb földközi küli utat tett. 1900. hazajött és tapasztalatairól Kína c. ismeretterjesztő darabot írt, amelyet az Uránia tud.színházban mutattak be. Ugyanakkor számos cikkben számolt be úti élményeiről. Nemsokára átvette a Magyar Pamutipar R.-T. vezetését. Ez időszerint is a vállalat élén áll és Sz. nevéhez fűződik annak nagy fejlődése. A háború alatt mint kormánybiztos, a közös hadügyminisztériumban működött, mint a magyar ipar képviselője. Sz. a hazai nagyipar egyik legtekintélyesebb képviselője. Elsőrangú közgazd. szakember, akinek tanácsait hivatalos helyen is sokszor kikérik. Számos ipari és kereskedelmi vállalat élén áll és ezenkívül társadalmi, valamint kulturális téren is nagy szerepet játszik. A Magv. kir. közp. statisztikai hivatal szakosztályelnöke, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa és a GyOSz. igazgatósági tagja, tőzsdetanácsos, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Pest-Pilis- Solt-Kiskun megye bizottsági tagja, a Kereskedelmi testület igazgatósági tagja, a Textilgyárosok Orsz. Egy. ügyv. alelnöke. Közgazdasági érdemeiért a keresk. főtanácsosi címmel tüntették ki. 1926. a GYOSZ. felsőházi póttaggá választotta. A német vaskereszt fehér-fekete szalagon tulajdonosa. Szurmay Sándor (uzsoki, báró, vitéz), ny. honv. miniszter, gyal. tábornok, a volt 20. honv. gy.ezred tulajdonosa, v. b. t. t., szül. Boksánbánya, 1860. dec. 19. Középiskoláit Szegeden, a Ludovika Akadémiát és a Felsőbbtiszti Tanfolyamot Bpesten, a hadiiskolát Bécsben végezte. Pályafutását a bécsi vezérkarnál kezdte, majd mint fogalmazó a honv. minisztériumba került, ahol rövid idő alatt osztályvezető, majd csoportfőnök lett. Közben Nagyváradon zászlóalj-, majd Nagykanizsán ezredparancsnok volt. A háború alatt honvédelmi államtitkárrá nevezték ki és az orosz harctéren, mint hadseregcsoportparancsnok, majd mint hadtestparancsnok fejtett ki működést. 1916. kiváló hadászati és szervezőképességei révén a honvédelmi miniszteri székbe emelkedett. Az összeomlás után 1919. a Károlyikormány elfogatta és internáltatta, majd a kommün uralma alatt folytatólag a bpesti gyűjtőfogház lakója lett, ahonnan csak a kommün bukásakor került ki. Érdemeinek elismeréséül számos kitüntetésben részesült. A Mária Terézia-rend lovagja, az I. o. Lipót-rend, az I. o. Vaskorona, az I. o. Német Vaskereszt, a Vöröskereszt I. o. díszjelvénye, a II. o. Kát. érdemkereszt, a II. o. Német Vaskereszt, a Signum Laudis s még számos kitüntetés tulajdonosa. Pápa, Ungvár, Cinkota, Nagykanizsa, Nagyvárad, Bánffihunyad, Boksánbánya és Győr, díszpolgárává választotta. Mint katonai szakíró, jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. Szűcs András, ügyvéd, szül. Újpest, 1888 dec. 18. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után Újpesten irodát nyitott. Mint tartalékos hadnagy részt vett a háborúban és a kisezüst vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmet kapta meg. A kommün alatt ellenforradalmár-parancsnok volt, amiért szöknie is kellett. 1926. a Pestújhelyi Takarékpénztár alelnöke, 1929. a Központi Leszámítoló Bank ügyvezető igazgatója lett. A sportéletben is tevékeny részt vesz, az U. T. E. alelnöke és evezősosztályának megalapítója és elnöke. Szűcs Dezső, ref. lelkész és középiskolai tanár, v. nemzgyűl. képv., szül. Siómaros, 1886. A pápai keresztényszocialista munkásmozgalmak irányításában vezető szerepet tölt be. Az első nemzetgyűlésen a pápai kerület képviselője volt, kereszténypárti programmal. Szűcs István, h. államtitkár, országgy. képv., szül. Szirák, 1868 júl. 23. Középiskoláit Vácott végezte, majd a bpesti egyetem bölcsészeti karán tanult, ahol doktori oklevelet szerzett. Pályáját mint középisk. tanár kezdte meg, majd 1894. a belügyminisztériumhoz került. Egyidejűleg mint a VII. ker. főgimnázium görög és latin tanára is működött. Szűcs