Magyar Ujság, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-01 / 26. szám

mely a czéheket ismeri ugyan, de nem mint kötelezőket.­­ Az ipar­törvényjavaslat készen van és hiszem, hogy ezen ülésszak alatt tör­vényessé válik. E törvényjavaslat tehát csak azért nem terjesztetett még be, hogy előbb a közvéle­mény nyilatkozzék felette. A bányatörvénykönyv hasonlókép csak azért nem terjesztetett be , mert előbb a bányakapitányságokkal , a bányatársulatok­kal és az illető szakférfiakkal közöltetett, hogy felőle nyilatkozzanak. Mihelyt­­­s meg­történik, a ház elé fog terjesztetni. Megemlíttetett, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium nem is működhetik czélszerűen mindaddig, míg a közlekedési minisztériummal nem egyesül, mert a kereskedelmi és közleke­dési czélok oly szorosan vannak összefűzve, hogy két kézben nem lehetnek. Kétséget nem szenved, hogy a közlekedési eszközök fő fontos­sággal bírnak a kereskedelemre nézve, de azért ebből az, hogy mind a két ügynek egy kézben kellene lenni, nem követelkeztethető. Taglalgatásába bocsátkozván Tisza határo­­zi javaslata indokainak, azokat oly kisszerűek­nek találja, hogy annak mellőzésével a keres­­k­edelmi minisztérium budgetének a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadását kéri. Általánosságban elfogadtatván a költségve­tés, mind Tisza, mind Táncsics Kat. javaslatai szavazással elvettetnek. Az első czim 8 rovata megjegyzés nélkül elfogadtatik a pénzügyi biz. javaslata szerint. 2. czim : Kereskedelmi, bányászati és kül­kereskedelmi czélok 44.000 frt. Várady Gábor felszólítja kpt. minisztert, hogy ha már az osztr. Lloyddal kötött szerző­dés meg nem semmisíthető, miután a szerződés­­ben kikötött 7 év lejárt, vegye a szerződést revistó alá. Szlávy József mint jelenti, hogy eziránt a a tárgyalások már folynak. Ülés vége 2 órakor. Külföld, Franc­iaország. Hogy mily elkeseredettek a francziák a németekre, mutatják a Bordeaux­­ban megjelenő „Gironde“ következő szavai : „Vajha a szent gyűlölet, mostani megmenté­sünk, a jövő iránti hit gyermekeink szivében továbbra is megmaradna; senki a mostani nemzedék közül, ki Páris bombáz­tatását látta, a német névvel felruházott gonoszoknak soha sem fog megbocsájtani, Münchenig, Berlinig, Dresdáig, a banditák e várait a francziák gyűj­ti golyói által meg kell tisztítani s velük a nyű­get polgáriasultságát fölvétetni. Mert e polgá­­riasultságot nekünk kell polgáriasitani. Spanyolország. A cortes s a senatus szá­mára teendő választások febr. végére vannak kitűzve, hogy a cortes működését ápril 2-án megkezdhesse. Az északi vidékeken roppant nagy árvíz pusztított, minőre a legöregebb emberek sem emlékeznek, mely irtóztató károkat okozott. A vigsi kikötőben jelenleg két hadihajó horgonyoz, az egyik franczia, a másik porosz előkészületeket tesznek, hogy a­mint az egyik tengerre száll, a másik által megtámadtassék. Németor­szá­g. A németországi lapok Páris capitulati­ójával foglalkoznak s azt úgy tekin­tik, mint a mely után a béke fog követ­kezni. A „Spenersche Ztg.“, melyet al­é­met császár a reggelinél szokott olvasni, eze­ket írja: „A cseh háborúban Nikolsburgban fegyver­­nyugvás köttetett azon békepraeliminarek alap­ján, melyek csakhamar a prágai békébe be­foglaltattak. Akkor ugyan csak az osztrák császárral kelle alkudoznunk. Most egy já­risban lé­vő ideiglenes kormánynyal kell alku­doznunk, melynek még Bordeauxban egy de­­legátiója is van, és az ideiglenes kormányt még a nép egy legitim közegének kell felvál­tania. Habár a helyzet ily bonyolultnak lát­szik, mégis bízhatunk abban, hogy ha Páris teszi meg a fegyverszünetre és fegyvernyug­vásra a kezdeményezést, egész Francziaország sok vonakodás nélkül követni fog­­. Ez az egész Francziaországra kiterjedő gondolat és érzület egyformaságából származik, a­mint ez eddig a háború folytatása melletti mérlegbe esett, úgy most a béke mellett szólal fel, és millió meg millió aggódó keblet szabadít meg terhétől, kiknek végre szabadságukban áll szívek szerint beszélni.“ A félhivatalos „Ndld. Allg.Ztg.“ pedig így szól: „Páris capitulatiója Francziaország capi­­tulatiójának előkészítése , s a nézet helyességén még azon körülmény sem változtatna, ha a ve­zérek a tartományokban az ellenállást még egy ideig folytatnák. A capitulatió tehát tényleg a háború végének s a béke kezdetének tekint­hető, mert mi a békekötést Sedan és Metz csa­pásai után gátolta, az a franczia nemze­t dölyfe volt, mely bizva fővárosának erődeiben és fa­laiban csak a császárt lek­­­ti­ng­öli.Huek magát azonban a nemzetet legyőzhetlennek tartá Páris bukásával a dölyf megtöretett; most a franczia nemzet, mely isten ítélete s hadaink hősiessége által legyőzve, Németor­szág lábainál hever.“ Gar­­ I­­a 1­­1­­. Garibaldi e hó 23-án Dijonban a vogesi had­sereghez a következő napiparancsot intézte : Franczia köztársaság ! Szabadság, egyenlő­ség, testvériség! Garibaldi tbk. napi parancsa. Dijon, 1871. jan. 23. A vogesi hadsereg vitéz katonáihoz ! íme, ismét láttátok Vilmos borzasztó katonáinak sar­kait, szabadság gyermekei! Két napi kétség­­beesett harcz után fényes lapot irtatok a köz­társaság évkönyveibe, és a nagy népcsalád el­­nyomottai ismételve a jog és igazság nemes elő­­harczosait üdvözlik benneteket. Ti a világ leg­­harczedzettebb csapatait győztétek le, noha nem teljesítettétek tökéletesen azon szabályokat, me­lyek a csatában előnyt szoktak nyújtani. Az uj fegyverek szigorúbb taktikát igényelnek a lövészek soraiban. Ti felette összecsoportosul­tok, nem eléggé használjátok fel a talaj előnyeit s nem őrzitek meg a feltétlen szükséges hideg­vért az ellenség előtt úgy, hogy mindig kevés foglyot ejtetek. Sok a sebesült köztetek s a nálatok rava­szabb ellenség minden vitézségtek daczára is előnyben áll fölöttetek, minek nem kellene len­ni. A tisztek magaviselete a katonák irányában sok kívánni valót hagy ten. A tisztek, kevés kivétellel, nem sokat törődnek a katonaság ki­képzésével, a­ tisztasággal, fegyvereik jó karban tartásával s végre a lak­osság iránt tanusitott jó bánásmóddal, mely irántunk előzikeny s me­lyet testvérünknek kell tekintenünk. Végre köl­csönösen oly serények s bizalmasok vagytok, mint a milyen hősiességet tanusitatok. Nyerjé­tek meg a lakosság szeretetét, a melynek védői s támogatói vagytok s nemsokára meg fogjuk in­gatni s megsemmisíteni a zsarnokság korhadt s véres trónját, mely helyett a szép Francziaor­szág vendégszerető földjén a nemzetek testvé­­riségi szent szövetségét fogjuk megállapítani. Garibaldi. A h­a­l­­o­r­u. Angol lapok, párisi levelek s lapok újabb s újabb tudósításokat közölnek, melyek azt bizo­nyítják, hogy Francziaország hős fővárosának, ha nem akarta magát egészen a pusztulás kar­jaiba dobni, nem maradt egyéb hátra, mint megadni magát. Több lap közli a halálesetek szám szerinti kimutatását s ez naponként oly nagy mérvben növekedett, hogy ahhoz hasonló példát még a legpusztítóbb járványos évek sem mutathatnak föl. Bordeaux-ból 27-ről jelentik: Cambriels tbk., ki a 19. hadtest parancsnokának nevez­tetett ki, Toulouse-t elhagyta, hogy haza men­jen, miután a fején kapott seb ismét kifakadt. Chanzy tábornok mindenünnen számos erősí­tést nyert. A hadsereg állása jó, a hadsereg szervezve van. Keletről jövő tudósítások meg­erősítik a Bourbaki seregénél uralkodó fegyel­met s szilárdságot. A poroszok nagy erőfeszí­téseket tesznek, hogy a nyugatról s Páris alól jövő segédcsapatok menetét gyorsítsák. Egy erős porosz hadtest Angers-en áthaladt s irá­nyát dél­eletnek véve. A Bourbaki által a két napi ütközet folytán tett intézkedések a fran­czia hadsereg bal szárnya minden veszélytől meg van mentve. Faidherbe 24-én reggel Dünkirchenbe ér­kezett s az ottani védelmi bizottsággal tanács­kozott. Piot erődnél a munkálatok nagy erély­­lyel folytattatnak s a parton előre tolt előőrsök állíttatnak föl. Dünkirchen a Krupp-féle ágyuk ellenében a legkönnyebben védelmezhető vá­ros. Faidherbe Lille-be ismét vissza akart tér­ni, de mint mondták, Gambettát szándékozik bevárni. Az orleansi herczegekről az a hír kering, hogy a franczia seregben szolgálnak álnév alatt. Jelesen Chartres herczeg még mindig Chanzy táborában van. Ő a loire-i sereghez két nagybátyja Join­ville és Aurnale herczegek kíséretében ment. Aurnale herczeg a serget is­mét elhagyta és Joinville hg. erőszakosan le­­­tartóztatott. Gambetta Chartres hghez is kül­dött egy biztost azon küldetéssel, hogy a her­­czeget szólítsa fel a sereg azonnal való elha­gyására, ellenkező esetben elfogatással fenye­gette. A herczeg kijelente, hogy ő is franczia és hazája becsületéért joga van harczolni. Gambetta küldötte ekkor rendeletet akart kiadni a herczeg elfogatására, de a katona­ság mozgott és amaz nem merészelte e lépést megtenni. A „Daily News“ bordeauxi levelezője jan. 17-től Írja: Szerencsétlen körülmény Trochu tábornok­ra nézve, hogy népszerűségének c­sökkenése összeesik földijeinek a breton katonák levere­­tésével a Chanzy tbk seregében. Láttam egy a hadügyéri hivatalhoz intézett bizalmas távira­tot, mely egész keserűséggel emlékezik meg azon vereségről, melyet neki a sergében levő breton elem készített elő. Épen, midőn a csa­tatérre kellett menniök, 15000 bretagne-i el­kezdett sírni, bőgni a papok után, hogy meg­gyónjanak. Nem elég, hogy a gyónás roppant időpazarlásba és kötelese­­g mulasztásba ke­rült, de a­helyett, hogy bátorságukat nevelte volna, elve­tték kedvüket a küzdelemhez és megszaladtak. Fővárosi krónika, Pest, január 31. — A győri jogászság vivő egyletet ala­pított a saját kebelében. A gondolat igen szép, hasznos, a példa pedig követésre méltó. — Újabb botránypör. Csak tegnapelőtt mondott a pesti bünfenyitőtörvényszék Ítéletet azon botránypörben­, melynek hősei gyanánt Thaisz Elek városi főkapitány és Weinberger mellett egy csomó megnevezhetlen hölgy ké­pezte — a pesti zuglapokban még mindig vibrál e per botrányos utóhangja, s már­is egy másik hasonló scandalum készül. Ezt a pert Polgár Mihály városi tanácsnok indította meg két prostitutionális lakház tulajdonosa ellen. Városi uraink mindenesetre jobban tennék, ha a város elhanyagolt ügyeire fordítanának több figyelmet, a­helyett, hogy ily botránypörök je­­lenetezésével megásni segítnek a hivatalnoki tekintély sírját.­­A magyar történelmi társulat febr. havi választmányi ülését 3-kán az az pénteken délután 5 órakor tartandja, az Akadémia palota Kisfaludy termében. Ez alkalommal, a folyó ügyek tárgyalásán kívül Thaly Kálmán fog ér­tekezni Bay Mihály, és Pápay Gáspár 1705.— 1706-diki magyar naplójáról, s Krímben a ta­tár Chámnál viselt követségükről. — A vidék­i színészek nyugdijának megalapításához megtörtént az első lépés. Győ­­ry Vilmos ugyanis kijelentette, hogy a „Kö­zönyt közönynyel“ czímű spanyol vígjáték fordításának előadási jogát, illetőleg az avval járó jövedelmeket a vidéki színészet nyugdíj­alapjára átengedi.­­ Stoll Károly képviselő fölhívja a bá­nyai­part űző kerületek országgyűlési képvise­lőit, hogy febr. hó 1-én reggeli fél 10 órakor fontos kérdések megbeszélése végett a ház tár­salgó termében jelenjenek meg. M­­í­vésze­t.r . Mosonyi Mihály „Almos“ czímű operáját a „Főv. lapok“ értesítése szerint f. aug. 18-án fogják a nemzeti színpadon először előadni. Az idő körülbelül épen alkalmas lesz arra, hogy a darabot megbuktassa — Zimay László derék dalköltőnk visz­­szalépett a „Pesti nemzeti dalkör“ karmesteri állásáról. Utódja hallomás szerint Bors Emil lesz. — B. Jó­s­i­k­a Kálmán drámáját,­­ a „Két jó barátot“ tegnap este adták a­­ nemzeti színházban először szokás szerint tele ház előtt. S örömmel registráljuk, hogy a sok sikertelen kísérlet után meglehetős eredmény­nyel, mely a „két jó barát“ számára reményt biztosít az életben maradáshoz. A „két jó barát“ (elmondjuk fényoldalait) franczia genreben irt dráma, érdekesen van írva, és hatásosan jelenetezve. Árnyoldalai, hogy nyelvezetében nem emelkedik magasra, eszközei itt amott mesterkéltek és hogy az egész mű összeállításában sok a reminiscentia. De Jósikától az összeállítás ügyességét és a szinpadi roulluitságot elvitatni egyáta­­lán nem lehet. Ennek tulajdonítható, habár a bonczoló kritika a „két jó barát“-ban igen sok kivetni valót találna, a­mű a közönség érdekét mindamellett lekötötte, tapsot és a derék szer­zőnek háromszori kihívását eredményezte, s már ez sem megvetendő. Meséjét elmondani, s általában a kritikai ítélettel a cselekmény száraz elsorolásával akar­ni igazolni, valamint nem felelne meg a czél­­nak, úgy nem is lehet szándékunk. Annyi szintén bizonyos, hogy a napi sajtónak azon egy idő óta bevett szokása, hogy a nagy­­szemöldökű bírálatot a hiányo­s próbák után megírja, s az obligát frázisokat az előadás vé­géhez ragasztva azt hiszi, miszerint kielégí­tette a kíváncsiságot,­­ nem mondható helyes­nek. Mert ha valahol, úgy a bírálat terén áll azon igazság, hogy a közlés gyorsasága és az ítélet lelkiismeretessége nem mindig állanak egymással egyenes arányban. A mese helyett tehát (e kis kitéréssel) a „két jó barát“ holnapi második előadására utaljuk az olvasót. Mert ha nem is örök becsű munka ez, eléggé élvezetes estét szerez a fi­gyelmes hallgatónak. Színészeink, kik ez este kevés kivétellel mind hálás szerepekhez jutottak, kedvvel és buzgalommal játszottak. Különösen F­e­l­e­k­i­­n­é nemcsak szép jelenség volt, de az érzés melegével is megragadott két fő jeleneténél magunk is szívesen növeltük a tapsolók szá­mát. Cesar szerepe kevésbé vág Szerdahelyi egyéniségének körébe, hanem azért ő is meg­próbált ez este érezni. Prielle Kornélia és Fe­leki Joutinnal oldották meg föladatukat. A kiállítás fényes volt s a Bernstein rak­tárából került bútorok nagyrésze méltón ra­gadta meg a hölgyeink figyelmét. Jegyzetek a múltból. 1S4­­. jan. 31. Schlick tbk. Tokajnál a Tisza jegén áthaladva, megtámadja Klapka seregét, a mit ez a rakamazi töltés s erdő mellett fogad, s ha­bár serege számra nézve kevesebb is volt az osztrákokénál, a honvédek az ellenséget szúró­nnyal verik vissza s üldö­zik Tokaj utczáin. Az osztrákok végre is Tar­­czalon át­­.-Keresztül- felé hátrálnak. febr. 1. Czetz ezredes Nagy-Csőrön az osztrákok előőrseit megtámadja, de némi zsák­mányejtés után Vízaknára húzódik vissza. kettetve maga a szerkesztő­ diszugnálva a magyar és német delegatió tagjainak állítóla­gos szabadelvűsége közt azon következtetésre jut, hogy bizonyos tekintetben „a magyar de­­legátió nézetét kell mind szabadelvűnek, (te­hát nem: szabadelvűbbnek,) mind czélszerű­­nek, mind hazánk visz­áyaihoz szükségképen alkalmazottnak (­ hát nem : alkalmazottabb­­nak, már t.­­ a nemes delegálj­óénál) tarta­nunk. — Ipsissima verba. Quid hoc?*) X. .. Szalmár­, jan. 23. 1871. Viszhangok Deák Ferencz legutóbbi beszédire. Alig köszöntött be az 1871-ik év, már is súlyos csapást mért az Magyarország szabadság után törekvő mil­lióktól álló független lelkű polgáraira, mert az 1871-ik év első havában, a népképviselet alap­ján választott országgyűlési többség, a magyar törvénykönyvből, az ország biztonsága vé­gett a nemzet által annyira óhajtott magyar hadse­reget végkép kitörötte. A többség vezérei által tartott szónoklatokból nagyon is gazdag ta­pasztalást meríthettek maguknak azon válasz­ stó­kerületek, melyek a haza sorsát, akár rábe­szélés, akár a hatalom befolyása, akár meg­győződésből , oly egyénekre bízták, kik a nem­zet érzelmeivel összeforrt 48-iki elveket meg­tagadva, többnyire önérdekből, a Deákpoliti­­kának vak eszközei lettek. Hogy mennyire káros, mennyire lealázó a nemzetre nézve azon politika, melyet a bölcsnek keresztelt Deák fé­lénksége teremtett, kézzelfogható bizonyíték erre a magyar hadsereg eltörlése és azon be­széd, melyet a bölcsnek keresztelt férfiú ma­gyar hadsereg megbuktatására elmondani nem szégyenlett. Azt hisszük, hogy ezen beszéd számtalan embere nézve műtét gyanánt fog szolgálni,amen­nyiben leszedi szemeikről a hályogot. Határozottan kinyilvánítja ebben a bölcs, ő a magyar nemzet legdrágább jogainak feláldo­zása árán kötött kiegyezést 67-es sze­ződést betű szerint minden változtatás és újítás nélkül fen akarja tartani, mert ő kivenülvén az újítás­ból, a 67-ben kötött szerződéshez nyúlni sem helyesnek, sem jogosnak, sem­eszélyesnek nem tartja. Most szerinte, a kötött szerződésekhez nyúlni, azokat megtörni, csak a hatalmasoknak van joguk. A hatalmasokat tehát Deák szerint a kötött szerződések nem kötelezik, mert sze­rinte kezekben l­eén az erő, azokat mindenkor a­mikor csak érdekük kivánja tetszésük sze­rint megtörhetik. Tehát Deák Ferencz egy nemzetet nem hatalomnak, hanem a hatalom alárendelt vak eszközének hiszi. A Deák Ferencz szájából ily szolgalelkű nyilatkozatot hallani valóban szomorú dolog. Ezen nyilatkozata után vájjon rá ismerne-e magára D F. ha 61-iki feliratát még egyszer átolvasná ? vájjon annak átolvasása után ismé- I telné-e még, hogy ő az újításból kivonült? Hi­szen ő azóta folytonosan ujit, csak hogy uji- I tásai a nemzet megrontására történnek. Sz­intay György. MAGYAR ÚJSÁG 1871. FEBRUÁR 1. — Szarvason (Béktsm.) született vagy nevelkedett s jelenleg Pesten időző 40—50 fiatal ember (leginkább egyetemi polgárok) a debreczeni, szigeti s más körök példájára, néhány nappal ezelőtt „Szarvasi kör“-t alakí­tott. E kör első gyűlését meg is tartotta, me­lyen a tisztviselők választattak meg. — Eg­y jelenet a nemzeti színház coulis­­sái mögött. Igazgató: Holnap 10 órakor jelmzés főpróbát fognak tartani a színészek a két jó barátból. Rendező (alázatosan meg­hajtja magát.) ■— Másnap. R­e­n­d­e­z­ő : Méltósá­­gos uram, a színészek elég vakmerők voltak kinyilatkoztatni, hogy a frakkot nem ismerik el jelmeznek, s nem is jöttek jelmezben. — Igazgató: Vakmerőség! Mondja meg ne­kik, hogy ma még elnézem ez abusust De más­kor jelmez az lesz, amire é­n mondom, hogy: jelmez. — Rendező (alázatosan) meg­hajtja magát.) Ámen! — A nemzeti színház műsora 1871. Január hó 30-tól, 1871. Február 6-ig követ­kező : Hétfő : Két jó barát először, kedd : Figaró lakodalma,szerda: két jó barát, 2-or, csütörtök Bánk bán, Péntek Lecouvreur Adrienne, Szom­bat Teli Vilmos, Vasárnap két jó barát 3-szor, Hétfő csalódások, Kisfaludy Károly születésé­nek évfordulóján. — Apró hírek. A hajósbálban , mely febr. 9-én tartatik, gr. Karácsonyi Guidoné asszonyság lesz a bálanya. — A r­­­o­t De­siree, mint hirlik, férjével Padillával együtt közelebb Pestre jő és vendégszerepelni fog — a gyapjú utczai német színházban. Ily rend­kívüli műélvezetben bennünket is részesíthet­ne a nemzeti színház igazgatója. — A köz­munkatanács cassáját veszteség érte. A hivatalszolgát elküldötték 376 forinttal, hogy egy asztalos számlát kifizessen. A szolga azon­ban ez összeggel megszökött. — A Kisfa-­l­u­d­y-t­á­r­s­a­s­á­g titkára figyelmezteti a kö­zönséget, hogy a társaság idei nagygyűlése február 5-én délelőtti 10 órakor megy végbe. — Szegessy Xavér, kiről tegnapi szá­munk tarkalevele megemlékezett , hosszabb nyilatkozatot küldött be hozzánk, melynek lé­nyege azon kijelentés, hogy ő „a viták pontos megértése végett kénytelen volt pisszegni, nem is nézvén, kik zajongnak.“ I r­o (1­a 1­o­m­. — A „Figyelő“ czimü szépirodalmi lap havi füzetekben is jelenik meg, melyek mind­egyike 4—4 számot tartalmaz. Ara egy füzet­nek csinos borítékkal 70 kr. Kiadója: Aigner Lajos: Tarka levelek. , T. Szerkesztő ur! Észrevette ön, hogy az ellenzéki “Hon“­­ban a­­ jegyű munkatárs,­­styljéböl követ­ Közgazdaság. Mai üzlet. Fest. jan. 31. A pesti érték és gabona-tőzs­dén ma nem jött semmi jelentékenyebb szer­ződés létre. Az érték tőzsdén a magy. sorsj. 92.25 — 92.50 írtjával jegyeztetett. Vasúti köl­csön 104.75 frt. Credit­bank 84. Franko-ma­­gyarbank 64. Takarékpénztárak közül a Te­rézvárosi 47.50 —48, külvárosi 31.25. Salgó­tarjáni 115. Alagút 6 szerv. 10.25 forintjával 92.50 frt. Pesti közúti pálya 297. Hivatalosan jegyzett szerződések. Búza: tiszavidéki 700 m. 85 egy negyed fontos 6 frt 45 kr; 400 m. 87 és fél fus 6 frt 60 kr; 400 m. 86 fus 6 fr­t 45 kr; 1000 m­. 85 egy negyed fus 6 frt 45 kr; 950 m. 84 és fél fus 6 frt 25 kr; 2200 m. 85 fos 6 frt 47 és fél kr mindez 3 hóra. Pestmegyei termés 1000 m. 85 fus 6 frt 28 kr; 1000 m. 83 egy negyed fos 6 frt 5 kr, mindkettő az északi pálcát­­. Továbbá 1000 m. 83 fus 6 frt 40 kr helyben három hóra. Mindez vámmázsánkint. Rozs 79—80 m­s 3 rt 55 kr az északi pályától; 400 m.80—81 m­s 3 frt 63 kr hely­­­­ben — mindkettő három hóra. —­ Az osztrák állampálya bevétele 1870- ki évre meghaladja a 32 millió frtot. Ebből m. e. 12 mill­ó fordittatik az üzletre s igy a tiszta­­­ haszon m. e. 20, a pálya bányáinak tisztajöve- i­delmével együtt m. e. 22, 300,000 írtra megy. Ebből azonban a jelen 1871-ik évben jelenté­kenyebb befektetések vétettek czélba, mint mennyi a múlt évben történt ugyannyira, hogy az osztalék vagy mint mondják superdividend, mely 1869-re részvényenként 35 frank volt, s most aligha, többre fog menni 27 franknál. Ah­hoz, ugyanis hogy az osztalék 35 frank legyen 6 millió és nyolczszázezer frt kellene, holott a czélra tett befektetések lerovása után csak i. e. 6 millió s kétszázezer frt marad. Ezen befek­tetések számos lakhelyek, közlekedési és bá­­nyamivelési eszközök lennének de nem új sin­­utak. Az államvaspálya e szerint még mindig ignorálja kötelezettségeit, miszerint kettős, síneket tartoznék lerakni Csehországban és Magyarországon kivált Vácz és Bécs között. Sőt az állampálya társulat az előbbi mellék­vonatok kiépítésére az osztrák kereskedelmi minisztérium által felszólíttatván és e napok­ban azon kijelentéssel utasította vissza a minisztérium szorgalmazásához, hogy erre nincs joga. Pályázatok: Tisza-Ujlakon néptanítói állomás. Jabloniczon Nyitramegyében és Tatán postamesteri, a pozsonyi adóhivatalnál tiszti állomásra. Czégbejegyzés az aradi váltótsznél Schrott­mann Márk rőföskereskedő urak. A lugosi szeszégető, finom és gőzmalom részvény tár­sasa. Csődök: Veszprém megye tö­rvényszé­­ke megszüntette a néhai gr. Eltz Saszáné ha­gyatéka allaai oshánt. *) De ezt már magunk is szeretnék tudni. Szerk. Vidéki pin­czi árak- Szered, jan. 26. (Erdeti tudósitás.) A két napig tartó eső nem tévesztő el hátrányos ha­tást gyakorolni gabonakereskedésünkre; az utak ismét jár­­ratlanok, a Maros és Tisza vizei növekednek. Az előbbi tegnap virradóra egy öl és kilencz hüvelyt nőtt, a Tisza szinte nagyon magas. Hetivásáraink a rosz utak miatt majd­nem egészen néptelenek. Gabona árak válto­zatlanok. Következő árakat jegyzőnk : — 86 fontos búza 5 frt 65—65, 75 f­s 5.50 — 55, 74 fus 5.45—50, 83 fus 5,30—35, 80 fns 4.95 — 5.10, 80 fus rozs 3.25—30, 70—72 fus árpa 2,55 — 60. Kukoricza vamm­ázsája 2 frt 35—40 kr. Disznózsír mázsája 37 frt. Szalonna 29 frt. Borszeszben valamivel élénkebb a forgalom, következő árakat jegyzüek cu gros 45 és fél, eu detail 46 és fél, rectificálva eu gros 50 és fél, en detail 51 és fél. Időjárásunk enyhe, napos. V. N.Kaposvár, jan. 21. Eleség középmennyi­­séggel hozatott, s meglehetős élénkséggel vá­­sároltatott. A szép búza kis mérenként 4 írt 20—40 kr. Közönséges: 3 frt 80 kr—4 frt Rozs: 2 frt 80 3 frt 50 kr. Kukoricza: 2 frt 15 — 50 kr. Hajdina: 20 frt 10—20 kr. Zab : 1 frt 60—65 kr. Egy zsák burgonya 80—90 kr. Széna uj mázsája 1 frt 60 kr. Szalma 1 frt 20 kr. Gubacs 1-ső 13 frt — kr. 2-ed 10 frt — kr. Gyapjú finom 100 frt — kr közép 70 kr. Fehérbab mérője 4—4 frt 50 kr. Burgonya mé­­reje 1 frt 40—50 kr. Szombathely. Búza 89 fonts 5 frt 50 kr. 85 fonts 4 frt 80. 84 fonts 4 frt. 5 kr. — Rozs 81 fonts 3 frt 45 kr., 76 fonts 2 frt. 95 kr. — Árpa 71 fonts 2 frt. 65 kr. 65 fonts 2 frt 40 kr. — Zab 46 fonts 1 frt. 95 kr. 42 fonts 1 frt. 40 kr. — Kukoricza 2 frt 80 kr. Fehér bab 3 frt 50 kr. Utolsó posta. Stuttgartban nagy az öröm azon hí­rek folytán, melyek Páris s Bourbakbra vonatkozólag érkeztek. A házak zászló díszben úsznak. Folytonos harangzúgás s V­ictoria lövések növelik a nap ünne­pélyességét. A „Kreutzzig.“ szerint Vilmos csá­szár távirat által elrendeli, hogy Ber­linben a victoria lövések csak a békekö­tés után fognak megtétetni. Versailles-i tudósítások constatálják, hogy Párisban az utóbbi napok alatt nagy volt az élelmi hiány.­­ Az utolsó párisi kirohanásban 150 ezernek kellett volna résztvenni, de ennek egy része hátra maradt, miután a torlaszok által akadályozva volt az előrenyomulásban. I FeleFersz^^^TLTcí/^ lyiláCK? Táviratok. Bécs, jan. 31. Potocky gróf Budára rendeltetvén, a mai gyorsvonattal oda megy. Berlin, jan. 31. Hivatalos. Versail­les jan 30. Bloisnál Below ezredes 28-án a hidat az ellenségnek a város ellen törö­s térit előnyomulása miatt felgyújtotta, utóbbi 29-én ismét délnek visszavonult. A második hadtest 28-án Kozeroynál egy kocsiszállítmányt elfogott, a negye­dik hadosztály 20-án Passavant-nál 200 foglyot ejtett.­­ A Bourbaki-féle had­testek Manteuffel hadoszlopai és a sváj­­czi határ között álltak­ A déli hadsereg előcsapatai 29-én Pontaliertől nyugatra a svájc­­i határon a visszavonuló franczia seregre bukkantak, Sombacourt és Chaf­­fois falvak rohammal elfoglaltattak,mint­egy 3000 ember és 6 ágyú elfogatott-Bordeaux, jan. 30. A párisi kor­mány elhatározásairól érkezett sürgöny sok városban fájdalmas mozgást idézett elő, több faluban tüntetések történtek a végső ellentállás értelmében. A lyoni községtanács küldöttséget bocsátott Bor­­deauxba, mely Menőn, Barodét és Val­­lierből áll. Díjon, jan. 30- Gray és Pesme közt előőrsi ütközet volt, melynél számos po­rosz elfogatott- A csapatparancsnokok a hadállások kölcsönös elhatárolási paran­csának engedelmeskednek. Hírszerint Bloist a francziák ismét megszállták. Brüssel, jan. 31- A párisi kormány tagjai közül Simon Bordeauxba utazik. Ducrot tábornok állítólag megmérgezte magát, és Trochu súlyosan megbetege­dett. — Le Mans és V­ersailles közt a vasúti összeköttetés ismét helyreállítta­­tott — Napóleon az alkotmányozó gyű­lés összehivatása ellen nyilatkozott, és azt akarja, hogy a béke megszavazása után uj plebiscitum rendeltessék el-Nemzeti színház, szerda, febr. 1-én ada­tik : A két jó barát, dráma, 3 felv. Szerkesztő-égi posta. V. M. urnak Szegedre lapunkat megindí­tottuk, tudósításait köszönettel vettük s kér­jük továbbá is. — T. H­á­v e­l F. úrhoz Hátszegen. Ne­gyedéves előfizetését csak ma kaptuk s február —áprilra jegyeztük be. T. Dobos A. urnak. Teljesen igaza van a számok összecserélésére nézve, mely többé nem fog előfordulni. A ki­vánt decz. 29-iki 280 (hibásan 300) számot ■ útnak inditottuk.

Next