Magyar-Zsidó Szemle 38. (1921)

1921 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Dr. Blau Lajos: A jegyesség és házasságkötési forma néhány pontja

TUDOMÁNY A jegyesség és házasságkötési forma néhány pontja. Midőn itt a házasságkötés formájáról és vele összefüggő pontokról egyet-mást elmondunk, semmiféle közvetlen gyakorlati cél nem lebeg szemünk előtt, hanem tisztán a történeti megismerés. E tekintetben is csak a zsidó házasság érdekel bennünket, ennek története és történeti hatása, csupán e célból és e célra használjuk azt a széles tudományos apparátussal készített művet, melyet a budapesti tudományos egyetem ez idei rektora nyolc év előtt közrebocsátott.­ A mű történeti jellegénél fogva, az I. rész beveze­­tőleg ismerteti egy-egy pontban a házasságkötési cselekvényeket a régi zsidóknál, a régi görögöknél, a rómaiaknál és a germánoknál (1—4. §§., 1—47. lap). A munka dereka a II. rész, melynek címe azonos az egész könyv címével (5—14. §§., 48—253. II). A III. rész e reform keresztülviteléről szól (15—18. §§., 254—284. 11). Végül következik 11 függelék és kimerítő név- és tárgymutató (285—323 és 324—340). Észrevételeinket e mű sorrendjében fogjuk előadni. ״ Az ókereszténységgel kapcsolatban álló népek házasság­­kötési jogai ismertetésénél első helyen a zsidó jog jön tekintetbe. Hanuy helyesen különbözteti meg a mózesi házasságkötési jogot a talmudi házasságkötési jogtól, abban is igaza van, hogy a tal­­mudi jogot nem a talmud korától számítja, hanem a rabbinizmus kezdetétől, a fogság utáni időtől, azaz 586-tól időszámításunk­ ­ Hanug Ferenc dr. A jegyesség és házasságkötési forma kifejlődése a Ne temere decretumig. (Jogtörténeti bevezetés a Ne temere decretumhoz.) A több forrásszövegeknek a Függelékben való közlése mellett. Budapest, Stephaneum-nyomda, 1912. (Ára 5 korona), IV, 340. 11. 8. Magyar Zsidó Szemle 2

Next