Magyarország, 1967. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A Petőfi-kultusz leghivatott­abb gondozója a Pet­őfi Irodalmi Múzeum. Az utolsó évtized­ben országos intézménnyé nőtt. A Bajza utcai Epreskertből évekkel ez­előtt a belvárosi Károlyi palotába költözött át. Feladata, hogy össze­gyűjtse és kiállítsa a magyar iroda­lom tárgyi ereklyéit, a magyar írók személyes emléktárgyait, ezen belül különös gonddal ápolja Petőfi örök­ségét. (A múzeum kiállításait évente ötvenezren keresik fel.) A múzeum gyűjti a külföldön ed­dig mintegy félszáz nyelven megje­lent Petőfi-kiadásokat, a Petőfivel kapcsolatos képzőművészeti, tárgyi, kéziratos és sokszorosított emléke­ket. Eredeti Petőfi-kéziratokból több mint kétszázat, Szendrey Júlia, Pe­tőfi Zoltán és Petőfi István kézira­taiból több mint háromszázat őriz. Gyűjteményében vannak a többi között a Nemzeti dal, A nép nevé­ben, A XIX. század költőihez. Az őrült, az ars poeticát kinyilatkoztató Dalaim sokat javított-csiszolt fogal­mazványai. Az első kiadásokat, a János vitézt, A szerelem gyöngyeit, a Felhőket, A helység kalapácsát, a költő személyi tárgyait, dolmányát és pipáját, Petőfi és Szendrey Júlia lakásának berendezését, biedermeier vitrint és órát ugyancsak a mú­zeum őrzi. A gyűjtemény a közelmúltban több értékes darabbal is gyarapo­dott. A múzeum tulajdonába került például az 1844-es keltezésű, Debre­cenben írt Ivás közben című vers kézirata, az 1848-ban Budapesten szövegezett A nép barátja című po­litikai lap programtervezetének kéz­irata, Orlay Petrich Somának Petőfi Mezőberényben című, a költőt ka­rosszékében, pipázva ábrázoló olaj­­festményének mindeddig ismeretlen eredetije. A múzeum munkatársai a kutatást nemrégiben új területre is kiterjesz­tették. Nyilvántartásba veszik az is­mert, felkutatják a még ismeretlen Petőfi-szobrokat és Petőfi-emlék­­táblákat, valamennyit megörökítik fényképen, s feljegyzik keletkezésük történetét. Ezt a fényképes-szöveges dokumentációt később albumban kí­vánják megjelentetni.­­Egy eddig is­meretlen mellszoborral is gazdagabb lett a gyűjtemény. A Kazár utca, az egykori Petőfi utca 3-as számú há­zának bontásánál akadtak rá a kő­művesek. A múlt század 60-as évei­ben homokkőből faragott portré Gasser József szobrászművész alko­tása. A kutatók véleménye szerint ez az első olyan Petőfi-szobor, amely lakóház díszítésére készült.­ A legújabb Petőfi-relikviák közül is kiemelkedik a költő egykori ma­gánkönyvtárának tíz kötete, amely Shakespeare valamennyi drámájá­nak német nyelvű kiadását öleli fel. A kötetekben, amelyeket mostanáig Szendrey Júlia családjának leszár­mazottai őriztek, Petőfi kézírásos jegyzetei olvashatók. De még idegen országokba sza­kadt honfitársainkban is él Petőfi emlékének tisztelete. Így történt, hogy Milton Smith, New Yorkban lakó idős „amerikás magyar” jóvol­tából nemrégiben értékes dokumen­tum került a múzeum birtokába. Eredeti Petőfi-kézirat fotókópiáját küldte el, azzal a kéréssel, hogy ag­­noszkálják a kézirat valódiságát. A kutatók nem kis meglepetésére a bo­rítékból az a szerződés került elő, amelyet Petőfi Sándor Emich Gusz­távval az összes költemények kiadá­sára kötött. A kutatók erről az írás­beli megállapodásról mindezideig nem tudtak, úgy vélték, hogy az összes költemények szóbeli meg­egyezés alapján jelent meg. A szer­ződés eredeti példánya, amelyet fel­tehetően valamelyik emigráns még a múlt században vitt magával a tengerentúlra, több korábbi iroda­lomtörténeti értékelést is új megvi­lágításba helyez. A budapesti múzeumon kívül vi­déken hat Petőfi-ház is ápolja a köl­tő emlékét. Leghíresebb közülük a kiskőrösi, de a szabadszállási, a kis­­kunfélegyházai, a dunavecsei, a há­ború óta létesített dömsödi és a két esztendeje felavatott borjádi emlék­házakat is sokan látogatják. (Hete­dikként Szabolcs-Szatmárban állíta­nak emléket a költőnek, Tunyogma­­tolcs határában, ahol a versben meg­örökített „falu végén kurta kocsmát” szándékoznak rekonstruálni.) Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Szabadszálláson azonban nemcsak emlékházak vannak, hanem rivali­zálás is. Mindhárom magát vallja Petőfi szülőföldjének. Dr. Nyilassy Vilmának, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetőjé­nek véleménye: „Petrovics István­nak, a költő édesapjának 1822—1823- ban két mészárszék-bérlete volt, az egyik Kiskőrösön, a másik Kiskun­félegyházán. A kiskőrösi volt a ré­gebbi. Hitelt érdemlő dokumentu­mok szerint a család állandóan itt is lakott. Petőfi Sándort ugyanitt keresztelték meg az evangélikus egy­ház szertartása szerint. A szülőhely­vitában ezért mindeddig a kiskőrösi evangélikus egyház anyakönyve a legerősebb érv, annak ellenére, hogy a költő Szülőföldemen című versét Kiskunfélegyházán írta. A gyerek Petőfi első maradandó élményei ugyanis csakugyan innen valók, mert a család röviddel az ő születése után Kiskunfélegyházára költözött. A Szentesen nemrégiben előkerült dokumentum Petrovics István egy­kori hentesinasának a szülőhely-vita keletkezése idején tett jegyzőkönyvi vallomását tartalmazza. Eszerint a Petrovics-család a költő születése idején Kiskunfélegyházán lakott, a városban azonban nem volt evan­gélikus templom, ezért vitték Kis­körösre megkeresztelni. Ez a felté­telezés nem új keletű. Az új doku­mentum azonban nem tekinthető erősebbnek, mint a kiskőrösi evan­gélikus egyház anyakönyvi kivonata. Ezért számos irodalomtörténész kol­légámmal együtt továbbra is azt a véleményt képviselem, hogy Petőf Sándor Kiskőrösön született.” Petőfi élete és munkássága nem­csak a múzeum munkatársait, ha­nem az irodalomtörténészeket, a nyelvészeket, a történészeket, a könyvtárosokat is élénken foglalkoz­tatja. A Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtörténeti Intézetében Lukácsy Sándor irányításával az ed­digi legteljesebb, háromkötetes Pe­­tőfi-életrajz megjelentetését készítik elő. A Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársai, Kiss József és Mar­tinké András Petőfi összes művei­nek kritikai kiadását készítik elő. Előreláthatóan 1973 újévére, a köl­tő születésének 150. évfordulójára jelenik meg. Pándi Pál, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Petőfi művészetéről, költői pályájá­ról ír nagyszabású tanulmányt, en­nek első kötete már meg is jelent. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének mun­katársai pedig befejezték egy Petőfi­­bibliográfia összeállítását. A Nyelv­­tudományi Intézetben Petőfi-szótár készül. A Petőfi-kultusz lelkes művelői azonban nem mind tartoznak a „hi­vatásosok” közé. Dunavecsén például két Petőfi-múzeumot is megtekint­hetnek a látogatók. A hivatalosat az egykori Petrovics-portán, meg Vas­­berényi Gáza dunavecsei lakos, nyugdíjas tisztviselő „maszek-mú­zeumát”. Vasberényi Géza ugyanis megvásárolta azt a házat, amelyben Petőfi Dunavecsén egykor megszállt, szállásadó gazdájának lányához, Nagy Zsuzsikához verset is írt, s a házban a saját maga gyűjtötte re­likviákból múzeumot rendezett be. Szabó László vasutas pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum társadalmi mun­katársa. Ő korábban azzal a kéréssel állított be a múzeumba, hogy adja­nak neki valamilyen kutatói megbí­zatást, mert ő bárhová ingyen utaz­hat az országban. Szabó László a szobrokat és az emléktáblákat ku­tatja fel, fényképezi és gyűjti az adatokat keletkezésük történetéről KOVÁCS GYÖRGY Petőfi-kutatás Élő örökség Három város vitája Szerződés New Yorkból Gyűjtők és kutatók PETŐFI MAGÁNKÖNYVTÁRÁNAK NÉHÁNY KÖTETE A „falu végén kurta kocsmát” szándékoznak rekonstruálni MAGYARORSZÁG 1967/1­21 KÖNYVEK ÉS BETŰK XI.iiiiiiiiiiiiiiimii': A tíz első kérdésre adott válasz megfelelő sor- 0 rendbe rakott kezdőbetűiből összeállítható a felelet , a 11. kérdésre. Csak a 11. kérdésre adott választ (vé­­g­zeték és keresztnév) kell beküldeni, zárójelben pe­n­­dig a megfejtés sorrendjében kapott kezdőbetűket . (Vigyázat! A 6. kérdésre adott felelet kezdőbetűjére­­ tegyünk ékezetet!) 1. Magyar költemény, 1933-ban íródott, címe: „Ének a négerről, aki a városba ment”. Költője? 2. Ki írta (1841-ben) az „Éljen az egyenlőség” cí­mű magyar vígjátékot? 3. Ki az a magyar földrajztudós, aki 1940-ben meg­írta Körösi Csom­a Sándor életregényét? 4. Ki írta (1847-ben) a „Magyarország 1514-ben” ig című történelmi regényt? 5. Ki volt az a szónok, akinek 1825. november 23-i országgyűlési beszéde eredményeként létrejött a Magyar Tudományos Akadémia? 6. Mi volt annak az irodalmi folyóiratnak a címe, amelyet Széphalmy Vincze álnéven Kazinczy Fe­re­renc indított? 7. „Dalok Ady Endre verseire” — a híres Mo­­­­dern Könyvtárban jelent meg. A zeneszerző­k neve? 8. Ki írt (1918-ban) „Fortunátus” címmel történeti­­ színművet? 9. Ki rendezte sajtó alá (előszót is írt!) a híres­­ nagyváradi „A Holnap” antológiát? 10. Ki írta „A kabaré regényé”-t? 11. A század magyar prózairodalmának kiemelkedő s alakja, két könyvének címe: „Rab ember fiai”, s „Napok, holdak, elmúlt csillagok”. Neve? A „Könyvek és betűk IX.” helyes megfejtése:­­ 1. Barbusse; 2. Remarque; 3. Ehrenburg; 4. Cocteau; || 5. Hardy; 6. Thurzó; 7. BRECHT. Könyvjutalmat nyertek: Szíj­jártó Albertné, Bp.­­ VII. Lenin körút 61., ifj. Németh János, Keszthely, a Munkácsi u. 7., Horváth Béláné, Visegrád, Kórház;­­ Stéhli Ferenc, Bp. XVIII., Nyitra u. 5., Simon Anná- S­­ia, Bp. XV. Gábor Áron u. 12. A könyveket postán elküldöttük.

Next