Magyarország, 1995. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1995-11-03 / 44. szám

Hazai élet 10 Szélesre tárt ajtók a világ felé Országpropaganda az idegenforgalomért A Magyarország gazdasági helyzetéért felelős legfelső vezetők mintha kezde­nék belátni: a turizmus, mint az egyik ma is legsikeresebb ágazat, rászolgál a kormányzati elismerésre, támogatásra. Biztató jel, hogy jövőre minden eddigi­nél több pénz áll majd az idegenforga­lom fejlesztésének szolgálatára. Az eredmények összegzésére, az op­timista jövőkép felvázolására a ’96-os rendezvényekre történő felkészülés egyik fontos állomása, az október utol­só hetében megrendezett turisztikai workshop adott alkalmat Schagrin Ta­másnak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnökének. A most negyedik alkalommal tartott Welcome to Hungária elnevezésű bör­zén a régi kapcsolatok felelevenítése, illetve újak építése volt a cél. Össze­sen 138 standon 140 magyar kiállító, köztük éttermek, a szállodai szakma képviselői, utazási irodák és egyéb programgazdák, turisztikai vállalkozá­sok adtak ízelítőt kínálatukból — az előző évihez hasonlóan — mintegy 140 meghívott külföldi partner számá­ra. A rendezvény záróakkordjaként pe­dig a Dunakanyarral, illetve Szegeddel és környékével személyesen is megis­merkedhettek a külföldi vendégek. A turisztikai börze évről évre való ismételt megrendezése azonban csak egy szeletkéje annak a kemény munká­nak, amelyet az ágazat fejlesztése érde­kében a szakemberek folytatnak. A ma­gyar idegenforgalomban már az ideit is az áttörés évének lehet nevezni. Nemcsak azért, mert a turizmusból származó bevételek jelentős mérték­ben — mintegy 23-24 százalékkal — meghaladják a tavalyit, hanem azért is, mert a turizmus végre a kormányzati körökben is elfoglalhatta az őt megille­tő helyet. A kormány elfogadta az OIH által előterjesztett intézkedési csomagot, mellyel zöld utat kaptak a turizmus­ban működő vállalkozások feltételei­nek biztosítását, a turisztikai kínálat bővítését szolgáló javaslatok. A cso­magterv jóváhagyása megalapozza, hogy az idegenforgalmi termékfejlesz­tésre, a turisztikai szolgáltatások szín­vonalának emelésére és az országpro­pagandára, marketingre minden eddi­ginél nagyobb összeg álljon rendelke­zésre. Nyitott kapukra találtak a turiz­mus egyéb feltételrendszerének javítá­sát célzó elképzelések is, amelyek egyebek mellett a közbiztonsággal, a határátlépéssel vagy a vízumkérdéssel kapcsolatosak. Ebben az esztendőben a költségvetés a turizmus számára 200 millió forintnyi támogatást adott. Jövő­re ez a szám minden bizonnyal nagy­ságrenddel nagyobb lesz. Az idegen­­forgalmi alap helyébe lépett idegenfor­galmi célkeretbe a költségvetés a ter­vek szerint ugyanakkora összeget tesz be, mint amekkora összegű a vállalko­zások kötelező hozzájárulása lesz a tu­rizmus fejlesztéséhez. Előzetes számí­tások alapján ez mintegy egymilliárd forintot tesz ki, de a szakemberek ténylegesen nagyobb összegre számí­tanak. Emellett a jövő évben megren­dezésre kerülő, központilag támoga­tott kulturális rendezvénysorozat céljá­ra 1996 végéig plusz 1,2 milliárd fo­rint áll az idegenforgalom rendelkezé­sére. Összességében tehát a szakma több mint 4 milliárd forinttal számol­hat. Ez minden bizonnyal nemcsak mennyiségi, hanem minőségbeli to­vábblépést is hozhat, alapot adhat a bi­zakodásra, miszerint az elkövetkező esztendőben valóban színvonalas prog­ramokkal rukkolhat elő hazánk. A már elkészült eseménynaptár számos nemzetközi érdeklődésre is számot tar­tó országos és helyi rendezvényt ígér. Ezek eredményeként a szakma joggal reménykedhet abban, hogy 1996 a tu­rizmus éve lesz. Persze a rendelkezésre álló összeg még mindig meglehetősen csekély a szükségeshez képest. Némileg bővít­hető a keret többek között az egyéb tárcák rendelkezésére álló különféle alapok közös felhasználása révén. Az ilyenfajta, együttműködés első jelei már mutatkoznak. Az OIH például ösz­­szefog az önkormányzatokkal az egyes megyék turisztikai kínálatát megjelenítő anyagok elkészítésére, szervezett együttműködés biztosítja a balatoni kormánybiztossal a tó fejlesz­téséhez felhasználható összegek kö­zös hasznosítását, s a millecentenáriu­­mi eseményekhez kapcsolódóan is születtek együttműködési megállapo­dások. Mindezek ellenére Schagrin Ta­más elismerte, a különböző tárcáknál lévő pénzek elköltése még korántsem megfelelően koordinált. Az idegenforgalom kasszájába befo­lyó pénzeknek természetesen ezeregy helye lesz. Fontos a gyógy-idegenfor­­galomban rejlő lehetőségek minél erő­teljesebb kiaknázása, a Balaton és a Velencei-tó környékének fejlesztése, a Tourinform szolgálat jelentős széle­sítése. De talán a legfontosabb az or­szágpropaganda javítása, hogy hazán­kat sokkal szélesebb körben és von­zóbb formában tudjuk az érdeklődők­nek bemutatni, illetve újabb vendég­kört hazánk hívének megnyerni. En­nek érdekében folyamatban van az or­szág hosszabb távú marketingtervé­nek kidolgozása, másrészt a jövő évre egy konkrét marketing-akcióprogram kimunkálása is. A közelmúltban befe­jeződött a jövő évi rendezvénysorozat marketingjének átfogó megszervezésé­re kiírt pályázat értékelése, a munka megindulásához már csak a miniszter hozzájárulása szükséges. Emellett el­készült egy, az ország turisztikai érté­keit bemutató 13 perces film, amely­nek ősbemutatója éppen a Welcome to Hungária keretében volt. Az elmúlt időkben gyakori panasz volt, hogy a külföldi kiállításokon nincs elég informatív, invitatív anyag, brosúra, amely az ország népszerűsíté­sét segíthetné. E tekintetben is érezhe­tő a­ javulás, a jövőbeni turisztikai vá­sárokon nem lesz hiány az ilyen jelle­gű anyagokból — hangzott az ígéret. Máris számos új kiadvány látott és lát még a közeljövőben napvilágot. A Ma­gyar Turisztikai Szolgálatnál már igé­nyelhető a Balatont öt nyelven bemu­tató brosúra, november végéig megje­lenik a három nyelven olvasható gaszt­ronómiai és a falusi turizmusról szóló kiadvány, valamint a tájegységeket be­mutató regionális sorozat első néhány darabja, december végén pedig a ho­tel- és kempingkatalógus. Az ország népszerűsítésében Schag­rin Tamás kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a magyar turizmus iránti érdeklődés felkeltésével a jövőben fog­lalkoznak majd kereskedelmi kiren­deltségeink is, s bár nem ez a legked­vezőbb megoldás, mindenképpen lehe­tővé teszi a magyar turizmus jelenlé­tét a földkerekség mintegy hatvan or­szágában. Tervezik, hogy a magyar idegenforgalom számára különösen je­lentős országokban önálló képvisele­tet biztosítanak a magyar turizmus szá­mára, így idén megjelentek New Yorkban és Moszkvában. A számító­gépek rohamos elterjedésének jóvoltá­ból még ennél is jobban kitárulkozha­tunk a világ felé: a magyar turisztikai információk ugyanis az Internet háló­zaton keresztül bárhol elérhetők a vilá­gon. Lac­ovszky Bea Magyarországi vendégforgalom Időszak Külföldi Ebből: Turista-Külföldre Kereskedelmi látogatók éjszakák látogató magyarok szálláshelyek turisták kirándulók vendégeinek vendég­éjszakáinak száma (ezer) 1991 33 265 21 860 7 162 109 717 14 317 4712 17 596 1992 33 491 20 188 8 155 105 037 12 803 4672 16 315 1993 40 599 22 804 11 719 143 548 12 115 4896 16 685 1994 39 836 21 425 13 026 140 271 14 374 4944 16 282 Turistasoroló Az utóbbi öt-tíz évben az idegenforgalom a nemzetkö­zi gazdaság egyik legdinami­kusabban fejlődő üzletágává lépett elő. Néhány meleg ten­geri szigetországnak szinte a turizmus jelenti az egyetlen jövedelmét. Magyarorszá­gon az ágazat súlya koránt­sem ekkora. Tavaly hivatalo­san másfél milliárd dollárt hozott, nem hivatalosan en­nél vélhetően többet. E kér­désről azonban megoszlik az idegenforgalmi szakembe­rek és a statisztikusok véle­ménye. A magyarországi idegen­­forgalom alakulásán éppúgy meglátszik a rendszerválto­zás hatása, mint a gazdaság más ágazatain. A szállodák kihasználtságának romlásá­ra, a vendégéjszakák számá­nak csökkenésére vagy ép­pen a balatoni idegenforga­lom visszaesésére éppúgy ta­láló az unalomig ismert ma­gyarázat — miszerint a KGST-piac összeomlásának következménye —, mint a gazdaság más területeire. Megoszlik a szakemberek véleménye a tekintetben, hogy milyen valós lehetősé­geket rejt a turizmus Ma­gyarországon. Az egyik vég­let szerint a hazai kínálat túl­ságosan szerény attraktív lát­nivalókban. A nyári szezon­ban a Balaton nem konkurál­hat a meleg tengerekkel, ka­rácsony után pedig végképp megcsappan az idegenforgal­mi kínálat, mivel nincsenek síelésre alkalmas hegyek, s az építészeti-kulturális emlé­kek szegényesebbek, mint Európa szerencsésebb sorsú tájain. Vannak aztán optimista te­oretikusok, akik az ország át­lagosnál jóval nagyobb gyógyvízkincsére, a Bala­ton, a Hortobágy sajátos szépségére, a főváros kultu­rális vonzerejére számítva megsokszorozhatónak tart­ják a bevételeket. A statisztikusok szerint igaz ugyan, hogy évek óta mintegy 40 millió külföldi keresi fel az országot, de ez inkább gondot jelent, mint­sem a bevételek gyarapodá­sát. A KSH szerint a turisták száma 1994-ben 21 millióra rúgott, viszont a kereskedel­mi szálláshelyeken csupán 2,8 millió külföldi fordult meg. Mindehhez tudnivaló, hogy a statisztikai összegzés­ben látogatónak az minősül, aki idegenforgalmi célból másik országba utazik. Turis­ta az a látogató, aki 24 órát meghaladó ideig tartózkodik az országban. Kirándulónak az számít, aki egy napnál ke­vesebbet tölt az országban. MAGYARORSZÁG , 1995. november 3.

Next