Magyarország, 1995. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1995-11-03 / 44. szám
Hazai élet 10 Szélesre tárt ajtók a világ felé Országpropaganda az idegenforgalomért A Magyarország gazdasági helyzetéért felelős legfelső vezetők mintha kezdenék belátni: a turizmus, mint az egyik ma is legsikeresebb ágazat, rászolgál a kormányzati elismerésre, támogatásra. Biztató jel, hogy jövőre minden eddiginél több pénz áll majd az idegenforgalom fejlesztésének szolgálatára. Az eredmények összegzésére, az optimista jövőkép felvázolására a ’96-os rendezvényekre történő felkészülés egyik fontos állomása, az október utolsó hetében megrendezett turisztikai workshop adott alkalmat Schagrin Tamásnak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnökének. A most negyedik alkalommal tartott Welcome to Hungária elnevezésű börzén a régi kapcsolatok felelevenítése, illetve újak építése volt a cél. Összesen 138 standon 140 magyar kiállító, köztük éttermek, a szállodai szakma képviselői, utazási irodák és egyéb programgazdák, turisztikai vállalkozások adtak ízelítőt kínálatukból — az előző évihez hasonlóan — mintegy 140 meghívott külföldi partner számára. A rendezvény záróakkordjaként pedig a Dunakanyarral, illetve Szegeddel és környékével személyesen is megismerkedhettek a külföldi vendégek. A turisztikai börze évről évre való ismételt megrendezése azonban csak egy szeletkéje annak a kemény munkának, amelyet az ágazat fejlesztése érdekében a szakemberek folytatnak. A magyar idegenforgalomban már az ideit is az áttörés évének lehet nevezni. Nemcsak azért, mert a turizmusból származó bevételek jelentős mértékben — mintegy 23-24 százalékkal — meghaladják a tavalyit, hanem azért is, mert a turizmus végre a kormányzati körökben is elfoglalhatta az őt megillető helyet. A kormány elfogadta az OIH által előterjesztett intézkedési csomagot, mellyel zöld utat kaptak a turizmusban működő vállalkozások feltételeinek biztosítását, a turisztikai kínálat bővítését szolgáló javaslatok. A csomagterv jóváhagyása megalapozza, hogy az idegenforgalmi termékfejlesztésre, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelésére és az országpropagandára, marketingre minden eddiginél nagyobb összeg álljon rendelkezésre. Nyitott kapukra találtak a turizmus egyéb feltételrendszerének javítását célzó elképzelések is, amelyek egyebek mellett a közbiztonsággal, a határátlépéssel vagy a vízumkérdéssel kapcsolatosak. Ebben az esztendőben a költségvetés a turizmus számára 200 millió forintnyi támogatást adott. Jövőre ez a szám minden bizonnyal nagyságrenddel nagyobb lesz. Az idegenforgalmi alap helyébe lépett idegenforgalmi célkeretbe a költségvetés a tervek szerint ugyanakkora összeget tesz be, mint amekkora összegű a vállalkozások kötelező hozzájárulása lesz a turizmus fejlesztéséhez. Előzetes számítások alapján ez mintegy egymilliárd forintot tesz ki, de a szakemberek ténylegesen nagyobb összegre számítanak. Emellett a jövő évben megrendezésre kerülő, központilag támogatott kulturális rendezvénysorozat céljára 1996 végéig plusz 1,2 milliárd forint áll az idegenforgalom rendelkezésére. Összességében tehát a szakma több mint 4 milliárd forinttal számolhat. Ez minden bizonnyal nemcsak mennyiségi, hanem minőségbeli továbblépést is hozhat, alapot adhat a bizakodásra, miszerint az elkövetkező esztendőben valóban színvonalas programokkal rukkolhat elő hazánk. A már elkészült eseménynaptár számos nemzetközi érdeklődésre is számot tartó országos és helyi rendezvényt ígér. Ezek eredményeként a szakma joggal reménykedhet abban, hogy 1996 a turizmus éve lesz. Persze a rendelkezésre álló összeg még mindig meglehetősen csekély a szükségeshez képest. Némileg bővíthető a keret többek között az egyéb tárcák rendelkezésére álló különféle alapok közös felhasználása révén. Az ilyenfajta, együttműködés első jelei már mutatkoznak. Az OIH például öszszefog az önkormányzatokkal az egyes megyék turisztikai kínálatát megjelenítő anyagok elkészítésére, szervezett együttműködés biztosítja a balatoni kormánybiztossal a tó fejlesztéséhez felhasználható összegek közös hasznosítását, s a millecentenáriumi eseményekhez kapcsolódóan is születtek együttműködési megállapodások. Mindezek ellenére Schagrin Tamás elismerte, a különböző tárcáknál lévő pénzek elköltése még korántsem megfelelően koordinált. Az idegenforgalom kasszájába befolyó pénzeknek természetesen ezeregy helye lesz. Fontos a gyógy-idegenforgalomban rejlő lehetőségek minél erőteljesebb kiaknázása, a Balaton és a Velencei-tó környékének fejlesztése, a Tourinform szolgálat jelentős szélesítése. De talán a legfontosabb az országpropaganda javítása, hogy hazánkat sokkal szélesebb körben és vonzóbb formában tudjuk az érdeklődőknek bemutatni, illetve újabb vendégkört hazánk hívének megnyerni. Ennek érdekében folyamatban van az ország hosszabb távú marketingtervének kidolgozása, másrészt a jövő évre egy konkrét marketing-akcióprogram kimunkálása is. A közelmúltban befejeződött a jövő évi rendezvénysorozat marketingjének átfogó megszervezésére kiírt pályázat értékelése, a munka megindulásához már csak a miniszter hozzájárulása szükséges. Emellett elkészült egy, az ország turisztikai értékeit bemutató 13 perces film, amelynek ősbemutatója éppen a Welcome to Hungária keretében volt. Az elmúlt időkben gyakori panasz volt, hogy a külföldi kiállításokon nincs elég informatív, invitatív anyag, brosúra, amely az ország népszerűsítését segíthetné. E tekintetben is érezhető a javulás, a jövőbeni turisztikai vásárokon nem lesz hiány az ilyen jellegű anyagokból — hangzott az ígéret. Máris számos új kiadvány látott és lát még a közeljövőben napvilágot. A Magyar Turisztikai Szolgálatnál már igényelhető a Balatont öt nyelven bemutató brosúra, november végéig megjelenik a három nyelven olvasható gasztronómiai és a falusi turizmusról szóló kiadvány, valamint a tájegységeket bemutató regionális sorozat első néhány darabja, december végén pedig a hotel- és kempingkatalógus. Az ország népszerűsítésében Schagrin Tamás kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a magyar turizmus iránti érdeklődés felkeltésével a jövőben foglalkoznak majd kereskedelmi kirendeltségeink is, s bár nem ez a legkedvezőbb megoldás, mindenképpen lehetővé teszi a magyar turizmus jelenlétét a földkerekség mintegy hatvan országában. Tervezik, hogy a magyar idegenforgalom számára különösen jelentős országokban önálló képviseletet biztosítanak a magyar turizmus számára, így idén megjelentek New Yorkban és Moszkvában. A számítógépek rohamos elterjedésének jóvoltából még ennél is jobban kitárulkozhatunk a világ felé: a magyar turisztikai információk ugyanis az Internet hálózaton keresztül bárhol elérhetők a világon. Lacovszky Bea Magyarországi vendégforgalom Időszak Külföldi Ebből: Turista-Külföldre Kereskedelmi látogatók éjszakák látogató magyarok szálláshelyek turisták kirándulók vendégeinek vendégéjszakáinak száma (ezer) 1991 33 265 21 860 7 162 109 717 14 317 4712 17 596 1992 33 491 20 188 8 155 105 037 12 803 4672 16 315 1993 40 599 22 804 11 719 143 548 12 115 4896 16 685 1994 39 836 21 425 13 026 140 271 14 374 4944 16 282 Turistasoroló Az utóbbi öt-tíz évben az idegenforgalom a nemzetközi gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő üzletágává lépett elő. Néhány meleg tengeri szigetországnak szinte a turizmus jelenti az egyetlen jövedelmét. Magyarországon az ágazat súlya korántsem ekkora. Tavaly hivatalosan másfél milliárd dollárt hozott, nem hivatalosan ennél vélhetően többet. E kérdésről azonban megoszlik az idegenforgalmi szakemberek és a statisztikusok véleménye. A magyarországi idegenforgalom alakulásán éppúgy meglátszik a rendszerváltozás hatása, mint a gazdaság más ágazatain. A szállodák kihasználtságának romlására, a vendégéjszakák számának csökkenésére vagy éppen a balatoni idegenforgalom visszaesésére éppúgy találó az unalomig ismert magyarázat — miszerint a KGST-piac összeomlásának következménye —, mint a gazdaság más területeire. Megoszlik a szakemberek véleménye a tekintetben, hogy milyen valós lehetőségeket rejt a turizmus Magyarországon. Az egyik véglet szerint a hazai kínálat túlságosan szerény attraktív látnivalókban. A nyári szezonban a Balaton nem konkurálhat a meleg tengerekkel, karácsony után pedig végképp megcsappan az idegenforgalmi kínálat, mivel nincsenek síelésre alkalmas hegyek, s az építészeti-kulturális emlékek szegényesebbek, mint Európa szerencsésebb sorsú tájain. Vannak aztán optimista teoretikusok, akik az ország átlagosnál jóval nagyobb gyógyvízkincsére, a Balaton, a Hortobágy sajátos szépségére, a főváros kulturális vonzerejére számítva megsokszorozhatónak tartják a bevételeket. A statisztikusok szerint igaz ugyan, hogy évek óta mintegy 40 millió külföldi keresi fel az országot, de ez inkább gondot jelent, mintsem a bevételek gyarapodását. A KSH szerint a turisták száma 1994-ben 21 millióra rúgott, viszont a kereskedelmi szálláshelyeken csupán 2,8 millió külföldi fordult meg. Mindehhez tudnivaló, hogy a statisztikai összegzésben látogatónak az minősül, aki idegenforgalmi célból másik országba utazik. Turista az a látogató, aki 24 órát meghaladó ideig tartózkodik az országban. Kirándulónak az számít, aki egy napnál kevesebbet tölt az országban. MAGYARORSZÁG , 1995. november 3.