Magyarország, 1997. január-június (1. - új - évfolyam, 1-16. szám)
1997-01-19 / 3. szám
rengést, az a folyosóra kisétálva egy korabeli cukrászműhely nagyon is reális berendezési tárgyainak, eszközeinek kiállítását találja. Az udvaron át a nemrég elhunyt költő, Simonyi Imre emlékszobájában tehet tisztelgő látogatást. Aki a teraszon foglal helyet, egészen a volt vármegyeházáig elláthat, emellett felfedezheti Kallós Ede Erkel-szobrát, és Ferenczi Béni híres Petőfijét is. A cukrászműhely nem az egyetlen, mely itt a tisztes ipar hagyományát őrzi, s dicséri, a Százévestől nem messze egy kis utcában a Süvegcukor Múzeum a gyulai kereskedőknek állít ma is emléket. Gyula virágzó időszakai mindig összekapcsolódtak a polgári értékekkel. A Ladics-ház kiállítása egy ilyen, másfél századon át őrzött s gyarapító családi hagyatékból állt össze. A barokk hangulatú polgárházban éjszakázott vendégként Petőfi Sándor 1849-ben. KIRÁNDULÓHELYEK Azt hihetnénk, az Alföld maga az unalmas egyhangúság. Holott a sík vidéknek is megvan a varázsa, ha türelmes az ember. Aki szereti a természetet, jól fogja érezni magát, ha ellátogat Kétegyháza felé, a Gyulától tizenegy kilométerre lévő tanyamúzeumba. Itt pusztai környezetben ismerkedhetnek meg a lovaglással, a kocsizással, és megtekinthetik a régi paraszti gazdálkodás eszközeinek hatalmas gyűjteményét. Más élmény várja a kirándulót a tizenöt kilométerre fekvő Szabadkígyóson. Itt a Wenckheim grófok egykori majorságában Ybl Miklós egész kis életművét találjuk: a grófi kriptát, a magtárat és a hatalmas, gazdagon díszített neoreneszánsz kastélyt. Gyönyörű parkja környezetvédelmi terület. Békéscsaba felé indulva félúton jobbra letérve egy újabb kastélyt találunk, a Széchenyiekét, igaz csak romjaiban, de így is romantikus látvány a növényzettel benőtt, ám egyes részleteivel a régi pompát idéző, parkerdővel övezett épület. A Fehér- és a Fekete-Körös számtalan helyen alkalmas a szabadstrandolásra, a külső ívekben kellemes homokpadok teszik kényelmessé az úszás utáni pihenést. A két Körös összefolyásánál (Szanazug) és a városerdei üdülőtelepnél kiépített fürdőhelyet találunk. Aki szívesebben szomszédolna kicsit távolabb, az a gyulai határátkelőn át egy jó óra alatt eléri Aradot, aki inkább Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István szülőhelyét keresné fel, annak célszerűbb a méhkeréki átkelést választania, s így jó fél óra múltán Nagyszalontán sétálhat. VENDÉGLÁTÁS Aki a nyári szezonban előzetesen lefoglalt szállás nélkül érkezik, jól teszi, ha tájékozódik a lehetőségekről a Gyulatourist vagy a Tourinform irodájában. A szállodák a fürdő környékén és a városközpontban épültek. Legnagyobb az Erkel Hotel Gyógyszálló, a várfürdő bejáratánál, nyáron ezerkétszáz ággyal, tanácskozótermekkel, gyógyszolgáltatásokkal. A szállodát fedett folyosó köti össze a fürdővel. A régi Körös partján a fürdő túloldalán, parkos, nyugalmas környezetben áll a Hotel Agro (százharminc férőhely), a Hotel Park (száznyolc férőhely) és a Ferradiál üdülő (százhúsz férőhely). Aki olcsóbb, vagy családiasabb szállást szeretne, az a kiterjedt fizetővendég-szolgálatot veheti igénybe, illetve a Thermál kemping, a Márk kemping, a Hőforrás Üdülőszövetkezetben talál kedvére valót. A városközpontban a Hotel Corvin és az ódon hangulatú Aranykereszt Hotel kínál szállást, de ezeken kívül is több motel található. A szállodákban általában étterem is működik, de számtalan és különböző árszintű étkezőhelyet találhatunk a városban - szinte mindenfelé. Aki specialitásokra vágyik, annak ajánlható az Asia Kisvendéglő indonéz konyhája vagy a Pizza Kisvendéglő kínai választéka. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG A harmincnégyezer lakosú Gyula Budapesttől kétszázhúsz kilométerre délkeletre, a román határ mellett fekszik. A Keleti pályaudvarról közvetlen express vonattal 3-3,5 óra alatt érhető el. Hamarosan Intercity-összeköttetés rövidíti az útidőt. Aki gépkocsival indul, annak Kecskemétig autópályán, onnan a 44-es úton Szarvas-Békéscsabán át kell jönnie, s hasonló idő alatt ér céljához. A városnak közvetlen autóbusz-összeköttetése van Egerrel, Miskolccal, Debrecennel, Szegeddel, Kecskeméttel, lényegében minden irányból jól megközelíthető. Sajnos, a korábbi közvetlen buszjáratok Aradra és Nagyváradra megszűntek, így a határon át legcélszerűbb gépkocsival közlekedni. Krasznahorkai Géza