Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-04 / 170. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1919 DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK XXVI. ÉVFOLYAM 170. SZÁM Választások A tegnapi minisztertanács a választássok kérdésével is foglalkozott. Ígéretünk van Huszár miniszterelnöktől, hogy a választások tiszták, korrupciótól és terrortól fertőzetlenek lesznek. Bízunk is benne, hogy az a miniszterelnök, aki egyéniségének erejével és rokonszenvével nyerte el eddig a sárvári mandátumot, aki féktelen izgatások, egy fillér vesztegetés és hivatali erőszak nélkül — sőt azok ellenére — lett a törvényhozás tagja, ezekért az eszmékért bővül tovább is és biztosítja is ellenzékének e garanciákat, amelyekért, mint ellenzéki annyit küzdött. Egy szomorú emlék lebeg előttünk. A forradalmi — soha meg nem történt — választás előkészületeinek riasztó, rut re*»miniszcenciája. Akkor pártoskodás, el* nyomás, erőszak orgiái készítették elő a „felszabadított“ nép akaratának első meg* nyilvánulását s talán ez is egyik oka volt annak, hogy az erőszak, kérlelhetetlen pártérdek s szemérmetlen hatalmi gége tobzódásának fertőjéből nem is születhetett meg az első alkotmányos, igazi népi képviselet. Akkor rendeletet hoztak arra, hogy a választók összeírását csak a kor* mányon levő pártok képviselői végzik, nyíltan hirdették, hogy a mitíciós szabad* sága csak a „forradalmi" pártoknak van, ami az ellenzékipártok minden szabad* ságának leplezetlen elnyomatását, legazo* lását jelent.:-re. Akkor vak és elvadult nyíltsággal irta a kormány egyik pártjá nak Lapja, hogy vigyázzon a polgárság, mert ha nem az ő pártjuk kerül ki több* séggel az urnákból, akkor szétverik a nemzetgyűlést. A terror oly nekiszilajodottan brutális volt, hogy Pápán s más helyeken vérbe fojtották az ellenzék első szervezkedéseit s még egy — küönben hozzájuk közel álló — minisztert is leköp* ködött a Kunfiaik, Pogányok hatalmas* kodó népe. Akkor a választást internálási néptörvény, komikus összeférhetetlenségi rendelet előzte meg s gyerkőc*katonák szuronya, bajonettjevolt a korteskedés argumentuma. Szomorú emlékek ezek, de nagy tanul* ságok. Ily választás csak anarchiát teremt* hét, jobboldali vagy baloldali bolseviz* must, amely romba dönt mindent s ke* resztülgázol a talpraállás, a megújhodás minden lehetőségén, reményén. Tiszta választást követelünk, amelyet nem korrumpál a guruló „rubel", de nem fertőz meg a bunkósbot, a bikacsök brutális terrorja, a hivatalos presszió settenkedő szelíd erőszaka sem. Ez az ország még lázbeteg — ez a kifejezés a miniszterelnöké — az agitáció, személyi hajsza, osztály vagy felekezeti gyűlölség uszításait, bujtogatását nem bírja ki. Legyen meg a tisztességes agitáció teljes szabadsága, de ez az agitáció ne legyen izgató, tömegeket heccelő s a közigazgatást pártérdek és hatalmi önkény helyett a mérséklő igazság vezesse. Ne felejtsük el soha, hogy sorsdöntő napokat élünk. Ma rajtunk a világ szeme, mégpedig ha erre valamikor büszkék voltünk, most szomorúan kell konstatálnunk, hiszen egy levert, szétmarcangolt, feldúlt idegzetű és bomlott szervezetű organizmus látványán csügg ma mindenki tekintete. Most kell beigazolnunk, hogy nem egy életképtelen, mételyesvérű, féktelen náció szervi életének bomlási folyamatai Budapest, december 3. (A Magyarország tudósítójától.) A tegnapi minisztertanács az aktuális kérdéseken kívül a kommunisták internálási ügyénél is hosszasan foglalkozott. Mint ismeretes, a minisztertanács első felében ezen a tanácskozáson részt vett Horthy Miklós fővezér is, aki már a tanácskozás elején precizírozta a maga álláspontját. Mikor Horthy elhagyta a minisztertanácsot és a vacsoraidő eltelte után újból folytatták a tanácskozást, ismét tárgyalták ezt a kérdést. Peller Károly népjóléti miniszter előterjesztését, hogy az internálásokat szüntessék meg, nem fogadták el, hanem azt a határozatot hozták, hogy egy bírókból álló vizsgálóbizottság fogja ezentúl a kommunisták ügyét intézni. A bizottság eljárásának rendjét és a bizottság szervezetét az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a hadügyminiszter képviselői ankéten fogják megbeszélni. A béketárgyalásaik ügyében a minisztertanács azt a határozatot hozta, hogy megvárják Apponyinak, a békebizottság elnökének Budapestre érkezését, mert az ő óhajait természetesen respektálni akarják. A személyek is szóba kerültek, de végleges határozatot nem hoztak. Ma délelőtt igen élénk élet volt a miniszterelnöki palotában. A royalista párt küldöttsége járt a miniszterelnöknél, de ennek a fogadásáról az ukrán követ bemutatkozó látogatására elszólították a miniszterelnököt. Az ukrán követ átadta megbízólevelét, amelynek átnyitása alkalmából kölcsönös nyilatkozatokat váltottak. A miniszterelnök ezt megelőzőleg Causey amerikai ezredes tisztelgését fogadta, az ukrán követ fogadása után pedig Gorton tábornok, az angol misszió főnöke jelent meg a miniszterelnöknél, akinek fogadása a szokásos ünnepélyes formaságok között a Gobelin-teremben ment végbe. Gorton tábornok után az Országos Nemzeti Párt részéről Ábrahám Dezső, Bartha Albert és Létay Ernő keresték fel a miniszterelnököt. Holnap minisztertanács lesz Értesülésünk szerint holnap délután minisztertanács lesz, melynek tárgysorozatán a választási rendelet módosítása és a béke voltak az elmúlt rémületes excesszusok, hanem egy energiáktól, fejlődésképes erőktől duzzadó szervezeté, amelynek életösztöne lázad fel a kitörésekben, amikor hátán szántottak s végtagjait próbál ták leoperálni. Ha most, a rend, nem* zeti élet e visszatérő kezdeti korszakában is a féktelenség fog garázdálkodni: meg* buktunk. Ha öntudatos, fegyelmezett ren* det, erőt, nyugalmat mutathatunk, vissza* nyerhetünk minden elismerést és rokon* szenvet, delegáció tagjainak megválasztása szerepel. A választási rendelet ezen a minisztertanácson újabb megbeszélésre kerül és a rendelet kiadása csak a legközelebbi napokban várható. Ír pártok képviselői is részt vesznek a békedelegációban Miként megírtuk tegnap, Bandholtz tábornok útján megérkezett Huszár Károly miniszterelnökhöz a békekonferencia elnökének meghívó levele. A miniszterelnök e levélre rögtön válaszolt is. A magyar békedelegációt Páris elővárosában, Neuillyben a Madridkastélyban helyezik el. Hogy a delegáció mikor indul útnak, az még nincs eldöntve. Mivel nem igaz az, így az amerikai misszió karácsonyi szünetre elutazik, nem ez okból, hanem más technikai okból történik mégis az, hogy a delegáció a legjobb esetben három hét múltán mehet csak ki a békekonferenciára. A magyar kormány százhatvan tagból álló küldöttséget szeretne kiküldeni, amelybe beleértetnek természetesen a segédszemélyzet, telefonosok, szikratávírók, gépírók és gyorsírók is. Azonban már érkezett egy félhivatalos értesítés, hogy a békekonferencia vezetősége e számot magasnak tartja és legfeljebb nyolcvan tagból álló küldöttséget tart szükségesnek. A kormány előbb beterjeszti a meghívandók névsorát, erre válasz érkezik Párisból és csak azután mehet ki a delegáció. A delegáció elnöke tudvalevően Apponyi Albert gróf lesz, mellette jelentős szerepet fognak játszani Bethlen István gróf, Teleki Pál gróf és Giesswein Sándor is. A kormánynak az a szándéka, hogy minden párt egy képviselőjét delegálja a küldöttségbe és így ebben mint politikai pártképviselők vesznek részt, a Keresztény Nemzeti Egység pártjának, az Országos Nemzeti Pártnak, a Nemzeti Demokratapártnak, az Egyesült Kisgazdapártnak és a Szociáldemokratapártnak képviselői is. Képviseletük lesz a Magyarországban élő nemzetiségeknek: románoknak, tótoknak, jugoszlávoknak, németeknek, sőt vendeknek is. A kormány több oly közéleti férfiút is ki akar küldeni, akik jelenes internálva vannak, így esetleg Apáthy István is, s mód indult meg az eljárás, hogy ezek éppen ezért visszanyerjék mozgási szabadságukat. Í1 magyar békedelegáció Huszár is kimegy Meuillybe — Idegen követek a miniszterelnöknél — Megalakul a középpárt Egyes szám ára: 80 fülér