Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

­ Sándor Pál szenvedélyes vitája Hegyeshalmyval Izgalom és vihar a MAUs szerződés körül — S­orányi ellenezte a külföldi szállítást és a rossz valutájú kölcsönt — Mit mondott Liptár­ Pál ? — Rakovszky rövidségre kéri Hegyeshalmyt Budapett­, február 23. (A Magyarország tudósítójától.) A nem­ze így­en­­és mai ülésén Hegyeshalmi­ Lajos kereskedelmi miniszter válaszolt Sándor Pálnaak a Máv­-szerző­dések ügyeiben elmondott múltkori interpelláció­­­jára. A miniszter beszéde után, amit más cikkben ismertetünk, Sándor Pál állt fel szólásra. .Somogyi Istvén: Mi a beszédének jelszava? Sándor Pál: Az igazság! h­egyeshalmy mi­niszter úr erős tónust­­használt velem szemben, de itt nem szav­ik, hanem tények bizonyítanak. Én kimutattam, hogy a Máv.-nak a Biedermann­­céggyel kötött szerződésében foglalt áraknál ugyanaz a cég a hazai is magán fel­eknek olcsóbb ajánlatot tett. Ez nem lett megcáfolva. .. miniszter úr is konstatálta, hogy a Mnv. magasabb árat fizet. A legsúlyosabb vád, melyet ellenem a mi­niszter úr hangoztatott,, hogy a vasút osztály nem tiltakozott a szerződés­ ellen és állításomat szemen­­szedett valótlanságnak jellemezte. Ez a szerződés november 10-éig a vasútosztálynál egyáltalában nem volt ismeretes, ott elő nem fordult. Terry miniszteri tanácsos úr, mikor meghallotta, azt mondta: „Ezek horribilis úrak“ ’és tiltakozott ez ellen a szerződés ellen 5P-kínai ipar­ sérelme miatt. Liptai­ államtitkár úr is azt mondta, hogy disznóság, hogy ilyen dolgot aláírtok. Felkiáltások: Lipták tagadja! Liptait Pál: A beadványra mondtam azt, ha igaz. A szerződést magát nem is láttam. Sándor Pál: November 3-án Lipták állam­titkár úrhoz deputáció ment és ennek azt mondta, hogy disznóság ami itt történik és hogy ezt meg kell akadályozni. Azt a tanácsot adta a küldöttségnek, hogy úgy a zsurnalisztikában, mint más téren, tiltakoz­zanak a­ szerződés megkötése ellen. Nem én magam mondom ezt, hanem­ nem­e­n ezeket az adatokat egy erkölcsi testület szolgáltatta: a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének vezetősége. Itt van a kezemben az írás, amelyben az Egyesület múltkori felszólalásomért köszönetét fejezi ki. Itt valami nem igaz,amit én mondok, itt van Lipták kép­viselő úr, cáfolja ezt meg. Ő mondta, hogy tegyenek meg mindent a szerződés megkötése ellen. • Lipták Pál: Azt mondtam, adjanak be bead­ványt. Sándor Pál: Lipták államtitkár úr november 11-én azt hallotta, hogy ezt a szerződést behozták ide a Házba Rubinek miniszter úrhoz aláírás vé­gett. Erre ő azonnal autóba ült, bejött ide a Házba és arra kérte a minisztert, ne írja alá a szerződést. Azt­ mondták neki, hogy ha nem írja alá, a Máv. megáll. Lipták Pál: Ez igaz! Sándor Pál: Amennyiben további támadások tesznek, teljes nevekkel is szolgálok. (Zaj.) Felkiáltások: Neveket kérünk, bizonyítékokat kérünk. Gunda­­Jenő, Hornyánszky Zoltán, Somogyi István, sokorópátkai Szabó István, Bernolák Nán­dor és mások az asztalt csapkodják és úgy kiabálnak Sándor Pál felé. Elnök: Mit mondott a képviselő úr? A n­éy zajban nem­ hallottam. Sándor Pál: Azt mondtam, hogy amennyiben tagadják állításaimat, nevekkel szolgálok. Megne­vezem itt most Korányi Frigyes báró volt pénz­ügyminiszter urat, akihez Rubinek Gyula volt ke­reskedelmi miniszter ur a­ aláírás napján itt a Házban bevitte a szerződést. Korányi báró azt felelte neki ebben a pilla­natban ehhez a szerződéshez nem tudok hoz­zászólni. Behívott két miniszteri tisztviselő urat, — hogy kik ezek, nem tudom, megmondhatja Korányi báró úr, — akik kijelentették, hogy­­ em a szerződés káros, nem szabad megcsinálni. Korányi volt pénzügyminiszter úr ugyanazon a napon 6829. szám alatt sürgős átiratot inté­zett a kereskedelmi miniszterhez és ebben a következőket mondja: .­Ez a szerződés valutáris szempontból a kincstárra nézve nem előnyös és csakis abban az esetben volna jóváhagyandó, ha a Máv.-nak feltétlenül szüksége tem rá és ezeket hazai for­rásból beszerezni nem képes. A szóban levő szer­ződés drága áraitól eltekintve kedvezőtlen azért is, mert a rövid fizetési határidő igen nagy koc­kázat vállalását jelenti.“ Ezt az átiratot legális uton kaptam. Meskó Zoltán: Korányitól magától! Sándor Pál: Ez a szerződés az osztályokon nem ment keresztül és azon a napon lett letár­gyalva, amely napon megkötöttek. A tisztelt mi­niszter úr egyébként nekem a kezembe adta a fegyvert, amikor hivatkozik a forrcsöveknél az októberi árakra és azt mondja, hogy azok 13.000 márkába kerültek. Itt van a kezemben a hivata­los árlista, amelyben meg van jegyezve, hogy ezek az á­rak november elsejétől érvényesek. A miniszter a szerződést november 11-én kö­tötte meg. Ebben a listában a forrósovak ára 6750 márkában van megállapítva. A miniszter úr most ne hivatkoik arra, hogy november 11-én az októberi ára­hon kötötte meg a szerződést. Az én állításaim a tényeknek megfelelnek. A szerződések amelyket kötöttek, 16—83 százalékkal drágábbak a látra Tib­- áraknál. Az adatok, amelyiket felsorolok, nem az én adataim, hanem erkölcsi testületnek, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének az adatai. Ezeknek utána nézett számos más ember, akikben én megbízom. Nem­ lehet azt mondani, hogy én rosszhiszeműen hoztam ide a dolgot, amikor bizo­nyítva van, hogy ezek az adatok olyan erkölcsi testületnek adatai, amelyekkel a miniszterek egész sorozata szívesen áll szóba. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter: Én nem! Sándor Pál: Ami Az Estet illeti, Az Estben kötött adatok az OMKE-tól származnak. Azokért, amelyek tőlem erednek, viselem a felelősséget. Az Est egyszerűen lenyomtatta azt, amit az OMK­E-ban talált és amit tőlem kapott. Itt a Ház­ban én felelek a miniszter úrnak és el is várom, hogy a miniszter úr az én felelősségemet akcep­tálja. Ami a beszédemet illeti, azt a cenzúra törölte. Hogy hogyan került a miniszter úr birto­kába, azt én nem tudom. Ami azt illeti, hogy akár Az Est, akár­ más lap részéről megtisztelnek vele, hogy hozzám jönnek és interjút kérnék, ezzel nekem alkalmat adnak arra, hogy azokat az esz­méket, amelyeket én propagálok, minél széle­sebb körben ismertté tegyem. Nagyon szívesen adok interjút nemcsak liberális lapoknak, ha­nem keresztény lapoknak is ha leközlik. A mi­niszter urak is adtak Az Estnek interjút. Miért tették? Hiszen erre nem kényszerítette őket senki. Erek! Károly: Ebben igaza van Sándor Pál­nak! Sándor Pál: A cenzúra törölt olyan dolgokat is például, amelyben azt mondtam, hogy a miniszter dicsér olyasmit, amire az állam­titkár azt mondta, hogy disznóság! Lipták Pál: Ezt nem mondtam. Rakovszky István: Ne tessék folyton a disz­­nósággal foglalkozni. Már több ízben idehozta ezt. Sándor Pál: Nem hiszem, hogy ez a kijelen­tés a házszabályokba ütközik. * Rakovszky István: Nem ütközik a házszabá­lyokba, de ne méltóztassék folyton olyant mon­dani, ami felháborodásra ad okot és akkor nekem mint elnöknek közbe kell lépnem és a rendet helyre kell állítanom. Sándor Pál: .41 áruszállítási szerződést egyéb­ként ugyanaz a cég kötötte meg, mint a szerző­dést. Csak két levelet adott a magyar állam. Hegyeshalm­y Lajos: Ezzel árt az országnak. Sándor Pál: Nem én ártok, a miniszter úr árt. Tessék az én ítéletemre bízni miniszter úr, hogy én mit tartok helyesnek az országra nézve. Ernszt Sándor: Gorombáskodik! Fogja be ti a szájat. Sándor Pál: Maga fogja be a száját. (Óriási nagy zaj.) Gunda Jenő: Hallgatniuk kellene nekik és még ők beszélnek. Rakovszky István (Sándor Pálhoz): Ne m­él­­tóztassék ilyen kifejezéseket használni, amelylyel megsérti a minisztert, mert kénytelen leszek rendre­­utasítani. Sándor Pál: A miniszter úr mondta először, hogy én ártok az országnak és én erre feleltem, hogy ő árt az országnak. Rakovszky István elnök: A miniszter úr­ ki­jelentését nem hallottam. Ha mondotta, akkor errék is vonatkozik, amit Sándor Pálnak mondtam. Sándor Pál: Ugyanabban az időben, mikor az Államvasút a szerződést megkötötte, a magyar vasgyárak, közöttük a legnagyobbak, ugyanazokért az árukért ötven százalékkal olcsóbban fizettek. Ha nem tudna erről a miniszter­ úr, módjában van erről meggyőződni. Hegyeshalmi Lajos: És most is fogja szállí­tani? Sándor Pál: A Ganz—Danubius-céggel kötött a Biedm­ann-cég ötven százalékkal olcsóbban, mint a Máv-val. (Óriási zaj. Kérdések: Ugyanazt az árut, ugyanazért az árért és hitelbe!­) Nekem vé­gig kellett hallgatni a miniszternek aprólékos ki­jelentéseit. Nekem nem járja, hogy nekem nem ad módot ilyen súlyos kijelentésemre, melyeket bizonyítani akarok, hogy az Állam­vasút ötven száz­­zalékkal drágábban fizet, mint a magáncég. Raskay Károly: Ha igaza van, akkor ez csakugyan nem járja. Sándor Pál: Én meggyőződtem, hogy igen. Vonatkozik ez a szerződés ugyanarra a cikkre ugyanabban az időben. Azt nem tudom, hogy kész­pénzre vagy hitelezésre, de ha készpénz is, szabad-e a magyar államnak hitelben ötven százalékkal drágábban vásárolni, mint bár­mely magyar cégnek készpénzért? Ha ezt az állításomat, melyet most tettem, nem tud­nám igazolni, levonom a konzekvenciákat és nem fogok többé ezen a helyen ülni. Meskó Zoltán: Átmegy a kereszténypártba. (Nagy derültség.) Sándor Pál: A képviselő urak tréfálhatnak. Nekem ebben az ügyben­ semmi kedvem sincs tréfálni. Én csak az ország­ érdekében beszélek. Egy szóval sem említettem sem panamát, sem semmi mást, csak azt mondtam, hogy fedéren és nem hozzáértően kezelik a dolgokat. Lehetetlen, hogy belemnjün­k ilyen rizikób­a­, mert itt, or­szág lakossága az ilyen üzleteket a legszíbb aka­rattal sem tudja megfizetni.­­ Egy állami funkcionárius, aki nem adta még meg nekem ezt a jogot, hogy megnevezzem, hason­lóképpen nyilatkozott erről a dologról. Éppen azért azt kérem, — erre is kértek engem, — méltóztas­sék elrendelni, hogy azok az üzletek, amelyeket a Bisdermann-cég­ sok százmillióra kötött a Máv.-ml, megvizsgál­tassanak. Ez sem az én ideám. Ennek előterjesztésére is fel­kértek engem. És én idehozom ezt a nemzetgyűlés elé, mert az a meggyőződésem, — és ezt már több­­ször hangoztattam önök előtt is, — hogy tettekkel kell segíteni a keresztény kurzust, nem pedig szólamokkal. Én vállalom azt, amit mondtam, vállalom a zsidókkal szemben is és ha valamelyik zsidó könnyelműséget vagy bűnt követett el, én őt nem kímélem. Előttem egyetlen egy szent van: az ország érdeke. Egyedül állok. Nem tartozom párthoz. Önök fog- MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 FEBRUÁR 24. CSÜTÖRTÖK XXVIII. ÉVFOLYAM 44. SZÁM Egyes szám­ára 2 korona

Next