Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 ÁPRILIS 20. SZERDA XXVIII. ÉVFOLYAM 84. SZÁM Jog és a hatalom Erdélyi vér kemény szava Hangzott el ma a miniszterelnöki székből. Bethlen a lerongyolt, diribódarabr­a vágott ország újraépítésének programját adta, beszédei­nek volt koncepciója, szavainak egy a háború előtti parlamentekre emlékeztető kultúrája. Senkit nem akarunk megbán­­tani vagy hátrább helyezni, de amikor ma az írói karzatról a kormánybemutatkozást végighallgattuk, az volt az első és közvet­­len érzésünk, hogy néhány év óta ez volt a legcéltudatosabb kormányprogram. A beszéd dinamikájára aligha volt hatás nélkül az a most már semmiképpen sem félreérthető félvegyes érzelem, amely m ivel tegnap bizonyos helyen az uj kor* mányt fogadták. Valóságos tavaszi fagy hideg, dermesztő levegője csaphatta meg tegnap este Bethlent és alighanem ez a fél* hadüzenet acélozta meg erőit mára. Igen helyesen alludált mai felszólalásában oda, hogy a jó kormányzáshoz nem elegendő a jog, oda hatalom is kell. Jó, hogy ezt Bethlen a más kormányok történetéből tanulta meg azért, hogy a magáéra alkal­­mazza. Nemzeti küldetésének sikere ott kezdődik vagy tevődik végleg kockára, ahol állni tudja (vagy nem tudja) elöljáró fogadalmát, amely szerint mellékkormá* nyokat nem tűr, minden hatóságot a maga törvényes körzetébe szerít, Kleonnak, a piaci demagógnak pedig hallgass*t páran* csőt. Csak a tényleges hatalom által védett ez az igazi jogrend teremtheti meg azt az atmoszférát, amelyből kell hogy kisarjad* zanak a megújhodó Magyarország alkot* mányos szabadságjogai. Ezeket akarja ér* vényesíteni Bethlen úgy in politicis (első* sorban a sajtó terén), mint a gazdaságiak* ban is, hogy igy honorálja a kisgazdáknak, kereskedőknek és fogyasztóknak egy kö­­zös és immár elodázhatlan követelését. És csak az érett jogrend és a közszabadságok élő virul­ás­a adhatják meg a törvényhozó alkotmányosságnak azt a levegőjét, amely­­ben lehet gondolni állami alaptörvényeink egészséges reformjára, az új választójogi törvény megalkotására és az országgyűlési második,kamara megszervezésére. A jog, szabadság, a rend és a gazdagság ez össz­­hangzatos uralma emelheti föl pedig a nemzeti öntudatot arra a történelmi szintre, ami a politika konyhanyelvére lefordítva így szól: jó külpolitika. A demokráciát hirdette Bethlen, a kereszténységnek pedig megvilágította ősi forrásait, amelyek: kultúra, szabadság és erkölcs. Helyenközzel magasan ívelő bel­ letrisztikai értékeket is éreztünk a beírni* tatkozó beszédben, valahogyan félre ne értsenek: akadémikus értéket. Hogy mindez a Szépség, a gondolatnak ez a lelkekben megfoganó ereje testet is öltsön, ahhoz ám sok minden realitásra van szükség a pormentes és higiénikus utcától föl, a pár­­tatlan és zökkenő nélkül működő főhiva­­talokig. Nagy koncepciók csak a nyugalom és a rend, az alkotmányos szabad mozgás birodalmában képzelhető el, ezt pedig csak olyan kormány garantálhatja, amely — egyik kezében a törvénykönyv — má­­sik kezében szívós erővel fogja és irá­­nyítja a hatalmi apparátus összeségét. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazába. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen . Az Andrássy-párt nem állít szónokot a kormányprogram vitái­hoz Mndrássy tárgyait Gömbössel és Nagyatádival — figyelőre várakozó állásponton vannak — Gömbös nem belügyi, hanem miniszterelnökségi államtitkár lesz ? Budapest, április 19. (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf bemutatkozása a nemzetgyűlésen minden ol­dalon mély benyomást keltett. A folyosón az a vé­lemény alakult ki,­­hogy komoly elhatározása em­ber, aki a feltétlen haladás híve. A kereseztény­­pártiak azonban nem tudják neki még ma sem megbocsátani, hogy Gömbös Gyula belügyi állam­titkárságát nem ejtette el s ezért el is határozták, hogy a kormány bemutatkozásához nem szólnak hozzá és minden körülmények között kívánják, hogy a kormányelnök ejtse el tervét. Különböző expedienseket keresnek erre vonatkozólag és ezek között van az is, hogy Gömbös Gyula — hír sze­rint — miniszterelnökségi államtitkár lesz. Erről azonban komoly tényezők e pillanatban még nem tudnak. A kereszténypártot állásfoglalásában az a kö­rülmény vezeti, hogy Gömbös Gyula szerintük a csendőrséget és rendőrséget teljesen militarizálná. A Kisgazdapárton ezzel szemben azt hangoz­tatják, hogy a kormány nem fog megbukni. A miniszterelnök bemutatkozó beszéde és nyilatko­zata jó hatást keltett a pártban. Remélik, hogy a szőnyegre kerülő kérdésekben meg fogja találni a miniszterelnök és a pártvezér az együttműködés lehetőségét. Gömbös államtitkárságának kérdését Úgy fogják megoldani, hogy az megfeleljen azok­nak az érdekeknek, amelyek ezzel a kinevezéssel összekapcsolódnak. Téves az a beállítás — mond­ják ők, — hogy Gömbös miatt a kormány hely­zete meginogna. Egyébként Andrássy Gyula gróf ma hosszasan tárgyalt Gömbössel és közölte vele, hogy nem sze­mélye, hanem a militarisztikus szellem képviselője ellen van antagonizmus a pártban. Andrássy Gyula gróf ezután nagyatádi Szabó Istvánnal tárgyalt, aki párthiveivel fog Andrássy megjegyzései ügyében tanácskozni. A kormány helyzete minden körülmé­nyek között szilárd, csak az a kérdés, hogy Göm­bösnek milyen szerepet szán ezek után a minisz­terelnök. Holnap egyébként a Kisgazdapárt szokásos heti értekezletét tartja és a pártvezetőség azt hiszi, hogy Gömbös ügyében befejezett tényeket tárhat a párt elé. • A nemzetgyűlés holnap folytatja a kormány programja fölötti vitát. Ez ideig csupa ellenzéki szónok iratkozott fel Felszólalásra készül Bálla Aladár, Grieger Miklós, Breki Károly, Szilágyi Lajos és Rassay Károly. ..• Bálla Aladár nemzetgyűlési képviselő annak közlésére kért fel bennünket, hogy nem szándé­kozik kilépni a Függetlenségi Kisgazda és Polgári pártból. Bethlen a demokráciáról, a jog és a hatalom kezeléséről Andrássyék passzivitása a mai ülésen — Hegedűs benyújtotta a pénz­kicserélésére vonatkozó javaslatot — A kormány bemutatkozása sima és hűvös volt — Í A nemzetgyűlés mai ülése (A Magyarország tudósítójától.) Láttunk már meleg, lelkes kormánybemutatkozásokat, ahol tapsorkán, ovációförgeteg tette ünnepélyessé az ülést. Láttunk korm­ánybemutatkozást, amikor va­dul csaptak össze a legszertelenebb szenvedélyek. Ilyen hideg, izgalom nélküli, kedvtelen bemutatko­zást azonban még sohasem láttunk, pedig a leg­utóbbi Simonyi- és Teleki-premierek ugyan el­szoktattak bennünket a nagy bemutatkozók izgal­mas, forró hangulatától. A folyosón feltűnően ke­vés az idegen. Heinrich Ferenc, Horváth Emil báró, Papp Géza báró, Zlinszky István tűnnek fel. A kereszténypárt feltűnően kedvtelen, sőt egyes csoportjai hangosan zúgolódnak, a kisgazdapárti folyosón is kevés a lelkesedő, a legtöbben csön­desek, duzzogók, szkeptikusak. Gömbös jár-kel, tárgyal sejtelmesen. Haller Sándor Pállal, Tass­­ler és Lingauer Szlorényivel suttog, igen mozgé­kony Szilágyi Lajos. Örömmel ü­dvözlik Apponyit, ak­i most érkezett Tolnából és B­orzsákot, aki Amerikából jött haza. Az ülésterem csendes. Igen halk éljen fogadja Bethlent, még halkabb Bánffyt és Rádai­t. A ke­reszténypárt Bernolákot, a kisgazdák nagyatádi Szabót éljenzik. Halkan kezdi beszédét Bethlen. Erőteljesen, de nyugodtan, fontos mondatait hang­súlyozva, de páthosz nélkül beszél. -Szavai azon­ban kemények. Elvi cafrang . . . érzelmi lim­lom . . . nem tudunk szabadulni a frázisoktól . . . faji hibánk, a restség és fegyelmezetlenség . . . Fel-febzisszen egy-egy csoport. A helyeslés igen gyér a kereszténypárton halkan már : zúgolódnak is és hol itt, hol ott hangja van már az ellent­mondásnak . . . Érdekes, hogy­ amikor a konszo­lidációról beszél, Gömbös helyesel feltűnően, ami­kor a felekezetiesség ellen, akkor Patacsi és amikor a demagógiát üti, akkor Haller. Később óvatos lesz Bethlen. Sajtószabadságot akar — kellő időben. Megkísérli a gyülekezési és egyesülési jogot. Majd nagyon kezd hasonlítani Tiszához. Óva intem, kezdi mondanivalóit, mint annak idején Tisza. Az intelligencia vezető szerepét akarja biztosítani, de bevonja a nép széles rétel­­eit is ... a Tisza szavai ezek. Beszéde végén, amikor a lármás antiszemitiz­mus ellen beszél, a jogegyenlőség mellett, majd amikor a magyar külpolitika kérdéseit ismerteti és a királykérdés kikapcsolását jelenti be, már meleg és zajos a sikere. A végén mintha fölol­­vasdna a jég és a hideg fogadtatás, legalább ko­moly és értékes szónoki sikerré­ enyhü­lne és mele­gedne át. Az ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök s mialatt felolvassák a kormányzó kéziratát a Teleki-kormány fölmenté­­séről, eközben vezeti be Lukovich Aladár háznagy a kormány tagjait. (Ellenzés.) Bethlen István Te­leki Pál gróf helyét foglalja el. Bánffy Miklós gróf és Mayer János miniszterek nincsenek jelen. Ez­után felolvassák a kormányzó leiratát Bethlen Ist­ván és kormánya kinevezéséről. Bethlen programbeszéde Beth­len István gróf miniszterelnök. Elismeri a volt kormány érdemét a jogrend biztosítása terén kifejtett működéséért, a földbirto­kreformért és a pénzügyi konszolidáció megindításáért. Az új kor­mánynak az a feladata, hogy megtisztítsa a keresz­tény irányzatot az itt-ott felbukkanó salaktól, hogy ezt a politikát a parlamentben megszervezze, az országban népszerűsítse. Nem elég azt mondani, hogy nemzeti, keresztény és agrár irányzatot köve­tünk. Meg kell mondani a célokat, az eszközöket, az utakat és módokat, amelyek ide vezetnek. Ma a nemzetet irányítani kell. Új politikát kell kezdeni, mert ott folytatni, ahol Tisza István abbahagyta, nem lehet. Egyes szám­ára 2 korona

Next