Magyarság, 1924. július (5. évfolyam, 130-155. szám)

1924-07-02 / 130. szám

1924 Július 2. szerda MAGYARSÁG hitelrontásnak is, ami oly sokat ártott fez országnak. A hitel tekintetében nem lehet kívánni az államtól, hogy maga legyen hitelforrás. Eddig adhatott az állam, az inflációból, az inflációs divat­nak azonban már vége. Ezután is meg­teszi a megtehetőt az állam, de egyedül az államra támaszkodni nem lehet. Fel­említette itt a miniszter, hogy a külön­féle­­ hitelszövetkezetek alaptőkéjéhez mennyivel járult hozzá az állam s szóvá tette azt is, hogy egyes városok hitelkérdését miképpen rendezték. A tőzsde és a letétek­ kérdése Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter: A közönséget nagyon­ foglalkoz­tatja a tőzsde kérdése, talán túl sokat is foglalkoztatja. Leadva! István: Van miért! Kiss Menyhért: Kállai­ ajánlotta. Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter: Az államnak csak az lehet a köte­lessége, hogy ellenőrizze a tőzsdét és ne nyúljon hoz­zá. Szó sem lehet arról, hogy­­állami intervencióval javítanák az ér­tékpapírok­ árfolyamát. Eddig bizonyos becslési alapon fejlődtek ki az árfolya­mok, de ez a helyzet most meg fog vál­tozni a korona stabilizálódásával.­­Az államnak figyelnie kell, hogy milyen intézkedések nehezítik a tőzsde helyze­tét. Jelenleg két ilyen intézkedés van­: a tőzsdeadó és a társulati adó. Annak­idején indokolt és jogosult volt a tőzsde­adó, most azonban szükség lesz a mér­séklésére. A társulati adót szintén úgy kell átalakítani, hogy a társulatokat ne akadályozza a megfelelő osztalék kiadá­sában. Erre azért van szükség, mert a társulati adó kiélezése éppen a részvé­nyeseket sújtotta. Ez nem lehet a célja egy adónak. Ezután a letétek kérdésére tért át a miniszter. Azt szeretné, ha a kérdést minél előbb törvénnyel szabá­lyoznák. Az a felfogása, hogyha letétbe helyez valaki értékpapírt, az az ft tulaj­­­dona marad és a letétet elfogadó csakis így kezelheti. Ha a letét elfogadó nem tudja kiadni bármikor a letétet, az sze­rinte tényleg büntetendő cselekmény. A Külföldi Kölcsön feltételei­t 7V.V.-OS Kamat, 88°/6-os árfolyam Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter: A kormány pénzügyi programja az 1924. évi IV. t.-c. Végrehajtására több intézkedést kell tenni, melyek kö­zül az adminisztráció átszervezése már meg is kezdődött. Július 1-től kezdve az államháztartás havi előirányzatok és­­zárlatok alapján vezetik. Foglalkozik a kormány az államszámviteli reformmal is. Megkezdődött az aránnyadózásra való áttérés is és ennek keresztülvitele aka­dályozta főképpen a költségvetés kellő időben való előterjesztését.. Felemlítette itt a miniszter azt is, hogy mely álla­mokkal kötöttünk eddig egyezményeket doktor. Példás aletti fiatalember, aki­ egész ifjúságát kötelezettségei­nek és szüleinek szentelte. György, apja kívánságára, bement a bíró­sághoz. Ott jegyzősködött már vagy két éve, amikor egy délelőttön a cseléd rémülten robbant be a hiva­tali szobájába : — Doktor úr, az Istenért! Tessék gyorsan hazajönni! A méltóságos úr nagyon rosszul van ! A temetőben előkelő rokonság ál­lotta körül a sírt. Amikor már el­földelték Tamást, az a másik Ta­más odaállt a friss hantok fölé és gúnyosan sü­völtötte a földbe : — Most végre elszakadtam tőled ! Látod, mily­en bolond voltál, elmúlt az egész életed, örömtelenü­l. Most aztán feküdhetsz Ítéletnapig a ned­ves földben.... Hahaha ! Rettentően éles kacagás süvöltött elő a másik Tamás torkából. Azzal elrohant a temetőszéli kocsma felé. — Menjünk haza, édesanyám, — szólt György, — olyan élesen süvölt a szél. A bánatos asszony, fia karjára támaszkodva, elindult a várakozó hintó felé. Az a másik Tamás kocsmáról­­kocsmára járt. Elment mindenüvé, ahová szép asszonyok, szép leányok járnak.. De mindenütt kinevették és kidobták : — Mit akarsz itt, vén bolond ? Fehér a szakállad és görnyedt a há­tad. Takarodj! Éjfélre járt. Az a másik Tamás, mint a megvert kutya, vánszorgott a friss sir felé. A hantokba kis lyukat ásott és azon lebújt Tamás mellé. Tamás és az a másik Tamás végre egyek voltak,­­ ■a háború előtti adósságokra vonatko­zóan. Rámutatott továbbá arra, hogy az egész pénzügyi program sarkpontja a külföldi kölcsön. A kölcsönből Olasz­ország 170 millió lírát, Svájc 30 millió frankot, Hollandia 5 millió holland­forintot, Svédország 3.780.000 svéd koro­nát, Amerika 7­0­ millió dollárt vesz át. Hogy Magyarországon mennyit vesz­­nekt át a kölcsönből azt ma még nem lehet megállapítani. A maximum, amire vállalkozhatunk 12% millió aranyko­rona, valószínű azonban, hogy nem lesz szükség ennek az összegnek teljes átvé­telére sem. Körülbelül 88%-os árfolyam és 7%%-os kamat lesznek a kölcsön fel­tételei. Lendvai István itt­­valamit közbekiál­­tott, mire Bethlen István gróf miniszter­­elnök élesen rászólt: »Menjen még egy spriccert inni és ne beszéljen itt. (Zaj.) Nemzetgyűlésben vagyunk és nem kocs­mában, tessék ezt tudomásul venni.« (Helyeslés az egységes párton, hosszas zaj a fajvédőknél.) Lendvai István : Sértegetést nem tű­rök, miniszterelnök úr! Elnök figyelmezteti Lendvait, hogy amennyiben nem marad csendben, a mentelmi bizottsághoz utasítja. Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter . Elmondhatja, hogy a szanálási terv sikere biztosítva van. Meleg szavakkal emlékezik meg Teleszky János gróf volt pénzügyminiszter és Rark Péter volt orosz pénzügyminiszter munkájáról, amellyel a szanálási akció sikerét előbb­re vitték és tiltakozott Szilágyi Lajos ama vádja ellen, hogy a külföldi utazá­sokra a kölcsön legnagyobb részét elpo­csékolták.­­ A tisztviselőkérdés Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter. Beszéde további során a tisztviselő­kérdéssel foglalkozott. Kijelentette, hogy nem bújik senkinek, legkevésbé­­Smith főbiztosnak a háta mögé. Kö­zötte és a főbiztos között a tisztviselői fizetések kérdésében nincs nézeteltérés. Hangsúlyozta, hogy csupán átmeneti rendezésről van jelenleg­­szó, mert a kormánynak kimondottan célja, hogy a tisztviselői fizetéseket előbb-utóbb olyan mértékben emelje, amire egyálta­lában lehetséges lesz. A szanálási terv­ben a fizetések javítására 72 millió aranykoronát vettek fel s ezt a határt 16 millióval már is túllépték. A tovább­­menésre a legnagyobb takarékosságra van szükség az államháztartásban a fe­lesleges intézmények megszüntetésével és a létszám csökkentésével. A létszám­csökkentést a kormány miniszterközi bizottsággal kívánja rendeztetni, mert meg akarja szüntetni azt a helytelen rendszert, hogy a létszámcsökkentésnél bizonyos százalékot mintegy kivetettek különböző ágazatokra. A tisztviselői fi­zetéseket a most megjelent kormányren­deletben foglaltaknál nem­ lehet maga­sabban megállapítani,, mert átlagos tíz százalékos javítás­ is 26 millió aranyko­rona többletet jelentett volna, amire a kormány fedezetet nem találhatott volna. Állandó adótöbblettel ilyen ki­adást fedezni nem lehet, az inflációhoz sem lehet folyamodni, mert hiszen kö­vetkezményeit nagyon jól ismerjük. A 33-as bizottságban felvetették azt a gondolatot is, hogy a magasabb osztá­lyok fizetésének csökkentésével javítsa­nak az alsóbb kategóriák helyzetén. Ezt nem tartaná helyesnek, mert a maga­­sabb rangú tisztviselőnek nagyobb a fe­lelőssége, több és értékesebb munkát kell produkálnia s azért jobb dotációra is tarthat igényt. Zsilinszky Endre : Elsősorban a létmi­nimumot kellett volna biztosítani. Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter. A magasabb tisztviselők illetmé­nyeinek redukálásával legfeljebb 300.000 aranykoronát takaríthattak volna meg, ami igazán nem lett volna elég az al­sóbb kategóriák fizetésének rendezésére. Január elsejével változtatnak a forgalmi adó rendszerén Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter . Az adószabásnál a kormánynak az a célja, hogy a progresszió eszközével korlátozza a mammutvagyonok keletke­zését. A progresszióval azonban nem szabad visszaélni, mert Magyarország­nak szüksége van vagyonos emberekre, főképpen vagyonos középosztályra. Ezért az adózás nem akadályozhatja meg a vagyonos középosztály kiterjedését. Az adózás sarkpontja a jövőben mindin­kább a jövedelmi adóra fog átmenni. Adatokat sorolt fel ezután, amelyek­kel azt kívánta­ igazolni, hogy az adó­terheket nem lehet túlzottaknak mon­dani, mert a fogyasztási adóteher nagy mértékben csökkent. Az adóadminisz­tráció megjavítása a mai viszonyok között rendkívül nehéz, a kormány azonban minden eszközzel az adminisz­tráció javítására törekszik. Bejelentette itt a miniszter, hogy az örökösödési illeték szabályozására vonatkozóan kö­zelebbről előterjesztést tesz a 33-as bi­zottságnak. Az egyenes adók kivetésé­ről szólva megemlítette, hogy az adó­­­befolyás még ma is elégtelen, melynek oka­­főképpen abban rejlik, hogy a folyó évre még nem történtek meg az adó­kivetések. A forgalmi adót antipatikus­­nak tartja, mert hozzájárul az árak emelkedéséhez. Egyelőre az állam még nem nélkülözheti ugyan a forgalmi adót, idővel azonban az egyenes adók jobb kifejlesztésével meg fogja szün­tetni. Egyébként is 1920 január 1-től kezdve új rendszert léptet életbe­ a forgalmi adó terén.­­ A társadalom kötelességei Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter: Gazdasági életünk tízévi kötöttsé­géből kezd felszabadulni. Egyenlő felté­teleket kell teremteni az állampolgárok számára minden téren, hogy mindenki törvényesen szerezhesse meg a jövedel­mét és ezt törvényes korlátok között szabadon fel is használhassa. Végül megemlítette, hogy a nemzetnek van sok olyan szükséglete is, amelyről az állam a mai viszonyok között gondos­kodni nem tud. Ilyen például a rok­kantkérdés. (Felkiáltások az ellenzéken: Ez állami feladat.) Ilyen a gyermek­­védelem, a tanulóifjúság istápolásának kérdése is. (Felkiáltások az ellenzéken: Tessék a háborús vagyonokat megadóz­tatni.) Azt hiszi, hogy ezekre a célokra társadalmi szervezetet kell majd alakí­tani és annak vezetésére a legkiválóbb embereket kell megnyerni. Hajlandó volna törvényhozásilag is megadni egy ilyen szervezetnek az adókivetéshez ha­sonló jogot. A társadalomnak meg kell mozdulnia ebben az irányban és úgy képzeli, hogy a megalakulandó szerve­zetben se párt, se felekezet, se semmi­féle szempontból különbséget tenni nem lesz szabad. Beszédét azzal a kívánság­gal fejezte be, hogy a könyörületesség művére ugyanannyi energiát fordítson a társadalom, mint amennyit az egymás ellen való harcra fordított. (Taps és él­jenzés az egységes párton.) Részleteiben holnap tárgyalják az indemnitást A miniszter beszéde után a többség általánosságban megszavazta az indem­­nitási törvényjavaslatot. Következett az általános vita során benyújtott határo­zati javaslatok fölött való döntés: va­lamennyi javaslatot elvetették. Az el­nök indítványára kimondta ezután a Ház, hogy részleteiben holnap tárgyalja az indemnitást, azután pedig megkezdi a fővárosi javaslat vitáját. Lendvai István szem­élyes kérdésben szólalt fel. A pénzügyminiszter beszéde alatt a jobboldalról többen sértő kife­jezésekkel illették, sőt Bessenyei Zénó Cegléd városát is megsértette, ugyan­az a Bessenyei, aki a választás alkal­mával éretlen csőcseléknek nevezte a ceglédi választópolgárokat. A szociálde­mokraták részéről szokva tart a sérte­getéshez, mert ismeri nívójukat, úgy látszik, nívó tekintetében a jobboldal kezd hasonlítani a szélsőbalhoz. Cso­dálja, hogy a miniszterelnök is ma­gáévá tette ezeket a sértő kifejezéseket, úgy látszik, bizonyos pillanatokban nem ura idegeinek. Az ülés pár perccel hét óra után ért véget. Mázasnál, aiwMsMi ítélhíimzn­eteilen Barben?@­rregoll ragMiiott divatosabb Szabással, tekintettel nagy készletemre vol­ahírfilm olcsó áron Készen Kaphatók Widder ferfiszabó IV., Városház ucca 20. Tel. 95— 76 K­áviházakban, tőzsdékben, újság* árusítótól követelje a Magyarságot I 3 Az egyetemi tanács Kmetty Károly dékánsága ellen — A Magyarság tudósítójától — A Magyarság ismételten beszámolt már arról, hogy Kmetty Károly dr.­­jogi kari dékánná történt megválasz­tása a Pázmány Péter­ egyetem tanári karából a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki. Ezzel a választásával szem­ben elsősorban a bölcsészeti kar fog­lalt állást, mely múlt heti­ értekezletén úgy határozott, hogy hiteles adatokat kér Kmetty Károly forradalmi szerep­léséről. Az egyetemi taná­cs hosszas vita után elhatározta, hogy a kért okmányokat a bölcsészeti kar rendelkezésére bocsát­ja, úgy a bölcsészeti, mint a jogi kar hétfőn ülést tartott. A bölcsészeti kar által kiküldött háromtagú bizottság jelentése a legnagyobb mértékben ked­vezőtlenül ütött ki Kmetty Károlyra nézve s azt a határozatot fogadta el a bölcsészeti kar, hogy az egyetemi ta­nácsnál felszólal Kmetty dékánsága el­len. A jogi kar viszont úgy döntött, hogy kívánja a kar választásának a k­ultuszminiszterhez való felterjesztését. Így került az ügy az egyetemi tanács elé, amely mai ülésében foglalkozott Kmetty Károly dékánná­­ választásával. Az egyetemi tanácsban részt vettek: Bársony­ János rektor, Schütz Antal dé­kán, Pataky Ferenc prodékán, Ku­­zsinszky Bálint dékán, Siegescu József prodékán, Vámossy Zoltán ,és Kenyeres Balázs professzorok stb. A tanács ülése — értesülésünk szerint — azzal az ered­ménnyel végződött, hogy az egyetem tanácsa a bölcsészeti kar állásfoglalását magáévá tette. Vagyis a maga részéről nem tartja helyénvalónak, hogy egy egyetemi tanár, aki ellen súlyos fe­gyelmi vétség miatt az eljárás még fo­lyamatban van, a jogi kar dékánja le­hessen s ilyen értelmű felterjesztést in­téz a kultusz­iniszterhez. Újabb szerb-olasz határincidens Belgrád, jul. 1. Laibachból jelentik 1 A vasárnapra virradó éjszakán Adels­berg mellett ismeretlen fasciszták betör­tek a szerb királyság területére és Re­­dicsnik vasúti tisztviselőt megsebesítet­ték. Valószínűnek tartják, hogy ez a be­törés válasz az uncai incidensre. Az olasz kormány állítólag rendszabályo­kat léptetett életbe, amelyekkel további incidenseket lehetetlenné akar tenni. " A szerb kormány rekonstrukciója Belgrád, júl. 1. Teljesen megbízható helyről szerzett értesülések alapján a Beogradszke Novoszti azt írja, hogy Pa­stes miniszterelnök visszatérése után a kormányt rekonstruálni fogja. A lap szerint új tagokként a kabinetbe belép­nek : Andra Sztanics mint középítési és Bozsa Maximovics mint szociálpoliti­kai miniszter. Misa Trifutrovics és Uzu­­novics a vallásügyi, illetve az erdészeti és bányaügyi minisztériumot veszi át. A többi miniszter megtartja tárcáját. Ezek szerint a kabinetből kiválik a le­mondásban lévő Janjics vallásügyi és bölcs erdészeti és bányaügyi miniszter. A marokkói harcok Madrid, július 1. (Havas.) Egy élelmi­­szer-oszlopnak nehéz harc után sikerült. Tazzát élelmiszerrel ellátni,­­ miközben a spanyolok négy tisztet, és huszonhat embert vesztettek­.

Next