Magyarság, 1924. július (5. évfolyam, 130-155. szám)
1924-07-02 / 130. szám
1924 Július 2. szerda MAGYARSÁG hitelrontásnak is, ami oly sokat ártott fez országnak. A hitel tekintetében nem lehet kívánni az államtól, hogy maga legyen hitelforrás. Eddig adhatott az állam, az inflációból, az inflációs divatnak azonban már vége. Ezután is megteszi a megtehetőt az állam, de egyedül az államra támaszkodni nem lehet. Felemlítette itt a miniszter, hogy a különféle hitelszövetkezetek alaptőkéjéhez mennyivel járult hozzá az állam s szóvá tette azt is, hogy egyes városok hitelkérdését miképpen rendezték. A tőzsde és a letétek kérdése Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter: A közönséget nagyon foglalkoztatja a tőzsde kérdése, talán túl sokat is foglalkoztatja. Leadva! István: Van miért! Kiss Menyhért: Kállai ajánlotta. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter: Az államnak csak az lehet a kötelessége, hogy ellenőrizze a tőzsdét és ne nyúljon hozzá. Szó sem lehet arról, hogyállami intervencióval javítanák az értékpapírok árfolyamát. Eddig bizonyos becslési alapon fejlődtek ki az árfolyamok, de ez a helyzet most meg fog változni a korona stabilizálódásával.Az államnak figyelnie kell, hogy milyen intézkedések nehezítik a tőzsde helyzetét. Jelenleg két ilyen intézkedés van: a tőzsdeadó és a társulati adó. Annakidején indokolt és jogosult volt a tőzsdeadó, most azonban szükség lesz a mérséklésére. A társulati adót szintén úgy kell átalakítani, hogy a társulatokat ne akadályozza a megfelelő osztalék kiadásában. Erre azért van szükség, mert a társulati adó kiélezése éppen a részvényeseket sújtotta. Ez nem lehet a célja egy adónak. Ezután a letétek kérdésére tért át a miniszter. Azt szeretné, ha a kérdést minél előbb törvénnyel szabályoznák. Az a felfogása, hogyha letétbe helyez valaki értékpapírt, az az ft tulajdona marad és a letétet elfogadó csakis így kezelheti. Ha a letét elfogadó nem tudja kiadni bármikor a letétet, az szerinte tényleg büntetendő cselekmény. A Külföldi Kölcsön feltételeit 7V.V.-OS Kamat, 88°/6-os árfolyam Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter: A kormány pénzügyi programja az 1924. évi IV. t.-c. Végrehajtására több intézkedést kell tenni, melyek közül az adminisztráció átszervezése már meg is kezdődött. Július 1-től kezdve az államháztartás havi előirányzatok észárlatok alapján vezetik. Foglalkozik a kormány az államszámviteli reformmal is. Megkezdődött az aránnyadózásra való áttérés is és ennek keresztülvitele akadályozta főképpen a költségvetés kellő időben való előterjesztését.. Felemlítette itt a miniszter azt is, hogy mely államokkal kötöttünk eddig egyezményeket doktor. Példás aletti fiatalember, aki egész ifjúságát kötelezettségeinek és szüleinek szentelte. György, apja kívánságára, bement a bírósághoz. Ott jegyzősködött már vagy két éve, amikor egy délelőttön a cseléd rémülten robbant be a hivatali szobájába : — Doktor úr, az Istenért! Tessék gyorsan hazajönni! A méltóságos úr nagyon rosszul van ! A temetőben előkelő rokonság állotta körül a sírt. Amikor már elföldelték Tamást, az a másik Tamás odaállt a friss hantok fölé és gúnyosan süvöltötte a földbe : — Most végre elszakadtam tőled ! Látod, milyen bolond voltál, elmúlt az egész életed, örömtelenül. Most aztán feküdhetsz Ítéletnapig a nedves földben.... Hahaha ! Rettentően éles kacagás süvöltött elő a másik Tamás torkából. Azzal elrohant a temetőszéli kocsma felé. — Menjünk haza, édesanyám, — szólt György, — olyan élesen süvölt a szél. A bánatos asszony, fia karjára támaszkodva, elindult a várakozó hintó felé. Az a másik Tamás kocsmárólkocsmára járt. Elment mindenüvé, ahová szép asszonyok, szép leányok járnak.. De mindenütt kinevették és kidobták : — Mit akarsz itt, vén bolond ? Fehér a szakállad és görnyedt a hátad. Takarodj! Éjfélre járt. Az a másik Tamás, mint a megvert kutya, vánszorgott a friss sir felé. A hantokba kis lyukat ásott és azon lebújt Tamás mellé. Tamás és az a másik Tamás végre egyek voltak, ■a háború előtti adósságokra vonatkozóan. Rámutatott továbbá arra, hogy az egész pénzügyi program sarkpontja a külföldi kölcsön. A kölcsönből Olaszország 170 millió lírát, Svájc 30 millió frankot, Hollandia 5 millió hollandforintot, Svédország 3.780.000 svéd koronát, Amerika 70 millió dollárt vesz át. Hogy Magyarországon mennyit vesznekt át a kölcsönből azt ma még nem lehet megállapítani. A maximum, amire vállalkozhatunk 12% millió aranykorona, valószínű azonban, hogy nem lesz szükség ennek az összegnek teljes átvételére sem. Körülbelül 88%-os árfolyam és 7%%-os kamat lesznek a kölcsön feltételei. Lendvai István ittvalamit közbekiáltott, mire Bethlen István gróf miniszterelnök élesen rászólt: »Menjen még egy spriccert inni és ne beszéljen itt. (Zaj.) Nemzetgyűlésben vagyunk és nem kocsmában, tessék ezt tudomásul venni.« (Helyeslés az egységes párton, hosszas zaj a fajvédőknél.) Lendvai István : Sértegetést nem tűrök, miniszterelnök úr! Elnök figyelmezteti Lendvait, hogy amennyiben nem marad csendben, a mentelmi bizottsághoz utasítja. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter . Elmondhatja, hogy a szanálási terv sikere biztosítva van. Meleg szavakkal emlékezik meg Teleszky János gróf volt pénzügyminiszter és Rark Péter volt orosz pénzügyminiszter munkájáról, amellyel a szanálási akció sikerét előbbre vitték és tiltakozott Szilágyi Lajos ama vádja ellen, hogy a külföldi utazásokra a kölcsön legnagyobb részét elpocsékolták. A tisztviselőkérdés Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. Beszéde további során a tisztviselőkérdéssel foglalkozott. Kijelentette, hogy nem bújik senkinek, legkevésbéSmith főbiztosnak a háta mögé. Közötte és a főbiztos között a tisztviselői fizetések kérdésében nincs nézeteltérés. Hangsúlyozta, hogy csupán átmeneti rendezésről van jelenlegszó, mert a kormánynak kimondottan célja, hogy a tisztviselői fizetéseket előbb-utóbb olyan mértékben emelje, amire egyáltalában lehetséges lesz. A szanálási tervben a fizetések javítására 72 millió aranykoronát vettek fel s ezt a határt 16 millióval már is túllépték. A továbbmenésre a legnagyobb takarékosságra van szükség az államháztartásban a felesleges intézmények megszüntetésével és a létszám csökkentésével. A létszámcsökkentést a kormány miniszterközi bizottsággal kívánja rendeztetni, mert meg akarja szüntetni azt a helytelen rendszert, hogy a létszámcsökkentésnél bizonyos százalékot mintegy kivetettek különböző ágazatokra. A tisztviselői fizetéseket a most megjelent kormányrendeletben foglaltaknál nem lehet magasabban megállapítani,, mert átlagos tíz százalékos javítás is 26 millió aranykorona többletet jelentett volna, amire a kormány fedezetet nem találhatott volna. Állandó adótöbblettel ilyen kiadást fedezni nem lehet, az inflációhoz sem lehet folyamodni, mert hiszen következményeit nagyon jól ismerjük. A 33-as bizottságban felvetették azt a gondolatot is, hogy a magasabb osztályok fizetésének csökkentésével javítsanak az alsóbb kategóriák helyzetén. Ezt nem tartaná helyesnek, mert a magasabb rangú tisztviselőnek nagyobb a felelőssége, több és értékesebb munkát kell produkálnia s azért jobb dotációra is tarthat igényt. Zsilinszky Endre : Elsősorban a létminimumot kellett volna biztosítani. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. A magasabb tisztviselők illetményeinek redukálásával legfeljebb 300.000 aranykoronát takaríthattak volna meg, ami igazán nem lett volna elég az alsóbb kategóriák fizetésének rendezésére. Január elsejével változtatnak a forgalmi adó rendszerén Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter . Az adószabásnál a kormánynak az a célja, hogy a progresszió eszközével korlátozza a mammutvagyonok keletkezését. A progresszióval azonban nem szabad visszaélni, mert Magyarországnak szüksége van vagyonos emberekre, főképpen vagyonos középosztályra. Ezért az adózás nem akadályozhatja meg a vagyonos középosztály kiterjedését. Az adózás sarkpontja a jövőben mindinkább a jövedelmi adóra fog átmenni. Adatokat sorolt fel ezután, amelyekkel azt kívánta igazolni, hogy az adóterheket nem lehet túlzottaknak mondani, mert a fogyasztási adóteher nagy mértékben csökkent. Az adóadminisztráció megjavítása a mai viszonyok között rendkívül nehéz, a kormány azonban minden eszközzel az adminisztráció javítására törekszik. Bejelentette itt a miniszter, hogy az örökösödési illeték szabályozására vonatkozóan közelebbről előterjesztést tesz a 33-as bizottságnak. Az egyenes adók kivetéséről szólva megemlítette, hogy az adóbefolyás még ma is elégtelen, melynek okafőképpen abban rejlik, hogy a folyó évre még nem történtek meg az adókivetések. A forgalmi adót antipatikusnak tartja, mert hozzájárul az árak emelkedéséhez. Egyelőre az állam még nem nélkülözheti ugyan a forgalmi adót, idővel azonban az egyenes adók jobb kifejlesztésével meg fogja szüntetni. Egyébként is 1920 január 1-től kezdve új rendszert léptet életbe a forgalmi adó terén. A társadalom kötelességei Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter: Gazdasági életünk tízévi kötöttségéből kezd felszabadulni. Egyenlő feltételeket kell teremteni az állampolgárok számára minden téren, hogy mindenki törvényesen szerezhesse meg a jövedelmét és ezt törvényes korlátok között szabadon fel is használhassa. Végül megemlítette, hogy a nemzetnek van sok olyan szükséglete is, amelyről az állam a mai viszonyok között gondoskodni nem tud. Ilyen például a rokkantkérdés. (Felkiáltások az ellenzéken: Ez állami feladat.) Ilyen a gyermekvédelem, a tanulóifjúság istápolásának kérdése is. (Felkiáltások az ellenzéken: Tessék a háborús vagyonokat megadóztatni.) Azt hiszi, hogy ezekre a célokra társadalmi szervezetet kell majd alakítani és annak vezetésére a legkiválóbb embereket kell megnyerni. Hajlandó volna törvényhozásilag is megadni egy ilyen szervezetnek az adókivetéshez hasonló jogot. A társadalomnak meg kell mozdulnia ebben az irányban és úgy képzeli, hogy a megalakulandó szervezetben se párt, se felekezet, se semmiféle szempontból különbséget tenni nem lesz szabad. Beszédét azzal a kívánsággal fejezte be, hogy a könyörületesség művére ugyanannyi energiát fordítson a társadalom, mint amennyit az egymás ellen való harcra fordított. (Taps és éljenzés az egységes párton.) Részleteiben holnap tárgyalják az indemnitást A miniszter beszéde után a többség általánosságban megszavazta az indemnitási törvényjavaslatot. Következett az általános vita során benyújtott határozati javaslatok fölött való döntés: valamennyi javaslatot elvetették. Az elnök indítványára kimondta ezután a Ház, hogy részleteiben holnap tárgyalja az indemnitást, azután pedig megkezdi a fővárosi javaslat vitáját. Lendvai István személyes kérdésben szólalt fel. A pénzügyminiszter beszéde alatt a jobboldalról többen sértő kifejezésekkel illették, sőt Bessenyei Zénó Cegléd városát is megsértette, ugyanaz a Bessenyei, aki a választás alkalmával éretlen csőcseléknek nevezte a ceglédi választópolgárokat. A szociáldemokraták részéről szokva tart a sértegetéshez, mert ismeri nívójukat, úgy látszik, nívó tekintetében a jobboldal kezd hasonlítani a szélsőbalhoz. Csodálja, hogy a miniszterelnök is magáévá tette ezeket a sértő kifejezéseket, úgy látszik, bizonyos pillanatokban nem ura idegeinek. Az ülés pár perccel hét óra után ért véget. Mázasnál, aiwMsMi ítélhíimzneteilen Barben?@rregoll ragMiiott divatosabb Szabással, tekintettel nagy készletemre volahírfilm olcsó áron Készen Kaphatók Widder ferfiszabó IV., Városház ucca 20. Tel. 95— 76 Káviházakban, tőzsdékben, újság* árusítótól követelje a Magyarságot I 3 Az egyetemi tanács Kmetty Károly dékánsága ellen — A Magyarság tudósítójától — A Magyarság ismételten beszámolt már arról, hogy Kmetty Károly dr.jogi kari dékánná történt megválasztása a Pázmány Péter egyetem tanári karából a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki. Ezzel a választásával szemben elsősorban a bölcsészeti kar foglalt állást, mely múlt heti értekezletén úgy határozott, hogy hiteles adatokat kér Kmetty Károly forradalmi szerepléséről. Az egyetemi tanács hosszas vita után elhatározta, hogy a kért okmányokat a bölcsészeti kar rendelkezésére bocsátja, úgy a bölcsészeti, mint a jogi kar hétfőn ülést tartott. A bölcsészeti kar által kiküldött háromtagú bizottság jelentése a legnagyobb mértékben kedvezőtlenül ütött ki Kmetty Károlyra nézve s azt a határozatot fogadta el a bölcsészeti kar, hogy az egyetemi tanácsnál felszólal Kmetty dékánsága ellen. A jogi kar viszont úgy döntött, hogy kívánja a kar választásának a kultuszminiszterhez való felterjesztését. Így került az ügy az egyetemi tanács elé, amely mai ülésében foglalkozott Kmetty Károly dékánná választásával. Az egyetemi tanácsban részt vettek: Bársony János rektor, Schütz Antal dékán, Pataky Ferenc prodékán, Kuzsinszky Bálint dékán, Siegescu József prodékán, Vámossy Zoltán ,és Kenyeres Balázs professzorok stb. A tanács ülése — értesülésünk szerint — azzal az eredménnyel végződött, hogy az egyetem tanácsa a bölcsészeti kar állásfoglalását magáévá tette. Vagyis a maga részéről nem tartja helyénvalónak, hogy egy egyetemi tanár, aki ellen súlyos fegyelmi vétség miatt az eljárás még folyamatban van, a jogi kar dékánja lehessen s ilyen értelmű felterjesztést intéz a kultusziniszterhez. Újabb szerb-olasz határincidens Belgrád, jul. 1. Laibachból jelentik 1 A vasárnapra virradó éjszakán Adelsberg mellett ismeretlen fasciszták betörtek a szerb királyság területére és Redicsnik vasúti tisztviselőt megsebesítették. Valószínűnek tartják, hogy ez a betörés válasz az uncai incidensre. Az olasz kormány állítólag rendszabályokat léptetett életbe, amelyekkel további incidenseket lehetetlenné akar tenni. " A szerb kormány rekonstrukciója Belgrád, júl. 1. Teljesen megbízható helyről szerzett értesülések alapján a Beogradszke Novoszti azt írja, hogy Pastes miniszterelnök visszatérése után a kormányt rekonstruálni fogja. A lap szerint új tagokként a kabinetbe belépnek : Andra Sztanics mint középítési és Bozsa Maximovics mint szociálpolitikai miniszter. Misa Trifutrovics és Uzunovics a vallásügyi, illetve az erdészeti és bányaügyi minisztériumot veszi át. A többi miniszter megtartja tárcáját. Ezek szerint a kabinetből kiválik a lemondásban lévő Janjics vallásügyi és bölcs erdészeti és bányaügyi miniszter. A marokkói harcok Madrid, július 1. (Havas.) Egy élelmiszer-oszlopnak nehéz harc után sikerült. Tazzát élelmiszerrel ellátni, miközben a spanyolok négy tisztet, és huszonhat embert vesztettek.