Magyarság, 1939. november (20. évfolyam, 120-143. szám)

1939-11-03 / 120. szám

diciós haderők továbbra is hatékonyan közreműködnek arcvonalszakaszukon a védelem megerősítésében. A beérkező jelentéAmsterdamból jelentik. A holland hivatalos lapban megjelent rendelet értelmében november 1. hatállyal Hollandia több községében kihirdették az ostromállapotot. Az ostromállapot kiterjed Észak-Brabant, Gelder, Dél-Holland, Észak-Holland, Zeeland sek mind arról számolnak be, hogy a csapatok hangulata jó és a vidék lakosaival aváti viszonyt tartanak fenn. (MTI: Utricht és Limburg tartományok több helységére. A rendelet tehát a határon és az úgynevezett árterületen fekvő községeket érinti. (MTI.) Hollandia főbb községében kihirdették az ostromállapotot Molotov beszéde a világpolitikai helyzetről Az elmúlt hét nap legkiemelkedőbb világeseménye Molotovnak, a Szovjetunió külügyi népbiztosának kedden este a Kremlben, a legfőbb tanács ötödik rendkívüli ülésszakán mondott másfélórás beszéde. A külügyi népbiztos e beszédében a legnagyobb barátság hangján emlékezett meg a német-szovjetorosz viszonyról s azt lehet mondani a német-orosz viszony szemüvegén át bírálta el az összes világeseményeket is. — A világhelyzetet az utóbbi hónapokban — mondotta Molotov — három tényező módosította: 1. Németországhoz való viszonyunk átállítása, ami maradandó barátság helyreállítására vezetett, 2. Lengyelország megsemmisítése, illetve széthullása, 3. a háború folytatása Németország és a nyugati hatalmak között. Eszméket háborús célnak tekinteni gonosztett . A nyugati hatalmak állítólagos háborús célja a hitlerizmus megsemmisítése, ami bűnös célnak tekintendő. Állameszméket lehet elfogadni, vagy elutasítani, háborús oknak tekinteni azonban esztelenség és gonosztett. A szovjetunió mély megértéssel kíséri Németország harcát a versaillesi rendszer ellen. Molotov ezután beszámolt a Szovjetunió és Németország közti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről, majd ismertette az orosz haderő lengyelországi hadműveleteit. A balti államokra vonatkozólag hangoztatta, hogy ezeknek az államoknak szuverenitását és be nem avatkozási elvét a velük kötött szerződésekbe belefoglalták. — A szovjetorosz-finn viszonyról többek között a következőket mondotta. Követelések Finnországgal szemben — A Finnországgal való viszonytól függ a Szovjetunió északnyugati határának és Leningrádnak biztonsága. A Szovjetuniónak nincsenek igényei sem Viborgra, sem az Aaland-szigetekre, sem nem akar nyomást gyakorolni Svédországra, vagy Norvégiára, amint azt a híresztelések állítják. A szovjet kormány Finnországnak eredetileg segélynyújtási egyezmény megkötését javasolta, hasonló alapon, mint amelyen a Balti-államokkal kötött szerződések nyugodnak. A finn tárgyalók azonban azt a nézetet képviselték, hogy ez Finnország feltétlen semlegességének elvével nem egyeztethető össze. A szovjet kormány a maga javaslatait a finn tengeröböl néhány szigetének átadására, valamint arra a javaslatra korlátozta, hogy Leningrádtól északra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál“. Cserébe ezekért a szovjet kormány Finnországnak kétszer akkora területet ajánlott fel Szovjet-Karélia területén. A szovjet kormány továbbá javasolta, hogy kis finn területet tengerészeti bázisként bérlet útján megszerezhessen a Finn-tengeröböl kijáratánál. Ez a támaszpont a Szovjetuniónak a szemben levő észt parton elterülő Baltisport támaszponttal együtt biztosítaná a Finn-tengeröböl teljes biztonságát és ezzel egyidejűleg megfelelne a finn tengerpart megvédése érdekeinek is. A szovjet kormány egész sor további engedményre nyilatkozott hajlandónak, így az Aaland-szigetek megerősítésének kérdésében visszavonta elvi elutasító álláspontját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt ebben. A szovjet kormány továbbá kilátásba helyezte határerődítéseinek eltüntetését, a legszigorúbb biztosítékokat javaslatainak pontos keresztülvitelére, valamint mindkét részre előnyös gazdasági kapcsolatok helyreállítását. Tartani lehet attól, hogy a szovjet-orosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna, való függetlenségét e szomszéd államhoz való viszonyának alapjává. A Szovjet viszonya Japánhoz és Amerikához Molotov végül a Japánnal való viszonyról beszélt. Véleménye szerint a szovjetorosz-japán viszony érezhető javulása állapítható meg, amely továbbfejlődés reményére jogosít. Beszéde végén Molotov nyomatékosan rámutatott a brit dug árúrendelkezésekről szóló minapi szovjetorosz válasz jelentőségére. A szovjet kormány azon igyekszik, hogy a háborút megrövidítse és borzalmait a polgári lakosságtól távoltartsa. Az amerikai szenátusnak ama határozatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmának megszüntetéséről szól, Molotov különös aggodalmakat és kételyeket hangoztatott. A szovjetkormány nézete szerint ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború befejezését meghozza, hanem az európai háború kiéleződését és további kiterjedését idézheti fel. Törökország komoly döntést vállalt magára Molotov ezután a Szovjetunió és Törökország jelenlegi viszonyáról beszélt. A Szovjetunió Törökországnak azt javasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat minden állam hadihajói elől, kivéve a Fekete-tenger parti államait. Törökország azonban — állítólag a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeinek alapján — ezeket a javaslatokat elutasította. Törökország persze azzal, hogy semlegességi politika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát, komoly döntést vállalt magára. Meg fog még mutatkozni, vájjon Törökországnak nem lesz-e később oka, hogy ezt a lépést megbánja. A szovjet kormány az eseményeket ebben a veszélyövezetben mindenesetre gondosan tovább figyeli és különösen a Fekete-tenger körzetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele barátságban lévő népek érdekeinek megfelel. Roosevelt beavatkozása megütközést keltett a Moszkvában Rooseveltnek Kalininhoz intézett üzenete megütközést keltett. Kalinin mindazonáltal azt válaszolta, hogy éppen a Szovjetunió tette meg Finnország Megérkezett Moszkvába a finn küldöttség Helsinkiből jelentik: A finn kormány némi elégedetlenséggel fogadta Molotovnak a Finnországgal szemben támasztott szovjet követelésekről tett közléseit, mert ezeket a követeléseket eddig bizalmasan kezelték. A kormány éjszaka minisztertanácsot tartott és némi habozás után elhatározta, hogy folytatja a tárgyalásokat és nem hívja vissza az útban levő finn küldöttséget. Ebből a körülményből arra lehet következtetni, hogy a küldöttségnek adott utasítások továbbra is alapul szolgálhatnak a tárgyalások folytatására. Moszkvából jelentik: A finn kormányküldöttség Paasikivivel és Tanner pénzügyminiszterrel az élén, csütörtökön reggel Moszkvába érkezett. Felfüggesztették a finn-orosz tárgyalásokat? Amsterdamból jelentik: A Telegraaf című helsinkii jelentése szerint a finn-szovjet tárgyalásokat felfüggesztették. A csütörtökön Moszkvába érkezett finn kiküldöttek hiába próbálkoztak összekötteésbe lépni a külügyi népbiztossággal. Azt felelték nekik, hogy Sztálint és Molotovot túlságosan lefoglalja a főtanács ülése, és a mai napon nem lehet szó találkozásról. A finn küldöttség körében remélik, hogy a tárgyalásokat pénteken megkezdik. Törökországban diplomáciai következményekre számítanak Molotov beszéde nyomán Istambulból jelentik. A rádióelőadások útján Molotov beszéde ismertté vált Törökországban és igen mély benyomást keltettek. Rámutatnak arra, hogy Molotov meglepő hangon beszélt Törökországról. Molotov beszéde ellentétben áll az orosz—török tárgyalások megszakadása után kiadott hivatalos közlemény baráti hangjával. Egyes politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy Molotov beszédének diplomáciai következményei lesznek. (MTI.) Az amerikai képviselőház is elfogadta a fegyverkiviteli tilalom megszüntetését Washingtonból jelentik. A képviselőház végül 242 szavazattal 181 ellenében elvetette a Shanley által benyújtott utolsó módosítást is és ezzel megszavazta a kiviteli tilalom megszüntetését. A képviselőház megbízottai pénteken egybeülnek a szenátus kiküldötteivel, hogy megállapodjanak a semlegességi törvény végleges szövegében. (MTI.) Átalakult az olasz kormány Római jelentés szerint október 31-én széleskörű átalakítás történt az olasz kormányban, valamint a párt és a hadsereg főbb tisztségeiben. Lantini testületügyi, Alfieri népnevelésügyi, Guamnieri devizaügyi, Rossoni földművelésügyi, Benni közlekedésügyi, Cobolli Gigli közmunkaügyi, valamint Medici del Vascello miniszterelnökségi államtitkár, Pariani hadügyi államtitkár és a hadsereg vezérkari főnöke, Valle légügyi államtitkár és légügyi vezérkari főnök lemondtak. A Duce elfogadta a lemondást, Starace főtitkár lemondásával együtt s a kormány tagjainak egyénenként levélben fejezte ki köszönetét eddigi munkásságukért. Starace a fesiszta nemzeti milicia vezérkari főnöke lett. Ettore Mutit, a fasiszta milicia főkonzulját nevezték ki miniszterré és a fasiszta párt titkárává. Az új miniszterek a következők: Ricci testületügyi, Alessandro Pavolini népnevelésügyi, Raffaello Riccardi devizaügyi, Tassinari földművelésügyi, Venturi közlekedésügyi, Adelchi Serana közmunkaügyi miniszter, Graziani tábornagyot nevezték ki a hadsereg vezérkari főnökévé, Soddu tábornokot hadügyi államtitkárrá, Piccolo tábornokot légügyi vezérkari főnökké és államtitkárrá és Luigi Russo altábornagyot miniszterelnökségi államtitkárrá. Teruzzi tábornok, az olasz-afrikai minisztérium államtitkára, ugyanannak a tárcának a minisztere lett; ezt a tisztséget eddig a Duce töltötte be. Alfierit nagykövetté nevezték ki, egyelőre állomáshely kijelölése nélkül. Lantini az országos társadalombiztosító intézet elnöke lett. Ismeretlen tettesek eltávolították a Nyilaskeresztes Párt koszorúját a Hősök emlékművéről Szerdán, Mindenszentek napján, a Nyilaskeresztes Párt 31 képviselője, — mint lapunk más helyen közöljük, — Stubay Kálmán vezetésével megjelent a Hősök terén, a Hősök emlékművénél és hatalmas, nyilaskereszttel díszített és nyilaskeresztes szalagokkal átfont koszorút helyezett az emlékkőre. Csütörtökön délben egy testvér telefonon értesítette a Nyilaskerestes Párt vezetőségét, hogy a nyilaskoszorú eltűnt a Hősök emlékművéről. A pártvezetőség megbízásából többen azonnal a Hősök terére siette és megdöbbenve állapítottákmeg, hogy a Nyilaskeresztes Párt kegyeletes megemlékezését jelképező gyönyörű koszorút ismeretlen tettesek valóban eltávolították az emlékműről. Tudomásunk szerint a Hősök emlékművénél állandó rendőrposzt áll. Teljesen érthetetlennek tartjuk tehát, hogy a koszorú egyik napról a másikra eltűnhetett. De a legteljesebb megdöbbenéssel kell regisztrálnunk azt is, hogy akadtak Magyarországon olyan aljas lelkületű, sötétben bujkáló bitangok, akik az ország legnagyobb ellenzéki pártjának a Hősök emlékművénél lerótt kegyeletét ilyen módon akarták megszentségteleníteni. BUDAPEST, 1939. NOVEMBER 1. JÁRÓ ÚR ELÉGEDETLENKEDIK A Magyar Távirati Iroda érdekes hírt közöl a prágai zsidó hitközséggel kapcsolatos eljárás kísérőjelenségeiről. Vlasic szerint Zdenek Them dr. ügyvédnél, aki a prágai zsidó hitközség alkalmazásában áll, súlyosan terhelő bizonyítékokon kívül egy levelet is találtak, mely kétségtelen bizonyítékát képezi, hogy a cseh zsidók élénk és szűrös kapcsolatot tartottak fenn egy bizonyos londoni hírközponttal. Ennek a hírközpontnak alkalmazottja Járó (?) úr, október 18-i kelettel azt írja a prágai hitsorsosoknak, hogy Chamberlain angol miniszterelnök már túl öreg ahhoz, hogy a németekkel szembeni háborút elég energikusan folytathassa. A németellenes hadjáratnak az angol haditengerészeti miniszter, továbbá Churchill, Camrose lord és Eden lennének az igazi lelkei. Az egész háború másként nézne ki, ha Angliában Churchil lenne a miniszterelnök. Az otthonmaradt cseheknek – írja Járó úr, a prágai zsidó ügyvédnek — az lenne a kötelessége, hogy nyugodtan kivárják az órát és a maguk réteéről suttogó propagandával kellene, hogy segítsenek. Erre a célra legjobb lenne az elesettek és sebesültek nagy számával, esetleg röpirati propagandát kezdeményezni. Érthető, hogy a levél a német sajtóban nagy felháborodást keltett. A Berliner Börsen- Zeitung, a Deutsche Allgemeine Zeitung és a Völkischer Beobachter is politikai jelentőséget tulajdonít a leleplezett esetnek, amely e vezető német sajtóorgánumok szerint csak egy mozaikját képezi az egész helyzetnek. London állandó összeköttetést tart fenn a zsidó világgal és ez teljessé teszi a német képet arról a helyzetről, amelybe Anglia Európát taszította. A zsidóság — írja a Deutsche Allgemeine Zeitung — döntően befolyásolja az angol háborús politikát és meghiúsított minden német béketörekvést. A magunk részéről egy percig sem kételkedtünk abban, hogy a szétugrasztott középeurópai zsidógócok most valamennyien Londonba találtak melegágyat a maguk számára és onnan igyekeznek szétküldeni fertőző bacilusaikat a világ minden tája felé. EGY NYÍREGYHÁZI KÖZSZÁLLÍTÁSI ÜGY A második zsidótörvény végrehajtása tekintetében eddig sem voltunk túl vérmes reményekkel eltelve, mégis megütközéssel olvastuk azt a levelet, melyet mozgalmunk nyíregyházai vezetősége juttatott el hozzánk. Arról van szó, hogy a nyíregyházai építészipartestület faszükségletének fedezésére, mint az szokásban volt, ezúttal is pályázatot hirdetett. Ennek a pályázatnak a kísérő jelenségei azonban ezt a látszólag jelentéktelen ügyet súlyos horderejűvé avatják. A pályázatra összesen hat ajánlat érkezett. Egész véletlenségből ezúttal az ajánlattevők közül öt keresztény magyar ember volt és csak egy zsidó. Második meglepetés abban nyilvánult meg, hogy az ajánlattevők közül a zsidó cég ajánlata bizonyult a legdrágábbnak, aki métermázsánként 3.600-es áron volt hajlandó az ipartestület szükségletét ellátni. Ezzel szemben a többiek ajánlata mindezen ár alatt mozgott, például özvegy Szabó Mártonnéé 3.40, a gróf Károlyi fatelepé 3.35 P. volt. Az ügy érdemi részéhez még hozzátartozik az is, hogy a zsidó ajánlattevő áruja ellen súlyos kifogások hangzottak el. Az ipartestület bizottságának tagjai tisztába is voltak a tényállással és mindnyájan zsidó szállító, cég ajánlata ellen foglaltak állást. A továbbiak már nem is érdekesek, mert meglepetésnek igazán nem lehet nevezni azt, hogy a fentiek ellenére Lakner Béla, az Ipartestület elnöke befolyására, az Ipartestület az egyetlen zsidó ajánlattevőnek, Feiler úrnak ítélte oda a szállítást, mint olyannak, aki „neki már régen szállít fát, s akivel ő nagyon meg van elégedve". A fentiekhez semmi kommentárt nem kell hozzáfűzni, legfeljebb azt, hogy ez nem a liberális zsidó uralom évtizedei alatt, hanem 1939-ben, a nemzeti ébredés és a második magyar zsidótörvény idejében történt. PÉTAIN MARSALL ÉS PERSCHING AMERIKAI TÁBORNOK TÁNYÉRJAI 25 MÉTERNYIRE A FÖLD ALATT. (Paris.) A Maginot-vonalak közelében földmunkát végző francia katonák egy üregre bukkantak, amelyből 25 méternyi mélybe vezet egy lépcső. Az alsó helyiségben érintetlenül ott áll egy hatszemélyes asztal, amely meg volt terítve és drága porcellántányérok sorakoztak rajta. A poharakban különféle borok beszáradt nyomait találták. Néhány szelet kőkemény, kiszáradt kenyér is volt az asztalon. Csakhamar kiderült, hogy ebben, a földalatti kazamatában annak idején, a világháborúban nem kisebb személyek érkeztek, mint Pétain francia marsall és Pershing amerikai tábornok. Érdekes, hogy a belül kicementezett helyiséget sem egerek, sem földlakó férgek nem támadták meg. Még a képek is teljesen jó állapotban lógnak a kazamata falain, többek között egy Aranyszabály, amely bizony büntetéseket tartalmaz az étkezési kihágok ellen és a francia frontkatonák humor kedvéről tesz tanúságot.