Mai Nap, 1991. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-02 / 127. szám

Etióp végjáték Ez nem a vég kezdete, ez már a vég! - tört ki elkeseredetten egy addisz-abebai kormánytisztviselő, amikor meghallotta, hogy főnöke, Mengisztu - az utolsó ke­ménykezű afrikai kommunista diktátor - Zimbabwéba menekült. A jóslat beigazolódott. Mengisztu 14 éves kormányzás után szűk körű „búcsú­partin” átadta a hatalmat addigi helyettesé­nek, Teszfaje Gabre Kidan altábornagy­­nak. A felkelők pedig néhány nap múltán elfoglalták a fővárost, és a Lenin-szoborral együtt ledöntötték a gyűlölt etióp diktátor bronzszobrát. Mengisztu megúszta a román típusú „számonkérést”. Mugabe zimbabwei el­nök kegyéből egy Harare környéki „ta­nyán” húzódott meg. Ám (éh)ínséges rend­szere - a kommunista „nagy etetésből” táplálkozó és félmilliós hadsereggel óvott etióp utópia - immár a múlté. A diktátor utódját az összes ellenzéki csoport azon­nal elutasította, mondván: nem elnök-, ha­nem rendszerváltást akarnak. Radikaliz­musuk nem meglepő. Etiópiát az 1985-ös éhínségnél is súlyo­sabb katasztrófa fenyegette. Hétmillió em­ber került életveszélybe. Eközben a Men­­gisztu-rezsim az ország költségvetésének 60-70 százalékát fordította fegyverkezés­re. Az 1974-ben „kuláktalanított” és kollek­­tivizált gazdaság - hétszázezer parasztot fosztottak meg földjétől - még a korábbinál is rosszabbul működik. Az élelmiszerhiány pedig korábban sem volt ismeretlen az afrikai ország történetében. Az igazi veszélyt azonban a polgárhábo­rú jelentette. A fegyveres összecsapások a kommunista rendszer összeomlásával sem szűntek meg. Az „osztásharc” ismét fokozódik. Nemcsak a régi rendszer hívei állnak szemben a fővárost megszálló Etióp Népi Forradalmi Demokrata Front fegyve­reseivel, hanem kiélezetten folytatódnak a törzsi torzsalkodások is. A győztes lázadók most bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek egy átmene­ti kormány létrehozásáról, amelyben vala­mennyien képviselethez jutnának. Ám utó­pia lenne azt hinni, hogy az erőszak és az éhínség is egy csapásra véget ér az „utó­pisták” szobrait döntögető Etiópiában. Ez még csak a kezdet kezdete! Rátonyi Gábor SŰRŰN IMÁD FÉRJHEZ MENNI Fél évet ült bigámiáért noknője, a 37 éves Patricia Jackson. Az újdonsült férj, az ugyan­csak 37 éves Malcolm Hinton nem dicsekedhet hasonló re­korddal. A férfi, akinek Patri­cia „csak” a második felesé­ge, azt mondta, hogy nem vette volna el az asszonyt, ha nem lenne biztos benne, hogy ő az igazi. Gábor ZsaZsa angol köve­tője két dologban különbözik példaképétől: nem olyan gazdag, és nem törődik annyira a jogi formaságokkal. Jackson asszony tíz házas­ságából hármat ugyanis úgy kötött, hogy közben meglevő férjétől még nem vált el. Ed­dig hat hónapot ült bigámiá­ért. A birminghami esküvői szertartást pénteken több mint kétórás késéssel kezd­ték el. Az anyakönyvvezető, aki sokéves prakszisában még sohasem találkozott ha­sonló esettel, igen alaposan megvizsgálta a menyasz­­szony okmányait. London (MTI) - Húsz éven belül tizedik, jubileumi esküvőjén vett részt pénte­ken az angliai Birmingham­ben a házasodás angol baj­ 2 Három katona vesztette életét és 18 másik megsebesült, amikor pénteken késő este aknatámadás ért egy észak-írországi katonai támaszpontot. Az aknát egy teherautó raklapjáról lőtték ki. A merénylet elkövetését eddig senki sem vállalta, de az akció kivitelezése leginkább az IRA nevű, szélsőséges szervezet módszerére emlékeztet. AP-MTI Külföldi Képszerkesztőség Jótettek helyébe jólétet várnak Feltételes mód Washington (MTI) - Pél­dátlan történelmi alku körvo­nalai bontakoztak ki a hét vé­gén Washingtonban. A szov­jet vezetés több száz milliárd dolláros nyugati segély fejé­ben hajlandónak látszik arra, hogy átfogó reformokat ve­zessen be a piacgazdaságra való áttérés jegyében. Mihail Gorbacsov külön­­megbízottja, Jevgenyij Pri­makov rendkívül beható tár­gyalásokat folytatott Wa­shingtonban az amerikai kor­mány gazdasági és pénzügyi kulcsembereivel a moszkvai elgondolásokról. A hírek sze­rint közölte Michel Camdes­­sus-vel, az IMF vezér­­igazgatójával, hogy a tervek megvalósításához a követke­ző öt-hat évben évi 30-50 mil­liárd dolláros nyugati támo­gatásra lenne szükség. George Bush elnök igen elégedetten nyilatkozott a Primakovval folytatott tárgya­lásairól, de hozzátette: nem döntött még a Szovjet­uniónak nyújtandó támoga­tás kérdésében. Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője utalt arra, hogy az­­ esetleges­­ amerikai tá­mogatást feltételekhez kötik: a gazdaság privatizálása, a gazdaság ésszerű működte­tése, a szakszervezeti jogok, a magántőke szabadsága tartoznak ezek közé. Hírek szerint Washington azt is igényli, hogy Moszkva csök­kentse katonai kiadásait, hagyjon fel végképp Kuba tá­mogatásával, és ne gátolja a balti államok fokozatos önál­lósulását. A pénzügyi támo­gatásra vonatkozó moszkvai igényeket Washingtonban mindenesetre messze eltúl­zottnak, irreálisnak ítélik. Legfrissebb KÜLFÖLDRŐL ,Egy 24óra-­ MONDATBAN­K__________ ♦ Baker amerikai és Besszmert­ih szovjet kül­ügyminiszter szombati, lisz­­szaboni tanácskozása után bejelentették: sikerült megol­dani az európai hagyomá­nyos fegyverzetekkel kap­csolatos nézeteltéréseket. ♦ Az Egyesült Államok fel­kérte a világ országait, hogy ne támogassák a kubai atom­energia-programot, amíg a karibi ország nem csatlako­zik a Tlatelolcóban aláírt la­tin-amerikai atomsorompó­­egyezményhez; a Cienfue­­gos mellett épülő atomerő­mű súlyos aggodalmakat vált ki a közeli Floridában. 1991. június 2., vasárnap

Next