Makói Ujság, 1943. március (9. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-02 / 49. szám
2 wind biztosítékai voltak a sikernek, ami nem is maradt el. A közönséget kitűnően szórakoztatta az együttes jól betanított játéka. Hétfőn délután ismét nagy örömmel öltöztek szerepükhöz a lányok. Most teljesült igazán a kívánságuk. A nézőtérn ott ült a makói hadikórház 180 sebesültje. Most azoknak játszhattak, akik egészségüket áldozták a hazáért, azokat szórakoztatták, akik vérük árán is megvédték az ő nyugalmukat. Ilyen szorgalommal már nem játszottak a ..műrostos11 huszárok, ilyen szívesen még nem tréfáltak soha. A nézőtéren kitűnően érezték magukata katonák, sőt annyira tetszett nekik az előadás, hogy megkérték a gárdát, ismételje meg előadását a kórházban is. A szereplők szívesen tesznek eleget s rövidesen sor kerül az előadásra. FOGHÁZES PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MAKÓI HITELSÉRTÉSI PER VÁDLOTTAIT Sípos Imre 42 éves, Sípos Ferenc 74 éves makói földművesek és Balázs Mária 42 éves makói piaciáras ültek a vádlottak padján ma a törvényszék Malár tanácsa előtt hitelsértés bűntette miatt. Sípos Imre, mint különélő feleségének, Baranyi Juliannának időleges nőtartásdíj és időleges gyermektartásdíj címén adósa. Az egyedüli kielégítési alapnak szolgáló vagyonát, szüleitől öröklendő ingatlanrészét, felesége, Baranyi Julianna számára hozzáférhetetlenné tette azáltal, hogy hozzájárult az ingatlannak Sípos Ferenc által Balázs Máriának való elajándékozásához. Sípos Ferenc és Balázs Mária Sípos Imrének ezt a csalását előmozdították azáltal, hogy Sípos Ferenc ezt az ingatlanhányadot Balázs Máriának ajándékozta és Balázs Mária azt a saját nevére telekkönyvileg is átíratta. A bíróság megállapította bűnösségüket és mindhárom vádlottat elítélte. Sípos Imrét 3 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, Sí-pos Ferencet, az elsőrendű vádlott édesapját 200 pengő pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre, Balázsi Máriát, Sípos Imre vadházastársát 100 pengő pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre ítélte. A vádlottak az ítéletben megnyujgodtak, így az jogerőre emelkedett. — Anyakönyvi hírek. Házasságra jelentkeztek: Simon József Dobsai Katalinnal, Varga . Péter Nagy : György Viktóriával. — Elhaltál?: Balog Lajos 14 éves kunágotai lakos a kórházban. Farkas Juliánna (Tátra utca 25. szám) 22 hónapos. Kéri Mária 9 éves, mezőhegyesi lakos a kórházban. PARK MOZI Március 2-án, kedden utoljára fél 6 és fél 8 órakor MAGYAR VÍGJÁTÉK Végrel írta: Vaszary János, rendezte: Daróczy József. — Főszereplői: Muriti Lili, Páger Antal, Bilicsi Tiva, Idar, Turay Ida, Mály Gerii, Somlay Arthur, Pethes L. és Makkai Lacika. — Bevezetés pl: Magyar híradó. — Pénztárórák hétköznap délidén 4, vasárnap délélőrt 10 órától. ! MAKÓI ÚJSÁG 1943 március 2. A jövő magyar gazdáinak egyik élcsapata Makón „Önmagunk képzésén át építsük az új magyar gazdatársadalmat!” A kiszombori téli gazdasági iskola önképzőkörének vándorgyűlése a Makói Gazdasági Egyesületben Akit elkedvetlenített, vagy kétségbeejt a mai műveit fiatalok könyvszagú forradalmárkodása, szalon-kommunistasággal kacérkodó eszme-zagyvasága, fennhéjázó nyeglesége és műveltségbeli felületessége, az menjen el egy-egy olyan gyűlésre, ahol falusi és tanyai fiatal gazdaifjak vizsgáznak a nagy nyilvánosság előtt arról, hogy hogyan készülnek ők az új Magyarország felépítésére, önmagukon kezdve ezt az építést. Ott majd visszanyeri hitét magyar fajtája megújuló s megújító őserejében ott ujjongva, csillogó szemmel állapítja meg, hogy: nem kell félteni a fajtánkat! Kitermeli ez magából a vezetésre hívatott és képes élcsapatot! A kiszombori téli gazdasági iskola ifjúsági önképzőköre jött át vasárnap délelőtt Makóra „vendégszerepelni”1 a makói gazdasági egyesületbe, hogy szemtől-szembe mutassa meg a makóiaknak, hogy kell készülni a jövő nagy feladataira a magyar ifjúságnak. Szeretnek mostanában dobálózni a „paraszti” jelzővel. Még tekintélyes lapok is arról vitáznak, hogy e szónak nincs semmi osztályelhatároló, sértő és sértődően bántó színezete, mert ez „régi magyar szó’. Ahány állítás, annyi tévedés. Mindjárt tévedés az, hogy ez a szó magyar szó. Aki egy kicsit is tud valamely szláv nyelvet, tudja jól, hogy ez a szó a „prosztoj, proszto, proszt’ szláv szókból átvett idegen szó, amely szláv eredetijében egyszerűt, durvát, sőt — hántás ne essék érte — jámbort és segyágyűt jelent. Mi a csudának levágóinak ezen a szlávból ránkragadt, sértő és bántó szón, mikor tudhatnák, hogy a magyar született | úri fajta. Uralkodásra, vezetésre. | termett már akkor, mikor semmi egyebe nem volt, mint a fegyvere, | a lova, nyerge és a kengyele s az [ maradt az évek százain át. Aki nem’s tudná, nézze meg ezeket a falusi gazda- és munkásfiúkat, milyen s magától értetődő önérzettel, magyar öntudattal és úri biztossággal tájékozódnak s mozognak a mai eszmekháoszban és világforrongásban. Magyarságuk ősi, öntudatuk szilárd, kiállásuk kemény és rendíthetetlen. Munka és tudás, ez a főfegyverük az életharcban, de ha kell, a harctereken is megállják a helyüket a páncélos csatákban, miként a traktorok mellett a búzacsatában. (Nem egy úgynevezett „tárgyilagos’ beszámolóba valók ezek a mondatok, de úgy érzi e mozgalmas napok szürke krónikása, hogy mulasztást követett volna el, ha ezeket elhallgatja.) Szép érdeklődő közönség gyűlt, össze a Gazdasági Egyesület nagytermében vasárnap délelőtt 10 órára, hogy meghallgassa a kizombori gazdasági iskola növendékeinek önképzőköri vándorgyűlését. Az iskola énekkara a Himnuszt énekelte el, majd Nagy Ernő gazdasági tanácsos köszöntötte a vendégeket és az iskola vezetőségét. Mindenekelőtt bejelentette, hogy S. Bálint György gazdasági főtanácsos betegsége miatt nem jelenhetett meg. Üdvözölte Nagy Ernő a polgármestert és a megjelent vendégeket, majd a gátra hívó harangszó példázatából kiindulva így kezdte beszédét: Nagy Ernő beszéde. — A harangszó most azt jelenti, hogy ránk van szükség, nekünk kell kiállnunk a gátra. Most tőlünk többet várnak, mint, eddig vártak, de az eljövendő idők, még a mainál is többet fognak megkövetelni a magyar kisgazda társadalomtól, de minden magyartól többet követelnek ezek a sorsdöntő idők. Bátor kiállást, önzetlenebb hazafiságot, nagyobb erőfeszítést. Talán a 23-ik óra 59-ik percében kondult meg a riasztó harang. Az összetartozás érzésére, az összefogásra talán soha nagyobb szükség nem volt, mint ma. Sajnos, meg kell állapítanom, hogy még mindig nincs egy képzett, erős, öntudatos, összetartó gazdatársadalmunk, nem tudjuk megmozgatni a saját nagy erőinket nagy kérdéseink előbbrevitele érdekében. Pedig ideje volna rádöbbenünk arra, hogy a múltban bizony igen sokat mulasztottunk. Most tanulnunk kell, önképzéssel kell magunkat erősíteni. De hiába van meg a sok-sok lehetőség erre, hiába vannak nagyszerű szakkönyvek, folyóiratok és pompás iskolák és kitűnő tanfolyamok, ha a gazdatársadalom — nem nagy kivétellel — nem veszi igénybe azokat, legalábbis nem olyan mértékben, ahogy az üdvösés elvárható volna. A helyzet e tekintetben is kezd már ugyan lényegesen javulni, de, még mindig nem kielégítő. — Ma, amikor dúló, véres háborút élünk, nincsenek értékesítési problémáink, de gondoljuk el, mihelyt a háborúnak vége lesz s a világpiacokon más mezőgazdasági államok termelvényei is megjelennek: az orosz, a kanadai, ausztráliai búza, az argentíniai fagyasz, tott és konzervhús, újabb válság szakadhat ránk, ha nem készülünk fel már most annak elhárítására. Ezért kell magunkat önképzéssel felvértezni a nagy gazdasági harcra. Nem mások rovására akarunk mi előbbre jutni, nem űzünk mi szűklátókörű osztálypolitikát, hisz minél jobb helyzetbe kerül a magyar mezőgazdaság, annál jobb lesz a sora az egész ország minden rendű és rangú népének. — Ne csak akkor tartsunk össze s mozduljunk meg, amikor bajban vagyunk s el vagyunk keseredve. Ilyenkor is jusson azonban eszünkbe, hogy gyakran magunk vagyunk oka a saját bajaink nagy részének Nem törődünk például az adózási határidőkkel és orvoslásokkal, nagyon hátul kullogunk a termelés terén, a 16-—17-ik helyen az országok rangsorában. Ahol a mezőgazdaság magasabb szinten van, ott a gazdának is sokkal nagyobb a becsülete és jobb a sora. Örömmel kell azonban megállapítanunk, hogy már nálunk is kezdjük ezt megérteni s kezdünk a cél felé mozogni. Ha lelkiismeret-vizsgát tartunk magunkban, meg kell állapítanunk, hogy bizony nem mindig álltuk mega helyünket, főleg kulturális téren. Ennek is meg kell a jövőben változni. — Ma mindenki úgy élje a maga életét, hogy a haza sorsa fordul meg az ő munkáján. Mindenkinek úgy kell teljesítenie kötelességét, mintha maga volna a nemzet. Önt tudatosan, teljes felkészültséggel, bátor kiállással a szebb magyar jövőért. Ezután arra mutatott rá, hogy immár két esztendeje, hogy itt működik a téli gazdasági iskola pár kilométerre a várostól, a szomszédban s még csak egyetlen makói hallgatója ,nem akadt, ugyanakkor a hármas csonkamegye legtávolabbi községei is elküldték ide fiaikat. Biz ez Makó gazdatársadalmának maradiságát és nemtörődömségét mutatja, amiből ideje lenne már kigyógyulni. Ismertette röviden az iskola célkitűzéseit, majd átadta a szót az iskola növendékeinek. Malik István (Magyarbánhegyes) Czuczor Gergelynek Tanulj, hogy boldogulj című időszerű költeményét mondotta el meggyőző erővel. Mezei István (Mezőkovácsháza) az olajos növények kötelező termesztéséről tartott igen megszívlelendő, tartalmas előadást. Tápai István (Kiszombor) a tehenek edésre s magas tejelésre való előkészítéséről tartott szabad előadást nagyszerű szakértelemmel és tudományos alapossággal. Frányó Pál (Deszk) Kozma Andor Magyar paraszt című költeményét szavalta el magával ragadó lendülettel, belső tűzzel és büszke magyar öntudattal. Roppant hatást tett. Újszerű és igen szórakoztató, módja volt a Jurcsek-féle rendelet ismertetésének az a nyíltszíni vita, amelyet Dani Ernő (Kiszombor), Gergelyfy Tamás (Ószentiván), és Kocsis Illés (Battonya) rendeztek egymás közt olyan természetességgel és közvetlenséggel, hogy a hallgatóság nem győzte csodálni őket. Jefromov Szvetko (Deszk) képviselte a műsorban a művészi elemet hosszú hajával és termetes tangóharmonikájával. Kitűnő zenei érzékkel és finom színezéssel adott elő egy sor különböző dalt és nótát. Nagy sikere volt. Tóth Ferenc (Szőreg) Sajó Magyarnak lenni című versét szavalta lelkesen, nagy hatással. Az ifjúsági énekkar, majd a szavaló kórus számai is meglepetésként hatottak s nagy tetszést arattak. Nagy Ernő zárószavaival s a Szózat eléneklésével a legszebb, legtermékenyebb hangulatban ért véget a gyönyörű gazda demonstráció, amilyet nem ártana sűrűbben is rendezni Makón. A gazdaifjak teljesítményeiben természetesen nem kis része van a szerényen a háttérben meghúzódó, de hatalmas építő munkát végző tanári karnak és lelkes igazgatójának. Sok ilyen apostolszerű oktatóra volna szükség sürgősen a megye több helyén. Korzó Mozi Közkívánatra március hó 2 3. és 4-én, kedden, szerdán és csütörtökön mindhárom nap fél 6 és fél 8 órai kezdettel Páger Antal hatalmas sikerű nagy magyar filmje A HARMINCADIK A főszerepekben: Pelsőczy Irén, Juhász József, Somlay Arthur, Bihary József, Fáy Béla, Makláry Zoltán, Apáthy Imre, Gárday Lajos, stb. — Ezenkívül a legújabb Luce olasz világhíradó.- Az előadások fél 6 és fél 8 órakor kezdődnek. — A pénztár mindennap délután 4 órától árusítja a jegyeket. Telefon: 281.