Makói Ujság, 1943. június (9. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-19 / 137. szám
12 fillér. törreg Silesca- SZOMBAT, 1943. JÚNIUS 19. IX. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM. szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi utca 1. szám. Telefonszám: 33. hirdetések felvétele este 5 óráig. Hirdetések díjszabás szerint kezeltetnek. POLITIKAI NAPILAP Főmunkatárs: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. vitéz VÁRADY LÁSZLÓ Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR Dr. GYENGE MIKLÓS Előfizetési árak: Helyben házhoz kihordva vagy vidékre postán küldve egy hétre 80 fillér, egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 20 fillér. akójTi^ Kormányzó Urunk nagyságaés^ÉrdEmese!^ Megyeszerte megünnepelték a Kormányzó Ur 75. születésnapját Makó város közönsége igaz szeretettel és bensőséges hálával ünnepellte a nemzet Atyjának, országunk újjáépítőjének és gyarapítójáénak 75. születése napját. Az ünneplésben előljártak a leventék, „Horthy Apánk fiai", a magyar jövő reménysége, istentiszteleten való részvétellel, térzenével, díszszárzaddal, felvonulással. A város ma hajnalra zászlódíszt öltött. Ahol zászló nem volt, ott legalább az ablakokba kerültek nemzetiszín szalagok, vagy a Kormányzó Úr képe. Az ünnepi istentiszteleteket szép ünneplő közönség hallgatta végig mély áhítattal, utána pedig fél 12 órakor megkezdődött a városházán a díszközgyűlés. A közgyűlési termét rendkívüli szépen díszítették fel. Cserlombok, virágok ékesítették a főhelyen lévő Horthy-képet s a csatlakozó falakat is, melyeken díszesen keretezne ott volt a 75-ös esztendő alkalmából készült kormányzói arckép is. Katonatisztek, díszruhás, ünneplőbe öltözött urak és polgárok, tűzharcosok, tisztviselők tették az ünneplő közönség zömét. Ott volt Fernczy Béla alispánnal az élen a vármegye, a város tisztikara, dr. Csepregi Imre praeláiius vezetésével az egyházak képviselői, Dávid József ezredessel a honvédtisztek s Jakabos István csendőrőrnaggyal az élen a csendőrtisztek, továbbá a hatóságok, hivatalok, testületek vezetői és küldöttségei, vaalmint a MÉP vezetősége. A Himnusz felemelő hangjaival kezdődött az ünnepély. A Szárnyaskerék Dalkör kitűnő dalárdája énekelte ezt. Dr. Bécsy Bertalan polgármester kezdeményezésére a közönség együttesen elmondta a Magyar Hiszekegyet, majd pedig a polgármester mondotta el hatásos, tartalmas megnyitó beszédét, amely itt következik: A polgármester beszéde. Igen Tisztelt Képviselőtestület! Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Magyarország Főméltóságú Kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós a mai napon tölti be életének 75. esztendejét. Az ország minden rendű és rangú lakosa hódolattal és szeretettel gondol a mai napon a budai vár mellé, ahonnét a pátriárkáiig korba lépő kormányzó vigyázó és aggódó tekintete sugárzik az egész hazára. Nagy idő 75 esztendő, de még nagyobb idő akkor, ha ollyan férfiú éli meg, akinek az Isteni Gondviselés mérhetetlen nagy hivatást adott a nemzet életében s aki ezt a hivatást úgy töltötte be, hogy abból mindig és mindenkire, úgy az egyesekre, mint a nemzet sokaságára csak előny és fejlődés származott. Mindenki ismeri az elmúlt negyedszázad történetét, mégis hangsúlyoznunk kell, hogy a liberális világrend után új utakat kereső emberi lélek új tartalmát Horsthy Miklós határozta meg a szegedi ellenforradalom idején és azóta valljuk, hogy ezt a népet csak a nemzeti gondolat és a szociális tartalmú államvezetés viheti előbbre. Ez az eszme azóta túlnőtt a magyar nemzet keretein, európai gondolat vált belőle, így büszkén mondhatjuk, hogy az ostromolt európai vár lelkiségét magyar szellem elevenítette új életre. Az új szellemiséget megteremtő Kormányzó születésnapját Makó város közönsége is méltón kívánja megünnepelni. Ezért ültünk itt ma össze rendkívüli közgyűlésre. Most, amikor az ünnepi díszközgyűlésünketmegnyitom, arra kérem a magyarok Istenét, hogy Kormányzó Urunkat, aki új szellemet teremtett, aki visszaszerezte elrabolt területeink legnagyobb részét és aki fiát adta a nemzet boldogabb jövendőjéért, az Úr Isten bőséges áldásával árassza el és éltesse az emberi kor legvégső határáig. Az ünnepi díszgyűlést megnyitom. A Kormányzó Úr nevének említésekor felhangzik a lelkes éljenzés és taps, a beszéd végén pedig percekig ünnepli a közönség a Kormányzó Urat. A Szárnyaskerék Dalkör most Ákom Lajos magyar szerenádját adja elő pompás összetanulásban, finom színezéssel, majd Mag Béla plébános, a bogárzói tanyavilág ízesszavú, lellkes és lelkesíteni tudó, kitűnő szónoka áll fel hogy elmondja ünnei beszédét. Igazi markáns magyar papjelenség, kinek minden szavából kiizzik magyar lelkének ereje és meggyőződése. Meggyőzően hat minden mondata s magával ragad. A kassai képpel meg is könnyeztette az ünneplő közönséget. Ime a beszéd: Mag Béla beszéde. Mélyen Tisztelt díszközgyűlés! Kedves Magyar Testvéreim! Hogy mennyi van még hátra, emberfia nem tudhatja, csak annyit tudunk, hogy ebből az áldott életből 75 év már a miénk és ma csak azért könyörgünk, hogy még továbbra is a miénk lehessen. Ebben a vérpárás világban, amikor a népek éltető magvak helyett tűzmagvakat vetettek és nem tudjuk, hogy milyen aratás lesz a vetésből, egy röpke órára a magyar nép leteszi kenyérkereső szerszámait, hogy feltekinthessen a budai vár magasságába. Ezen a napon, 75. születése napján kicsiny falvak megróbáltjai bújnak össze és nagy városok igaz magyarjai gyűlnek egybe, hogy hódoljanak Előtte és köszöntsék Őt. Felbúg mindannyiban a lelkek orgonája és mintha csak egyláthatatlan karmester egyetlen intése elég volna, a nemzet társadalmi rétegeinek vegyeskara elénekli a történelemszülte vágyat: „Népek a nemzetek Ura, Istene, tartsd meg, éltesd Horthy Miklós őfőméltóságát,Magyarország Kormányzóját!" Ünneplő testvérek! Minden nemzetnek van küldetése, mert minden nemzet Isten-elgondolta hajlamok, tervek, eszmék letéteményese. Mindegyik máskép tükrözi az Istennek ,, nemzet“gondolatát. Mindeniknek van mondanivalója, adnivalója a többi számára. És, ha már nincs adnivalója, hatalmi életet élhet ugyan, de a nemzetek életében csak más nemzetbe beolvadva, más nemzeten keresztül fejtheti ki erőit. Mint önálló nemzet történelem néllkültengődhetik csak, mint száraz levélt, mely csak azért nem hullott le gallyáról, mert nem fújt szellő, mely leszakította volna. A népvándorlás során sok turáni nép jött ide értékes, a román, germánés szláv fajokban meg nem lévő tulajdonságokkal és elveszett mind. Attila népe és az ogurok népe elmerült a germán és szláv néptengerben. Csak itt,ott bukkant elő egyes hősök személyében, a vér le nem csitítható hulláma képen, más fajok homlokára tűzve oda nem illő, idegen babért. Emberi számítás szerint ez lett volna sorsa a magyarnak is és hogy mégsem jutottunk a többi népek sorsára, azért volt, mert velünk volt az Isten és mindig támasztott férfiakat, vezéreket, akik megmutatták a kivezető utat. Ma ilyen férfiút ünnepelünk, ma egy ilyen, a Gondviseléstől kiválasztott vezér képét szeretnénk megfesteni, helyesebben: a már kész kép előtt akarunk tisztelegni. Appeles görög festő megbízást kapott, hogy fesse meg Nagy Sándorarcképét. A festő sokáig gondolkozott. Hogyan fesse meg, hogy a jellegzetes arcvonásokon kívül valami módon rajta legyen Nagy Sándor lelki nagysága, hatalma és dicsősége is? Végül úgy oldotta meg a kérdést, hogy Nagy Sándor lábaihoz odafestette Görögországot, melyet a nagy hadvezér meghódított, a tengert, amelyen átkelt, a perzsa birodalmat, a szittyákat, Indiát és Alexandria városát Ünneplő testvérek! Azt a kitüntető megbízást kaptam, hogy rajzoljam meg Kormányzó • Urunk őfőméltóságainak a képét. Milyennek rajzoljam? Fessem-e, mint a „Novara’1 hősét, amint sebesülve, hordágyról osztogatja parancsait azzal az elszánt elhatározással, hogy vagy győz, vagy lobogódíszbe borított hajóival dicsőségesen elmerül? Vagy rajzoljam abban az ihletett pillanatban, amikor kimondja: „Nem hallgathatom a fű növését Kenderesen, midőn Szegeden a magyar Géniusz bontja ki szárnyait egy második honfoglaláshoz"? Vagy úgy, amint fehér lovon, mint országgyarapító, bevonul felszabadított városainkba? Festhetném úgy is. Rajzolhatom így is. Hisz mindegyik valóság. Hogy honnan jött és mit tett Kormányzó Urunk az elmúlt háború nehéz küzdelmei között a magyar haza védelmezésében, a nemzeti hadsereg megszervezésében, a belső rend és biztonság helyreállításában és fenntartásában, hogy milyen érdemeket szerzett a pusztulás és végenyészet szélére jutott ország megmentésében, hivatottabban fogják ezt majd megállapítani, én csak néhány ecsetvonást szeretnék tenni és örülnék, ha ezzel is öregbíthetném hallgatóim lelkében a Kormányzó Urunk iránt élő tisztelet és szeretetet. Ott tartottunk, hogy siratnunk kellett a régi, híres magyar nemzeet, hogy siratnunk kellett ennek a nemzetnek nagy létét, amelynek temetője ezúttall nem Mohács volt, hanem tulajdon fővárosa. Károlyi Mihály, a magyar Iskariót és démoni cinkosai elárulták, megcsúfolták a nemzetet. Abban a gyászos