Mérleg, 1986 (22. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
JEGYZETEK „AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ BENNÜNKET” - ez a jézusi tanítás (Jn 8,32) az alapgondolata a Hittani Kongregáció március 22-én kelt és április 5-én Rómában közzétett útmutatásának a keresztény szabadságról és a felszabadításról. Az okmányt Joseph Ratzinger bíboros, a kongregáció prefektusa és Alberto Bovone címzetes érsek, a kongregáció titkára írta alá, II. János Pál pápa jóváhagyta és publikálását elrendelte. Először magát a vatikáni állásfoglalást (vö. Instruktion der Kongregation für die Glaubenslehre über die christliche Freiheit und die Befreiung, 22. März 1986, Bonn, Sekretariat der Deutschen Bischofskonferenz, Verlaufbarungen des Apostolischen Stuhls, 70), majd sajtóvisszhangját ismertetjük. A mintegy 18 000 szó terjedelmű útmutatás (instrukció) bevezető részből, öt fejezetből és befejező részből áll. A bevezetés abból indul ki, hogy a szabadság utáni vágy korunk egyik fő jellemvonása. Mivel Krisztus egyháza osztozik ebben a vágyakozásban, 1984-ben felhívta a figyelmet „azokra a keresztény hitet és életet romboló elhajlásokra és a velük együttjáró kockázatokra, amelyeket a felszabadítási teológia egyes formái tartalmaznak”(vö. Mérleg, 1984/4. 368-388. 1., főleg 382.1.). Már akkor bejelentette a kongregáció, hogy egy második okmányban világosan be fogja mutatni a szabadságról és a felszabadításról szóló keresztény tanítás alapelemeit. A jelen útmutatás ennek a szándéknak a megvalósítása. A két okmány szerves kapcsolatban van egymással, és kölcsönösen megvilágítják egymást. A téma az evangéliumi tanítás központi igazságához tartozik. Kereszthalála és feltámadása által váltott meg és szabadított fel bennünket Krisztus a legmélyebb értelemben, amennyiben megszabadított minket a legalapvetőbb rossztól, azaz a bűntől és a halál hatalmától. Az I. fejezet címe: „A szabadság helyzete a mai világban”. A szabadságvágy a kereszténység örökségében gyökerezik, még ott is, ahol téves formákat vett fel. Mivel a mélyen ható modern szabadságmozgalmakat (reneszánsz, természettudományok és technika, felvilágosodás, a természet fölötti uralom, a hűbériség és rabszolgaság megszüntetése, az emberi jogok elismerése, a történet- és embertudományok, a munkásmozgalmak stb.) végzetes tévedések hatják át az ember mivoltáról és szabadságáról, kétértelműek maradnak. Egyszerre ígérnek igazi szabadságot és egyszerre fenyegetnek gyilkos rabszolgasággal. Az egyház a utóbbi századok folyamán többször felemelte a szavát e kétértelműség ellen, s gyakran nem értették meg. A történelmi távlat most lehetővé teszi, hogy az .