Mérleg, 1986 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám

JEGYZETEK „AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ BENNÜNKET” - ez a jézusi tanítás (Jn 8,32) az alapgondolata a Hittani Kongregáció március 22-én kelt és április 5-én Rómában közzétett útmutatásának a keresztény szabadságról és a felszabadításról. Az okmányt Joseph Ratzinger bíboros, a kongregáció prefektusa és Alberto Bovone címzetes érsek, a kongregáció titkára írta alá, II. János Pál pápa jóváhagyta és publikálását elrendelte. Először magát a vatikáni állásfoglalást (vö. Instruktion der Kongregation für die Glaubenslehre über die christliche Freiheit und die Befreiung, 22. März 1986, Bonn, Sekretariat der Deutschen Bischofskonferenz, Ver­laufbarungen des Apostolischen Stuhls, 70), majd sajtóvisszhangját ismertetjük. A mintegy 18 000 szó terjedelmű útmutatás (instrukció) bevezető részből, öt fejezetből és befejező részből áll. A bevezetés abból indul ki, hogy a szabadság utáni vágy korunk egyik fő jellemvonása. Mivel Krisztus egyháza osztozik ebben a vágyakozás­ban, 1984-ben felhívta a figyelmet „azokra a keresztény hitet és életet romboló elhajlásokra és a velük együttjáró kockázatokra, amelyeket a felszabadítási teológia egyes formái tartalmaznak”(vö. Mérleg, 1984/4. 368-388. 1., főleg 382.1.). Már akkor bejelentette a kongregáció, hogy egy második okmányban világosan be fogja mutatni a szabadságról és a felszabadításról szóló keresztény tanítás alapelemeit. A jelen útmutatás ennek a szándéknak a megvalósítása. A két okmány szerves kapcsolatban van egymással, és kölcsönösen megvilágítják egymást. A téma az evangéliumi tanítás központi igazságához tartozik. Kereszthalála és feltámadása által váltott meg és szabadított fel bennünket Krisztus a legmélyebb értelemben, amennyiben megszabadított minket a legalap­vetőbb rossztól, azaz a bűntől és a halál hatalmától. Az I. fejezet címe: „A szabadság helyzete a mai világban”. A szabadság­­vágy a kereszténység örökségében gyökerezik, még ott is, ahol téves formákat vett fel. Mivel a mélyen ható modern szabadságmozgalmakat (reneszánsz, természettudományok és technika, felvilágosodás, a termé­szet fölötti uralom, a hűbériség és rabszolgaság megszüntetése, az emberi jogok elismerése, a történet- és embertudományok, a munkásmozgalmak stb.) végzetes tévedések hatják át az ember mivoltáról és szabadságáról, kétértelműek maradnak. Egyszerre ígérnek igazi szabadságot és egyszerre fenyegetnek gyilkos rabszolgasággal. Az egyház a utóbbi századok folyamán többször felemelte a szavát e kétértelműség ellen, s gyakran nem értették meg. A történelmi távlat most lehetővé teszi, hogy az .

Next