Magyar Jövő, 1926. április-június (8. évfolyam, 74-144. szám)
1926-04-01 / 74. szám
A szovjet agóniája Varsó, március 31 (A Magyar Jövő levelezőjétől) Moszkvában most igen jelentős átalakulások történnek s nagyon érdekes az átalakulás a hivatalos Szovjetoroszország magatartásában a harmadik internacionáléval szemben. A változás lényegét röviden így fejezhetjük ki : Oroszország nem akarja, vagy nem tudja többé az internacionálé kommunista propagandájának a költségeit fedezni. Moszkvában már régóta súlyos tehernek érezték a harmadik internacionálét óriási financiális igényeivel és forradalmi propagandájával, amely minden nagyobb eredmény nélkül csak kompromittálta az orosz politikát. A moszkvai pártnapon az orosz kommunisták hivatalosan lerázták magukról a harmadik internacionálét , de az európai közvélemény nem bízik a szovjet őszinteségében és csak újabb manővert lát a szakításban, amelynek a célja Európa őrködő figyelmét kijátszani, hogy annál nagyobb erővel készítsék elő felforgató mozgalmukat, bár az új kurzus indokolása annyira világos és annyira megfelel a tényeknek, hogy a jelen esetben talán lehet hinni a moszkvai jelentéseknek. A pártatpon felmentették állása alól Zinovjevet, az Internacionálé főnökét és Stalin kerülit a helyére, az új politikai irány képviselője. És a személyváltozás is azt bizonyítja, hogy komolyan akarnak szakítani a Komintern eddigi rendszerével. Nem csak az irányadó orosz politikai körök találják helyénvalónak, hogy abbahagyják az eredménytelen külföldi propagandát, hanem a külföldi kommunisták is, ha nem élnek orosz szubvencióból, szakítani akarnak Moszkva fennhatóságával. A külföldi elégedetlen kommunisták szónoka az olasz Bordiga volt a pártnapon, aki rámutatott Moszkva diktátori magatartásának és a moszkvai internacionálé dogmatikus irányelveinek káros hatására és ezért a külföldi kommunisták részére teljes önállóságot követelt. Bordiga felszólalása váratlan visszhangra talált az oroszoknál. Moszkva nemcsak a külföldi kommunisták financírozását akarja beszüntetni, hanem az internacionálé költséges és veszedelmes központját is külföldre szeretné áthelyezni. Természetesen ez az átváltozás nem máról holnapra fog megtörténni, hanem fokozatosan, például a külföldi propaganda költségeinek a beszüntetését négy év alatt akarják végrehajtani. Természetesen senki se gondol a Szovjetben a külföldi propaganda állandó beszüntetésére. Stalin politikája előbb Oroszország gazdasági hatalmát akarja mgteremteni, hogy a gazdaságilag megerősödött Oroszország annál nagyobb eredménnyel indíthassa meg újból Erópában és Ázsiában a felforgató propagandát Ehez a gazdasági megerősödéshez minden körülmény közt évtizedek kellenek. De az bizonyos, hogy a jelenben Moszkva nem képes többé a világot forradalmasítani. A paloták és kastélyok, a temlomok és kolostorok kirablásával összeharácsolt kincsek elúsztak. Már a cári korona és a cári ékszerek is Amerikába vándoroltak. Propagandacélokra az orosz népre még a szovjet zsidók se mernek adót kivetni és igy lemondanak a külföldről, hogy annál jobban biztosítsák maguknak — Oroszországot A Lenin korszaknak vége, Moszkva nem tudta a kapitalista világot sarkaiból kiemelni. A kapitalizmus erősebbnek bizonyult, a kommunista Oroszországot is magával ragadta és kényszerül — legalább egyelőre — hogy beszüntesse felforgató terveit. És kérdés, hogy vájjon lesz-e még egyszer alkalma Oroszországnak a terveit keresztül vinni. Úgy látszik, hogy a kommunista tévtanok ereje Oroszországban is nagyon sokat veszített, egyik sikertelenség a másik után elvette minden hitelét. Lehet, hogy a moszkvai pártnapon kezdődött a bolsevizmus agóniája, amelyet már oly régóta jövendölnek, de amelyet egészen másként képzeltek, azt hitték, hogy a nép haragja fogja elsöpörni polgárháborúban, vagy idegen hatalmak beavatkozása fog véget vetni szörnyű uralmának. De mindenesetre jobb így, amikor újabb megrázkódtatás és vérontás nélkül fog eltűnni a világból a bolsevizmus őrülete. Nyolcadik évfolyam 74 szám Ára 2000 korona Csütörtök, 1926. évi április hó 1 ■lófizetéei ár egy hónapra 40000 K. Man- Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda mások, köz- és magánalkalmazottaknak egy Miskolc, Hunyadi-utca 21 szám. Telefonok s hónapra 32000 K. — Egyes szám ára úgy Felelős szerkesztő : HUBAY KALMAR Felelős szerkesztő : 865. Szerkesztőség 646 és helyben, mint vidéken minden nap 2000 - 882. Kiadóhivatal 184. Nyomdairoda 882 ШШт9ЁФ$9тФФёФШштш$шт$тшт$ФттшЁФШ9Ф9Ш9ФФтш9Ш$шФШФФФФФтФ$ш$ФФФ9Ш9т$Фёш Az eddiginél 30—32 százalékkal olcsóbban állapították meg a miskolci házhelyek árát Az ítélet szerint figyelembe kellett venni, hogy merre fejlődik inkább a város — A szekértők túl magasan értékelték a telkeket — Szerdán hirdette ki az ítéletet Balás Elemér kúriai bíró Miskolc, március 31 Szerdán délelőtt hirdette ki Balds Elemér kúriai bíró, mint az OFB kiküldöttje az ítéletet a miskolci és diósgyőri házhelyek megváltási áraiban. Az esküttszéki nagy tárgyalótermet szorongásig töltötte meg ebből az alkalomból az érdekelt felek sokasága. Az ítélethirdetést Balds Elemér kúriai bíró délelőtt 9 órakor kezdte el és a 27 gépírásos oldalra terjedő ítélet teljes ismertetése egy órát vett igénybe. Ez az ítélet egyébként már a második, amit a bíróság a miskolci és diósgyőri házhelyek ügyében hozott. Az elsőt még 1924 ben az akkor működő vegyes bíróság hozta, amit az OFB hez úgy a telektulajdonosok, mint az igénylők megfeltbbeztek. A közben életbe lépett Novella rendelkezése értelmében a földbirtokrendező vegyesbiróságok megszűntek s ennek következtében az OFB a vegyesbiróság ítéletét megsemmisítette és új tárgyalást rendelt el, melynek bírájává Balds Elemér kúriai bírót delegálta. Az új ítélet, a régi ítélet ármegállapításaival szemben, mintegy 30—32 százalékkal kedvezőbb egységárakat állapít meg a házhelyigénylők javára. Аж Hétét A rendkívül részletes és alapos jogászi munka főbb részleteit az alábbiakban közöljük. Az ítélet a Csabai-kapuban lévő Nádpataky, Maliber, Szlávik, a Máhr örökösök és a gör. keleti egyház telkeinek négyszögölenkénti megváltási árát 2 pengőben állapította meg. A Soltész Nagy Kálmán utcai részeket 160 pengőben, a Komjáthy Andor telkét 5*50, az egri Agrár Takarékpénztár helyett 7 pengőben, míg több kisebb házhelyrészek megváltási árait 1 pengő 68 fillértől 7 pengőig terjedő megváltási árat szabott ki. A diósgyőri házhelyek A diósgyőri házhelyek négyszögölenkint 50 fillérrel (050 pengő) a Drósz- kitérő környékén, a régi gyakorlótéren kihasított részek pedig 75 fillérben válthatók meg. Diósgyőrben csupán a Fried, a Bódog!) a vasúti pályaudvari területekkel s a fejlődés a lakott belsőségek közé kebelezte be a Gömöri pályaudvart, sőt a légszeszgyárat is. A város régi belterületének többi része, a Népkert tőszomszédságában 1912. évtől beépülni kezdett u. n. Agrártelepen kívül, számottevő fejlődést nem mutat és egyáltalán nem fejlődött a régi belterület a Sajószentpéter felé vezető északkeleti és Diósgyőr felé vezető nyugati útvonal irányában. — Diósgyőr község régi belterülete aránytalan hosszú vonalat foglal el a Szinva-pataknak itt még a miskolcinál is szűkebb völgyében; ennek a belterületnek közvetlen fejlesztését Hámor község felé a völgy összeszűkülése, egyéb irányban pedig a községet környező magasfokú lejtők s a kir. kincstár tulajdonában levő területek gátolják ; ezen helyzet folytán a fejlődés központja a Diósgyőr anyaközség és Miskolc város közötti völgyfenéken mindkét községtől csaknem egyenlő távolban fekvő diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár környékén alakult ki; itt közvetlen a miskolci határvonaltól Diósgyőr felé haladva azokat a sík szántóterületeket, melyek az állami vasgyár üzemi és lakótelepein kívül még magántulajdonban maradtak, ma már Újdiósgyőr elnevezéssel sürűi népességű és élénk forgalmú beépített telep foglalja el, mely az ezzel összefüggő vasgyári területtel együtt az anyaközségtől teljesen különálló új községnek benyomását kelti ; ez a különálló belsőségi terület a vasgyári építkezéseken kivül évről-évre bővül a Bodóhegy és Szarka-hegy alatti sík területeken a Vasgyár telepeivel szemben magánépítkezések útján keletkező újabb utcasorokkal, míg az anyaközségnek ettől távol eső régi belterülete fejlődést alig mutat. Az előadottakkal kapcsolatban kénytelen vagyok kiemelni, hogy a szakértők véleményeiben több oly megállapítás van, mely nyilván a helyi ismeretek hiányából, vagy a helyi viszonyoknak nem eléggé tartós és nem alapos megfigyeléséből keletkezhetett, és a Guttmann-féle telkek megváltási ára nagyobb : 1 pengő 60 fillér. Miskolcon tehát a házhelyek árának átlaga 2—4 pengő között mozog, a maximum 7 pengő, míg Diósgyőrben és a Vasgyárban 50, illetve 75 fillér a domináns ár és 160 pengő a maximum. Az Hétét indokolása Az ítélet indokolásában Balds Elemér kúriai bíró rendkívül érdekesen állapítja meg a szakértők véleményéből azt, hogy hibás alapon indultak ki akkor, midőn az egyes igényelt területeket luxusházhelyeknek minősítették és javasolták az ítéletben megállapított áraknál jóval nagyobb árnak a megítélését. — Közvetlen helyszíni ismeret és a múlt évtizedek tapasztalata alapján megállapítható, — mondja az indoklás , hogy Miskolc város a Szinva és Pece-patakok által átszelt, aránylag szűk völgyben fekvésénél fogva belterületét csakis a völgynyílástól kiszélesedő délkeleti alföldi síkság felé fejlesztheti és fejlesztette is, hol a két pályaudvar van egymástól megfelelő távolságban. A fejlődésnek ezt az irányát nemcsak az szabta meg, hogy az élénk üzleti és piaci forgalom siet a vasúti állomások, mint közlekedési központok közelébe, hanem természetes indokát találja abban is, hogy ezen egyenletes sík területen a belsőségek és utcavonaluk terepakadály nélkül szabályosan alakíthatók. A város belterülete az 1879 iki nagy árvizet követő évektől kezdve napjainkig csaknem kizáróan ebben az irányban fejlődött. E fejlődésnek következménye, hogy amíg az 1880 as éveken a Tiszai pályaudvar mint városon kívül eső állomás a városból akár a jelenlegi Vörösmarthyutca, akár a jelenlegi Vas út felől több kilométeren át csak szántóföldek között haladó útvonalon volt megközelíthető, a Gömöri pályaudvaron túli szántóföldek között pedig elszórtan csak ipartelepek voltak láthatók és mint lakott részektől távol eső külterületen itt épült fel az 1882. évben létesült légszeszgyár is, addig ma már beépített utcasorok közvetlenül érintkeznek